Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ardin

0 bejegyzést írt és 17 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.04.16. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Fegyencedzés - Convict Conditioning Harmincadik hét (2011. aug. 08-14) 2011.08.15 00:05:00
Jelentem, 5 edzésnapot tartottam, amik között nem volt szünet (mármint pénteken). Ennek oka van, éspedig az, hogy a jövő hét második felében programom lesz, aminek köszönhetően nem tudok gyakorolni. Így aztán a terveim szerint a hétfő, a kedd és a szerda is kihasználásra…..
Ardin 2011.08.22 22:53:37
@Darky_: Ha nincs és nem volt gondod a térdeddel, akkor nem valószínű, hogy a teljes guggolás (5. lépés) akkora plusz terhelést jelentene az izületeidnek. A könyv azt is írja (309-310. oldal), hogy keményen kell edzeni. Ha meg van a tapasztalat az adott gyakorlatban, akkor azt kell elvégezni, ami a legnehezebb. Ehhez egy 5.-6. gyakorlat bevezetésnek jó lehet egy olyan területen, ami egyébként is edzett, és néhány hét - 1-2 hónap - után már lehet, hogy megy a 8. vagy 9. lépés is.

Szvsz a fejlődés részt érzem a leggyengébbnek a könyvben: egyszer azt írja, hogy egy hónapig kell egy gyakorlattal foglalkozni, aztán lehet továbblépni, ha megy. Néhány oldallal később, meg hogy hetente-kéthetente kell 1-2 darabbal növelni a sorozatot, és eljutni a haladó szintig (ami 20 ismétléssel számolva is 10-20 hét vagyis 2-5 hónap).

Szerintem próbáld ki, hogy mi az, amit biztonsággal és szabályosan tudsz csinálni, és csináld azt. Aztán ha úgy érzed, hogy megy, lépj tovább.

Egyébként meg csináld úgy, ahogy neked tetszik.
Ardin 2011.08.22 22:59:52
Fegyencedzés - Convict Conditioning Az első 6 hónap (2011. január-július) 2011.07.21 21:00:00
Ez most egy kicsit rendhagyó bejegyzés lesz, mert eddig csak az edzéseimről, valamint a blog kezdeti bemutatkozásról és edzéstervezésről tettem ki információt. Itt viszont egy rövidebb összefoglalót szeretnék írni az elmúlt fél évről. Amint ahogy az a jobb oldalon olvasható,…..
Ardin 2011.08.03 23:24:52
Ugrás Megyek vissza 2010.09.27 00:23:20
Fura két hónap rápihenéssel visszaolvasni az elozo fél év bejegyzéseit. Egy 5 évre elég élményadagot éltem át legalább. Nem is hiszem el, hogy csak fél év volt....és azt sem, hogy csak fél éve volt. Amikor a hajóról való távozásom elott néhány nappal a cég egyik emberével…..
Ardin 2010.10.20 22:08:58
Ugrás Egyébként 2010.06.10 02:42:00
Most pedig hadd tegyek némi emlitést azokról a helyekrol, ahol járkálunk mostanság. Eloször is a floridai Key West, az USA legdélibb pontja. Nemrég volt elég sok szabadidom itt, szóval béreltem egy biciklit, és nekiindzultam felfedezni Florida legdélibb szegletét. Hát nektek sem kell…..
Ardin 2010.07.18 23:34:01
Ugrás Tequila és Burrito 2010.03.27 20:42:00
Hölgyeim és Uraim, megérkeztem Mexikóba!!! Semmi különöset nem vártam ettől az országtól. És csalódtam kellemesen!! Mióta itt vagyok ezen a hajón (mely ugye Florida és Mexikó között furikázik) többször ettem mexikói kaját, mint egész életemben előtte. Mondhatni rászoktam,…..
Ardin 2010.04.02 19:35:16
Ugrás Megyek megint 2010.03.14 06:55:00
Tegnap kint voltam Bonairében. Eddig nem nagyon mentem ki itt, mert a többiek azt mondták nincs sok érdekesség. Hát túl sok izgalom tényleg nincs, viszont olyan nyugalom van, amit soha nem tapasztalatam, olyan mint egy csendes kis falucska az óceán közepén, nagyon szép és nagyon…..
Ardin 2010.03.25 22:28:06
Ugrás Újra itt 2010.02.24 22:20:47
Végre sikerült megoldanom a wifi kártya ügyet, sajna kénytelen voltam venni egy újat. Már tegnap Kolumbiában is nézegettem, de ott csak boltoknak aligha nevezhető helyeken lehetett volna max beszerezni. Volt egy utca, ami tele volt árusokkal. mindenfélét árultak elektronikai dolgokat…..
Ardin 2010.02.25 21:57:54
Ugrás Miami Beach 2010.01.17 19:45:00
Paulával lementünk megnézni Miami Beach-et. A reptéren keresztül, busszal viszonylag olcsón, bár elég hosszú idő alatt lejutottunk. Fantasztikus volt. Csodás színű tenger, ég és homok. Mostanra már elég nyárias lett itt is az idő, szóval elég sokan strandoltak. Elsétáltunk egy…..
Ardin 2010.01.19 23:34:44
Ardin 2010.02.12 12:43:18
Ardin 2010.02.12 18:46:22
Webisztán Mennyit vagyunk hajlandóak olvasni a weben? 2008.05.06 16:37:00
Jakob Nielsen mérései szerint nagyon keveset. Egy átlagos netező egy átlagos weboldallátogatásnál a szavak 20 százalékát olvassa el. Akik kifejezetten olvasni szeretnének, azok sem olvasnak sokkal hosszabb textusokat. Náluk az arány 28 százalék.On an average visit, users read half…..
Ardin 2008.05.06 17:28:32
Nem rossz, de azért van 1-2 gond ezzel a statisztikával: egyrészt nem azt nézték, hogy ténylegesen mennyit olvastak el a felhasználók az oldalból, hanem, hogy mennyire lett volna idejük, ha csak olvasással foglalkoztak volna.

Másodszor a tartalmat nem különítették el releváns tartalom szempontjából, tehát a szavak számába a menüsor, a kommentek, az oldalsávon olvasható információk, tag-listák, korábbi bejegyzések, stb. stb. is beleszámított.

Érthetően elég kevés az az ember, aki végigolvas minden egyes betűt egy oldalon. A szavak számának növekedésével feltehetően az kevésbé releváns tartalmak mennyisége is nőtt. Elég csak egy hírportált megnézni. Elolvas az ember egy 10 soros cikket, viszont az oldalon van még 10x annyi szó. A hírt ugyan 100%-ban elolvasta, az egyebeket viszont semennyire. Az eredmény: a szavak kb 10%-át olvasta csak el. Azért ez nem ugyanaz, mintha a hír 10%-át olvasta volna csak el.

A harmadik gond, hogy ebbe az olvasási statisztikába például az információkeresés során meglátogatott oldalakat is belevették, amiket az emberek csak azért látogattak meg, hogy egyáltalán eldöntsék, érdekli-e őket az adott oldal. (a 4 másodpercnél hosszabb látogatást már érvényesnek tekintették).

Úgyhogy a 20 és a 28% átlagnak nem rossz, csak mint minden átlag, nem kevés torzítást tartalmazhat, illetve ebben az esetben bevallottan tartalmaz is. Egy szórást azért még írhattak volna mellé. Így azért némi távolságtartással kezelendő ez az adat.
Webisztán Megérkezett Firefox 3 alá a del.icio.us 2008.05.06 14:28:00
Az AdBlock és a Web Dev Toolbar után immár egy másik fontos kiterjesztés is elérhető a Firefox bétában futó 3-as verziójához. A del.icio.us-kiterjesztésének talán legjobb funkciója a prediktív címke-, és címkéhez kapcsolódó linkkeresés. (Az add-on telepítését követően az…..
Ardin 2008.05.06 15:08:17
Webisztán A magyar Gmail is beszínesedett 2008.04.22 11:10:00
Olvasóink jelezték, hogy röpke 5 hónap késéssel ugyan, de végre a Gmail magyar interfészét használók is színezhetik a címkéket. (A befrissülés itt is folyamatos, tehát ne ijedjen meg, akinek még nem látszik a színpaletta.) Az angol interfész még december elején kezdett el…..
Ardin 2008.04.22 22:26:53
Webisztán A Twitter nem tudott jobbat kitalálni a konkurens hirdetéseinél 2008.04.15 22:10:00
Nagyjából a címben - vagyis twit hosszúságban - sikerült is összefoglalni azt a pletykát, miszerint a Twitter a napokban megkezdte végre valahára a hirdetési megoldások próbálgatását interfészén. Bár valójában lazának és bizonyos szempontból érthetőnek is tűnt a Twitter…..
Ardin 2008.04.17 17:39:46
Kutacs!
"számolj utána. az árbevételből vond le az usában szokásos adót, illetéket, és akkor megkapod az értékpapír állományt."

A kettőnek mi köze egymáshoz? Az árbevételből le kell vonni a költségeket, abból lesz a nettő nyereség, és abból kell levonni az adót. Az értékpapírokból származó nyereségnek a bevételek között kell szerepelnie, ami szerepel is, és kb 1%-ot tesz ki.

Az értékpapír állomány az eszközállomány részét képezi, és nem az éves forgalomban jelennek meg, kivéve, ha értékesítik őket. Az eszköz-forrás elszámolás, és abban nem jelenik meg az árbevétel, csak a visszaforgatott eredmény, amivel nő a vállalat értéke.

Az egyik kimutatás azt mutatja, hogy adott évben mennyi bevétele van a vállalatnak, és mennyi kiadása, ebből mennyi eredménye van. A másik (az eszköz-forrás kimutatás) pedig azt, hogy honnan van a vállalatnak pénze, illetve hol van ez a pénz most, milyen gyárakban-gépekben-épületekben stb. A két elszámolásnak van köze egymáshoz, de nem lehet keresztbe kivonogatni az egyik értékeit a másikból.

Ha ennyire nem lenne képes a Google önerőből profitot termelni, akkor egyáltalán miért kell ez az egész bohóckodás? a nagy befektető-guruk miért nem vásárolnak maguknak értékpapírokat, és élnek meg belőle? Raádásul jobban is értenek hozzá, mint a google informatikus vezetői! Miért kell a Google-nak odaadni a pénzt, hogy ő rakja bele értékpapírokba, ráadásul nem is fizet érte osztalékot. A befektetők azért szerintem nem ennyire hülyék.

A fél százalék pedig kijöhet. A jelentés szerint árfolyamveszteségeket is elszenvedtek, illetve volt el nem könyvelt árfolyamveszteségük. Az amerikai jegybanki alapkamat 2,25%, és ha ebből lejönnek a veszteségek, az simán lehet 0,5%. Viszont ez azt jelenti, hogy a profit miatt tartják a kötvényeket, hanem azért, mert kötelező valahol lekötniük a szabad pénzeszközeiket.

Ráadásul szerintem az USA állampapírokból nem ázsiai részvényeket vesznek, hanem az egy alavető fontosságú költségvetési tétel, amit arra használnak föl, hogy abból fizesék az állam kiadásainak egy részét (országon belül).


Akárhogy számolok, akárhogy nézem, nem látom azt, hogy hogy jönne a google profitja a harmadik világból. Azt látom, hogy van 10MRD dollár bevétele a reklámokból, 9MRD dollár költsége mindenfélére, és ebből marad 1MRD dollár nyeresége, amiből adózik. Hol van itt a harmdadik világ?
Ardin 2008.04.18 16:00:56
Kutacs!

A google szemlélői mindegy, hogy milyen szemléletben gondolkodnak. A számviteli elveket és standardokat éppen azért fektették le, hogy bizonyos dolgokat egyformán kelljen elszámolni. Ezért jöttek létre az audit cégek is, hogy ezt betartassák. Tehát a Google-nek, mint minden más cégnek, fel kell tüntetnie, hogy honnan vannak a bevételei. Legyen az most reklámbevétel, termelés, vagy részvényhozam, de fel kell tüntetni, kategória szerint. És nem mondhatják azt, hogy a részvényhozamot elkönyvelik reklámbevételnek. Tehát ha a harmadik világ kizsákmányolásából lenne pénzük, annak meg kellene jelenni a könyvelésben.

A jelentésben viszont az szerepel, hogy a jövedelmük 99%-a reklámbevétel, és 1% egyéb. Tehát NEM szereznek pénzt a részvényekből, kötvényekből és mások kizsákmányolásából.

A másik eset, hogy neked van igazad, és olyan jól hamisítják a könyvelésüket, hogy arra sem a Nasdaq összes elemzője és szakembere, sem az auditor cégek, sem semmilyen gazdasági elemző az USÁ-ban nem jött még rá, rajtad kívül.

Ezen kívül a kérdésem továbbra is fennáll: ha a reklámozás vagy egyéb tevékenység nem termel nyereséget, akkor miért csinálják???? A befektetők miért nem vesznek ázsiai részvényeket a saját dollármillióikból, és zsebelik be saját maguk a hasznot, ami jóval több lenne, mint amit a google részvényekkel keresnek?? Miért adják a pénzt a google-nek, ha többet érhetnek el maguktól??? Miért nem hagyják a reklámokat - ha egyszer nem termel hasznot - és csinálják a pénz-megforgatást csak úgy, magába, mindenféle egyéb szórakozás, épület-fenntartás, feljesztgetés és netes bohóckodás nélkül?
Ardin 2008.04.16 21:10:57
Kutacs!
Ajánlom figyelmedbe a Google Inc. 2006. évre vonatkozó éves jelentését a Nasdaq-on.

Ebben az áll, hogy 2006-ban az éves bevételük 10,604,914 ezer dollár. Ez az összeg 60%-ban a weboldalakból, 39%-ban a Google Network-ből jön össze, 1% pedig licenszdíjak és egyéb jövedelmek. Itt sehol sem kap helyet az általad említett "exploitation".
Igaz ugyan, hogy van 7,699,243 ezer dollárnyi értékpapír eszköze, de annak több, mint fele USA államkötvény vagy kormányzati értékpapír (US Government Agencies). Úgyhogy ebből valahogy nem jön össze a nagy kizsákmányolás és a harmadik világbeli papírok garmadája, ami megtermelné az 1 milliárdot meghaladó nyereséget. (főleg úgy, hogy az értékpapírokból származó nyereségük 40-50 millió dollár volt csupán).

A profit szétosztogatásáról pedig annyit, hogy a Google eddig egyetlen cent osztalékot sem fizetett ki, és nem is tervezik.
("We do not intend to pay dividends on our common stock.
We have never declared or paid any cash dividend on our capital stock. We currently intend to retain any
future earnings and do not expect to pay any dividends in the foreseeable future.")
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása