Regisztráció Blogot indítok
Adatok
notC

6 bejegyzést írt és 708 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Semmi. Minden. Racionalizálás 2020.03.07 13:49:58
Az elmúlt hetekben két olyan projektben vállaltam szerepet, amelyek egy kicsit kizökkentenek a mindennapok monoton mókuskerekéből, szakmai kihívást jelentenek és megélhetem benne a küldetéstudatomat is. Ezekből az egyik valóban nemes ügy, ami által sok ember életének a jobbá tételéhez járulhatok…..
Hát mit mondjak, erősen elgondolkodtató ez a Norbi-történés ! Kész szerencse, hogy nem tegnap írtam meg a posztot, mert mára fenekestül felfordult a látószögem (egy kis képzavar mindenkinek kell, pláne ebben az ügyben, ide ugyanis kifejezetten kívánkozik!). Nem mintha bárki kötelezne, de szeretem…..
Íme a cikk, ami újfent elgondolkodtatott, több irányban is: https://24.hu/poszt-itt/2019/08/04/karafiath-kenderesi-zaklatas/ Kétség kívül igaz, hogy jelenkorunk egyik központi kérdése, le nem rágható gumicsontja, hogy mit lehet és mit nem tenni egy nővel egy férfinak. 1. Tegyünk egy kísérletet…..
notC 2019.08.07 09:29:41
Fura volt ez a cikk.... Kicsit olyan nem is tudom mit kezdjek vele. Mert ugyan az, amit a sportról írtál (mint szintén hajdan az élsporttól megfutamodó) teljesen így van. Siker és teljesítmény orientált, mindent adj fel, egy cél van csak: a győzelem!
Viszont ebben a szexualitás valahogy nem tűnik nekem olyan "ferdének", mint ahogy írod. Vagyishát relativizált, megfelelő kontextusba kell hozni.
Egy sportoló tele energiával, izmos, csinos, csábító (oké! nem a 6 éves tornász kismajmokra gondolok :-) és csábítható. Szerintem ezen körökben kevés az aszexuális. A közös öltözők világa (nem koedukált!) jó kis szaftos viccei, beszólásai, egymás húzása, a beavatási ceremóniák is fejlesztik az érzékenységet. Szóval az egy "másvilág", ez tagadhatatlan. Ezen fennakadni, szerintem nem igazán érdemes. Mint ahogy ugyanígy speciálisabb a táncosok, a színészek, a szépség- és a show ipar szereplőinek hozzáállása is a kérdéshez. (egy néptánc csoportos ismerősöm azt mesélte, hogy kézen közön cserélődnek a partnerek az ágyban, pont úgy, mint tánc közben. Ha ebből valaki kimarad, azok a lúzerek, akik senkinek sem kellenek. Az egyes számok közötti átöltözés a színpad mögött nem nagyon ad lehetőséget szégyenlősnek lenni; Saját tapasztalat a kortárs táncból, ahol szintén nem nagy ügy egy melltartó csere)

A cikknek van viszont egy izgalmas, másik aspektusa, a mit szabad (vagy kell?) megtenni egy férfinak, na és mit kell (kellene?) elviselni egy nőnek, ha mondjuk a nemi szerepek találkoznak?
Nekem még mindig az a vesszőparipám, hogy ha a nőkön múlik a kezdeményezés, akkor esélyesen ki fog halni az emberiség :-) Na jó, nem teljesen, mert azért a kevésbé emancipált világokba kevésbé jut el a metoo is :-)
Úgyhogy még mindig a férfi hódít, ő kezdeményez, a nő pedig csábít, és választ. Na ez az ami felborulni látszik! Az eszközök és a módszerek elavultak. Amit lehetett régen, azt már nem. Ami régebben egyszerű volt, az most bonyolult, s ami sima ügy volt akkor, mostanság határozottan veszélyes, vagy bűnné válik. Viszont nincs új módszertan, csak próbálkozások, tökölés, tutyimutyi, bizonytalanság, önellentmondó vágyak és elvárások, stb... Szóval zagyva világban élünk, ahol sokkal többet számít az, hogy mások mit gondolnak rólunk, mint az, hogy mi magunk mit gondolunk a világról. És hát persze a kedvenc vesszőparipám: a véleményterror. Ha nem kívánom az úszó srác halálát, akkor egy hímsoviniszta farok vagyok, Ha meg azt mondom, hogy megérdemelt volna egy rendes nyaklevest a helyi biztonsági mackóktól, akkor meg "dehát csak egy fiatal srác, akik ilyenek..."
Csatlakozz Magyarország exkluzív beszavazós társkeresőjéhez, és tudd meg, hogy elég szép vagy-e ahhoz, hogy itt kereshess társat! Társkereső szépeknek ! Hát ide is eljutottunk… Most éppen a Dán mintát majmolva. Úgy tűnik el kell fogadnunk, hogy a baromságnak nincs határa, a de a magyarázat…..
notC 2019.07.30 18:01:07
@szociál: "hb annyi mint ha azt mondta volna jó a segged cicca"

Az is szexuális erőszak!
Engem ez akasztott ki... Az egyik véglet (csajok), amikor versenyt rendeznek, hogy ki hány srácot szopott le este, meg smárolnak, hogy húzzák a nyálcsorgató pasikat, meg mata részegen mellet villantanak, és olyan erotikus vonaglást mutatnak be, hogy egy átlagos sztriptiz táncosnő fasorban sincs. Majd akár ugyan ez a csaj feljelentést teszt munkahelyi zaklatásért, mert a liftben "lecsinizted". Ez így ebben a formában olyan terror, amivel a férfiak többsége nem tud mit kezdeni. Mint ahogy azzal sem, hogy egy 10-20 éves állítólagos nem megfelelő viselkedés kapcsán karakter gyilkosságot lehet elkövetni, úgy, hogy valójában védekezni sincs lehetőség.
Persze tudom, hogy "vaj van azok füle mögött, akiket bevádolnak", és simán lehet, hogy illetlenül viselkedtek, sőt, valóban erőszakoskodtak valakivel. És teljesen jogosnak tartom a büntetést, sőt! Valójában én azt szeretném, hogy aki tényleg erőszakot követ el, az sokszorosan súlyosabb büntetést kapjon, mint most! Viszont ezek a túlhájpolt történetek népnevelő hatással bírnak! Egyrészt bátorítják a nőket, egyre kisebb bűn is elegendő, hogy valakit elmeszeljenek, egyre kevesebb is elég lesz ahhoz, hogy valakit falhoz állítson a plebs, míg a férfiakat elbizonytalanítják, kiközösítik, "kiherélik", ellenséggé teszik. A nők ellenségévé!
...vagy ez a lényeg? A vallási háborúk már nem elég ütősek, kell a politikai, szexuális, meg kitudja milyen árokásás, bármi, csak béke ne legyen?
notC 2019.07.30 18:06:35
@LucretiaBorgia: "a fenék érintés megér egy jó pofont a csajtól"

Na ez egy másik jó téma még, megérne pár oldalnyit :-) ma már nem, de ha el nem felejtem holnap kifejtem :-)
(igen, vajon mikortól lehet felelősségre vonni azt is aki elszenvedi, és nem csak azt, aki elköveti? Vajon lehet-e elvárni valakitől, hogy bizonyos szinten képes legyen megvédeni magát - azaz ne kelljen évekig pszichológushoz járnia, csak mert valaki csúnyán nézett rá, vagy ne zuhanjon depresszióba, mert valaki megfogta a fenekét...
notC 2019.07.31 11:15:46
@Mia and me: ha számba vesszük a világot sújtó problémákat, felállítunk egy sorrendet, vajon hányadik helyre kellene tenni azt, hogy egy huszonéves srác megfogta egy korabeli lánynak a seggét, anélkül, hogy az írásos engedélyt adott volna rá?
Nem mondtam egy szóval sem, a srác nem érdemli meg a büntetést, nem mondtam egy szóval sem, hogy az erőszak bármilyen formáját támogatnám. Egyszerűen csak arról van szó, hogy kissé túl vannak mostanság lihegve ezek a témák, illetve elmorfondíroztam azon, hogy vajon ennek a (szerintem!!) túllihegésnek tényleg csak pozitív hozadékai vannak-e, vagy akadnak azért visszásságok is....
Sokakban ébreszt kellemes emléket az építőtábor említése, ami nekünk - akik már nem vettek részt a mozgalomban - furcsa lehet. Hiszen mi lehet jó abban hogy az egész éves tanulás végén nyáron még hetekig-hónapokig tartó nehéz fizikai munkát is végezzünk, spártai körülmények között, távol…..
Először is kik is ők ?Vihorászó kis hüjék, akik még vezetni se tudnak, még egy talicskát se tudnak eltolni rendesen mert a fele sóder kiborulna.Forgalomba nem szabad beengedni őket, utasok lehetnek, de csak a hátsó ülésen, szájpecekkel a szájukon !Étterembe se engedném be őket, mert elmenne az…..
Szóval visszaköltöztem apuhoz. A kemény, következetes, addig-fel-nem-állsz-az-asztaltól-míg-meg-nem-etted-a-kaját hétköznapokba. Más sírva futott volna el, nekem viszont a fegyelem, a rendszer az életet jelentette.   A költözést anyutól és tőle nagyon hamar lezavartuk, a bírósági tárgyaláson ott…..
notC 2019.06.05 10:34:43
@CleanYourRoom: "Szembesítéskor kiderül, hogy hazudott. "
És ez a lényeg! Adott egy konfliktus a gyerkőc körül, amit komolyan kell venni, fel kell oldani, meg kell keresni az okokat és okozatokat, majd szépen feloldani. Szeretettel, megértéssel, neveléssel, következetességgel.
Nyilván vannak durvább helyzetek, nehezebben kezelhető gyerekek, stb... De az a gyakorlat, miszerint "csak gyerek, nem tudhatja, nem jól gondolja, stb" gyakran vezet elmélyülő traumákhoz, eldurvuló helyzetekhez. Olyan ez mint egy út, számtalan elágazással. Könnyű eltéveszteni az irányt, és minél messzebb kerül valaki, annál nehezebb lesz visszatalálni.

Sajnos azt kell mondjam, hogy nagyon sok olyan szülő van, akinek nem szabadna gyereket nevelni. Részben azért, mert ilyen helyzeteket teremthetnek, mint a fenti történet, részben meg azért, mert az átadott mintával, a rossz neveléssel olyan jövőbe taszítja gyerekét, akinek egy élet is kevés lesz ahhoz, hogy boldog ember tudjon lenni.
Egy társaságban nemrég azt találtam mondani, hogy szerencsére az Y és Z generációk már nem hisznek a szamárlétrában, az alázatban, a kezdőség lenézésében. Azon, hogy szerencsére többen megdöbbentek, hát mi az, hogy ne várjunk el tiszteletet ezektől, hát nekünk itt a 10-20-30 év tapasztalatunk,…..
notC 2019.06.04 16:07:11
Furán ellentmondásos ez a post (főleg egy régebbi, a senior munkavállalók melletti érvelésed tükrében :-)
Én azt gondolom, hogy jól fogtad meg a fiatalok kilátástalannak tűnő helyzetét: ilyenkor kellene önmegvalósítani, családot alapítani, házat venni, meg bulizni, az öregek meg elvannak a tavalyi ruhában, mi a francnak nekik olyan magas fizetés?! Ez egy olyan ellentmondás, ami azóta áll fenn, amióta írják a történelmet.
Ugyanakkor önmagában az agilitás, a fiatalos lendület nem minden esetben elég az üdvösséghez. A tudás sok esetben nem csak azon múlik, hogy hány függvénytáblázatot tud valaki felmondani, mert még emlékszik a bebiflázott vizsgakérdésekre. Szükség van az átgondolt, stratégiai tervezésre, a tapasztalatra, amiből építkezni és fejlődni lehet, a szemléletmódra, netán a helyismeretre, ami egy-egy munkaterület, cég, piaci szereplők, működési módok, stb... ismeretét feltételezik, igénylik. Az én olvasatomban ők a seniorok, kortól és nemtől függetlenül. Ők lesznek azok, akik az egyetemi tudás gyakorlatban is képesek lesznek alkalmazni. Fejlődnek, specializálódnak, nélkülözhetetlenekké válnak.
Egyetértek és nagyon helytelennek tartom azt a gyakorlatot, hogy egy "frissdiplomás" kávét főzzön, meg levelet kézbesítsen. Persze az már egy másik kérdés, hogy vajon minden pozícióra kell-e diplomás? Mint ahogy kérdés az is, hogy kell-e ennyi diplomás? Vajon ha "mindenkinek van", akkor ki végzi el a "kulimunkát" boldogan, arányosan elegendő pénzért? Honnan tudható, hogy valaki "csak" kávéfőző szakot végzett, és ki az akinek a tudása és emberi tulajdonságai nem csak meddő ígéret, egó, és "lelkesedéssel párosuló dilettantizmus", hanem valós tartalom? Szerintem leginkább bizonyítással. Ha valaki gyakornokként bekerül egy céghez és bizonyít, egész biztos nem pályakezdő fizetéssel marasztalják. Ha valaki pályakezdőként 1-2 év alatt felmutat valamit, joggal és sikerrel megy bértárgyalásra, mert az ilyen agilis, "harapós" újgenerációs munkavállaló viszi a hátán a céget pár éven belül. Ők azok akik még jól motiválhatók (30% fizuemelésért a csillagos eget is lehozzák! ...lásd a multiknál alkalmazott Y-generációs nők helyzetét kihasználó - vagy ezzel visszaélő? - középvezetői réteget). És ők azok, akik új lendületet adnak a terméknek, szolgáltatásnak, ügyfélélménynek.
Szóval én azt gondolom, hogy a kérdés leginkább az alkalmasságon múlik. Mindegy, hogy fiatal vagy csak fiatalos, mindegy, hogy hetvenben vagy nyolcvanban született. Van aki egy cégnél húzó ember, s van aki csak követelni tud. Kortól függetlenül.
notC 2019.06.04 16:22:55
@jobangel: Nem kötözködni akarok, inkább csak a tisztánlátás végett, de az ifjú biológusnő specializálódott már? És vajon a kutatócsapatban dolgozó "öregek" mindeközben hülyére keresik magukat? Vajon az állatorvos miért nem nyit saját praxist? Nem lehet, hogy a faluban már van két bejáratott, ahova valójában nem állatorvost, hanem állatokat szerető segítő munkást kerestek, s ahova 5 frissen végzett állatorvos adta be a jelentkezést? És vajon egy mérnök csapatban hány műszerész dolgozik, s ebből hánynak van mesterdiplomája? (műszerész: középfokú végzettséggel bíró melós, aki tud forrasztani, meg nyákot rajzolni, precíz, pontos, de nem neki kell a spanyolviaszt feltalálni)
Én azt érzem, hogy ennyi "papíros pályakezdő" mellett baromira nehéz érvényesülni. Bizonyos menő szakmákban meg kifejezetten nagy a túlképzés.
  Ülök a metrón. Nyomogatom a mobilomat, a közösségi oldalon barangolok. Nem teremtek szemkontaktust, nem szoktam. Hirtelen két csaj vágódik be a szemközti ülésre. Egy pillantást vetek csak rájuk, aztán visszafordulok a telefonomhoz. De a hangjuk beszűrődik a tudatomba. Öntudatlanul figyelni…..
notC 2019.05.15 16:00:46
@CleanYourRoom: "A legnagyobb felelőssége egy szülőnek, hogy kilépjen az ördögi körből"
Ez azért nem feltétlen elegendő. Egy ember jellemfejlődésének csak egy (bár viszonylag erős) eleme a családi háttér, amit ráadásul elég hamar elhagy, saját életet kezd. Rengeteg egyéb befolyás is ér egy embert. Úgy mint a társadalom vele azonos korú tagjainak hozzáállása a dolgokhoz, a média, a divat, az életkörülmények, stb... Ezek pedig erősen a konzervatív (régen minden jobb volt!) nézőpont ellen dolgoznak. A technológiai fejlődés, az életszínvonal emelkedése, a fogyasztói társadalom, a gerjesztett igények, mind-mind egy olyan körülményt teremtenek, melyekhez így vagy úgy alkalmazkodni kell. Mondanám, hogy ez az élet rendje, meg ez a fejlődés, de én sem tudok sok dologgal azonosulni, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a dolgok változnak.
Maga a viselkedés csak egy olyan kontextusban elítélendő, ahol a rendes kislányok a rendes szüleiknek virágot visznek és visszamosolyognak a rendes srácokra, meg napi 24-ben rendesen viselkednek. A mai társadalmi közegben az egónak, az önérvényesítésnek, a szókimondásnak, a szabadságnak, a liberalizmusnak van hatalma. Na meg a végleteknek.
Abszolút semmi baj sincs ezekkel a csajokkal... Ők az átlag. A jelen normálisai. Pont olyanok, amilyennek lenniük kell, amilyen a többi osztálytársuk, barátnőjük, és amilyen körülményeket teremtettek nekik a szüleik, a világ.
Megbotránkoztató? Persze, hogy az! Mint a hatvanas években a miniszoknya meg a hosszú haj....
Hogy mi lesz belőle? Ki tudja... Van ami így marad és 20-30 év múlva sztenderddé válik, és az akkori fiatalok fogják maradinak tartani, meg van ami elhal, mint vadhajtás, és csak mint nemnormálist fogják emlegetni....
Az egész klasszikus párkapcsolati-családmodell úgy ahogy van recseg-ropog... A lendület hajtja, mert az öregasszonyok még mindig azt szajkózzák, hogy úgy kell!!! Közben meg már senki nem hisz benne, csak még nincs kitalálva, hogy mi legyen helyette.... Valószínűleg egy gyerektelen, elköteleződést nem ismerő, lassan kihaló félben lévő társadalmi berendezkedés halálának vagyunk szemlélői, csak mivel benne éljük mindennapjainkat, nem vesszük észre, hogy rossz az irány, vagy hogy valahol valamit változtatni (változni) kellene. Van még ilyen sok: ökológia, fenntarthatatlan fejlődés, pazarlás, boldogtalanság, stb...
Az érintés, babusgatás, testi kapcsolat hangsúlyozása a mai gyermeknevelési gyakorlatban már nem tűnik furcsaságnak, és a szülők jelentős része tisztában van a fizikai kontaktus fontosságával, ugyanakkor kevesen tudják, hogy milyen hosszú út vezetett e felismerésig, és milyen nagy hatású kutatások…..
  A bemelegítő téma a Michael Jackson (MJ) film, mi más. A HBO csinált egy filmet, dokumentum, tényfeltáró jelleggel, amiben azt viszik filmre, hogy MJ egy pedofil erőszaktevő szörnyeteg. Csak úgy. Épp most. És mit nem ád Isten ezt még csak véletlenül se tiltotta be a híres, hírhedt amerikai…..
notC 2019.03.20 14:53:26
@Sally and Billy: Ejnye Sally! Ha már reakciókat idézel, illene a sajátjaid közül is behozni párat, Wombiról már nem is beszélve...
notC 2019.03.20 16:33:14
@Sally and Billy: "...ezzel bizonyítva, hogy az állításaitok nem csak a képzeletetekben léteznek?"

Hahó! Én nem állítok, hanem kételkedek! Kételkedek abban, hogy a férfiak rosszak, elnyomók, privilegizáltak. Kételkedek abban, hogy a nőknek egyenjogúsági harcot kell folytatni, ellenségként a férfiak fejét véres kardon körbehordozva.
Nem írtam le, hogy nincs olyan férfi, aki kihasználja hatalmát, fizikai erejét, de azt sem, hogy bizony a nők esetében is előfordul ugyan ez, csak mondjuk a muszklit mással helyettesítik.
Én a háborút és az uszítást kérdőjelezem meg. Én már csak ilyen pacifista vagyok...

Ja meg persze marhára válogatós, ha punciról van szó...
notC 2019.03.21 14:40:18
@Womb Raider: "annk jogosságát igazolandó, hogy mindegyiküknek alanyi jogon jár a puncihasználat"
Ne nyiss új frontot! Pláne ne keverd össze az egyenjogúsági harcot a rózsaszínködös "örökhűség vagy semmi" kiskirálylány álmodozással :-)
Minden kedves nőismerősömnek boldog nőnapot, Minden kedves Zoltán nevű ismerősömnek boldog névnapot kívánok!   - azt a nőt, aki Párjától nőnapra nem kap minimum: Pandora ékszer szettet (nyaki, füli, karkötő min. 2 pici hozzáillő medállal), pihentető wellness hétvégét…..
notC 2019.03.13 13:26:48
@LucretiaBorgia: "dögöljetek meg csajok"
Én azért nem mennék ilyen messzire :-)

Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy az ember fia "üzletet" köt a világgal. Ad és kap, viszonoz, mert viszonozzák. Ha elborul az egyensúly, ha (szerinte!) többet ad, és (szerinte!) nem méltó, vagy megfelelő módon viszonozzák, ne add uram!, de hálásak érte, akkor ez a fenenagy adakozó kedv is csitul kissé...

Feldobta a fácsé, hogy két éves a memó, egy nőnapi üdvözlet, szép virággal (saját fotó). Meg feldobta a reakciókat is :-) Igaziból nem éreztem helyénvalónak (ez már délután volt, amikorra már elolvastam a "nőnap valójában a hímsoviniszta rendszer ünnepe!" című cikket is, több hasonló harcos bejegyzés mellett), hogy megismételjem az akciót :-)

Valószínűleg nem bunkóztak volna le az ismerőseim, sőt, biztos kapok pár hálás smile-t is, de a "puha" véleményterror győzött felettem: nőnapon a nem a nőket ünnepeljük a szociál-médiában, hanem a férfiakat szidjuk :-)

Aki meg tényleg számít, az megkapta személyesen vagy más formában, hogy azért gondoltam rá :-)
notC 2019.03.13 13:49:22
@LucretiaBorgia: részben Ide tartozik....

Múltkor egy poénosnak szánt mém kapcsán (valami olyasmire vonatkozott, hogy mielőtt a nyakamba borítanád az előző kapcsolatod, a múltad, az abúzsaid, a születési fájdalmaid szakupacát...) kialakult egy kis poénos vita, hogy hát igen, elég sok mostanában a zakkant, és hogy vajon szabad-e egy 30+-os nőnek arra hivatkozni, hogy az apukája egyszer részegen jött haza....
A beszélgetésbe bekapcsolódott pár PC-véleményvezér, aki szerint ez (ti: zakkant) sértő, kirekesztő, és nagyon nem rendben lévő, mert hogy vannak olyanok, akiket tényleg megerőszakoltak, meg bántalmaztak, és hogy őket mennyire bánthatja most ez a "poén", meg a körülötte kialakult "könnyed" beszélgetés!
Ott elkövettem azt a hibát, hogy beszóltam: a jelenlévők egyikét sem erőszakolták meg, ráadásul nincs rendőr, vasutas, sőt, talán még szőke sem köztünk, szóval itt szabad viccelni. Hú, ne tudd meg mit kaptam! :-)
Ott is győzött a véleményterror... Bár kedvem lett volna legalább olyan markánsan bele állni a vitába, mint ahogy tették ezt velem szemben a "tolerancia nevében!", de végül is nem tettem, mert nem igazán tolerálták: velem vagy, vagy ellenem?!

...leginkább csöndben... :-)
"A felnőtt lányom komoly kapcsolatban él. Azt hiszem, ez így jó most neki, nem akarom elrontani.” „Édesanyám a legjobb barátom. Mindent elmondok neki. Van ezzel valami baj?” „A lányom soha nem hozza el az unokáimat, hogy láthassam őket. Mindig nekem kell kezdeményeznem.” „Anyám soha nem monjda,…..
notC 2019.03.04 17:45:53
@cavalry: Hű, micsoda düh van ebben a megnyilvánulásban!
Rengeteg dologtól függ az, hogy egy szülő gyerek kapcsolat hogy alakul, mivé változik az évek során. Van olyan, hogy a szülő képtelen az elengedésre, nem tud ki- illetve túllépni az "okos vagyok, felnőtt vagyok, megmondom a tutit!" korszakon, amiben amúgy a gyerek is felelős, ha nem harcolja ki, vagy épp rosszul reagálja le a konfliktust. Ráadásul a szülő-gyerek kapcsolat nagyon nehezen regenerálódik. A sértettség akkor is fennmarad, amikor akár mindkét fél hozzáállása megváltozott, de a nyitás a másik felé az elutasítástól való félelem miatt nagy bátorságot igényel.....
1893. Az első vízalatti (búvárruha nélküli) szelfi, készítője a francia Louis Boutan..
notC 2019.02.11 16:44:17
@bioLarzen: "Amerikában példul még eléggé menő a faji szegregáció..."
Nos, mert amerikában "volt rá igény", lévén ott volt faji reprezentáció, ellenben egy olyan országban, ahol csupa fehér van, esetleg különlegesebb arcformával, de terletileg alaposan elhatárolt területen, ott nem jött elő ez a "probléma".....
Annál jobban szerették az ideológiai szegregációt! Mint pl. a képből is kiderül... :-(
Orbán Viktor piszok mázlista egy pali.  Ravasz is, az tény, de mindenekelőtt elképesztően szerencsés. Már ha annak lehet nevezni valakit, aki azért tud ilyen elsöprő fölénnyel politizálni, és "azon belül" miniszterelnök lenni egy adott országban, mert a népesség döntő többsége belefásult abba, és…..
notC 2019.01.28 13:46:04
Ha jól sejtem, akkor a poszt a radikalizációról szólt, s annak politikai vonatkozásáról.
Szerintem ezt benézted. Pláne úgy, hogy egy embernek (párnak) róvod fel, mint okot. Pedig a véleményterror a legkülönbözőbb frontokon támad. Eleve a radikális hangok a legerősebbek, leghangosabbak, és leginkább ellentmondást nem tűrőek! Egy polkorrekt (akár bevándorlás, akár gyereknevelés, akár szexuális szabatosság, feminizmus, metoo, bármi!) vélmenényvezér radikális nézetéhez vagy helyeselni lehet (s ezzel betagozódni az adott csoportba), vagy bármilyen kritikus hangot, kérdést megütve ellenezni azt, s ezzel ellenséggé válni.
A véres szájú megmondóemberek szerte a társadalomban fellelhetőek. Az, hogy köztük van nyugdíjas, meg hogy a politika is érintett? Hát perszehogy! Miért is lenne kivétel?
Mert merd azt mondani, hogy a fidesz néha eredményeket is elér, viszont a módszerei enyhén szólva sem szalonképesek. Hogy van abban valami, amit az mszp mond a társadalmi felelősségvállalás körében, de ugyanakkor pont annyi érdeket sért, mint amennyinek segíteni kíván . Merd megkérdőjelezni, hogy nem minden metoo ami annak látszik, és hogy nem biztos, hogy harmadik budit kell nyitni a nemüket definiálatlannak tartók számára. És hogy sokan jönnek afrikából, közelkeletről, akik túlságosan is másképp gondolkoznak, viszont vannak köztük sokan, akik értékes emberek, akik segítségre szorulnak. Vagy hogy a cigányság felülreprezentált bizonyos negatívan ítélendő tettekben (cigánybűnözés), de sok esetben mi magunk hozzuk kilátástalan helyzetbe őket.
Nem mindent írtam le, amit másképp gondolok, mint "kellene", vagy legalábbis elgondolkoztatnak, kérdéseket vetnek fel, de szerintem már most is mindenki ellensége lettem :-))
Az előző részek tartalmából: jelenkorunk női szerepei feletti merengéseimben megtaláltam a Farkasnőt, és a Ribancot (ami nem feltétlenül önálló kategória, belátom) és gyűjtő kategóriaként (a kategória csak munkafogalom) az egyéb femfajtákat. Ez utóbbi egyikének példázására olvashattuk Tamara…..
notC 2019.01.25 09:34:07
@Foxi Foxovics: Mert bezeg mi férfiak jól bírjuk a kritikát, az őszinteséget :-)))))
"Tudod drágám nagyon szeretlek! De amit a Béla művelt velem tegnap, na az valami frenetikus volt! Gyere, megmutatom!" ;-)
notC 2019.01.25 13:46:05
@God Harald: Mondanám, hogy meg kell érni erre a szituációra, de manapság a 26 évesek vagy még szűzek, vagy már mindent kipróbáltak, amit csak a gyomor elbír, meg azon túl egy lépéssel :-) (egy fiatalok körében végzett felmrés szerint)
notC 2019.01.25 13:54:46
@Womb Raider: Igazad lehet, ahogy Harald sopánkodását elnézem :-)))
Vessetek rám követ, ítéljetek el, nem érdekel. Akkor is megírom őszintén a történetemet. Ha valaki járt már hasonló cipőben, meg fogja érteni. Bárkivel megtörténhet, semmi sincs kőbe vésve. Sem a szerelem, sem a hűség, sem a mindörökké. Ez egy igaz történet, nem…..
notC 2019.01.10 15:39:02
@LucretiaBorgia: "hogy van-e olyan, akivel "boldogságban", vagy legyen "jól" le tudunk élni egy életet ?"
Szerintem itt azért a definíció elég pontatlan! :-) Mi az, hogy boldogan, mit takar, mit jelent, mit várunk el tőle?

Soha a történelemben nem volt még olyan, hogy egy férfit és egy nőt 20-30-40 évnyi minőségi, szerelemben, hűségben töltött kapcsolatba kényszerített volna a társadalom erkölcsi normája. A középkorban hullottak a népek mint a pelyva, háborúk, özvegyek, elhalt gyerekek garmadája. Konkrétan a túl szoros kötődés hátránynak számítottt. Az ó-korról meg elég annyit, hogy a hedonizmus szót ők találták fel :-)
Az első olyan korszak, amikor a jólét és az örökélet megcsapta a párkapcsolatokat "Bubiék" korszaka a 20-as években volt. Válaszuk a férfi szabatossága mellé alaposan felzákóztak a nők is. Szeretőt tartani sikk volt, főleg a jobbmódú (vagy annak tűnő) körökből.
Aztán jött a háború, ami jó sokáig tartott, mert a kérdés a 60-as évekig inkább a túlélésről szólt, mint a szexről. De a hippiknek rögtön volt válaszuk, amint a környezet éretté vált a forradalomra. A 70-es, 80-as évek diszkrét, vagy épp kevésbé diszkrét alternatíváira pedig már szerintem az itteniek is emlékeznek, de ha nem, egy jó kérdés a szülők felé, viccesen zavart magyarázkodást tud szülni :-) (nudista paradicsomok, swingerek, kommunák, keresztbe-hosszába szeretőzések, párcserék, stb...)
Ennek a fertőnek vetett véget a 2000-es években újraértelmezett erkölcsi normaállítás. A helyzet azóta fokozódik, valószínűleg soha nem volt olyan prűd az emberiség, mint manapság, soha nem volt ekkora különbség az elvárás és a valóság között, soha nem kellett ennyit hazudni másoknak és magunknak. És nekem úgy tűnük, hogy a társadalom kezd ebbe belefáradni. Egyre több alternatíva kap teret és tömegbázist, új szavakat tanulunk (poliamória, nyitott kapcsolat, etikus hűtlenség, stb...), és persze a határfeszegetés egyik következményeként a konzervatívoknak is egyre hangosabban kell kiabálni, hogy az egyre nagyobb távolságban lévő "másokhoz" is elérjen a kritikai neheztelésük....
notC 2019.01.10 16:01:02
@foxi etetést vállalok: Szia
Azt gondolom, hogy a körülmények ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy valamiről ítéletet mondjunk. Főleg egy ilyen bonyolut ügyben, mint egy hosszú kapcsolatban megjelenő hűtlenség. Márpedig te/ti alaposan elmeszeltétek Tamarát. Én ez ellen emeltem szót, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy egy működő alternatívát mutass. Kritizálni könnyű. Egy fikcióba kapaszkodni még könnyebb. Megoldást keresni már kissé döcögősebb, de meg is találni azt...! Na az már valami!
Ebből az egész történetből nekem az jött le, hogy Tamara talált egyet. Hogy miként jutott el oda, hogy ez lehet-e követendő, vagy vannak-e benne részeredmények, melyeket hasonló helyzzetben lévők adoptálhatnának? Na ez már jó kérdés...
Én két irányt látok: szakítani, borítani és hagyni, hogy mindenki újabb és újabb kört fusson az élet mezei futóversenyén, vagy beletörődni, elfolytani, elsorvadni, majd csöndben elmúlni, bőven az öregkorunk előtt.
Tamara választott egy középutat (igen, az valóban az a pozíció, ahova mindkét oldalról lőnek!!!). Megpróbált nem borítani, valahogy eleget tenni a család-jellegű elvárásoknak, s tette mindezt úgy, hogy más elvárásokkal szembe menve bűnösként éli az életét, de legalább él!
notC 2019.01.10 16:46:38
@LucretiaBorgia: Na azt azért tegyük hozzá, hogy egy luxus űrhajón eltöltött pár évtizednyi nyaralás (főleg egy olyan jófej csapossal a háttérben) nehezen hasonlítható össze a napi burtyi-számla-mégtöbb burtyi-mégtöbb számla mókuskerekével :-) Tényleg! Nekik végül is miért nem lett gyerekük? Mert úgy rémlik, hogy nem lett... Vagy kidobálták őket közben, úgyse látta senki?

"Ezt prüdériát a 2000-es évektől mire érted ? Erre a ha megdicséred a frizurámat már zaklatva vagyok ?"
Szerintem a metoo, meg a koedukált wc, meg a gendersemleges nem a németeknél már csak a végstádiumban agonizáló patriarcha földön fekvő démonába való rugdosás :-) Sok jelentősége nincs, a régit el kell törölni, meg kell semmisíteni, aztán majd látjuk, hogy mi születik helyette. (illetve én már nem biztos, hogy kíváncs vagyok rá, nekem elég, ha van pár maradi nő a környezetemben, aki még mosollyal nyugtázza, ha megdícsérem a frizuráját :-)
Viszont mint jelenség kifejezetten érdekesnek látom a dolgot!
A szexualitás bűnös élvezte, az AIDS, a meztelenség, a nők tárgyiasítása elleni küzdelem, a hűség misztifikálása, a nőjogok, szerepek errodálódása, mertoszexualitás, (ál/neo/ultra)liberalizmus, stb.... Rengeteg olyan fogalom, mely egyszerre negatív és pozitív, de mindenképp megosztó, harcba hívó. Márpedig ennek a háborúnak vannak vesztesei. Azt gondolom, hogy többen, mint ahány nyertese. A célok jók és nemesek, de a harmodor, az eszközök nem minden esetben. Mint ahogy a járulékos veszteség is elég komoly: identitás- és viselkedészavaros generációk, talajt vesztett nők és férfiak, útkereső bolyongók, megborult értékrendek, széthullott szabályrendszerek, káosz.
Igen, úgy kezdődött, hogy a legális erotikát felváltotta a pornó. A fácsén már a kicsillagozott női mell is tabu, de minden további nélkül lehet hullát, verekedést, erőszakot posztolni. Az intimitás régen feszítő hiányérzettel párosult (nők keresték, férfiak próbálták tanulni), mára egy szűk réteg alternatív szórakozása (pl. tantra), vagy épp szitokszó :-) A filmekben már csak a melegek csókolózhatnak (igaz, akkor már ünnepelt művészfilm!), viszont a percenkénti 6 erőszakos halál korhatár nélküli besorolású kalandfilm. A párkapcsolat béklyó és nem lehetőség, a szerelem valami tovatűnő rózsaszín maszlag, miközben elvárások mentén keressük a nagy őt, a tökéletest, az egyetlent, aki az egónkat az egekbe emeli.
Fura világ ez :-) de legalább izgalmas ;-)
Hát ez mindkét nemnek fájni fog. Nem lehet szépíteni. Álljon itt a való. Szóval uraim, az évezredes megszolgálatlan uralomnak vége. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy vége. Adott volt több ezer éven keresztül egy rendszer, ami a férfiak uralmát szolgálta, A férfi kapott munkát, és alapvetésként…..
notC 2018.12.21 21:29:13
@Sally and Billy: Kifinomult stílusod ellenére sem nagyon akarod érteni, de sebaj. Ha nem baj, nem kapcsolódok bárdolatlan stílusú férfitársamhoz, s nem feszegetem, hogy vajon mekkora fizetés különbség lehet az esztergályos meg villanyszerelő szakmában, maradjunk inkább a saját kaptafánknál, meg az irodista munkánál :-)
Ha a matematikát nézzük, akkor lehet igazad, mert összeadva meg átlagolva adott ágazatban a fizetéseket, valóban van pár százaléknyi eltérés. Ha viszont kicsit mögé nézünk a számoknak, hamar kiderül, hogy vagy a teljesítmény, vagy az önérvényesítés képessége miatt, bizony ez az eltérés némileg magyarázható. Sajnos a mocskos kapitalistája az állásinterjún megkérdezi, hogy ki mennyit szeretne keresni, s ha a lány erre mond egy X-20%-ot, a pasi meg X+20-at, akkor a lányt fogja felvenni azonos körülmények között. Már persze ha átmeneti munkáról van szó, és nem olyan nagy baj, ha a lány fél éven belül kivonja magát a forgalomból 2-5 évre családot alapítani. Tudom! Erre jön az, hogy mindenféle intézkedésekkel, törvénnyel, családvédelemmel, meg bölcsivel kellene kompenzálni, de akkor ez meg már nem egyenjogúság, hanem pozitív diszkrimináció. Illetve egy másfajta társadalmi berendezkedés, amiről ott fenn van szó, mint változás, s amihez valószínűleg generációknak kell majd máshogy szocializálódni. Persze ehhez hozzá tartozik az is, hogy először is a dolognak vonzó alternatívaként kellene megjelennie, hogy legyen működő, követni való példa, ami előre visz, jobbá tesz, előnyei vannak...
Sajnos nem ez látszik... Az emancipált nő, aki jól keres önálló lett, önellátó, nem párban és főleg nem párkapcsolatban gondolkozik. Fogyasztói termékké vált számára a férfi, akinek színes-szagos csomagolása és szavatossági ideje van. Ha meg lejárt mehet a kukába. (válási statisztikák; különös tekintettel a relatív jómódban élő középosztályra). A társadalom öregszik, mert gyerek ugyan nem, de sokáig élő idősek annál többen vannak!
Nincsen ezzel baj, lehet ez saját választás, sőt, egyenesen trend! És mindenki alkalmazkodik hozzá ahogy tud... Pl. úgy, hogy a férfiak sem nagyon akarnak már elköteleződni, inkább beállnak a "faszkörhintába" ülésnek. Már ha tudnak, s megfelelnek az elvárásoknak! Ha meg nem, akkor megpróbálnak a renitens, maradi, buta, felszabadítandó és megmentendő konzervatívabb nők közül választani valakit, aki mellesleg elárulja a mozgalmat!
notC 2018.12.21 22:17:49
@LucretiaBorgia: Én nem rólad beszéltem, hanem egy jelenségről, ami statisztikailag kimutathatóan a tettek és következmények hálójában egy adott helyzetet teremt annak, aki ezt az utat választotta. Egy választás, egy minta követése, egy út, ami a külső szemlélők számára lehet vagy sem követendő.
Az alapján amit leírtál nem feltétlen érzed magad jól a bőrödben, pedig látszólag sikerült megvalósítani az álmaid: sikeres, erős, önálló, stb.. Már csak egy jó játszótárs kellene hozzá. Kíváncsi lennék a paramétereire...
Azon filózom, hogy ha felcserélnénk a nemi "leosztást" és a nő lenne az "erős férfi", vajon az "erős nő" tudna-e szeretni egy gyenge és esetlen, segítségre szoruló, kevéset kereső, elnyomott férfit? Ha a nő nadrágot húz, akkor mit ér a férfi, ha szoknyában van és körmöt lakkoz?
Azon filózóm, hogy ha az erős nő továbbra is felfelé választ (hogy én hogy utálom ezt a sztereotípiát!!!) akkor vajon hány férfi lenne képes tartani a tempót és versenyben maradni a nagy evolúciós hajtásban?
Azon filózom, hogy kinek kellene többet változni, ha két ember úgy köthetné össze az életét, hogy egyenrangú félként, egymást segítve, de mindketten elégedetten éljenek hosszú távon, hogy ebbe még pár csemete is beleférjen?
Én értem, hogy hiányzik a férfiaknak egy olyan csoportja, aki még nem tudott tömegével kifejlődni, s aki a "magadfajtákat" - bocsánat, sztereotíp stigmázás, de te húztad magadra- el tudja varázsolni, de érdemes lenne elfilózgatni azon is, hogy vajon nem volt-e túl gyors a tempó, vagy épp túl erőszakos a követelés/elvárás a belső indíttatású változásokhoz? Nem tudom! Nagyon kemény kérdések ezek, s ráadásul húsbavágó, egy komplett generációt érintő feszítő kérdés. És még csak nem is lehet lezárni azzal, hogy "ők akarták, magukra vessenek", mert a jövő generációja ha lehet még bizonytalanabb önmagát és a jövőképét illetően. Talán mert olyan példát lát maga előtt, amit nem akar követni?
notC 2018.12.21 23:00:01
@LucretiaBorgia: Bárcsak érteném! De nekem is csak kérdéseim vannak, válaszaim meg sehol....
Ma éppen öt éve hogy az első bejegyzés este kilenckor felkerült a blog még éppen csak formálódó oldalaira. Hogy van igény az ilyen formában "szórakoztató" írásokra és elsősorban fotókra, azt semmi sem bizonyítja jobban mint kitartó figyelmetek, amit ezúton is sokadszorra szeretnénk megköszönni. Öt…..
notC 2018.11.26 14:17:49
@JTom: Először is nagy respekt, sok-sok köszönet, és kitartást a továbbiakban is! Remélem rengeteg napi érdekes és hasonló cikk jelenik még meg. Örömmel láttam a patrónus linket, pont azéért, mert tudom, hogy egy-egy anyag összeszedése nem kis feladat. Természetesen én csatlakozom a támogatókhoz.
Az ilyen kis patkányokhoz viszont, mint ez a tűdőbaj nickű hülyegyerek ne ereszkedj le. Egészen pontosan el tudja dönteni az olvasó közönséged, hogy tud vagy akar-e támogatni. Sőt! Lassan elkélne nálatok egy jó marketinges :-)
"Rémregény, amelyhez fogható Magyarországon az utóbbi évtizedekben nem történt" - így minősítette a Magyar Nemzet 1980. február 26-án a Soós Lajos és társai által elkövetett gyilkosságsorozatot. A nyomozás méretei egyedülállóak és elképesztőek voltak. Soós kivégzése után 13 évvel árulta el Valenta…..
notC 2018.11.22 17:22:19
Nem egyszerű kérdés ez a halálbüntetés dolog... Ha egyetlen ártatlant is kivégeznek tévedésből (vagy mert valahol valakiknek egyszerűbb volt egy bűnbakot kreálni), akkor máris meg kell kérdőjelezni a létjogosultságát. Az amcsi példa, ahol 20-30 évet is eltölthet valaki a halálsoron még nem jelenti azt, hogy az előző kitétel teljesül, ugyanis azok maradnak bevégezetlenül, ahol a bizonyító eljárás nem elég az "egyértelműség" bizonyításához. Ugyanakkor egy kreált bizonyítékkal, na meg jó sajtóval az ügyet hamar le lehet zárni.
Az ügyészi, ügyvédi, bírói munkával kapcsolatban viszont időnként akadnak aggályaim, ugyanis az ügyész legfontosabb "feladata" nem az igazság kiderítése, hanem az ügyvédek "ártatlansági" hadjáratával szemben is érvényesíteni a legmagasabb/megérdemelt büntetést. Ebből következik, hogy az ügyvédek sem feltétlen az igazságot keresik, hanem jól megdolgozva a pénzükért, minél jobban enyhítsék a várható büntetést. Csodás példa erre a fehérgallérosok, a maffia, szóval az a kör, ahol a legerősebb, legeredményesebb ügyvédekre is van pénz, s ahol az igazságosság semmilyen szinten sem szempont.
A bírók pedig... Hát... maradjunk annyiban, hogy ők abból főznek, amit az ügyészek és ügyvédek kevernek. Ha az ügyvéd "jobb", akkor felmentő, ha meg kevésbé, akkor elmarasztaló ítélet születik, de a következetesség még ebben sem jellemző.
Valójában az egész jogrendszer egy agyonbonyolított, gumiszabályokkal, kitételekkel, enyhítő és súlyosbító körülményekkel túlterhelt útvesztő, ahol ugyanazon tettért jogszerűen lehet valaki ártatlan és bűnös is.
notC 2018.11.22 17:33:22
@pitcairn2: "ha az elkövetőt extrém büntetés fenyegeti akkor semmi veszteni valója sincsen"

Esete, bűntette válogatja, és ez visszafelé is igaz, ha valaki megúszhatja egy kis ejnyebejnyével, akkor nem nagyon lesz, ami visszatartsa. De ahogy látom, kb egy időben egyforma következtetésre jutottunk :-) Egy átlátható és következetes jogrendszerben, ahol lehet tudni, hogy a bűnös büntetést kap, az ártatlant pedig nem ítélik el, akkor azért valamivel igazságosabb lenne a világ.
Kb egy excel táblázatban össze lehetne foglalni a bűntettek és az azért járó "fizetségek" listáját, néhány nagyobb fő, és pár alcsoportba rendezve. :-)
Bereczki Blog Botrány a Corvinuson 2018.11.18 23:43:51
Mi történt a Corvinuson? Ezen a héten csütörtökön tartotta meg a HÖK és az egyetemi vezetés(Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár duó) azt a hallgatói fórumot, amely során az ártatlanságés a kitettség habfürdőjében próbálták magukat mosdatni az egyetemisták előtt. Már a fórumkezdetén…..
notC 2018.11.20 16:10:54
Hmmm... Azért így elolvasva a kommenteket, azt érzem, hogy ugyan a diákság
rendesen tisztában van a vélt vagy valós jogaival, és félti az almamátert mindenféle változástól, de azért valljuk meg, hogy ez a Corvinus már régen nem az a Közgáz, ahol meggebedtek a diákok egy-egy vizsgaidőszak környékén és ahol csak az maradhatott bent, aki letett valamit az asztalra. Manapság egyetemre járni (úgy mindenestől, szinte bármelyikre) nem olyan nagy szó. Egy átlagos gimis diák minden további nélkül bejut, ha nem erősebb, akkor kávéfőző szakra, és ha már bent van, végig bukdácsolja azt a pár félévet, hogy aztán önbizalomtól duzzadó mellkassal kipattanjon a munkaerő piacra, ahol persze hamar kiderül, hogy inkább csak melegedni jártak a diákok/tanárok, mintsem tanulni/tanítani, lévén választott hivatásához gyakorlatilag semmi köze!
Természetesen mindig vannak kivételek, gondolom az összes jelenlévő az, viszont a statisztika és a tapasztalat azt mutatja, hogy egy diplomás pályakezdő számára 1-2 év mire kb képbe kerül az adott szakmában, nemhogy új szellemiséget, tüzet, friss tudást hozzon magával. Regebben paráztam ezerrel, hogy ha majd jön az új nemzedék, vajon mikor fognak félre állítani, mint ahogy tettem én a maga idejében az akkori "öregekkel", de egyre másra azt látom, hogy kevés olyan szakma van, ahol képességek tekintetében versenytársak lennének a fiatalok. Néhányan, akik amúgy is elhivatottak és szerencsések is, mert olyan környezetben lehettek "vízhordók", ahol felszedhették a tudást, na ők talán még megállják a helyüket! De a többség kulimunkát végez a diplomájával, vagy dobbant külföldre újságárusnak, vagy 35 évesen még anya főztjét eszi, apa által fizetett rezsijű szobájában.
Nem igazán érzem át ezt az egyetemi problémázást. Aki fizetősön volt, az ezután is fizetni fog. Aki államin az valamilyen átmenettel, de továbbra is részben finanszírozott formában tanulhat. Az új generációknak pedig egyrészt rengeteg más alternatíva van, ha pedig tényleg akkora ász, akkor ösztöndíjas formában tanulhat itt is, vagy szerezhet máshol is diplomát. A Corvinus beszáll egy komoly versenybe, ahol valódi teljesítménnyel lehet adott szintet hozni. Én inkább annak szurkolok, hogy sikerüljön, mert akkor végre lesz egy menő egyetemünk, ahonnan nem alibi-diplomások kerülnek ki.