Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Domsa

32 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész  kilencedik rész   tizedik rész  tizenegyedik rész  tizenkettedik rész Az ember élőhelye Az állatoknál szokés megnevezni a természeti élőhelyét. Az embernél ez…..
Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész  kilencedik rész   tizedik rész  tizenegyedik rész A perspektívák és az értelem   Azt állítottam az előző részben, hogy a tágabb perspektíva az egészségesebb. Ezen…..
Az értelmes élet szempontja Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész  kilencedik rész Az értelem jelentőségére a terápiás gyakorlat is felhívta a figyelmet. Meg lehet betegedni abban, ha a…..
Az értelem hálója sorozat  első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész Az előző szövegben elválasztottam az értekmentes és értékteli megközelítéseket. Ha  meg akarjuk mutatni például az értékmentességre törekvő tudomány és az…..
Az értelem hálója sorozat  első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész hatodik rész hetedik rész Értékek és normák Az emberek a közös meggyőződések egy részét normaként, kötelességekként is meghatározzák. Ezeket az intézményeink biztosítják. Mint pédául az a jog, az…..
Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész hatodik rész A leírás okán szétválasztott világ elemei közötti választóvonalak lehetnek élesek, és homályosak. Nem jobb az egyik a másiknál, mert attól függ, hogy milyen célra használjuk. A korábbi példában…..
Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész Szótárváltás  Ha már az osztályharcos példánál voltunk fejezzük is be ezzel. Körülbelül a 70-es évek közepétől a magyarországi tudomány nyelve megváltozott. Különösen a társadalomtudomány és a…..
Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész Ez volt az előző rész vége:    Hogyan lehet a semminek ága? Rájöttem, hogy e mondathoz tartozó járulékos tudatosság egy másik József Attila versben van, s az olvasóval, lehet, hogy nem azonos az életvilágunk, s ha már…..
Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész Intuíció - hozzáférünk a járulékos tudáshoz A figyelmünk fókuszában lévő tudásunk tudattalan megtartó hálójához hozzáférhetünk az intuíciónk segítségével.  Mutatom Tolsztoj segítségével, egy Kutozovról szóló részben miről van szó.…..
Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész Egy József Attila vers jelentéseit, értelmét és ezek kulturális beágyazttságát vizsgáljuk, hogy többet tudjunk meg az "értelemről". Ott tartunk, hogy az értelem nem (csak) a szóban, hanem a szavak kultúrális beágyazottságában található.  Megnézzük…..
  Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.[1]   Első rész: Az értelem kibontakozása Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Van értelmes és értelmesebb és…..
Új növekedés sorozat Mi növekedhet és mi nem? első rész, Az igaz és az igazságos  második rész, Mit tudnak a felkészültségek? harmadik rész, Ami az érték, azt fejlesztjük. negyedik rész  A növekedés típusai ötödik rész Elitek hatodik rész Konfliktusok három dimenzióban hetedik rész A…..
Konfliktusok három dimenzióban  A "növekedés - nemnövekedés" erői konfliktusban állnak.  A "mi a jó" dimenzióban most egy fogyasztásorientált világban élünk. Az a jó, ha nő a fogyasztás. Ökológiai szempontból pedig a természeti rombolása helyett a környezeti fenntarthatóságban kell…..
Új növekedés sorozat Mi növekedhet és mi nem? első rész, Az igaz és az igazságos  második rész, Mit tudnak a felkészültségek? harmadik rész, Ami az érték, azt fejlesztjük. negyedik rész  A növekedés típusai ötödik rész Az erőforrás birtokosai - az elitek Három dimenzióban lehet értelmezni…..
Új növekedés sorozat Mi növekedhet és mi nem? első rész, Az igaz és az igazságos  második rész, Mit tudnak a felkészültségek? harmadik rész, Ami az érték, azt fejlesztjük. negyedik rész  A növekedés típusai Ha háromdimenziós tömb a kultúra, az áll anyagi összetevőkből, szimbolikus…..
  A függőleges dimenzió mondja meg, hogy mi a jó, és ebből az is következik, hogy attól függően, hogy mit tartunk jónak, abban szeretnénk gyarapodni. Tehát, ha a közgondolkodás szerint az a jó, hogy gazdagodjunk, és ez  anyagi gazdagodást jelent, akkor anyagilag akarunk gazdagodni. Az utóbbi 200…..
Nézzük meg, mit tudnak a felkészültségeink? Mondjuk a biciklivel közlekedni lehet, és amikor működik, akkor egy csomó fizikai dolog működik benne. A tárgyaknak működni kell a természet törvényei szerint. Tehát fizika, kémia,  attól függ, hogy milyen szerkezet, biológia, elektronika természeti…..
Az ökológiai válság kiprovokálja, hogy az anyagi dimenzióban csökkenjen az ökológiai lábnyomunk, de ez nem azt jelenti, hogy a tudásunk ne növekedjen, a közjó ne növekedjen.   Itt a tőkét felkészültség értelemben használom. A marxizmusban a tőkeviszony alapja, hogy ha valaki birtokol olyan…..
A Párbeszéd Fenntarthatóság műhelyében tartottam egy előadást "új növekedés" címmel. Ezt írtam le egy sorozatban. A kultúra tudásalapú emberi rendszer. Ilyenek a szervezetek is.    Honnan van az a háttér, ami alapján az új növekedésről írok?  „Tudásalapú emberi rendszerek” címmel írtam korábban.…..
A kommunikációelmélet felől kapcsolódunk Durkheim kettős emberi természetéhez. (Durkheim 2005)   „De a kollektív eszmék akkor is megőrzik jellegzetes sajátosságukat, ti. azt a tekintélyt, amelyet magukra öltöttek, amikor egyedivé és személyiségünk elemeivé válnak. Bár hozzánk tartoznak, de más…..
  A tudás egyszerre szubjektív és objektív. Ha megkérdezzük, hogy hol vannak a társadalmi viszonyok, azt mondjuk elsőre, hogy az emberek között. De hol van ez az „emberek közötti” viszony. Nem fogjuk máshol találni, mint az emberekben belül. Akkor hogyan objektív?   És mi van azokkal a természetben…..
  A mai tudásalapú emberi rendszerek szempontjából az evolúciós történet azért érdekes, mert jobban látjuk tudásunk rétegezettségét. Ha a történeti változások sorrendje nem is pontos, és hézagos, a különböző változások egymást befolyásoló hatása az érdekes. A mai tudással dolgozó munka alapjai…..
  A nyelvhasználat miatt: egyre differenciáltabban és részlet-gazdagabban észleljük a valóságot, és egyre pontosabban manipuláljuk. Részletesebb, pontosabb a dolgok és a cselekvések megnevezése/észlelése/konstruálása. Fejlődik a technológia. Kialakul a kultúrának egy nyelvi-szimbolikus[2]…..
  Az előző fejlődési modellt kiegészítjük a verbális nyelvhasználattal, amelyet előkészítettek az előbb leírt tényezők. A beszélő emberek olyan társas lények, akik egymás megismerésében kölcsönösen használják az intencionális hozzáállást. Így ábrázolom.   Mindegyik képes elképzelni a másik belső…..
Dennetti és Tomeselloi teremtmények   A főemlősi környezetben olyan fajtársak vannak, akik ugyanúgy, mint mi, jól modellezik a társas környezetüket. Minket is. Jól jön itt egy olyan képesség, amely a fajtársakat nemcsak korábbi külső viselkedésük alapján jósolja meg, (mit fognak cselekedni?) Hanem…..