Regisztráció Blogot indítok
Adatok
OdriOdri

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2016.09.22. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Human 2 Human Coach akarsz lenni? De tényleg?? 2017.02.28 23:54:34
Ez talán az első dohogó írásom a két és fél év alatt, amióta elindítottam a Human 2 Human oldalt. Persze egyetlen impulzus önmagában nem lenne elég, hogy mindezt, izé... hova is..., szóval képernyőre vessem, halmozódik már egy ideje az érzés...
OdriOdri 2017.03.02 07:37:05
Kicsit tovább árnyalva még a dolgot, a képző intézmények felelőssége is jócskán benne van a kialakult helyzetben. Rárepültek az új, nem szabályozott piaci szegmensre, boldog-boldogtalant képeznek, nulla szűrés, coach bárkiből és gyorsan lehet! Hiszen így eleve ezt kommunikálják ( persze általánosítok és egyszerűsítek) maguk a szakma tapasztalt képviselői is! A másik meg azt hiszi, elhiszi, hogy ezzel akkor meg is lesz, fél év-1év alatt új szakmája van. Pedig nem virágkötés ez! Mondjuk még arra is igaz, hogy majd kábé az 1000. csokor után.. Amúgy nem aggódom annyira emiatt. Ha valaki komolyan csinálni akarja, akkor kell hozzá nem kevés üzleti érzék, klientúra építési készség, találnia kell piacot magának, ki kell fejlesztenie a szolgáltatásait, közben jönnek a pofonok, amiket tűrni kell és továbbfejlődni. Ezek már nem beszerezhetőek a képzéseken, e nélkül marad ugyanolyan házi tanácsadó, mint a barátnő vagy a kollega a munkahelyen. Nem lesz nagy hatásköre és tudni fogja a másik is, hogy hiába mondja magáról azt hogy coach, ha alig van mögötte valami, amit felépített. Komoly kliens nem fog hinni neki!
Human 2 Human Fejtsük meg a munkahelyi elköteleződést! 2016.09.21 00:01:25
Olvastam egy cikket (na jó, inkább posztot) arról, miért ugrálnak egyik állásból a másikba az Y generációs munkavállalók (az 1981 és 1995 között születettekről van szó). Négy tényezőt azonosított a szerző. Nem találja fel általuk a spanyol viaszt, és nem is mindegyikkel értek egyet, nézzük…..
OdriOdri 2016.09.22 09:11:45
Az X-ekből kivált némi dühöt egy Y az kétségtelen. Én Y vagyok, baromira dühít az X és egyébként már a Z is:)
Nem vagyunk egymás élethelyzetében, tömegesen reagálunk, reagáltunk sok-sok társadalmi, gazdasági tényezőre úgy-ahogy épp és minden generációnak van gazdagabb meg szegényebb rétege is. Minden ember úgy próbál boldogulni ahogy tud. Egyének vannak nem X-ek meg Y-onok.

A saját kis általános megközelítésem ezen felül;
Sok x-el dolgozom együtt, okoz is álmatlan éjszakákat, de végső soron azon vagyok mindig, hogy adott esetben megértessem velük, hogy az én szempontjaim miért mások és nem feltétlenül ellenkeznek az övéikkel. Közben pedig igyekszem megérteni, hogy ők meg más tapasztalataik miatt viselkednek máshogy. Muszáj közös nevezőre jutni.
Nekem azt nehéz elfogadnom tőlük, jobban mondva az az érzésem, hogy összességében egy olyan csomagot akarnak a torkunk lenyomni, elfogadtatni velünk, amit egyébként ők sem viseltek volna jobban, vagy viselnek most sem, hogy már nehezebb a szitu, mint 2008 előtt.

Ugye van ez az ARC téma. Én azt gondolom erről, hogy bizonyos tekintetben határozottabbak vagyunk, gyorsabban döntünk, nem tehetjük meg, hogy ne legyünk ilyenek, miközben sosem elég amit tudunk, irdatlan gyorsasággal kell tudni változni, alkalmazkodni, baromi nagyok az elvárások(az X-eké hozzáteszem..), nehezebb a gazdasági környezet és közel nem jönnek vissza azzal a valószínűséggel az eredmények és olyan gyorsan, mint mondjuk számukra ennyi idősen. Hát ehhez kell egy kiállás, hogy túllendüljünk rajtuk. Azért hadd ne áldozzuk már fel magunk az X-ekért, hogy nekik azért jó legyen csak továbbra is a megszokott módon. Na.
És hát a munka mennyisége. Mert ugye ezt is megkapjuk. Istenem, a 90-es években, egy terjeszkedő, telítetlen gazdaságban, felszabaduló erőforrások birtokában annyi munkával, meg igyekezettel, amit most beleteszek, már azt hiszem milliomos lennék!
Könyörgöm, ha összeadom 5 munkahelyem van egyszerre. Mennyit dolgozzak még? Ja, és ezt csinálja a párom is és az összes barátom is. Még az X is visszasírja folyton, hogy Az Az időszak szinte mámoros volt. 1,5 milliós tanácsadói, tréneri fizetés?? Ettől persze még ott van a sok X a gyártósorok mellett is és az egész életét így tolja le nettó (most már talán..) 100-120ezerért.

Az Y eleje nagyjából a gazdasági válság pillanatában került ki a munkaerő piacra, ami addigra egyébként is szépen fel volt már osztva. Micsoda lehetőségek vártak rájuk! Most is csak széltében tudnak a legtöbben mozogni. Nem kell azon csodálkozni, hogy az Y is boldog akar lenni, ugyanazokat akarja elérni, mint az X és ehhez van egy arca is. Csak most 2 évente más munkahelyen vagy szakmában! kell hozzá próbálkozni, mert pl. az első 3 hónap után kiderül, hogy csak vegetál a cég, tutyimutyi a vezetés és képtelen lesz a fejlődésre jelen körülmények közepette.
Y-onunk látja jól, hogy ugyanazon a pozíciószinten ücsöröghet akár 5-10 évig is, közben meg robog el mellette az élete. De azért legyen már lojális. Ehhez feltétlenül hozzá kell tennem: 6 évet húztam le egy helyen becsülettel, tisztességgel, Y-onokat meghazudtoló módon. Kipróbáltam mi lesz, ha elkötelezett módon mindent, de mindent beleteszek, ahogy elvárják, simulékony kis hű szolgálóként, a magam kárára is.
A végeredményt elárulom: semmi. Még egy köszönöm vagy elismerés is alig-alig. Engem viszont nagyon jól lehetett használni a gondtalan cégműködéshez, az új Mercedes-hez, én meg pontosan ugyanott tartok, mint annak előtte. Még fizetésemelést sem kaptam közben. Én vagyok a hülye, meg arcoskodó, hát világos. Mégis milyen alapon várnám el a több pénzt én is? Nem az enyém az a nyamvadt cég.

Egy csomó különbséget lehetne felsorolni kinek-miért jobb-könnyebb, másabb. És akkor mi van? Egymás hibáztatása nem vezet sehova. Ettől még persze, hogy jobban szeretem a saját generációm és jobban együtt is tudok működni vele és ha tehetem inkább egy Y-t választok magam mellé, mert közös a nyelvünk. Az X is ezt teszi és a Z is ezt fogja. Már most utálnak minket lefogadom! És abban is biztos vagyok, hogy eltanultunk annyi szarságot a X-ektől, hogy azt mi gondolkodás nélkül ugyanúgy fogjuk továbbadni nekik. Akkor meg majd mi leszünk az X az ő szemükben.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása