Julianna Oláh 2016.11.15 23:42:56

@DFK: Kedves DFK, (WiteNoir, Ráérek)!

elsősorban köszönöm az értelmezést segítő hozzászólást /hozzászólásokat.
Mint azt kiemeltétek semmilyen szakirányú végzettséggel nem rendelkezem, pszichológiát hallgató ELTE-s egyetemista vagyok (nem tudom, néztétek-e, de ezt a blogot csak egyetemi hallgatók írják egy szakkollégiumi projekt keretében, egyikünk se ,,szakértő”. ) A cikk egy házi dolgozatom alapján készült, ilyen jellegű kutatásban nem veszek részt és nem dolgozom. Így az egyetemen megszerzett és dolgozat megírása közben összeszedett tudásom alapján tudok csak Nektek válaszolni, és tisztában vagyok azzal, hogy ez csak a pszichológiai megközelítése ennek a szociológiai, politikai, gazdasági, kulturális és gyakran tapasztalati kérdésnek.

Elsősorban az első kommentedben feltett kérdésidre szeretnék reagálni. A blogon korlátozott terjedelmű cikkeket közlünk, igyekszünk közérthetőek lenni, így részletekbe nincs lehetőség belemenni, nyilván több (szerintünk nem központi) kijelentés elnagyolt, félreérthető. Nem hazudni vagy szemkápráztatni akarunk, csak muszáj kiemelni a fő információkat, mert egyébként nem olvasnák végig az írásainkat, elveszne a célzott mondanivaló. Azt hiszem, talán egy ilyenen akadt meg a Ti szemetek is.

1, Nagyon jó kérdés, sajnos kutatástól függ! Főleg önbevallás alapján.

2,az első állításra itt vannak még források (sajnos ezek főleg régiek, de ezeket hivatkoztam le a dolgozat ide vonatkozó mondatánál, ezért ezeket írnám most ide is):

• A kultúra azonos pedagógia felé - a családi szocializáció és a kognitív fejlődés sajátosságai roma családokban, ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ 2005-2009 (ez egy eredeti forrásanyag megismétlése)

• Balogh, J. (2010) Interkulturális konfliktushelyzetek észlelése és megoldási módjai cigány-magyar kontextusban. [szakdolgozat] Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

• Seregi, J. & Kovácsné-Tomai, É. (1978). Kollégiumban és családban élő általános iskolás cigány tanulók szocializációs fejlettsége. Pedagógiai Szemle, (28,) (911-916).

• Tomai, É. (1978). A 12-15 éves cigánygyermekek és javító-nevelőintézeti fiatalok szociabilitásának vizsgálata. In A cigánygyermekek nevelése-oktatása. (93-100). Budapest: Oktatási Minisztérium
• Tomai, É. (1977). Adalékok a cigány gyermekek társadalmi beilleszkedésének kérdéséhez. Magyar Tudomány LXXXIV. (537-564).

Szerintem az idézett Boreczky anyag (rengeteg egyéb kiadványa, előadása is van a szerzőnek, több mint 10 éve kutatja a témát, 2009-ben a szerkesztésében jelent meg egy kb. 300 oldalas tanulmánykötet a magyarországi romák helyzetéről) nem gyenge, ezt támasztja alá az ELTE 2005 – 2009-es kutatása is. Ezek az eredmények a vizsgált mintán kívül a ,,Modernitás és család c. ugyancsak OTKA” adataira épülnek. A kiemelt részhez:

,,…Adatainkat hasonló szocio-kulturális háttérrel rendelkező, ugyanazon a településen ugyanabba az iskolába járó cigány és nem cigány tanulók vizsgálatából nyertük. Bár a választott minta nem tekinthető reprezentatívnak, a cigány tanulóknak az iskolai jellegű tevékenységekben elért szignifikánsan magasabb teljesítményéből..”

A minta azért nem reprezentatív, mert csak egyfajta szocio-kulturális hátteret néz. Azért hasonlít hasonló státuszú embereket, hogy a szocio-kulturális képességekre gyakorolt hatását moderálják. Statisztikailag és kutatásmódszertanilag az (a link anyaga egyébként csak kivonat, a teljes elérhető adatanyag a Pszichológiai Szemlében jelent meg):

,,Ugyancsak a terveknek megfelelően 40 - 45 családban vettünk fel interjút több családtaggal, ahol lehetett, mindhárom generációban. Az interjúk mind a két részkutatásban változó idejű és gyakoriságú (több héttől akár több hónapig is terjedő) megfigyelésekkel egészültek ki. A roma gyermekek természettel kapcsolatos elképzeléseinek, tudásrendszereinek megismerése feladatlapos kikérdezésre épült, ebben 173 harmadik osztályos (27 roma), valamint 531 hatodik osztályos (39 roma) tanuló vett részt. A tanulási stratégia vizsgálatot 6., 7. és 8. évfolyamra járó általános iskolás tanulók bevonásával végeztük, végül is 129 (51 cigány és 78 nem cigány) tanuló feladatlapját lehetett értékelni.
A kutatáshoz kidolgozott feladatok alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a tanulási stratégia szempontjából három lényegesebb területen, a szókincsben, a csoportba sorolásban és az analógiás következtetésben gyűjtsenek adatokat.”

Julianna Oláh 2016.11.15 23:43:37

3 -4, És az állítás magyarázata: az intelligencia egy nehezen definiálható, sokdimenziós fogalom. Az itt vizsgált adatok csak épp iskolaérett diákokra (tehát 6-7 éves), nem kisegítő iskolásokra vonatkoznak. (Ezért is térnek el annyira az adatok, ill. a mintavétel dátuma miatt .A kuruc infós forrás (70) pl az egész populációra vonatkozik, amiben a később kijövő iskolázottsági különbségek, illetve a romák körében gyakoribb értelmi akadályozottság is megjelenhet.)

Ahol a roma gyerekek jobbak, azok a fluid intelligencia, a Wechsler-féle intelligenciateszt (ennek pl csak kis része verbális) . A motoros intelligencia is magasabb, szociális szintén, de csak egy picivel. A verbális valóban alacsonyabb. Ez azért lehet, mert a roma gyerekeket általában több természetes és motoros inger éri kisgyerekkorukban (kevesebbet vannak a lakásban, több testvérük van, többet vannak interperszonális közegben, kevesebb elektronikai eszköz), a nem roma gyerekek környezete általában sterilebb. Később a szociális körülmények hatása jobban kijön, más faktorok szolgálják a fejlődést – így lemaradnak. ( nyilván más miatt is) Ezeknek a kutatásoknak az a fő mondanivalójuk és eredményük, hogy elsősorban társas hatás áll a romák alacsonyabb iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága mögött, ill. hogy iskolás korra a diákok között még nincs különbség, tehát az iskola nagy szerepet játszhat a személyes életutakban. (ezek főként pedagógiai, szociológiai kutatások, nyilván erre kíváncsiak). Tehát nem okosabbak eredendően se a roma, se a nem roma gyerekek, csak iskola előtti korban a romák környezeti körülményei segítik jobban elő a mentállis fejlődést, utána pedig általában a nem romáké. [Nyilván, mondjuk ha más családi modelleket látsz, mások a szülői, baráti elvárások,máshogy viselkedsz , és ennél idősebb vagy, ezeknek annál nagyobb lesz az ereje (lsd. a 444-en összefoglalt kutatást pl) – ez egy oka lehet annak,hogy mások a tapasztalatok, tapasztalataid.]

De ha valakiről negatív kép él benned, perceptuális szinten negatívabbnak fogod észlelni, ha akarod, ha nem (pl. Smith& Mackey: Szociálpszichológia 2016) – pl. ez is oka lehet az eltérő személyes megfigyeléseknek.

Julianna Oláh 2016.11.15 23:54:44

5 -6. A pszichológiai eredmények azt mondják, hogy a vizsgált gyerekek elfogadásra vágynak (úgy általában mindenki, de ez itt fokozottabb) és szeretnének hasonlítani a nem romákhoz. Nyilván ezek vágyak. Amíg a vágyból tudatosult akarat, tett, sikeres cselekvés, eredmény születik, az egy hosszú út.

Nem írtam arról, hogy pontosan miért különülnek el a roma gyerekek, mivel nem tudom. De pl. a bizonytalanság, annak az érzése, hogy különbözöl másoktól egy ok lehet a sok közül.
Igen, lehet, hogy azért mert szándékosan elzárkóznak, de miért akarnának szándékosan elkülönülni, ha közben azonosulni akarnak az eredmények szerint?

De ezt félretéve, nyilván ez egy interakció. Továbbá ezek többségében nem tudatos működési módok. Az a természetes, hogyha valakit másnak észlelsz, elkülönülsz tőle önkéntelenül. (Smith & Mackey)

Nem tudom, a jogvédők hagyják-e vagy segítik, vagy akadályozzák. Nem is tértem ki erre, nem is tudok róla eleget. Külsőleg beavatkozni mindig kockázatos és nehéz, sokszor nem hatékony. Igen, az integráció kölcsönös folyamatot jelent – azt, hogy arányaiban melyik fél mennyit tesz érte szerintem lehetetlen objektíven megítélni, én biztos nem tudom.

A cikket horizonttágító érdekességnek szántam egy kisebbség pszichés működési módjairól.A felhasznált adatokat tanulmányi céllal és egy önkéntes munka kapcsán gyűjtöttem.Az intelligencia kocsonyás témáját még véletlenül sem szerettem volna boncolgatni. Nem tudom, az általam és általatok felhozott eredmények mögött milyen érdekek vagy célok állnak - én úgy hiszem, az eljárások és minták, időszakok és nézőpontok, fókuszok sokszínűsége és egymást kiegészítő, (nem mellesleg személyes szféráinkat mélyen érintő jellege) - ami ebben a tudományágban igen gyakori, beszédes, és véleményem szerint lenyűgöző.