Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Field64

217 bejegyzést írt és 1160 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
MovieCops A BŰN SZÉPSÉGE 2024.07.15 06:00:00
Živko Nikolić montenegrói rendező A bűn szépsége (1986) című alkotása egyike volt a jugoszláv filmművészet utolsó nagy nemzetközi sikereinek. A történet központi konfliktusa az ősi hagyományok és a modern erkölcsök drámai ütköztetéséből adódik. Miközben Montenegró hegyi falvaiban az ősi szokások…..
MovieCops ZABRISKIE POINT 2024.07.11 06:00:00
A Nagyítás (1966)  mellett Michelangelo Antonioni másik népszerű kultfilmje az amerikai színekben forgatott Zabriskie Point (1970) című dráma. A maga idejében nem fogadták túl jól: a kritikusok kíméletlenül levágták, a közönségsiker is elmaradt, ám az évek múlásával felértékelődött. Köszönhető ez…..
MovieCops SZEXMISSZIÓ 2019.09.22 06:00:00
Legjobb barátom szülinapjára A lengyel Juliusz Machulski rendezői karrierje a nyolcvanas évek elején kezdett kibontakozni, és mindjárt első három mozifilmjével kiugró sikert ért el nemcsak hazájában, hanem a vasfüggöny többi országában is, sőt még Nyugaton is felfigyeltek rá. Az 1981-ben bemutatott…..
Field64 2023.05.10 19:02:18
@Androsz:

A barátaimmal a közelmúltban megnéztük Machulski kétrészes filmjét, a Vabankot. Az is jó volt, úgy is mondhatnám: „Lengyelország válasza A nagy balhéra”.

Ami a Gwendoline-t illeti, Teakbois komám már régóta tervezget róla egy posztot a Retrokulton, a közeljövőben talán megvalósul. Én is tervezgettem, de lemondtam a javára.

Bár nagyon időigényes, mégis szeretek vacakolni a plakátokkal és a képekkel, és olyan illúziót kelteni, mintha most jöttek volna a nyomdából. :)
Field64 2023.05.10 22:02:49
@Androsz:

A nagy balhéról tervezek posztot, évfordulós ürügy is lenne rá, hiszen idén épp ötvenéves a film. Vannak utánzatai, egyik kedvenc kultszínészem, Luc Merenda például kettőben is játszott. Persze azokról is megemlékeznék.

A Vabank első részéhez van szinkron. A másodikhoz is lenne, hiszen úgy mutatták be a mozik, ha jól tudom, de ahhoz csak feliratot találtam a neten.

A Gwendoline-t anno a MOKÉP adta ki hangalámondásos videókazettán. Kedves csacskaság volt, a B-filmek rajongóinak kifejezetten ajánlott. Just Jaeckinről jó pár éve én írtam az életrajzot a Wikipédiára. Ezt majd valamikor feltupírozom, és a Moviecopson is közzéteszem. Nekem a Lady Chatterley szeretője volt tőle a kedvencem, az erről szóló írásom a Régi Idők Mozija Archívumban még megvan. Most épp a Ken Russell-verzióról írok egy posztot (ahhoz is felhasználom a Wikipédiára írt szövegemet), amely szintén tetszett.

Igazából írhatnánk mindketten is a Gwendoline-ról, hiszen másfajta koncepció szerint dolgozzuk fel a témákat, de tapasztalom, hogy az Indexen nem szerencsés, ha ugyanaz a téma rövid időn belül ismétlődik. (Emiatt is halasztottam el nemrég A majmok bolygója című posztomat, amelyet már időzítettem is, amikor egy másik filmes blog megelőzött vele.)
Field64 2024.07.10 12:25:54
@Sigismundus:

Köszi, hogy megosztottad ezt a hírt, még ha szomorú is. Terveim szerint a Médium című 1985-ös filmje kerül leghamarabb sorra a filmográfiájából. De hogy mikor, azt nem tudom, annyi zavaró körülmény merül fel folyton a blogolásban.
Andrea True (Egyesült Államok, Nashville, 1943. július 26. – Egyesült Államok, New York, Kingston, 2011. november 7.) amerikai énekesnő és pornófilmcsillag az 1970-es évek elején kezdett el filmezni. Eredeti neve: Andrea Marie Truden. A pornóiparban az Inger (Inga) Kissin, az Ida King, a Louis…..
Field64 2024.07.05 08:43:15
@Mesterséges Geci:

Hál' Istennek, hogy valaki végre észrevette, hogy ez a blog rólam szól, az én érdeklődésemet és az én véleményemet tükrözi, és nem azt várja tőlem, hogy megírjam helyette az ő véleményét. :)

P. S.: A kommentek a kommentelőkről mondanak el sokat. Épp ezért csak akkor nem engedem ki őket, amikor kifejezetten sértik a rólam szóló blog alapelveit.
Field64 2024.07.05 10:10:02
@Terézágyú:

A tiszteletet mindenkinek meg kell adni (általában ennek hiánya a legfőbb oka annak, ha egy-egy komment nem kerül ki), de szerintem le kéne szokni arról a szemléletről, hogy a könyvkiadásban és a filmvilágban vannak „szent tehenek”, akikről és amikről nem illik, sőt egyenesen tilos negatív véleményt mondani.

Gimnazista koromban olvastam először a Rocklexikont, az első megjelenés idején. Akkor még tetszett is, főleg mert már akkor is discofan voltam, de a hazai könnyűzenei sajtóban, ha írt is a diszkósztárokról, folyton csak negatívumokat olvashattam róluk.

Épp a nosztalgia miatt pár éve újra megvettem a könyvet egy antikváriumban, és megint elolvastam. Megdöbbentett, hogy immár egy nem túl nagy igényű fércmű benyomását keltette. A humora olyan, amilyen, de az például kifejezetten átgondolatlanság és szerkesztetlenség, hogy a dal- és lemezcímek olykor eredeti nyelven vannak, máskor magyar fordításban, és ez utóbbi gyakran elég pontatlan. Felnőtt fejjel sajnálattal tapasztaltam, hogy a könyv diszkós vonatkozásai is sokszor nem helytállóak, azt is mondhatnám, dezinformációk. Ma már úgy látom, a szerző célja a viccelődés volt, és nem az ismeretterjesztés.

Mindazonáltal se megakadályozni, se megszólni nem akarok senkit, akinek jó véleménye van a műről, és abból vagy abból is tájékozódik. Ezt tiszteletben tartom, és cserébe elvárom, hogy tiszteletben legyen tartva az is, amit én gondolok a könyvről. Kinek a pap, kinek a paplan. :)

P. S.: Monty Python. A Brian életét nagyon szeretem, a Gyalog-galoppot nagyon nem. Ez (is) van... :)
Field64 2024.07.08 14:04:56
@Terézágyú:

És hidd el nekem, hogy az Andrea True-szócikknek még a jobbik részét idéztem. :)

Engem kifejezetten bosszantott, sőt bosszant még most is, hogy valaki kap egy hasábot egy lexikonban, és az összes érdemi infó róla az, hogy pornózott és van egy More, More, More című dala. Se azt nem tudod meg, mikori a dal, se azt, hogy mikor született az énekesnő, vagy legalább azt, hogy milyen nemzetiségű. Arról se értesülsz, hogy milyen egyéb zenei produktumai vannak. Pedig amikor ez a lexikon megjelent, Andrea énekesnői karrierje lényegében már le is zárult.

Elolvashatod viszont, hogy Tardos hogyan képzelt el egy randit Andrea és egy pornós partnere között (ezt inkább nem idéztem, annyira erőltetett humor), és mit szólhatott Andrea apja a pályamódosításhoz. Ez számomra tipikus középiskolai humor, rövid szavatossággal, és nem ismeretterjesztés. És nálam súlyosbító körülmény, hogy ez a „csevegő lexikon” akkor jelent meg, amikor a műfajnak még nem volt komoly szakirodalma, pedig már akkor is kellett volna.

P. S.: „Persze, de hát szúrtál egyet beléje... valakinek ez meg nem tetszett, és ő is írt egy sort :)”

És mit mondjak erre én? Hogy én viszont írtam egy hasznos infókat is tartalmazó cikket az énekesnőről, ami szót sem érdemel a jelek szerint, viszont az több kommentet is megér, hogy mit írtam magánvéleményként Tardos könyvéről? :)
MovieCops A PENDRAGON LEGENDA 2024.07.08 06:00:00
A magyar irodalom tragikus sorsú tehetsége, Szerb Antal (1901–1945) 1932-ben Párizsban kezdte írni A Pendragon legenda című misztikus regényét, amely két évvel később jelent meg először. Bár az irodalomtörténészek nem ezt tartják legjobb és legjelentősebb művének, az olvasók körében mégis évtizedek…..
Valamikor a hetvenes évek közepén, fiatal kölyökként a kezembe került a Sportolj velünk című magazin valamelyik száma. A hátsó borítón egy fürdőnadrágos fiatal fickó pózolt. Hatalmas izmai voltak, még sosem láttam ilyen igazi Herkulest. Akkoriban ugyanis azt se tudtam, mi az a testépítés. (Na, nem…..
Field64 2024.06.30 09:03:58
@Androsz:

Köszi az elismerést. Be kell vallanom, hogy ez valójában egy régebbi poszt, amely eredetileg kétrészes volt, és talán a harmincadik évfordulóra írtam, még a Filmbookra. Ez a mostani egy rövidített változat, amelyből kihagytam szubjektív emlékeim egy részét, valamint a folytatásokról és a pornóváltozatokról szóló alfejezeteket. A jelenlegi körülmények között ugyanis semmi értelmét nem látom többrészes posztok publikálásának. (A kétrészes verzió az archívumban fellelhető.)

Amin most elcsodálkozom, hogy úgy az eredeti, mint a mostani változatnál elfeledkeztem arról, hogy Rick Rossovich (Matt, Ginger pasija) is rákerüljön valamelyik illusztrációra. Főleg, hogy a filmjei közül talán még az Elit kommandó lehet csupán téma nálam.

AI. Sasszemed van, ellentétben az enyémmel. :) Több okból kezdtem el használni az AI-t. A teszt az Érett nők dicsérete című posztom egyik fekete-fehér fotója volt, amelynek eredetije kicsi és rossz minőségű volt. Az AI annyira jól feljavította, hogy a poszt talán épp azért nem is került ki az Indexre, ugyanis a kép explicit meztelenséget ábrázolt. (Pedig a poszt 1956 apropóján született, október 23-án tettem ki, és abszolút szexmentes ráadásgalériája az 56-ról szóló nyugati filmeket mutatta be.)

A másik ok, hogy régen valamiért csak 550 pixel szélességű képeket tettem fel a blogjaimba, amelyek bizonyos esetekben csak a helyet foglalták, túl sok mindent nem tudtak visszaadni a filmből. Mostanság 800 pixel széles képeket használok, sőt a szélesvásznú alkotások esetében akár 1200 pixel széles illusztrációkat is. Az AI úgy nagyítja fel a régi kis képeket, hogy azok nem válnak homályossá vagy pixelessé. (Időigényes ugyanis megkeresni a neten az eredeti fotókat, és gyakran nem is találom meg őket.) Épp a Terminátornál vettem észre én is, hogy az AI olykor átírja a szövegeket. A bakis képeknél például a házszám 11839-re változott, az alsó rendőrautó képén a felirat pedig értelmetlen hieroglifákká. Úgyhogy ezeknél meghagytam az eredeti fotókat AI nélkül, felnagyítottam őket, és kis élesítést adtam hozzájuk.

De az AI ilyesfajta fogyatékossága olykor jól is jön. A Zombi 4 cikkemben például illusztrálni akartam Jeff Stryker Can I Be Your Bratwurst, Please? című filmjét. A filmből nem volt érdemes screenshotot csinálni, mert gyenge a képminősége, a standfotói a neten viszont túl kicsik. Találtam egyet, ami a kannibállakomát ábrázolta, ami a film egyik csúcsjelenete, ám Stryker hanyatt fekve, meztelenül fekszik az asztalon, a fotós felé nézve. Tartottam tőle, hogy emiatt esetleg ez a cikk is piros lapos lesz. Szerencsére az AI ilyen kis méretnél nem tudta egyértelműen felismerni a részleteket, és úgy nagyította fel a képet, hogy úgy néz ki, mintha nem a fickó micsodáját látnánk, hanem egy strucctojást a combjai között. :) A lényeg, hogy a poszt átment a szűrőn, és Marisa Mell után a második legsikeresebb idei cikkem lett tízezer fölötti kattintásszámmal.

Amúgy pedig nem stílszerű a Skynetről is szóló film posztjához AI-t is használni? :)
Field64 2024.06.30 09:54:14
@Androsz:

Hát igen, nem egyformán látjuk a második részt. Persze nem gondolok olyasmit, hogy te rosszul látod, és én látom jól. Biztosan igazad van, és magam is tudom, hogy a többség a második részt kedveli jobban. Nekem inkább csak amolyan öregemberes kifogásaim vannak vele kapcsolatban. :)

Először a nosztalgia. Emlékszem, a Vörösmarty Kertmozi játszotta először Budapesten, premier előtt. Már a pénztárnyitásra (délután 5) odamentem, és persze hogy a legelső napon akartam látni a filmet. Huszonhét éves voltam akkor, szóval abszolút megfelelő életkorban egy ilyen filmhez. Egyértelműen pozitív elvárásokkal ültem be a nézőtérre, és le nem tudom írni azt a csalódást, amelyet átéltem. (Még a szintén nagyon várt 1993-as A három testőr és a Bruce Willis-féle A Sakál napja-remake sem volt akkora csalódás.)

Az első mellbevágó élmény Robert Patrick megjelenése volt. Roppant szigorúan nézett mindvégig, ebben tagadhatatlanul jó volt, de hiába változott folyton folyékonnyá, egy pillanatig se bírtam komolyan venni. Arra gondoltam, ezzel az erővel Mr. Beant is felkérhették volna a szerepre. :) (Billy Idol volt az eredeti választás, na ő biztosan bejött volna nekem T–1000-esként.)

Linda Hamilton talán az egyetlen színésznő – Sigourney Weaver mellett –, akit el tudtam fogadni akcióhősként. Sajnos ebben nagyon régimódi vagyok, nekem sose jött be, amikor nők folyton tökösebbek akarnak lenni a pasiknál, szóval Angelina Jolie és Milla Jovovich akciófilmjeinek nem én vagyok a célközönségük, és a Charlie angyalai mozifilmeken ezért sem tetszett soha, ellentétben a tévésorozattal.

Ahogy ment előre a történet, azon vettem észre magam, kb. a mexikói résznél, hogy kifejezetten unatkozom, és ez az érzés meg is maradt mindvégig, bár változott az intenzitása.

John Connor. Akkor volt a legnagyobb paraszt, amikor a fickót, aki eredetileg azért ment oda hozzájuk, hogy segítsen rajta, megszívatja a Terminátorral. Tipikus suttyó mentalitás, hogy akkor Jani az illető, amikor megfelelő hátvédje is van hozzá. Az olyasmi pedig, hogy nem ölünk embereket, csak, mondjuk, szétlőjük a térdüket, az nekem minden, csak nem vicces. A „Hasta la vista, baby!” számomra kifejezetten erőltetett beszólás, nyomába sem ér az „I'll be back!”-nek: jellemző, hogy a hülye gyerek fejéből pattant ki. :)

Egyébként is elég disszonánsnak tartottam, hogy miközben a szereplők nem szűntek meg a világbékéért aggódni, egyfolytában lőnek, robbantanak, gyilkolnak. De ezt a világbékét se igazán értettem. Oké, hogy a jövő nem végleges, és hasonló maszlagok, de ha van világbéke, akkor nincs gépek háborúja, tehát senki nem jön vissza a múltból, ergó az egész első rész értelmetlenné válik. Emlékszem, sok ismerősöm azért utálja az Alien harmadik részét, mert szerintük lenullázta a másodikat, holott szerintem egyszerűen csak egy darkosabb, nyomasztóbb irányba vitte. A lenullázás nálam a Terminátor 2-vel következett be, és a harmadik rész nagy erényének épp azt tartottam, hogy visszatért a gépek lázadásának témájához. Más kérdés, hogy John Connor ott nem tenyérbe mászó képű, csupán egy puhapöcs.

És ami számomra nagy különbség: az emberi tényező. Ez az első részben nagyon fontos volt, ott még az alaphangvétel emberi, köszönhetően részben Michael Biehn figurájának, aki Teakbois barátom szerint abszolút felejthető. (Nagyon nem értek egyet vele.) Az első rlészben még van kikért izgulni, van kiket sajnálni (Matt és Ginger). Nagyon jók az átváltások jövő és jelen között, például amikor Kyle elalszik a kocsiban. Az a jövőbeli jelenet, amikor majd megjelenik a Franco Columbu-féle Terminátor, különösen megdöbbentő volt, mert pár pillanat alatt érzékeltetni tudta a háború minden emberi nyomorúságát, nem csak a jövőben. Ezzel szemben én a Terminátor 2-ben csak üres szavakban éreztem a humanizmust, a látvány gépies tökéletességet, technikai precizitást, előre eltervezettséget sugallt: igazából senkivel nem tudtam azonosulni, senkinek nem szurkoltam, talán ezért is éreztem a filmet minden mozgalmassága ellenére is unalmasnak. Adtam neki persze több esélyt is, újra megnéztem a moziváltozatot is, a rendezői változatot is, de az érzés nem változott bennem. Ahogyan az első rész megítélése sem.
Field64 2024.07.02 15:43:31
@gigabursch:

Nem tervezem, hogy foglalkozzak a folytatásokkal. Elég nagy munka lenne mindegyik, és ehhez nincs meg bennem az a személyes lelkesedés, ami az első rész iránt tíz éve is megvolt és most is megvan.
Frank Braswell 22 év után szabadul a sittről jó magaviseletének és állítólagos pálfordulásának köszönhetően, ugyanis sikerül elhitetnie a sorsáról döntőkkel, hogy többé nem lappang benne gyilkos indulat, és képes lesz a társadalom hasznos tagjaként meghúzni magát. Frank a saját, az eset idején 12…..
A svéd adóhivatal zaklatásai miatt a világhírű rendező, Ingmar Bergman 1976-ban elhagyta a hazáját, és a nyugat-németországi Münchenben telepedett le. Német emigrációja idején forgatta a Kígyótojás (1977) című drámáját, amely a húszas évek fasizálódó Berlinjében játszódott. A történet alapjait még…..
MovieCops ZOMBI 4 2024.06.17 06:00:00
Soha nem titkoltam különösebben, hogy nem én vagyok a horror műfaj legnagyobb rajongója, fiatalabb éveimben sem voltam az. Igaz, akkoriban nem is nagyon lehettem volna, mivel a műfajt tiltották Magyarországon, és csak a nyolcvanas évek elejétől kezdett beszivárogni a hazai filmforgalmazásba.…..
Field64 2024.06.21 22:36:21
@Androsz:

„Sosem néztem végig.”

Bennem tombol a mazochizmus, mert szerintem még néhány folytatást is láttam, nem mindig önszántamból. :) A 9. részben még volt is némi izgalom, de a legutóbbi (nem tudom, volt-e azóta újabb), amelyben Jamie Lee Curtis Sigourney Weaver és Linda Hamilton nyomdokain haladva tökös akcióhősnővé akarta volna előléptetni magát, különösen pocsék volt.
Field64 2024.06.22 08:18:55
@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Szerencsére filmes érdeklődésünk Teakboisszal jelentősen különbözik, így ritkán fordul elő, hogy elhalásszuk egymás témáit. Bár éppen a Zombi 4-re és a Barbár fivérekre ő is szemet vetett, de mindkettővel megelőztem. Anno viszont ő előzött meg engem a Deborah édes testével, Ugo Tognazziról pedig mindketten publikáltunk egy posztot ugyanazon a napon, születésének 100. évfordulóján. A kettőnk közti különbség abban is megnyilvánul, hogy ettől én még meg fogom majd írni a magam verzióját is Deborah-ról, ő viszont utánam már nem akarja feldolgozni ugyanazokat a témákat.

P. S.: A Psycho második része közel sem olyan jó, mint az első, de nem rossz folytatás.
Field64 2024.06.26 11:57:34
@Teakbois:

Biztos, hogy ez tábor, és nem csak néhány fős őrs? :)
Szerintem a második rész nézhető folytatás, a harmadik már gyenge, de még mindig jobb, mint a negyedik.
A tévésorozat nem volt olyan rossz, mint amire számítottam, de különösebben kiemelkedőnek se találtam.
MovieCops FORRÓ VEREJTÉK 2024.06.21 06:00:00
Jövőre lesz ötvenesztendős a nálunk főleg a hollywoodi produkcióiról ismert Paul Verhoeven harmadik holland játékfilmje, a Forró verejték (1975), amely a kilencvenes években VHS-en jutott el Magyarországra, és néhány éve párszor játszotta a néhai Filmmúzeum tévécsatorna is. A történet alapjául Neel…..
MovieCops A MEGEGYEZÉS 2024.06.10 06:00:00
A huszadik századi amerikai kultúra egyik kulcsfigurája egy görög bevándorló volt, Elia Kazan. A részben általa alapított Actors Studio jó néhány, ma már legendás színészt indított el a pályán. Kazan elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a kortárs amerikai irodalom új tehetségeinek műveit a…..
Field64 2024.06.17 18:34:48
@Teakbois:

Faye Dunaway gyönyörű benne, és ez talán a legmerészebb szerepe, bár egy-két jelenetnél én is dublőrre gyanakszom. Érdekes téma, főleg annak aki benne van az életközepi válságban, netán túl is van rajta. Mindazonáltal nagyon amerikai ez az életforma, az átlagembereknél ez a probléma szerintem más dimenziókban jelentkezik. Kazan szakmai erényei persze most is megvannak, de magam is inkább csak a rajongóknak ajánlanám a filmet.
MovieCops RILLINGTON PLACE 10. 2024.06.13 06:00:00
Richard Fleischer 1971-ben bemutatott filmje, a Rillington Place 10. az ötvenes évek egyik leghírhedtebb gyilkosságsorozatán, az úgynevezett Evans–Christie-ügyön alapul, amelyet a brit igazságszolgáltatás egyik legnagyobb tévedéseként jegyeznek a kriminalisztika történetében. Az angol társadalom még…..
Field64 2024.06.17 18:30:25
@Teakbois:

Egyetértek veled. Saját posztom hatására megnéztem a háromrészes minisorozatot is. Nem értek egyet Patricia véleményével, szerintem Tim Roth kifejezetten jó volt, és a srác sem volt egyértelműen rossz, bár én se ilyennek képzeltem a külsejét. Maga a minisorozat sem volt rossz, de szerintem a Flescher-film jobb.
MovieCops FÉLELEM A VÁROS FELETT 2024.06.03 06:00:00
Jean-Paul Belmondo 42. születésnapján, 1975. április 9-én mutatták be a francia mozik a Félelem a város felett című koprodukciós krimit. Ez volt a Bébel becenéven is jól ismert sztár ötödik közös munkája Henri Verneuil rendezővel – összesen hét filmben dolgoztak együtt –, és ebben játszott először…..
Field64 2024.06.04 13:16:18
@Teakbois:

Nekem is ez az egyik kedvencem Belmondóval. Mindazonáltal Henri Verneuil szerintem megfogadhatta volna Francis Veber tanácsait, nem mondott hülyeségeket.
Field64 2024.06.08 21:09:23
@Misamackó:

Teljesen egyetértek veled. Én is nagyon bírom Belmondót, ez az egyik kedvenc filmem tőle. Gáti Oszkár hangja is illett hozzá, de különösen Sztankay tudta nagyon jól hozni a Belmondo által játszott figurák lazaságát és csibészes humorát.
Igen, a film így is nagyon jó, a Veber által jogosan kifogásolt apróságok szerencsére nem rontják a műélvezetet.
Phoebe Cates (Egyesült Államok, New York állam, New York City, 1963. július 16.) amerikai színésznő, modell és énekesnő teljes neve: Phoebe Belle Cates, asszonyneve: Phoebe Cates Kline. A Sivatagi paradicsom (1982) című romantikus ifjúsági kalandfilm főszereplőjeként vált ismertté. Ő énekelte a…..
Field64 2024.06.07 08:24:50
@Mesterséges Geci:

Teljesen egyetértek veled, főleg azért, mert azt látom, hogy volna igény az egészséges erotikára. Az a tapasztalatom, hogy a 18+ anyagok iránti érdeklődés mindig is jóval nagyobb, mint a 18+ nélkülieké, bár a blogot alapból is a felnőtt olvasóknak szántam. Ez az oka annak, hogy 18+ jelzésűek lesznek azok a posztok is, amelyeket egyébként magam is el tudnék képzelni aktképek nélkül, sőt lehet, hogy originál változatukat még úgy is publikáltam. (Ezt a posztot is, például.)

Azt nagyon fontosnak tartom, hogy a posztjaimat erre vonatkoztató figyelmeztetésekkel lássam el, mert én sem támogatom, hogy erotikus tartalmak korlátozás nélkül megjelenjenek, és időnként én is netezek olyan körülmények között, hogy nem szeretnék véletlenül ilyen tartalmakba ütközni.

Ugyanakkor nem értek egyet azokkal a törekvésekkel, hogy a világháló egyfajta globális Disneyland legyen csak azért, mert a szülők minden szir-szart megvesznek a gyereknek, korlátlanul engedik netezni stb., stb., csak ténylegesen törődni ne kelljen velük.

Régen nem volt előmoderáció a kommenteknél, és máig szép emlékeim vannak arról az időszakról. A kommentelők sok érdekes infóval egészítették ki a posztokat, és ezekből magam is sokat tanultam. Online barátságok is kifejlődtek az ilyen eszmecserékből. Viszont az ember nem azért gályázik, hogy alapos posztot írjon, hogy utána bezuhanjanak ide szedett-vedett emberek, és beböfögjenek néhány tőmondatot a komcsikról, a nácikról, a zsidókról, a melegekről stb. Az ilyesmi megvitatására van épp elég más blog. Amikor már nagyon elszaporodtak az ilyen kommentek, bevezettem az előmoderációt, sőt nemrég egy időre a kommentelési lehetőséget is beszüntettem. Jó lenne, ha visszatérnének a régi szép idők, amikor a kommentek még érdemben szóltak a poszt témájáról, de már nem hiszek az észak-koreai népmesékben. :)
Field64 2024.06.07 11:03:35
@Mesterséges Geci:

Viszonylag gyakran tudom figyelni a blogot, de azért nem ülök folyton a gép mellett. (Most is órákra elmegyek majd.) Nem szeretnék kint hagyni olyan kommenteket, ahol például a hozzászóló adott esetben egy másik hozzászólót sérteget. Az az elvem, hogy inkább érezze magát elnyomva az, aki csak kötekedni jönne, mint az, aki normálisan viselkedne, de az alpári kommentek elriasztják. Én is kerülöm az olyan helyeket, ahol egymás kurvaanyázása jelenti az alaphangot.

A világ változik, sajnos nem előnyére. Amikor én gyerek voltam, minket például még el lehetett engedni papírt gyűjteni, mi sem aggódtunk, értünk sem aggódtak, hogy mi lesz, ha idegen házakba megyünk be, idegen lakásokba csöngetünk be. Ma már viszont én se engedném a gyerekemet ilyesfajta körutakra.

A meztelenség objektív megítélése nagyon nehéz dolog. A természetes meztelenség ellen nekem sincs kifogásom. Bár ami azt illeti, ebből a szempontból már a nudista strandok ellen is van kifogásom (korábban nem volt), amikor azt látom (nem pornográf oldalakon!), hogy külföldön már nem ritkaság, hogy ilyen helyeken álló farokkal vonulnak a férfiak, vagy akár nyilvános közösülésekre is sor kerül. Ez nekem akkor is sok, ha a blogomban egyébként egyenjogúság van abban az értelemben, hogy adott esetben meztelen férfiak is lehetnek az illusztrációk között, nem csak meztelen nők. (Úgy is mondhatjuk, én mindkét nemet lealacsonyítom.)

De megint más a szimpla meztelenség, és megint más, amikor konkrét szexuális helyzetet ábrázol egy-egy illusztráció. Például A bestia című posztom illusztrációival semmi bajom nincs, a témához illőnek érzem őket, de 18 év alatt határozottan nem ajánlanám a cikket se a téma, se a képek miatt. De ennél a mostani posztnál maradva: a ráadásgaléria utolsó előtti képe számomra egyértelműen természetes meztelenséget képvisel. Az utolsó illusztráció viszont, bár egészséges erotikát mutat, de egyértelműen (vicces) szexuális helyzetet ábrázol, ami nálam már a 18+ kategória hatálya alá esik.
A napokban volt negyvenöt éves minden idők egyik legjobb sci-fi horrorja, A nyolcadik utas: a Halál. 1979. május 25-én tartották az amerikai ősbemutatót, a magyar premierre pedig 1981. január 15-én került sor. Jelen sorok írója élemedett korának köszönhetően ezt az első magyar bemutatót izgulhatta…..
Maggie Healey, a segítőkész és önzetlen amerikai ápolónő Ausztráliában építgeti a karrierjét: perth-i állását maga mögött hagyva Brisbane-be megy, ahol egy méregdrága pszichiátriai magánklinika nővérkéje lesz. Bár a kiállhatatlan Kereby főnővér nincs elragadtatva az újonctól (mivel zsigerből gyűlöli…..
MovieCops VOLT EGYSZER EGY ZSARU 2024.05.27 06:00:00
A hetvenes évek elejének egyik nagy francia filmsikere volt Európában – és persze Magyarországon is – a Volt egyszer egy zsaru című bűnügyi vígjáték. Talán pontosabb lenne francia–olasz sikerről beszélni, hiszen koprodukcióról van szó, ám egyértelműen a francia részvétel volt a meghatározó: franciák…..
Field64 2024.05.27 17:48:40
@Teakbois:

Emlék a kamaszkoromból. Mireille Darc nekem is tetszett, nem csak Delonnak, a nőkről írt Top 12 listámon is szerepel.

Phyllis Major nagyon szép nő volt, kár, hogy fiatalon meghalt, igazából nem is nagyon tudta megmutatni színésznői képességeit.
MovieCops BARBÁR FIVÉREK 2024.05.20 06:00:00
Az Egyesült Államokba áttelepült osztrák testépítő, Arnold Schwarzenegger a Conan, a barbár (1982) című fantasynek köszönhetően nemcsak a hollywoodi sztárok sorába emelkedett, hanem újra divatba hozta a mitikus időkben játszódó, nagy erejű hősökről szóló kalandfilmeket is. Noha ez olyan műfaj lenne,…..
Field64 2024.05.21 19:10:54
@Sigismundus:

Szia!

Megértem, hogy Tarantinónak nem tetszett ez a film.
A kivágott jelenet tényleg egy rövid interjú. Nem mondom, hogy a srácok a színjátszás magasiskoláját nyújtották abban a pár percben, de a játékuk abból a túltolt színészi munkából, amely az egész filmre általában jellemző, számomra nem lógott ki.
Field64 2024.05.25 21:33:49
@Misamackó:

Köszi az elismerést, nagyon jólesett.
Vessetek a mókusok elé, de nekem tetszik ez a film. Sőt a poszt kapcsán újra megnéztem Az iker bajjal jár és az Óvóbácsik című filmet is. Mindkettő rettenetesen bárgyú, de nagyon szórakoztató, és épp a testépítő srácok miatt. Sajnálom, hogy nem lett kicsit fényesebb a karrierjük, és igazán szomorúan értesültem David haláláról pár éve.

Ami Deodatót illeti, Az utolsó kannibál világ című filmjét már bemutattam a blogban, és a Cannibal Holocaust is sorra fog kerülni, bár nem hiszem, hogy arról sok újat tudnék mondani. Teakbois barátom viszont egyéb filmjeivel is foglalkozni akar, például azzal, ami Magyarországon készült.
Field64 2024.05.27 17:46:05
@Teakbois:

Hát igen, nem egy Ingmar Bergman szerintem se, de nem is lehet folyton világmegváltással foglalkozni, kellenek néha a szórakoztató ostobaságok is.
RETROKULT Repülj és szexelj! 2024.05.27 06:00:00
Jennifer, miután hozzáment szőke és szakállas hercegéhez, a regényíró Romanhoz, nászútra indul szerelmével Rómába, ám hatalmas csalódás éri: bár a repülőn felforrósodik a hangulat, a többi helyszínen képtelen élvezni a szexet újdonsült férjével. Szegény hősnőnk rögtön magában keresi a hibát, és…..
Egy kaliforniai férfi reggel arra ébred, hogy fogalma sincs, kicsoda ő, valamint nem érti, mit keres egy számára ismeretlen, felforgatott lakásban, amelynek a fürdőszobájában női hulla hever. Az illető a zsebében lévő igazolványából megtudja, hogy Jonathan Fields a saját becses neve, aztán találomra…..
MovieCops MÁTÉ EVANGÉLIUMA 2024.05.23 06:00:00
Az idén hatvanéves Máté evangéliuma Pier Paolo Pasolini egyik leghíresebb és legnépszerűbb filmje, Jézus történetének egyik legnagyszerűbb filmváltozata. Elkészítéséhez értékes segítséget nyújtott az Assisiben székelő ferences rendi kutatóközpont Filmirodája. Vezetője, Don Lucio Caruso rendkívül…..
Field64 2024.05.23 09:53:07
@gigabursch:

Szerintem is kiváló film, ámbár én a teljes Pasolini-életművet kedvelem. Mint ember, persze tele volt ellentmondásokkal, ugyanakkor azt is gondolom róla, hogy egyike a leginkább félreértett, tévesen megítélt művészeknek. Példát jelentenek minderre a vallással foglalkozó filmjei is. Már csak szeretett édesanyja miatt is – aki viszont hívő volt – Pasolini soha nem akarta kigúnyolni a vallást, és pláne nem az egyszerű emberek hitét. Vallási témájú filmjeivel arra figyelmeztetett, hogy a polgárság mennyire eltávolodott a krisztusi normáktól, mennyire kiüresedtek a polgári világban a vallás valódi értékei. Ezeket ő az egyszerű emberek világában találta meg újra, feltehetően ezért is forgatta ezt a filmet dél-olaszországi miliőben, az egyszerű emberek, amatőrök között. De ugyanezt a törekvést szimbolizálja a cselédlány is a Teorémában: paraszti származásának köszönhetően az Istennel való kapcsolat az ő esetében nem csődöt jelent, hanem egy új, tartalmas élet kezdetét, hogy az övéi közé visszatérve önzetlenül segítsen másokon.

A színes változatot nem láttam, nem is szeretném látni. Tonino Delli Colli operatőr sokat mesélt arról, hogy Pasolini milyen gondosan megtervezte a fekete és a fehér különböző árnyalatainak használatát. Jelen esetben Pasolini nem anyagi okokból, hanem a koncepciója miatt nem forgatott színesben: nem akart olyasfajta bibliai képeskönyvet készíteni, mint amilyen John Huston szintén 1964-es filmje volt. Az meg, hogy a színes változat még csonkított is, nem is kevéssel, az meg számomra totál elfogadhatatlan.

A Passió olyasfajta megközelítés, amelynek létjogosultságát nem vitatom, de tőlem távol áll. Talán ebben szerepet játszik az is, hogy Mel Gibson sosem tartozott a kedvenceim közé, már akkor sem, amikor még nem voltak az ilyen-olyan botrányai. Vannak ilyen színészek, akik népszerűek, valószínűleg nem is rosszak, de valahogy számomra nem különösebben érdekesek. Ilyen például Clint Eastwood is. Ahogy mondani szokták, kinek a pap, kinek a paplan... :)

Antiszemitizmus. Ebbe inkább bele sem megyek, hiszen ez is egy olyan téma, amely örökösen felkavarja az indulatokat, és ami miatt egy időben inkább leállítottam a kommentelési lehetőséget. Annyit mindenesetre leírok, hogy egyetértek veled abban, hogy gyakran könnyelműen és felelőtlenül címkézünk más embereket, kit így, kit úgy. Nem szeretem, amikor az emberek megállás nélkül gyűlölködnek, szinte keresik az alkalmat, hogy kit miért lehetne utálni és kipellengérezni. A megbélyegző fogalmakkal azért is kellene óvatosabban bánni, mert többségükkel sajnos úgy dobálóznak az emberek, úgy vallják a magukénak, vagy épp utasítják el, hogy tényleges jelentéstartalmukkal mintha nem is lennének tisztában.
MovieCops A BESTIA 2024.05.13 06:00:00
A hetvenes évek a filmtörténet egyik legérdekesebb és legvitatottabb időszaka volt. Nyugaton és Keleten már egyaránt elcsendesedtek a filmművészetet megtermékenyítő ilyen-olyan új hullámok, és a cenzúra bástyái is omladoztak. Miközben Amerikában szárnyait bontogatta egy új rendezőnemzedék, amely a…..
A belga Telex együttes 1978-ban alakult. Az alapító tagok valami igazán európait akartak, ami más, mint a rock, és nincs benne gitár – ez volt az elektronikus zene. A Les Chats Sauvages Twist à Saint-Tropez című dalának feldolgozásával debütáltak, és később is játszottak feldolgozásokat, mint…..
Field64 2024.05.11 11:31:45
@Oldfan:

Szia!

Kezdem a végén. Régebben is csak indokolt esetben tartottam vissza a kommenteket. Nem vitatom el senki jogát a szabad véleménynyilvánításhoz, sőt igyekeztem ennek a lehetőségekhez képest teret is adni, de az adott témához nem szorosan kapcsolódó zsidózó, nácizó, buzizó, libsiző, komcsizó, jobberező stb. kommenteket egy idő után visszatartottam. Ez végül is egy filmes blog, nem online politikai vitakör.

Nem mondom, hogy hízelegnek a hiúságomnak azok a kommentek, amelyekben a kommentelő egy betűt nem szentel arra, hogy vajon a szerzőnek mennyi idejébe és fáradságába került összegyűjtenie az éppen soros információhalmazt, viszont bő terjedelemben és nem mindig tapintatosan kerül szóba, ha az illető talál egy elütést vagy netán valamilyen (szerinte) tárgyi tévedést.

Rock az óra körül. Igazad van a cím jelentésével kapcsolatban. Ha megtisztelted a figyelmeddel a korábbi popcikkeket is, nyilván észrevetted, hogy alapvetően a dalcímek eredeti változatát használom, és csak ritkán magyarítok. Magyarításkor a téma nosztalgiajellegét figyelembe véve a gyakori, mondhatni, rögzültnek nevezhető magyar változatokat használom. A korosztályombeliek nyilván emlékeznek arra, hogy az említett Telex-dal Rock az óra körül címmel szerepelt a műsorújságokban és a kívánságműsorokban. Nem érzem feladatomnak, hogy ezekbe a félrefordításokba mindig belemenjek, mert nem is kapcsolódnak szorosan a témához, viszont alkalmat adnak arra, hogy a kommentek is elkanyarodjanak a lényegtől.

Jobbulást kívánok egészség szempontjából! Ezen a téren én sem most élem a legjobb napjaimat. Nem véletlen, hogy az elmúlt két hétben is sokadjára megkísértett a leállás gondolata, amelyet a drasztikusan lecsökkent látogatószámok is indokolnának. (A 18+ jelzés nélküli cikkek gyakorlatilag tökéletes érdektelenségbe fulladnak.)
MovieCops LUZ DEL FUEGO 2024.04.22 06:00:00
A magyar televíziózás történetének egyik legnagyobb sikere volt a nyolcvanas évek második felében a Rabszolgasors című brazil sorozat. Az egész ország nézte hétről hétre a félvér rabszolgalány, a lelkesen klimpírozó Isaura megpróbáltatásait, akinek sorsa a harmincadik rész végére természetesen jóra…..