Adatok
BayesLaw
0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Öt év egyfelől gyorsan eltelik, másfelől viszont ennyi idő alatt óhatatlanul sok minden meg is változik egy ember életében. Dani éppen öt éve ült fel egy repülőre és vágott neki Londonnak, most pedig összegzésre szánta el magát, összefoglalva, mit tanult ezen idő alatt, miben…..
BayesLaw
2016.09.14 14:54:33
@sellőlány: jók a kérdéseid, bocs az előző vitriolos válaszomat nem neked szenteltem..
amikkel a bioinformatika foglalkozik az nagyon nagy részt alapkutatás, tehát potenciálisan hatalmas kérdéseket oldhat meg hosszútávon: pl pontosan mitől öregszünk és egyáltalán szükségszerű-e hogy öregszünk vagy ki lehet-e kapcsolni?
ebből fakadóan hosszú hosszú évekbe kerül míg vmi lecsepeg ebből a hétköznapi orvoslásba. itt van pl egy klasszikus bioinformatikai cikk:
bioinformatics.oxfordjournals.org/content/26/22/2849.full
arról szól, hogyan kéne elemeznünk az adatokat amik az egyik új típusú techológiáról (epigenomika) származnak. ettől nem lesz jobban Pista bácsi, de az ilyen cikkek nélkül nem tudnánk értelmezni és lefolytatni az ehhez hasonló, elképesztően híres és biológia könyveket alapjaiban átíró tanulmányokat:
www.wikiwand.com/en/%C3%96verkalix_study
A fenti tanulmánytól még mindig nem lesz jobban Pista bácsi, de megtanultuk belőle azt, hogy milyen hatása lehet a te egészségedre az, hogy a nagymamád alultáplált volt. ha 10 éve megkérdezel egy biológust azt mondta volna h természetesen semmilyen. ha ma megkérdezel egy orvost ugyanezt fogja mondani (mivel az orvosok a rengeteg munkájuk mentén nyilván lassabban tudnak csak lépést tartani a legfrissebb eredményekkel).. de kiderült h ez nem így van, és van egy eddig senki által nem vizsgált és borzasztóan bonyolult újabb szabályzási rétege a biokémiánknak ami hatással van az egészségünkre és így potenciálisan gyógyszerek célpontjai lehetnek.
ez csak egy icipici példa arra, hogyan épül fel a tudomány, hogyan állunk egymás vállaira (kutatási eredményeire) hogy végül messzebb lássunk és többet értsünk meg a természetből. ez végül persze gyógyszerekhez, terápiákhoz vezet de ez lassan megy mivel elképesztő bonyolult az ember és borzasztóan erősen szabályzott a gyógyszerfejlesztés.
kicsit visszakanyarodva a belekre: bélbacikkal eddig az egyedüli átütő siker a halálos kórházi clostridium fertőzések megállítása volt. ha egy ilyet beszedsz, gyakran szó szerint átfosod magad a túlvilágra és semmit se tudunk tenni hogy megmentsünk, de pár éve rájöttek, hogy ha egy egészséges ember flóráját transzplantáljuk (akár mint egy másik szervet) a betegbe akkor napok alatt rendbe jön. elég gusztustalan gondolat de ha az életem múlna rajta én nem sokat haboznék. ehhez az ötlethet nem kell bioinformatika de ahhoz, hogy nyomon kövesd hogy ez miért működik és miért nem őrültség, ahhoz nagyon is.
végül itt egy ingyenesen elérhető, elég új cikk a bélbacik és a vastagbél rák kapcsolatáról:
journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0155362
mint látható csak sejtünk még és gyűlnek gyűlnek az eredmények, tények, de messze vagyunk attól, hogy olyan részleteiben megértsük a rendszert, hogy közbe tudjunk avatkozni egy gyógyszerrel vagy terápiával. 10-20 éven belül ez simán valóság lesz, de addig még rengeteg munkára van szükség.
végszó: alapkutatás nélkül nincs jobb orvoslás, nincs technológiai fejlődés, nincsen tisztább energia, nincs előrelépés semmiben. lehet h egzotikusnak és értelmetlennek tűnik sok kutatónak a munkája, de biztosíthatlak, hogy elképesztően okos és dedikált emberek dolgoznak sokszorosan az átlag feletti munkaórában, hihetetlenül
alulfizetve azért mert hajtja őket a megismerés vágya és mert jobbá szeretnék tenni ezt a sárgolyót.. több időt kell szentelnie a tudós társadalomnak az eredményeik elmagyarázására, de ugyanúgy a többségi társadalomnak is nagyobb nyitottságot és érdeklődést kéne tanúsítania..
amikkel a bioinformatika foglalkozik az nagyon nagy részt alapkutatás, tehát potenciálisan hatalmas kérdéseket oldhat meg hosszútávon: pl pontosan mitől öregszünk és egyáltalán szükségszerű-e hogy öregszünk vagy ki lehet-e kapcsolni?
ebből fakadóan hosszú hosszú évekbe kerül míg vmi lecsepeg ebből a hétköznapi orvoslásba. itt van pl egy klasszikus bioinformatikai cikk:
bioinformatics.oxfordjournals.org/content/26/22/2849.full
arról szól, hogyan kéne elemeznünk az adatokat amik az egyik új típusú techológiáról (epigenomika) származnak. ettől nem lesz jobban Pista bácsi, de az ilyen cikkek nélkül nem tudnánk értelmezni és lefolytatni az ehhez hasonló, elképesztően híres és biológia könyveket alapjaiban átíró tanulmányokat:
www.wikiwand.com/en/%C3%96verkalix_study
A fenti tanulmánytól még mindig nem lesz jobban Pista bácsi, de megtanultuk belőle azt, hogy milyen hatása lehet a te egészségedre az, hogy a nagymamád alultáplált volt. ha 10 éve megkérdezel egy biológust azt mondta volna h természetesen semmilyen. ha ma megkérdezel egy orvost ugyanezt fogja mondani (mivel az orvosok a rengeteg munkájuk mentén nyilván lassabban tudnak csak lépést tartani a legfrissebb eredményekkel).. de kiderült h ez nem így van, és van egy eddig senki által nem vizsgált és borzasztóan bonyolult újabb szabályzási rétege a biokémiánknak ami hatással van az egészségünkre és így potenciálisan gyógyszerek célpontjai lehetnek.
ez csak egy icipici példa arra, hogyan épül fel a tudomány, hogyan állunk egymás vállaira (kutatási eredményeire) hogy végül messzebb lássunk és többet értsünk meg a természetből. ez végül persze gyógyszerekhez, terápiákhoz vezet de ez lassan megy mivel elképesztő bonyolult az ember és borzasztóan erősen szabályzott a gyógyszerfejlesztés.
kicsit visszakanyarodva a belekre: bélbacikkal eddig az egyedüli átütő siker a halálos kórházi clostridium fertőzések megállítása volt. ha egy ilyet beszedsz, gyakran szó szerint átfosod magad a túlvilágra és semmit se tudunk tenni hogy megmentsünk, de pár éve rájöttek, hogy ha egy egészséges ember flóráját transzplantáljuk (akár mint egy másik szervet) a betegbe akkor napok alatt rendbe jön. elég gusztustalan gondolat de ha az életem múlna rajta én nem sokat haboznék. ehhez az ötlethet nem kell bioinformatika de ahhoz, hogy nyomon kövesd hogy ez miért működik és miért nem őrültség, ahhoz nagyon is.
végül itt egy ingyenesen elérhető, elég új cikk a bélbacik és a vastagbél rák kapcsolatáról:
journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0155362
mint látható csak sejtünk még és gyűlnek gyűlnek az eredmények, tények, de messze vagyunk attól, hogy olyan részleteiben megértsük a rendszert, hogy közbe tudjunk avatkozni egy gyógyszerrel vagy terápiával. 10-20 éven belül ez simán valóság lesz, de addig még rengeteg munkára van szükség.
végszó: alapkutatás nélkül nincs jobb orvoslás, nincs technológiai fejlődés, nincsen tisztább energia, nincs előrelépés semmiben. lehet h egzotikusnak és értelmetlennek tűnik sok kutatónak a munkája, de biztosíthatlak, hogy elképesztően okos és dedikált emberek dolgoznak sokszorosan az átlag feletti munkaórában, hihetetlenül
alulfizetve azért mert hajtja őket a megismerés vágya és mert jobbá szeretnék tenni ezt a sárgolyót.. több időt kell szentelnie a tudós társadalomnak az eredményeik elmagyarázására, de ugyanúgy a többségi társadalomnak is nagyobb nyitottságot és érdeklődést kéne tanúsítania..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
pl. mitől függ, hogy ki kap vastagbél rákot? függ az életmódtól? függ a bél baktériumflórájától? függ a veleszületett genetikai állományunktól? függ az évek alatt felhalmozott epigenetikai módosulatoktól? vagy függ mindezektől együttesen? ha igen, hogyan és milyen módon használható ez terápiák és gyógymódok fejlesztésére?
vagy pl. hogyan tudunk vmi prediktívet mondani arról a 2 kg baciról aki mindannyiunk belében velünk együtt él és akik számszerűen 100x többen vannak mint ahány sejtből mi magunk állunk? lehetséges hogy ők okozzák az elhízást? vagy hozzájárulnak? lehetséges hogy közük van az autizmushoz? lehetséges hogy közük van autoimmun betegségekhez? ha igen, pontosan hogyan és mit tehetünk hogy ezeket megváltoztassuk?
ez mind mind olyan kérdés aminek a megválaszolása során muszáj bioinformatikát használnod. de ez tényleg csak a felszín karcolása volt, itt egy viszonylag jó szócikk: www.wikiwand.com/en/Bioinformatics