Adatok
justbalazs
81 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A meditációs kamrában olvastam a Sztereo egyetemi lapban a következő verset:
Requiem pár dologért… Mint ahogy a zápor rejti a fénysugarak útját… Úgy ölöm bele minden cseppbe gondoloatom búját… Gyere fojtsuk alkoholba állandó bánatunk……..
justbalazs
2012.02.01 21:56:05
Ez az én versem és tök véletlenül jutottam ide...:D igazán megtisztelő, hogy elemzésre ihletett téged, bárki is legyél! :)
justbalazs
2012.02.01 22:05:30
Vagy e vagy nem vagy? Kit úgy hívnak halál...Akit ha hívnak vagy sem akkor is vissza jár...Visszajáróval zsebemben tollal rontom meg a papírt...Mert kicsinyke az élet d a halál majd mindent felnagyít...Kérdőn nézve rád kérdem közénk jössz e még ma?Te utolsó perceinkkel seftelő…..
Ez nem az az idill amit megszokhattak a szemek… Mert a fagy áldozatokat szed de a kabátom meleg… A tél a pofádba nevet…én meg magamban röhögök… Mert nem a megfázás miatt van h néhanapján köhögök… Aki megérdemli annak simán előre…..
Kevéssel is beérnéd ha Tudnád mi az igazság… Az élet új szerepet osztott És enyém a pimaszság… Igen én vagyok a pimasz srác Aki néha be is mondja… Hogy nem érdekli más baja Neki is van elég gondja… Ezt csak így lehet kibírni A stressz mindenkit…..
Hatalomszavakat halkan szavalok de hanyagul… Sokszor magamba fojtom bánatom akarva-akaratlanul… Az akaratom alakul megtörök néha magamnak… Kemény idők járnak a béklyót érzem szabadnak… A szabadulás összetör vágyaimtól kiégve… Ha…..
Beszélsz nekem évekről Szivárványszín képekről… Aztán elordítod hogy: „még egy kör” S megfeledkezel az életről… Mint a régi szép időkben Portyára indulok… Sötét árnyak keblemre Ti tudjátok hogy mit tudok……..
Emlékszem minden egyes szóra Mi elhagyta a számat… Amikor azon a hajnalon ordítottam Hogy a holnap még várhat… Emlékszem minden egyes képre Ami a szemem előtt felvillant… Amikor még mi magunk se tudtuk Hogy az éjszaka meddig tart… Emlékszem minden…..
Bíbor és Bizalom Tiltott a tilalom… Tiltott a Pirkadat Alkony légy önmagad… Bíbor és Bizalom Így volt hát kiadom… Így volt a Pirkadat Alkony légy önmagad… Ármány és Cselszövés Vár rám a fejlődés… Vár rám még valami…..
Ne félj éjszaka A hűségem kitart… De gondoltad volna Hogy én hozom a vihart? Hogy én hozom a szelet Hogy én hozom az esőt… Bár már én sem tudom Mióta keresem őt… Mióta gondolkozom azon Hogy lehet Másnak érték nélküli vagyon… Mégis nyugodt…..
Éjszakai dalia…az vagyok nem vitás… Nem csak a múltam egy darabja… Mondjon rólam bárki mást… Jobb a béke és a nyugalom… De harcom ígérete sem ámítás… S jobban jársz ha engem nézve Hagyod elméd látni mást… Éjszakai dalia…..
Felénk a boldogság ára pár utcában kimerül... Te rózsaszínben látsz mindent... Nem éri meg...de majd kiderül... S hogy a szerelem elhidegül... Csodálkozol rajta? Mondtam hogy Rómeó egy narkós Júlia meg szajha... Viszont nem a legjobb fajta... Rómeó nem telhetetlen…..
Már csak mindent szemtől szembe, Régóta nem élek titkosságban… Hiszen akit a veszély őriz az érzi magát A legnagyobb biztonságban… Azt mondom magamnak Holnaptól jobb lesz minden dolog… Úgy érzem hogy nem vérzek Mégis mindenki a véremben…..
Barátságban első szerelemben második... Mit tehet az ember: biccent aztán távozik… Megfogadja hogy megváltozik… De nincs értelme tudja jól… Hisz magányának már régen a bánata udvarol… Mi az hogy csak udvarol ez már régen házasság… S bár…..
A város ég…ég a város… Hatalmas lángok alkotnak párost… S engem ki az egészet fentről nézem… A belőle áradó forróság tart még ébren… A város hunyorog…már túl fényes… A kopott s régi önmagához képest… A…..
Az jár csak a fejemben Ami másoknak soha... Más vágyik a helyemre De álnoknak is ostoba… Tudom nem igazán látott Sötétbe borult éjt szemed… Ezért ha eljön a sötétség Az énedet is féltheted… Csendbe burkolóznak most A kiáltásoknak vélt…..
Nélkülem a csöpp szád nevetni kényszerül Pedig tudom te is érzed sírsz még legbelül… Pár szikra és újból én vagyok Aki bússzóból mindent kiadhatok… Ez is csak pár mondat amit még eszedbe véshetek… Spontán jött a helyzet mellyel megint élhetek……..
Mint ahogy a zápor rejti a fénysugarak útját… Úgy ölöm bele minden cseppbe gondolatom búját… Gyere fojtsuk alkoholba állandó bánatunk… Lehet nem lesz több alkalom, gyere most nem várhatunk… A polcomon pár fénykép fedezi kicsinyke…..
Kicsi utca széles padkájától Kaptam az ihletet… Látod mindenki örül aki Velem itt lehet… Szívemből érzem Feldob a hűvös éj… Egy csillag suttogja: Nyugodtan mesélj… Ezt is megéltem, Ez a nyár is gyorsan eltelt… Tudod…..
Leszállt a köd Alacsony és szürke… Az arcomba vigyorog S nevemet betűzve… Fogadja a jobbom hát Mosolygok én is… ’Mutass szeretetet még ha utálod mégis’ Szótlanul kérdez: ’Meg akarok-e ázni?!’ Nem tanultam meg eddig ’Hogy itt…..
Te és Ő...majd Én… Te vagy az kit Szükség idején hívnak… De birtokolni hiába Akarnak soha nem bírnak… Én vagyok az kit nem Hívtak mégis itt vagyok… Elfogadni nem kell Én akkor is maradok… Ő az akit kétségem és Gyengeségem szült…..
Nem csak egy önző gondolat vagyok… Nem csak egy érzés amit szívesen kiadok… Nem csak az éj és nem csak a nappal… És biztosan nem egy földre szállt angyal… Nem csak az öröm, nem csak a bánat… Nem csak a teljesség ami magára várat… Nem…..
Zavarodott gondolat Egy döntés hátán Ismétlődő szavakat Suttogok árván Keresem őt mindenhol S lehet én élek oly kábán Hogy nem vettem észre Ki az aki várt rám Mert lehet akár Megigéző jel a hátán Vagy loboghat szőkén Bennem a külsőséget látván (nevetés)…..
Kiszáradt ajkak Vérrel teli szemek… Levegőt alig kapok De megállni mégse merek… Csak futok az éjszakába És elhiszem hogy jobb lesz… Ha elfutok s nem látom Hogy az élet velünk mit tesz… Csak futok ahogy bírok És Alkonyként ordítom… Hogy…..
Újabb játszma újabb vereség Újabban nem érzem De újra fűt a nyereség Mert újbóli indulat újbóli érzelem Nem kell félni tőlem Ez csak a két kezem Amiben szívem nézd Még éppen hogy dobog Mint zilált hajam a szélben Pont ugyan úgy lobog A tűz a szememben Nem parázs…..
Kedvességem felőrli a közhelyes bánatot… Így a sötétség bíbor színné válhatott… Mindenképpen egyszerű de semmiképpen valódi… Az álomkép amely vágyaimból fog adódni… Gyengécske kar vezeti de erős a hatása… Papírom éjről éjre…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz