enel 2016.09.05 19:51:51

@nandras1951: Nekem speciel nincs bajom vele, de ehhez képest mi is ennek a blog oldalnak címe?

enel 2016.09.07 12:04:03

Kissé önismétlő leszek, de nem tehetek róla, ha egyszer nem igazán vagy hajlandó figyelembe venni az érveimet.

1.) Nem, a polgári jog sem dolog és jogosult viszonyának fogja fel a tulajdont, hanem abszolút szerkezetű jogviszonynak (vagyis jogviszony = jogilag szabályozott társadalmi viszony, tehát emberek közötti viszony + abszolút szerkezetű = konkrét tulajdonos(ok) és meghatározatlan számú nem tulajdonosok viszonya).
A burzsoá jogfelfogás fogyatékossága tehát nem ebben áll (azon amit a szemére vetsz, azért már a burzsoá polgári jog is rég túllépet), hanem abban, hogy
ad 1.) a magántulajdont és nem a tulajdont teszi meg „örök” társadalmi kategóriának (s így végsősoron a „köz”tulajdon is csak a magántulajdon egyik sajátos megnyilvánulási formája lehet);
ad 2.) nem látja a tőke és fogyasztási javak tulajdona közötti funkcionális különbséget (ezért pl. abszolút egyet is értek a „csajkarendszerrel riogatásra” vonatkozó szellemes példáddal.)
ad 3.) nem veti fel azt a kérdést, hogy a tulajdoni rend milyen viszonyban áll az idegen munka elsajátításával.

2.) „a marxi tulajdon magán (kizsákmányolnak vele) vagy társadalmi/közösségi (nem zsákmányolnak ki vele)”

Igen, ez pontosan így van. Jelenleg pedig nincs társadalmi/közösségi tulajdon (mint ahogy nincs és nem is volt szocializmus), hanem ami van az a marxi értelemben vett tőkés (polgári) magántulajdon, amely jogi formáit tekintve lehet:
A) egyéni magántulajdon,
B) közös tulajdon (= társas magántulajdon ≠ társasági tulajdon és ≠ „köz”tulajdon),
C) állami / önkormányzati („köz”)tulajdon.

3.) A társasági tulajdon sajátos (eredetét tekintve valóban a közös tulajdonból kifejlődött) egyéni magántulajdon, lévén, hogy a társasági jog alapján a tulajdonos jogalany személye elválik a társaság tagjainak személyétől, mely tagok vagyoni hozzájárulásai adják a társaság vagyonát, ennek tulajdonosa pedig ily módon maga a társaság. (Sőt, akár azt is el tudnám még fogadni, ha nem is egyéni tulajdonként, hanem egy újabb, D) pont alatti kategóriaként fognánk fel. Talán még helyesebb is lenne.)

Értem én persze, hogy Te a társasági tulajdont is több ember „közös” tulajdonának tekinted („társasági tulajdon csupán a közös tulajdon cifrázása”) azon az alapon, hogy a társaság tagjai a társasági jogviszonyuk keretei között tulajdonosi jellegű jogokat gyakorolnak, de ettől még a társasági tulajdon mégsem tekinthető közös tulajdonnak, mert a VAGYON ÉS A TAGOK KÖZÉ BEÉKELŐDIK EGY TULAJDONOS JOGI SZEMÉLY: A TÁRSASÁG. Tehát a jogi személy társaságok tulajdona már nem lehet közös tulajdon, ilyennek csak a nem jogi személyek társaságok (pl: pjt.) tulajdona tekinthető.

Nem akarom megismételni a sikkasztásos példámat, sem az egyéni-közös-társasági tulajdon dialektikus viszonyrendszerének vázlatát. Sajnálom, ha nem értetted meg.

Arra azonban még felhívnám a figyelmedet, hogy a „társasági tulajdon = közös tulajdon” felfogása olyan triviális esetek figyelembe vételével sem tartható fent, mint amilyen pl. az egyszemélyes kft. vagy rt.

4.) Továbbra is várom, hogy a marxista vagy marxi politikai közgazdaságtan elnevezést mire kívánnád lecserélni.

5.) Nem „túrós” a ló háta, hanem turos! :-)

[Tegnap - emlékeim szerint már elküldtem a fenti hozzászólásomat. Hová tűnt?]

enel 2016.09.15 07:14:48

Nagyon szánalmas amit művelsz.

Volt egy tárgyi tévedésem, amit önkritikusan azonmód el is ismertem, mert én - veled ellentétben - nem tartom magam tévedhetetlennek.

A logikai érvelést hiányát számon kérő megjegyzésedre, majdnem írtam egy durvaságot, de aztán rájöttem, hogy felesleges, ezt majd megítélik mások.

Jó egészséget és hasonló "szép sikereket" kívánok!

enel 2016.09.14 07:44:36

@enel: A vita tárgyához nem kapcsolódó módon már megint tök feleslegesen az "arcomba toltad" a magántulajdon marxi definícióját.

Én itt most be is fejezem, ennek így tényleg abszolúte semmi értelme.

enel 2016.09.14 07:58:37

@enel: Még kimaradt a kettővel előzőből:
3.) Polgári jogviszonyra vonatkozó állítás: Ptk. szabályozza annak tartalmát (ismét gyengébbek kedvéért: nem a politikai gazdaságtani értelemben vett magántulajdon tartalmát, hanem a jogviszony tartalmi elemeit).

enel 2016.09.14 19:27:27

@nandras1951: Még a másik blogbejegyzésedhez fűzőt első hozzászólásomba rögtön tisztáztam, hogy a polgári jog nem tesz különbséget a magán és a személyes tulajdon között (erre csak az államszocialista korszakban voltak - rosszabbul sikerült - próbálkozások) pedig a kettő nem ugyanaz.

Én a politikai gazdaságtani értelemben vett magántulajdont és a tulajdonjogviszonyt mint formát is egyértelműen megkülönböztettem.

Tehát az "És ez a "tulajdon" (Enel szerint) a magántulajdonon alapuló kapitalizmusban a magántulajdon szinonimája." semmi egyéb mint alaptalan vádaskodás.

De ezt is és a összes többi vagdalkozásodat, az inszinuálásomra tett hervasztóan gyenge próbálkozásaiddal együtt betudom az ifjú kritikával szembeni alulmaradásból táplálkozó sértett önérzetednek.
:-)

enel 2016.08.05 20:27:03

"A szövegben egyértelműen mindenféle jelző nélkül a „pénz” szó szerepel, mint a hamisítás potenciális tárgya. Tehát – bárki bármit is állít – itt nem a jegybank által kibocsátott bankjegyek hamisításáról van szó, hanem a pénz bármilyen formájának a hamisításáról."

Ez így némileg pontatlan.

A Btk. 389. § (5) bekezdés a) pontban foglalt értelmező rendelkezés szerint "pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, vagy jogszabály, az európai uniós jogi aktus vagy a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól annak minősülő bankjegy és érme, továbbá a forgalomból kivont bankjegy és érme, ha annak törvényes fizetőeszközre történő beváltására jogszabály vagy az európai unió jogi aktusa alapján a kivont bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti bankja köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt"

Továbbá a b) pont szerint a "bankjeggyel azonos megítélés alá esik a sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított értékpapír, feltéve, hogy az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat nem korlátozza vagy zárja ki".

Végezetül a (6) bekezdés alapján "[a] külföldi pénz és értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül."

enel 2016.08.24 20:04:50

Nem azért írtam, hogy kötekedjek. Valójában nagyon szeretem olvasni az írásaidat és szívesen terjeszteném is ismerősi körömben. :)

Pont ezért szeretnék segíteni a joggal kapcsolatos tárgyi tévedéseid helyesbítésével. Feltéve, hogy nem bánod. (Nem bánod?)

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmát szintén meghatározza a Btk. Méghozzá az értelmező rendelkezések között: a 459. § (1) bekezdésének 19. és 20. pontjaiban. A "hamisítás" pedig a tényállásban foglalt elkövetési magatartást jelenti, amelyet bár valóban nem definiál a törvény, azonban ez pont, hogy nem hiányossága, hiszen e fogalmat a joggyakorlat a jogértelmezés útján ("természetes szemléletre" támaszkodva) viszonylag gond nélkül megtölti tartalommal. Ahogyan pl. a lopásnál sem kell a jogalkotónak megmagyaráznia, hogy mi az elvétel, a fogalommal gyakorlat anélkül is elég jól elboldogul.

Ettől még persze vannak hibák a Btk.-ban (sőt, némelyik nem is kicsi), de ezeket pont nem itt érdemes keresni.

(Egyébként 2012.03.05-i bejegyzésedhez is szeretnék még majd néhány, hosszabb lélegzetvételű kritikai megjegyzést fűzni, amint ezt az időm majd megengedi.)