Adatok
JimmyG
0 bejegyzést írt és 59 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Két évvel ezelőtt támadt az ötletem, hogy a tudományos kutatásban szerzett tapasztalataimat és a fizikával kapcsolatos gondolataimat felteszem egy blogra, amihez „A fizika kalandja” címet választottam. Különösebb érdeklődésre nem számítottam, reméltem, hogy talán egy-két tucat ember olvasni…..
JimmyG
2017.08.22 16:03:34
@38Rocky: "Miért ne írnál erről valamit kihangsúlyozva benne a közkeletű tévedéseket. Ha kapnék egy ilyen írást tőled, szívesen feltenném a blogra is a te neved alatt."
Áll még az ajánlat? Mert akkor megírom.
Áll még az ajánlat? Mert akkor megírom.
JimmyG
2017.08.22 21:07:18
@38Rocky: "Mostani érveid kevésbé meggyőzőek, mint amit a hangrobbanásról írtál. "
Ez várható volt. A hangtan még a klasszikus fizikához tartozik.
"Nézzük a kölcsönhatások felső határának kérdését! Miért különbözne ez a fénysebességtől?"
A kérdés az, hogy milyen kísérlet bizonyítja. Szerintem nincs ilyen kísérlet.
"Igazolt-e, hogy a fénysebesség független a forrás, illetve a megfigyelő relatív sebességétől?"
Ez két különálló kérdés.
Az valóban bizonyított, hogy a fénysebesség független a forrás sebességétől. Ez egyébként minden hullámnál így van, ugyanis a hullám sebessége csak a közeg tulajdonságaitól függ.
Az, hogy a fénysebesség független lenne a megfigyelő sebességétől, ez nemhogy nem bizonyított, de még csak meg sem kísérelték bizonyítani. Ez csupán Einstein feltételezése, egész pontosan "megállapodása". Ezt írja Einstein: "állapodjunk meg abban, hogy a fény sebessége ...." Székely László ezt nagyon szépen kielemzi a könyvében.
"Ha nincs éter, akkor nincs abszolút sebesség, akkor lényegtelen, hogy a forrás, vagy a megfigyelő sebességét emlegetjük..."
Ezzel sem értek egyet. Régen, amikor a Földet tekintették abszolút állónak, akkor sem volt éter, mégis volt abszolút sebesség. Ezzel azt akarom mondani, hogy az abszolút sebesség létezhet anélkül, hogy az éterhez kellene kötni.
"Ha nem értesz egyet a fénysebesség állandóságának szabályával, akkor hova teszed a Michelson-Morley kísérletet? "
Maga Michelson sem értett egyet vele. Azt írta,hogy Einstein elmélete "őrült szeszély, ...korunk szégyene". Pedig ő végezte a kísérletet, csak tudott valamit.
A Michelson-Morley kísérletnek megvan a helyes magyarázata, a Stokes-Miller -Hertz féle magyarázat. Sokkal jobb, mint Einsteiné. De legtöbb fizikakönyv még csak meg sem említi.
"A modern fizika építményéből nem lehet egyetlen téglát sem kiemelni, anélkül, hogy ne omolna össze a rendszer."
Ezzel tökéletesen egyet tudok érteni. A modern fizika egy zárt rendszer, amelynek az elemei szorosan összekapcsolódnak. Valóban nem lehet cserélgetni az elemeket.
"Persze nem zárható ki, hogy létezik a maitól alapvetően eltérő fizika, de ebben én szkeptikus vagyok."
Sok tudós volt a tudomány történetében, aki már késznek tekintette a fizikát, amelynek alapjai sziklaszilárdak, és már csak néhány apró kérdést kell tisztázni benne. Még ezidáig mindegyik tévedett. Szerintem azok is tévednek, akik a mai fizika alapjait tekintik véglegesnek.
Ha készen leszek a hangrobbanásos sztorival, akkor hová tegyem fel?
Ez várható volt. A hangtan még a klasszikus fizikához tartozik.
"Nézzük a kölcsönhatások felső határának kérdését! Miért különbözne ez a fénysebességtől?"
A kérdés az, hogy milyen kísérlet bizonyítja. Szerintem nincs ilyen kísérlet.
"Igazolt-e, hogy a fénysebesség független a forrás, illetve a megfigyelő relatív sebességétől?"
Ez két különálló kérdés.
Az valóban bizonyított, hogy a fénysebesség független a forrás sebességétől. Ez egyébként minden hullámnál így van, ugyanis a hullám sebessége csak a közeg tulajdonságaitól függ.
Az, hogy a fénysebesség független lenne a megfigyelő sebességétől, ez nemhogy nem bizonyított, de még csak meg sem kísérelték bizonyítani. Ez csupán Einstein feltételezése, egész pontosan "megállapodása". Ezt írja Einstein: "állapodjunk meg abban, hogy a fény sebessége ...." Székely László ezt nagyon szépen kielemzi a könyvében.
"Ha nincs éter, akkor nincs abszolút sebesség, akkor lényegtelen, hogy a forrás, vagy a megfigyelő sebességét emlegetjük..."
Ezzel sem értek egyet. Régen, amikor a Földet tekintették abszolút állónak, akkor sem volt éter, mégis volt abszolút sebesség. Ezzel azt akarom mondani, hogy az abszolút sebesség létezhet anélkül, hogy az éterhez kellene kötni.
"Ha nem értesz egyet a fénysebesség állandóságának szabályával, akkor hova teszed a Michelson-Morley kísérletet? "
Maga Michelson sem értett egyet vele. Azt írta,hogy Einstein elmélete "őrült szeszély, ...korunk szégyene". Pedig ő végezte a kísérletet, csak tudott valamit.
A Michelson-Morley kísérletnek megvan a helyes magyarázata, a Stokes-Miller -Hertz féle magyarázat. Sokkal jobb, mint Einsteiné. De legtöbb fizikakönyv még csak meg sem említi.
"A modern fizika építményéből nem lehet egyetlen téglát sem kiemelni, anélkül, hogy ne omolna össze a rendszer."
Ezzel tökéletesen egyet tudok érteni. A modern fizika egy zárt rendszer, amelynek az elemei szorosan összekapcsolódnak. Valóban nem lehet cserélgetni az elemeket.
"Persze nem zárható ki, hogy létezik a maitól alapvetően eltérő fizika, de ebben én szkeptikus vagyok."
Sok tudós volt a tudomány történetében, aki már késznek tekintette a fizikát, amelynek alapjai sziklaszilárdak, és már csak néhány apró kérdést kell tisztázni benne. Még ezidáig mindegyik tévedett. Szerintem azok is tévednek, akik a mai fizika alapjait tekintik véglegesnek.
Ha készen leszek a hangrobbanásos sztorival, akkor hová tegyem fel?
A relativitáselmélettel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő szakirodalomra egyaránt jellemző az a mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térről és időről alkotott nézeteinket. Pedig ez semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbről…..
JimmyG
2017.03.10 20:44:37
@Csebó: Szia Csebó!
Ez a négyes ívelem egy nagyon érdekes dolog. Nem is Einstein találta ki, hanem Hermann Minkowski, aki korábban Einstein tanára volt a Zürichi Szövetségi Főiskolán. Einstein csak beépítette a relativitáselméletbe, de soha sem értette, hogy mi a fizikai jelentése. Lánczos Kornélnak volt ezzel kapcsolatban egy tanúságos vitája Einsteinnel. Ez megtalálható Lánczosnak az Einstein évtizede c. közismert könyvében. Lánczos véleménye szerint a 4 dimenziós Minkowski féle geometria valójában nem is geometria. Azért nem, mert nem értelmezhető benne a távolság fogalma. Azonban minden geometria alapja a távolság fogalma.
A 3 dimenziós geometriában a távolság a térkoordináták négyzetösszegének a gyöke. Ez a 3 dimenziós ívelem. Ennek jól értelmezhető fizikai jelentése van. Mondok egy egyszerű példát. Vegyünk egy hamburgert és vizsgáljuk meg a hamburger távolságát tőled.
Ha a távolság kicsi (pl. fél méter), akkor érzed a hamburger illatát, megérintheted, kézbe veheted a hamburgert, és akár meg is eheted. Ha a távolság nulla, akkor a hamburger már a gyomrodban van. Vagyis a kis távolság a fizikai kapcsolatot jelent.
Ellenben, ha a távolság közted és a hamburger között igen nagy, (pl. 100 fényév), akkor nem lehetséges fizikai kapcsolat közted és a hamburger között, nem érzed az illatát, nem foghatod meg, nem eheted meg.
Az Einstein féle négydimenziós ívelemnek azonban nincs ilyen fizikai jelentése. Ugyanis a négyes ívelem értéke akkor is lehet nulla, ha a hamburger igen közel van hozzád, és akkor is ha igen távol van.
Lánczos Kornél kérdése Einsteinhez a következő volt: egy foton elindul egy távoli galaxisból a Föld felé. A foton 100 év múlva megérkezik a szemünkbe és ott látásérzetet kelt. De a foton négyes távolsága a Földtől az egész utazás alatt végig nulla volt, akkor miért csak a megérkezés pillanatára korlátozódik a fizikai kapcsolat, vagyis a látásérzetet a szemünkben?
Erre a kérdésre - Lánczos szerint - Einstein nem tudott válaszolni. Megvonta a vállát és annyit mondott, hogy a négydimenziós geometria és a négyes ívelem egy nagy talány. És nem foglakozott tovább a kérdéssel.
Egyébként 1970-ben Lánczos erről tartott egy előadást Budapesten. Ugyanezt az ellenvetést fejtette ki részletesen.
Ez a négyes ívelem egy nagyon érdekes dolog. Nem is Einstein találta ki, hanem Hermann Minkowski, aki korábban Einstein tanára volt a Zürichi Szövetségi Főiskolán. Einstein csak beépítette a relativitáselméletbe, de soha sem értette, hogy mi a fizikai jelentése. Lánczos Kornélnak volt ezzel kapcsolatban egy tanúságos vitája Einsteinnel. Ez megtalálható Lánczosnak az Einstein évtizede c. közismert könyvében. Lánczos véleménye szerint a 4 dimenziós Minkowski féle geometria valójában nem is geometria. Azért nem, mert nem értelmezhető benne a távolság fogalma. Azonban minden geometria alapja a távolság fogalma.
A 3 dimenziós geometriában a távolság a térkoordináták négyzetösszegének a gyöke. Ez a 3 dimenziós ívelem. Ennek jól értelmezhető fizikai jelentése van. Mondok egy egyszerű példát. Vegyünk egy hamburgert és vizsgáljuk meg a hamburger távolságát tőled.
Ha a távolság kicsi (pl. fél méter), akkor érzed a hamburger illatát, megérintheted, kézbe veheted a hamburgert, és akár meg is eheted. Ha a távolság nulla, akkor a hamburger már a gyomrodban van. Vagyis a kis távolság a fizikai kapcsolatot jelent.
Ellenben, ha a távolság közted és a hamburger között igen nagy, (pl. 100 fényév), akkor nem lehetséges fizikai kapcsolat közted és a hamburger között, nem érzed az illatát, nem foghatod meg, nem eheted meg.
Az Einstein féle négydimenziós ívelemnek azonban nincs ilyen fizikai jelentése. Ugyanis a négyes ívelem értéke akkor is lehet nulla, ha a hamburger igen közel van hozzád, és akkor is ha igen távol van.
Lánczos Kornél kérdése Einsteinhez a következő volt: egy foton elindul egy távoli galaxisból a Föld felé. A foton 100 év múlva megérkezik a szemünkbe és ott látásérzetet kelt. De a foton négyes távolsága a Földtől az egész utazás alatt végig nulla volt, akkor miért csak a megérkezés pillanatára korlátozódik a fizikai kapcsolat, vagyis a látásérzetet a szemünkben?
Erre a kérdésre - Lánczos szerint - Einstein nem tudott válaszolni. Megvonta a vállát és annyit mondott, hogy a négydimenziós geometria és a négyes ívelem egy nagy talány. És nem foglakozott tovább a kérdéssel.
Egyébként 1970-ben Lánczos erről tartott egy előadást Budapesten. Ugyanezt az ellenvetést fejtette ki részletesen.
JimmyG
2017.03.22 10:06:19
@Csebó:
Szia Csebó!
Én is úgy gondolom, hogy a paradigmaváltás kemény dió. Nincsenek illúzióim. A lelkesedésem nem a tudatlanságomból fakad. De, úgy látom, inkább te vagy az, aki illúziókat kerget, amikor, a hivatásos fizikusoktól várod a fordulatot. Belűről nem jön egy koponya, mert ők nem akarnak váltást.
Abban is egyetértünk, hogy a fizika totálisan nemzetközi, ami tovább rontja a változás esélyeit. De, a változást valakinek el kell indítani, és ezt csak kívülálló lehet Kuhn szerint. Egyébként 1905-ben, amikor Einstein megírta a dolgozatait, amelyek elindították az akkori paradigmaváltást, ő is kívülálló volt. A Svájci Szövetségi Szabadalmi Hivatal harmadosztályú szakértője volt, fiz-mat szakos tanári képesítéssel. Nem volt semelyik kutatóintézetnek a vezetője, nem volt egyetemi tanár sem. Vagyis akkor még nem számított szakmabelinek.
Abban is egyetértek veled, hogy az új paradigmát el kell fogadtatni a szakma vezetőivel. Ez is nehéz feladat, és nem is megy egyik napról a másikra. Ezt is belátom.
Azzal viszont már vitatkoznék, hogy mi csak nézők lehetünk. Én éppen ellenkezőleg gondolom. Szerintem éppen Magyarország van abban a helyzetben, hogy elindítója legyen egy tudományos fordulatnak. Nekünk voltak és vannak ehhez a legjobb szakembereink. Eötvös Loránd, Wodetzky József, Jánossy Lajos, E.Szabó László, Dobó Andor, Topa Zsolt, Székely László, Varró Sándor, Korom Gyula, Murguly György, Molnár R. Pál, Tassi Tamás és még sokan mások, akiknek a munkássága egy-egy fáklya, amely megvilágítja a változáshoz vezető utat. Ilyen kiváló gárdával más ország nem rendelkezik.
Én hiszek benne, hogy ha elindulna egy ilyen kezdeményezés, akkor sokan állnának mellé. És ha nem sikerül, akkor mi van? Legalább elmondhatjuk, hogy megpróbáltuk.
Lenne egy kérésem. A telefonomból véletlenül kitöröltem a számodat. Légyszíves ír már meg újra, vagy hívjál fel, hogy el tudjam menteni a számodat. Ha lehet, akkor Zorgonyét is. Ő tudja a email címemet.
Szia Csebó!
Én is úgy gondolom, hogy a paradigmaváltás kemény dió. Nincsenek illúzióim. A lelkesedésem nem a tudatlanságomból fakad. De, úgy látom, inkább te vagy az, aki illúziókat kerget, amikor, a hivatásos fizikusoktól várod a fordulatot. Belűről nem jön egy koponya, mert ők nem akarnak váltást.
Abban is egyetértünk, hogy a fizika totálisan nemzetközi, ami tovább rontja a változás esélyeit. De, a változást valakinek el kell indítani, és ezt csak kívülálló lehet Kuhn szerint. Egyébként 1905-ben, amikor Einstein megírta a dolgozatait, amelyek elindították az akkori paradigmaváltást, ő is kívülálló volt. A Svájci Szövetségi Szabadalmi Hivatal harmadosztályú szakértője volt, fiz-mat szakos tanári képesítéssel. Nem volt semelyik kutatóintézetnek a vezetője, nem volt egyetemi tanár sem. Vagyis akkor még nem számított szakmabelinek.
Abban is egyetértek veled, hogy az új paradigmát el kell fogadtatni a szakma vezetőivel. Ez is nehéz feladat, és nem is megy egyik napról a másikra. Ezt is belátom.
Azzal viszont már vitatkoznék, hogy mi csak nézők lehetünk. Én éppen ellenkezőleg gondolom. Szerintem éppen Magyarország van abban a helyzetben, hogy elindítója legyen egy tudományos fordulatnak. Nekünk voltak és vannak ehhez a legjobb szakembereink. Eötvös Loránd, Wodetzky József, Jánossy Lajos, E.Szabó László, Dobó Andor, Topa Zsolt, Székely László, Varró Sándor, Korom Gyula, Murguly György, Molnár R. Pál, Tassi Tamás és még sokan mások, akiknek a munkássága egy-egy fáklya, amely megvilágítja a változáshoz vezető utat. Ilyen kiváló gárdával más ország nem rendelkezik.
Én hiszek benne, hogy ha elindulna egy ilyen kezdeményezés, akkor sokan állnának mellé. És ha nem sikerül, akkor mi van? Legalább elmondhatjuk, hogy megpróbáltuk.
Lenne egy kérésem. A telefonomból véletlenül kitöröltem a számodat. Légyszíves ír már meg újra, vagy hívjál fel, hogy el tudjam menteni a számodat. Ha lehet, akkor Zorgonyét is. Ő tudja a email címemet.
Mivel az előző bejegyzésben a terjedelmi korlátok miatt nem tudtam elég pontosan kifejteni a determinizmus és az indeterminizmus fogalmát, ebben az írásban ezt a hiányt szeretném pótolni.
A mechanisztikus determinizmus mint az univerzum „óramű” modellje..
JimmyG
2017.02.01 11:56:36
@Cs. Horváth János: "...nagyon távoli események között determinisztikus kapcsolat lehet úgy is, hogy ezt a kapcsolatot semmilyen fénysebességgel terjedő kölcsönhatással nem tudjuk megmagyarázni. (Tehát úgy tűnik, mintha a mikrovilágban lenne olyan „távoli kapcsolat”, amely nem fénysebességgel terjed, hanem úgy, mint a „gondolat”, azonnal megjelenik a világnak egy távoli részén.) "
Einsteinnek azért okozott ez problémát, mert a "vákuumban" szerinte minden hatás fénysebességgel terjed, és ez a maximális sebesség.
Én nem hiszem, hogy a fénysebességnél nem létezhet gyorsabb hatás. Ugyanis ezt semmi sem indokolja. Elméletileg sem és gyakorlatilag sem. Azonban azt sem hiszem, hogy végtelen gyors hatás létezne, amely azonnal megjelenne a világ távoli részén. Ezért lehetségesnek tartok olyan hatást, amely nem végtelen gyors, de gyorsabb, mint a fénysebesség.
Székely László cikkeit és könyveit jól ismerem és nagyra tartom. E Szabó László írásai már távolabb állnak tőlem, ezért nem is mélyedtem el nagyon bennük.
"... amikor egy kockadobás eredményét elvileg pontosan előrejelezhetnénk, ha ismernénk a kockára ható összes testnek és molekulának a helyzetét és sebességét a dobás pillanatában. Ennek a megismerésnek a gyakorlati korlátozottsága okozza a kockadobás során számunkra megnyilvánuló véletlenszerűséget."
Ez pontosan igaz. Ezt tanultuk az egyetemen matekból. A véletlennek látszó jelenségeket általában egy sokparaméteres egyenletrendszer írja le. Nem csak az a baj, hogy a sok paramétert nem ismerjük pontosan, hanem az is, hogy a bizonytalan paraméterek nagyon pici megváltozása óriási különbséget idéz elő az eredményben. Az ezeket leíró egyenleteket gyengén határozott egyenletrendszernek nevezik. Egy példa a közlekedésből: Ahhoz, hogy egy adott útkereszteződésben egy karambol bekövetkezzen, pontosan egyszerre kell érkeznie két autónak, amelyek akár egész távolról is indultak. Rengeteg tényező befolyásolja, hogy az egyik autó és a másik autó mikor érkezik a kereszteződésbe. És ezek közül egyetlen tényezőnek a kismértékű megváltozása (például egy gyalogos miatt fékeznie kell az egyik autónak) már azt eredményezheti, hogy a két autó éppen elkerüli egymást, és nincs karambol. És mekkora különbséget jelent ez a két autós szempontjából! Nincs haláleset vagy sérülés, nincs anyagi kár. De ha bekövetkezik a karambol, akkor akár az egész további élete megváltozhat az autósoknak.
Einsteinnek azért okozott ez problémát, mert a "vákuumban" szerinte minden hatás fénysebességgel terjed, és ez a maximális sebesség.
Én nem hiszem, hogy a fénysebességnél nem létezhet gyorsabb hatás. Ugyanis ezt semmi sem indokolja. Elméletileg sem és gyakorlatilag sem. Azonban azt sem hiszem, hogy végtelen gyors hatás létezne, amely azonnal megjelenne a világ távoli részén. Ezért lehetségesnek tartok olyan hatást, amely nem végtelen gyors, de gyorsabb, mint a fénysebesség.
Székely László cikkeit és könyveit jól ismerem és nagyra tartom. E Szabó László írásai már távolabb állnak tőlem, ezért nem is mélyedtem el nagyon bennük.
"... amikor egy kockadobás eredményét elvileg pontosan előrejelezhetnénk, ha ismernénk a kockára ható összes testnek és molekulának a helyzetét és sebességét a dobás pillanatában. Ennek a megismerésnek a gyakorlati korlátozottsága okozza a kockadobás során számunkra megnyilvánuló véletlenszerűséget."
Ez pontosan igaz. Ezt tanultuk az egyetemen matekból. A véletlennek látszó jelenségeket általában egy sokparaméteres egyenletrendszer írja le. Nem csak az a baj, hogy a sok paramétert nem ismerjük pontosan, hanem az is, hogy a bizonytalan paraméterek nagyon pici megváltozása óriási különbséget idéz elő az eredményben. Az ezeket leíró egyenleteket gyengén határozott egyenletrendszernek nevezik. Egy példa a közlekedésből: Ahhoz, hogy egy adott útkereszteződésben egy karambol bekövetkezzen, pontosan egyszerre kell érkeznie két autónak, amelyek akár egész távolról is indultak. Rengeteg tényező befolyásolja, hogy az egyik autó és a másik autó mikor érkezik a kereszteződésbe. És ezek közül egyetlen tényezőnek a kismértékű megváltozása (például egy gyalogos miatt fékeznie kell az egyik autónak) már azt eredményezheti, hogy a két autó éppen elkerüli egymást, és nincs karambol. És mekkora különbséget jelent ez a két autós szempontjából! Nincs haláleset vagy sérülés, nincs anyagi kár. De ha bekövetkezik a karambol, akkor akár az egész további élete megváltozhat az autósoknak.
JimmyG
2017.02.10 21:23:22
@Birgi Zorgony: "Ha azonban a fénynek van közege, és ez a közeg a fényközeg, ☺ akkor szerintem nagyon is indokolt az a feltételezés, hogy a fénynél gyorsabban terjedő hatás nincs,..."
Szerintem létezik a fény sebességénél gyorsabb mozgás. Az a tény, hogy a fény közegben terjed, szerintem nem jelent felső korlátot a sebesség tekintetében.
Gondolj csak bele! A hang is közegben terjed és mégis lehet a hang közegében, a levegőben gyorsabban haladni a hangsebességnél.
"Ha egyébként a gravitáció terjedésének sebessége megegyezik a fénysebességgel, mint ahogy a legújabb kísérletek mutatják, akkor nyilvánvalóan nemcsak a fénynek, hanem a gravitációnak is az éter a közege."
Nyilvánvaló, hogy a gravitációs hatásnak is van egy véges sebessége. De milyen kísérlet bizonyítja, hogy ez a sebesség megegyezik a fénysebességgel?
Ha tudsz ilyen kísérletről, légyszíves írd meg.
Szerintem létezik a fény sebességénél gyorsabb mozgás. Az a tény, hogy a fény közegben terjed, szerintem nem jelent felső korlátot a sebesség tekintetében.
Gondolj csak bele! A hang is közegben terjed és mégis lehet a hang közegében, a levegőben gyorsabban haladni a hangsebességnél.
"Ha egyébként a gravitáció terjedésének sebessége megegyezik a fénysebességgel, mint ahogy a legújabb kísérletek mutatják, akkor nyilvánvalóan nemcsak a fénynek, hanem a gravitációnak is az éter a közege."
Nyilvánvaló, hogy a gravitációs hatásnak is van egy véges sebessége. De milyen kísérlet bizonyítja, hogy ez a sebesség megegyezik a fénysebességgel?
Ha tudsz ilyen kísérletről, légyszíves írd meg.
JimmyG
2017.02.12 15:11:09
@Birgi Zorgony: Az csupán Einstein feltételezése volt, hogy a gravitációs hatás sebessége azonos a fénysebességgel. De létezik olyan feltevés is, hogy a gravitáció sebessége több ezerszerese a fény sebességének. Én nem tudok olyan valóságos kísérletről, ahol a gravitációs hatás sebességét megmérték volna.
"Elvi értelemben nem zárom ki, hogy valamilyen specifikus sebesség gyorsabb lehet a fénysebességnél, viszont ez nem változtat azon, hogy a fénysebesség határsebesség, amely az univerzum legalapvetőbb materiális „szövedékéhez”, az éterhez kapcsolódik. "
Itt ellentmondást érzek, mert határsebességnek azt nevezik, amelyet nem lehet elérni. Az viszont igaz, hogy a fénysebesség a fényközeg sajátossága, hiszen képlet is van rá. A közeg mágneses permeábilitását meg kell szorozni a közeg villamos permittivitásával, ebből gyököt kell vonni és venni a reciprokát. Ez adja a fénysebességet.
"Elvi értelemben nem zárom ki, hogy valamilyen specifikus sebesség gyorsabb lehet a fénysebességnél, viszont ez nem változtat azon, hogy a fénysebesség határsebesség, amely az univerzum legalapvetőbb materiális „szövedékéhez”, az éterhez kapcsolódik. "
Itt ellentmondást érzek, mert határsebességnek azt nevezik, amelyet nem lehet elérni. Az viszont igaz, hogy a fénysebesség a fényközeg sajátossága, hiszen képlet is van rá. A közeg mágneses permeábilitását meg kell szorozni a közeg villamos permittivitásával, ebből gyököt kell vonni és venni a reciprokát. Ez adja a fénysebességet.
A blog címe az angol mainstream szóra utal, aminek szó szerinti fordítása fősodor vagy főáramlat. A Wikipédia szerint a fősodor szó „…valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és…..
JimmyG
2017.02.03 14:02:02
@JimmyG: A jelenleg uralkodó Einstein paradigma talán legnagyobb hibája, hogy hiányzik belőle egy valódi gravitációs elmélet. A gravitáció a világegyetem legmeghatározóbb jelensége. Nélküle nem létezne a földi élet, hiszen gravitáció hiányában minden kirepülne a világűrbe, ami nincs lerögzítve. Az emberek, az állatok, az autók, a folyók és tengerek vize, az éltető légkör mind-mind elhagyná a Földet. De maga a Föld sem maradna egyben. Gravitáció nélkül nem létezhetnének a bolygók, nem létezhetne a Nap, sem a galaxisok. Vagyis az egész világegyetem létezésének alapfeltétele a gravitáció.
Ennem ellenére nincs a hivatalos tudománynak gravitációs elmélete. A speciális relativitáselméletből a gravitáció egyszerűen kimaradt. Einstein szerint nincs gravitációs erő, ezért az általános relativitáselméletben a gravitációt megpróbálta a téridő görbületével helyettesíteni, és a gravitációt puszta geometriává degradálta. Vagyis ma nem létezik olyan elmélet, amely elismerné a gravitáció fizikai létezését, és átfogó leírást adna róla.
A másik nagy problémája az Einstein paradigmának a fotonelmélet. Einstein felfogásában a fotonok olyan részecskék, amelyeket a fényforrás lő ki (emittál) magából. De ennek a felfogásnak tökéletesen ellentmond a tapasztalat. A kettőscsillagok megfigyelései bizonyítják, hogy a fény nem állhat részecskékből, mert akkor haladó fényforrás esetében a fényforrás haladásának irányában nagyobbnak kellene lenni a fénysebességnek. A megfigyelés szerint azonban a fényforrás mozgása NEM befolyásolja a fény sebességét. Vagyis a fény csakis hullám lehet. De ha hullám, akkor a tudósoknak meg kellene tudni mondania, hogy milyen anyagnak (közegnek) a hullámzása, hiszen a hullám egy haladó rezgés, és ha nincs ami rezegjen, akkor hullám sincs. A hivatásos tudósoknak azonban fogalma sincs, hogy a fény minek a hullámzása. Ezért terjedt el az a nézet, hogy a fény néha hullám, néha részecske. Persze ez nem oldja meg a problémát, inkább még jobban elködösíti.
Idős korában Einstein elismerte, hogy fogalma sincs mi is a foton. "Ötven és tűnődés sem hozott közelebb annak megfejtéséhez, hogy mi a fény kvantumja." - íja Einstein.
A mai fizika pedig a fotonokra épül. Ezzel magyarázzák a fotoelektromos hatást (amiért Einstein fiatalon megkapta a Nobel díjat), a fotont tekintik az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéjének. Vagyis a foton nélkül összeomlana az Einstein paradigma, de már sokan sejtik, hogy foton a valóságban nem létezik.
Mindezek miatt a fizika nagy változások előtt áll. És ebben a magyar kutatóknak vezető szerepe lesz. A magyarok ismerik legjobban a a jelenlegi paradigma problémáit. És a magyar szerzők jutottak legtovább azon az úton, amely az új paradigma felépítéséhez elvezet bennünket.
Ennem ellenére nincs a hivatalos tudománynak gravitációs elmélete. A speciális relativitáselméletből a gravitáció egyszerűen kimaradt. Einstein szerint nincs gravitációs erő, ezért az általános relativitáselméletben a gravitációt megpróbálta a téridő görbületével helyettesíteni, és a gravitációt puszta geometriává degradálta. Vagyis ma nem létezik olyan elmélet, amely elismerné a gravitáció fizikai létezését, és átfogó leírást adna róla.
A másik nagy problémája az Einstein paradigmának a fotonelmélet. Einstein felfogásában a fotonok olyan részecskék, amelyeket a fényforrás lő ki (emittál) magából. De ennek a felfogásnak tökéletesen ellentmond a tapasztalat. A kettőscsillagok megfigyelései bizonyítják, hogy a fény nem állhat részecskékből, mert akkor haladó fényforrás esetében a fényforrás haladásának irányában nagyobbnak kellene lenni a fénysebességnek. A megfigyelés szerint azonban a fényforrás mozgása NEM befolyásolja a fény sebességét. Vagyis a fény csakis hullám lehet. De ha hullám, akkor a tudósoknak meg kellene tudni mondania, hogy milyen anyagnak (közegnek) a hullámzása, hiszen a hullám egy haladó rezgés, és ha nincs ami rezegjen, akkor hullám sincs. A hivatásos tudósoknak azonban fogalma sincs, hogy a fény minek a hullámzása. Ezért terjedt el az a nézet, hogy a fény néha hullám, néha részecske. Persze ez nem oldja meg a problémát, inkább még jobban elködösíti.
Idős korában Einstein elismerte, hogy fogalma sincs mi is a foton. "Ötven és tűnődés sem hozott közelebb annak megfejtéséhez, hogy mi a fény kvantumja." - íja Einstein.
A mai fizika pedig a fotonokra épül. Ezzel magyarázzák a fotoelektromos hatást (amiért Einstein fiatalon megkapta a Nobel díjat), a fotont tekintik az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéjének. Vagyis a foton nélkül összeomlana az Einstein paradigma, de már sokan sejtik, hogy foton a valóságban nem létezik.
Mindezek miatt a fizika nagy változások előtt áll. És ebben a magyar kutatóknak vezető szerepe lesz. A magyarok ismerik legjobban a a jelenlegi paradigma problémáit. És a magyar szerzők jutottak legtovább azon az úton, amely az új paradigma felépítéséhez elvezet bennünket.
JimmyG
2017.02.06 10:38:24
@Cs. Horváth János: "Olyan, mintha már valamilyen szakmai közegben körvonalazódna ez a megoldás, de ugyanakkor nem sok minden szivárgott ki belőle, hiszen most hallunk róla először."
Ez a megoldás az utóbbi években rajzolódott ki, és nem kapott semmiféle nyilvánosságot, mivel nem hivatásos berkekben született. Például az egyik ilyen szakmai közeg volt a Tudásfa Akadémia nevű amatőr tudósklub. Vagy a Dobó Andor által vezetett kör, a Magyar Alkotók és Gondolkodók (MAG) Társasága. Ezek ma már nem működnek, de szellemi termékeik tovább élnek.
Kérésedre egy kicsit bővebben a G paradigma elméleteiről:
1. A gravitáció mezőelmélete. Angolul: Gravitational Field Theory, röviden: GRAFIT.
Már Newton is rájött (bár ez nem közismert), hogy a gravitáció nem távolható erő. Két test vonzása nem távolról, a semmin keresztül történik, hanem a testek közötti gravitációs mezőn keresztül közelhatás útján. Ezért a gravitációs hatás is véges sebességgel terjed (ezt azonban Newton gravitációs képlete nem tartalmazza). A gravitációs mezőt maguk a nagy tömegű égitestek alakítják ki, amely egy valóságosan létező fizikai mező, az atomos anyag mellett az anyag egy másik fajtája. Erről szól az új gravitációs elmélet.
2. A fény egyesített elmélete, amely egyesíti a fény hullámtulajdonságát és kvantumos természetét. Angolul: Unified Theory of Light, röviden: UNITEL.
A kísérletek szerint a fény nem lehet részecske, csakis hullám. Másrészről kísérletek bizonyítják a fény kvantumos természetét. Ez a kettő nem áll ellentétben egymással, hiszen a Bohr-féle atommodell szerint a fény valóban véges hosszúságú hullámszakaszokban, hullámsorozatokban születik és úgy is terjed. A hullámsorozat angol rövidítése: WASER a Wawe series szavakból.(ejtsd: vézer) Ez váltja fel a fotont, amelyről bebizonyosodott, hogy mint részecske nem létezik.
3. Egy új kvantumfizika (amely a jelenlegi kvantummechanika helyébe lép). Erről tudok a legkevesebbet. Egy olyan elmélet lenne a cél, amelyben nem a valószínűségi értelmezés dominál, a kvantumosságnak határai vannak, és a részecskék kicserélődésével működő kölcsönhatások is felülvizsgálatra szorulnak.
4. A gravitációs optika (amely forradalmasítja a csillagászatot). Angol rövidítése: GROP
A megmagyarázhatatlan égi jelenségek jó része csak látszólagos (planetáris ködök, változó csillagok, kvazárok, kvazók, szupenovák, gammafelvillanások, stb.). Ezeknek egy nagy része optikai jelenség, amelyre egységes magyarázatot a gravitációs lencsehatás ad. A gravitációs lencsehatás ugyan már ismert jelenség, de sokkal több jelenségbe játszik bele, mint azt a csillagászok hiszik.
5. A szuperfizika (superlight speed physics), amely a fénysebesség feletti jelenségek világát írja le.
A fénysebesség csupán az elektromágneses hullámok haladási sebessége a fényközegben. Nincs semmiféle titokzatos határsebesség szerepe. Elérhető és túlszárnyalható. Tehát létezik egy ismeretlen világ, a fénysebesség feletti világ, ahová a hivatásos fizikusoknak tilos betekinteni. Erről a világról szól a szuperfizika.
"Ezekről a magyar kutatókról mit lehet tudni, milyen publikációkban lehetne ennek utánanézni?"
Gotthard Jenő, Eötvös Loránd, Wodetzky József, Jánossy Lajos voltak a múlt magyar tudósai, akiknek tudásunk nagyrészét köszönhetjük. Jánossy könyvein felnőtt egy olyan magyar tudósgeneráció, amelyik megértette a szerző kételyeit, és nem követi a hivatalos (fősodorbeli) elméleteket. Ezek közé sorolom magamat is. Ők nem hivatásosok, mert nem is lehetnek azok. Aki az volt, azt eltávolították a munkahelyéről.
Természetesen, mint minden születőben lévő elméleti rendszer, még messze nem teljes, és bizonyára hibákkal terhelt. Csupán akkor tisztulhat le, ha nyilvánosságra kerül, ha viták keresztüzében is meg tudja védeni magát, ha az elméleti megfontolásokat kísérletek fogják igazolni, továbbá az elméleteknek lesznek olyan előrejelzései, amelyek új jelenségekhez vezetnek el.
Ez a megoldás az utóbbi években rajzolódott ki, és nem kapott semmiféle nyilvánosságot, mivel nem hivatásos berkekben született. Például az egyik ilyen szakmai közeg volt a Tudásfa Akadémia nevű amatőr tudósklub. Vagy a Dobó Andor által vezetett kör, a Magyar Alkotók és Gondolkodók (MAG) Társasága. Ezek ma már nem működnek, de szellemi termékeik tovább élnek.
Kérésedre egy kicsit bővebben a G paradigma elméleteiről:
1. A gravitáció mezőelmélete. Angolul: Gravitational Field Theory, röviden: GRAFIT.
Már Newton is rájött (bár ez nem közismert), hogy a gravitáció nem távolható erő. Két test vonzása nem távolról, a semmin keresztül történik, hanem a testek közötti gravitációs mezőn keresztül közelhatás útján. Ezért a gravitációs hatás is véges sebességgel terjed (ezt azonban Newton gravitációs képlete nem tartalmazza). A gravitációs mezőt maguk a nagy tömegű égitestek alakítják ki, amely egy valóságosan létező fizikai mező, az atomos anyag mellett az anyag egy másik fajtája. Erről szól az új gravitációs elmélet.
2. A fény egyesített elmélete, amely egyesíti a fény hullámtulajdonságát és kvantumos természetét. Angolul: Unified Theory of Light, röviden: UNITEL.
A kísérletek szerint a fény nem lehet részecske, csakis hullám. Másrészről kísérletek bizonyítják a fény kvantumos természetét. Ez a kettő nem áll ellentétben egymással, hiszen a Bohr-féle atommodell szerint a fény valóban véges hosszúságú hullámszakaszokban, hullámsorozatokban születik és úgy is terjed. A hullámsorozat angol rövidítése: WASER a Wawe series szavakból.(ejtsd: vézer) Ez váltja fel a fotont, amelyről bebizonyosodott, hogy mint részecske nem létezik.
3. Egy új kvantumfizika (amely a jelenlegi kvantummechanika helyébe lép). Erről tudok a legkevesebbet. Egy olyan elmélet lenne a cél, amelyben nem a valószínűségi értelmezés dominál, a kvantumosságnak határai vannak, és a részecskék kicserélődésével működő kölcsönhatások is felülvizsgálatra szorulnak.
4. A gravitációs optika (amely forradalmasítja a csillagászatot). Angol rövidítése: GROP
A megmagyarázhatatlan égi jelenségek jó része csak látszólagos (planetáris ködök, változó csillagok, kvazárok, kvazók, szupenovák, gammafelvillanások, stb.). Ezeknek egy nagy része optikai jelenség, amelyre egységes magyarázatot a gravitációs lencsehatás ad. A gravitációs lencsehatás ugyan már ismert jelenség, de sokkal több jelenségbe játszik bele, mint azt a csillagászok hiszik.
5. A szuperfizika (superlight speed physics), amely a fénysebesség feletti jelenségek világát írja le.
A fénysebesség csupán az elektromágneses hullámok haladási sebessége a fényközegben. Nincs semmiféle titokzatos határsebesség szerepe. Elérhető és túlszárnyalható. Tehát létezik egy ismeretlen világ, a fénysebesség feletti világ, ahová a hivatásos fizikusoknak tilos betekinteni. Erről a világról szól a szuperfizika.
"Ezekről a magyar kutatókról mit lehet tudni, milyen publikációkban lehetne ennek utánanézni?"
Gotthard Jenő, Eötvös Loránd, Wodetzky József, Jánossy Lajos voltak a múlt magyar tudósai, akiknek tudásunk nagyrészét köszönhetjük. Jánossy könyvein felnőtt egy olyan magyar tudósgeneráció, amelyik megértette a szerző kételyeit, és nem követi a hivatalos (fősodorbeli) elméleteket. Ezek közé sorolom magamat is. Ők nem hivatásosok, mert nem is lehetnek azok. Aki az volt, azt eltávolították a munkahelyéről.
Természetesen, mint minden születőben lévő elméleti rendszer, még messze nem teljes, és bizonyára hibákkal terhelt. Csupán akkor tisztulhat le, ha nyilvánosságra kerül, ha viták keresztüzében is meg tudja védeni magát, ha az elméleti megfontolásokat kísérletek fogják igazolni, továbbá az elméleteknek lesznek olyan előrejelzései, amelyek új jelenségekhez vezetnek el.
A fizika kalandja
Paradigmaváltás a fizikában: téridő görbülete kontra kvantumelv
2016.02.04 08:22:57
Háromnegyed éve indítottam el „A fizika kalandja” című blogot. Azóta már a félszázadik bejegyzésnél tartok, ezért ideje, hogy összefoglaljam mit tartok a legfontosabbnak írásaimban. Indulásként nézzük meg, hogy mi történt a modern fizika hajnalán.
A fizika XX: századi forradalma
A XX: század…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Valóban így tudom én is, ez Maxwell óta ismert.
"...azonkívül ez a gravitációs kölcsönhatás sebessége is"
Én úgy tudom, hogy ez csak feltételezés. Tudsz konkrét bizonyítékot rá?
"Ha valaki a fénysebesség állandóságát nem fogadja el, persze vannak ilyenek, az sutba dobhatja az egész modern fizikát."
Valószínűleg igen.
"Filozófiailag közelítve: ha nem lenne a kölcsönhatások sebességének felső határa..."
Mi indokolja, hogy az elektromágneses hullámok sebességét felső határnak tekintsük? Ha ez nem felső határ, akkor abból az következik, hogy vannak végtelen gyorsan terjedő hatások? Szerintem nem következik belőle.
"Tehát a kölcsönhatás végessége az univerzum stabilitásából következik. "
Ez logikus. Valószínűleg minden kölcsönhatás véges sebességű. De ebből miért következik, hogy a fénysebességnél nem lehetséges nagyobb sebesség? Ha lenne egy hatás, amely 10-szeres fénysebességű lenne, akkor ez miért okozna filozófiai problémát? Hiszen ez is véges sebesség.
"Ha viszont a fénysebességéhez hozzáadódna a kibocsátó saját sebessége, akkor ez túllépné a határt, azaz nem lenne felső sebességhatára a kölcsönhatásoknak."
Eddig végig a megfigyelő sebességéről volt szó. Miért keverjük bele a kibocsátó sebességét?
A fénysebesség 300 000 km/s. Ha a megfigyelő sebessége 100 000 km/s, akkor ennek az összege 400 0000 km/s. Ez egy véges sebesség. Miért kellene ezt végtelennek tekinteni?
"Egyébként a név: relativitáselmélet félrevezető, mert nem a relativitás a lényeg, hanem ami abszolut: az állandó fénysebesség!"
Ez pontosan így van. A relativitáselmélet arról szól, hogy a fény sebessége NEM relatív. Benne van Landau könyvében is.
"Látom, sokat tudsz Machról, sokat a hangrobbanásról. Miért ne írnál erről valamit kihangsúlyozva benne a közkeletű tévedéseket. Ha kapnék egy ilyen írást tőled, szívesen feltenném a blogra is a te neved alatt."
A hangsebesség feletti világ sokkal érdekesebb annál, mint amit itt kibeszéltünk. Maga a hangrobbanás is és a hozzá kapcsolódó furcsa jelenségek is nagyon izgalmasak egy fizika iránt érdeklődő számára. Sőt talán még egy filozófus hajlamú számára is. És valóban sok benne a közkeletű tévedés. Több fizikakönyv is hibásan írja le, még olyan nagy nevű és méltán tisztelt fizikusok is, mint Jánossy Lajos.
Csak egy érdekesség: Egy felettünk elmenő szuperszonikus repülőgépről nem is egy hangot lehet hallani, hanem kettőt. Egy mélyebbet és egy magasabbat. Ha jó irányban állsz, akkor az egyik füleddel egy mélyebb hangot hallasz, a másikkal egy magasabbat. Mi lehet ennek az oka?
De a jelenség még ettől is érdekesebb.