Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Mafdet3

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  Először is, felejtsük el, hogy az agysejtjeink száma felnőttkorban jobb esetben állandó, rosszabb esetben pedig fokozatosan csökken. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agy rendkívül plasztikus: attól függően, miként használjuk, változik sejtszinten, kapcsolataiban, méretében és…..
Mafdet3 2016.08.04 23:59:07
Pár dolgot azért rendben tennék, mert nem ennyire egyszerű a neurogenezis. Egy ideig volt szerencsém kutatni a témában, és számos cikket elolvastam. Először is, egészen friss (60-as években jöttek rá) és izgalmas tudományterületről van szó. A blog szerzőjét biztatnám, hogy olvasson utána és írjon egy cikket a kezdetekről, mert igazán izgalmas történet hogyan fedezték fel, hogy van felnőttkori neurogenezis. Itt mindjárt pontosítottam is. Ugyanis a cikk sokkal inkább szól az úgy nevezett adult neurigenesis-ről. (A neurogenezis maga az embriogenezis szakaszban elkezdődik valljuk meg a sex és meditáció, nem szólván a futásról és a többi felsorolt dologról ebben az életszakaszban kevésbé játszik szerepet:D)
A felnőttkori neurogenezis alatt nem arra kell gondolni hogy az egész agyban millió számban "pótlódnak az elvesztett" idegsejtek. Jelenleg három agyterületről tudjuk, hogy neurogenezisre képes:
a hippocampus gyrus dentatus területe- alátámasztom, volt szerencsém itt megfigyelni az újonnan születő neuronokat:D A születő neuronok nem képesek nagy távolságokra migrálni. Átesnek egy érési folyamaton és integrálódnak a működő neuronhálózatokba.
A subventrikuláris zónában (3.agykamra melletti fal), és a szaglógumóban. Ezen folyamatok molekuláris hátterét máig kutatják a világ számos helyén.
Én óvatosan fogalmaznék, amikor pl az áfonya hatását boncolgatom, mert ilyen alapon bármelyik más növény is jótékony hatással lehet, mondjuk a Ginkgo biloba is, hiszen ismerjük az agyra kifejtett jótékony hatását. De ha már a futásról van szó, ugyanúgy hatékony lehet bármely sport.

Az egerek agykérgének a kérdését azért boncolgatnám kicsit. A cikkre kíváncsi lennék, ami ezt az eredményt hozta ki. Mindig az a kérdés, mit hasonlítunk mihez. Kapásból fel tudnék sorolni legalább 15 féle egértörzset, de van vagy 100 vagy még több. Kérdés, milyen törzsű egereken vizsgálták, transzgéneken esetleg? Mi volt a kontroll csoport? Milyen agyterületeket vizsgáltak, hogyan mérték le az agykéreg nagyságát? Mely kérgi területek lettek nagyobbak, és egyáltalán azonos koponyamérettel rendelkező állatokról van-e szó? Mekkora volt a szórás? És mekkora volt az egyedszám, amin vizsgálták?

Summa summarum, ahogy a blog írója is említette, "bármilyen módszer, amely csökkenti a minket érő stresszt, növeli az újszülött 8nkább újonnan születő) agysejtek számát, de ez fen áll a sportra (futás), és még más (gyógy)növényekre (áfonya) is:D