Adatok
gaborchen
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Enyedi Ildikó a Simon Mágus (1999) után ismét egy olyan filmes elem köré építette új nagyjátékfilmjét, amely túl van a racionalitás határain. Két főhőse Endre és Mária. Endre mint gazdasági igazgató, Mária pedig mint minőségellenőr egyazon munkahelyen dolgozik, s bár a munkakapcsolaton kívül nincs…..
gaborchen
2019.05.16 17:43:06
Átfogó kritika, amivel lényegét tekintve egyet lehet érteni, és talán még magának a rendezőnek is alapos tükröt tarthat - mély belső csalódottságáról, az általa érzékelt világ varázstalanítottságáról árulkodik a film, és ezt lényeglátóan, bár kissé pszichologizálva tárgyalja a kritika. Néhány ponton azonban lehet talán árnyalni a képet: Endre karakterében mégis van némi ábrázolt fejlődés, átalakulás, érzékenyedés. Ugyan ezt kissé szájbarágva látjuk bemutatva a filmben, de az üzenet így talán nem annyira súlyos, mint ahogy a kritika látja - inkább azzal a kézzelfogható modern realitással diszkontált lehetőség realizációjáról van szó, amely realitás a legtöbb esetben az, hogy az alacsonyrendű szexualitás mint gravitációs erő uralkodik el minden magasabbrendűn vagy ideán, legyen az szerelem, gondolat, lelkiség vagy belső fény. Ennek ellenére Endre apró lépéseket tesz a teljes sivárságból valami több irányába. Ugyan csak pár képkocka vállalkozik rá, hogy a kapcsolat hétköznapjait, jövőjét megmutassa, amivel kapcsolatban a kritika írója rendkívül pesszimista, a film azért mégsem egészen cinikus és nihilista érzetű lezárást választ. Ezt talán a kritikus is méltányolhatná, valamivel több együttérzés kíséretében. Még ha valóban a sár felé is húzná a nézőjét Enyedi Ildikó filmje, elképzelhető, hogy ez nem tudatos választás a részéről, mintha a rendező maga is részben elszenvedné a saját filmjét. Ez természetesen nem adhat felmentést a film lényegét illetően, de megértést és empátiát ébreszthet a nézők erre fogékony részében. Erőteljes kitárulkozás ez a film, valódi katarzis nélkül - végtelenül szomorú, és emberi. Emberi abban az értelemben, hogy a hitét és vertikumát vesztett ember még az életében rettenetes poklokat jár. Ennek megértése azonban feltehetően nem csupán a filmből hiányzik, így ezt számonkérni rajta bár lehet, de talán nem egészen etikus. Emellett a helyzet lényegében az, hogy ez a hiátus adja voltaképpen a film erejét azok számára, akik hasonló sivárságban élik mindennapjaikat.
A relativitáselmélettel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő szakirodalomra egyaránt jellemző az a mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térről és időről alkotott nézeteinket. Pedig ez semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbről…..
A törökországi puccskísérletről már a legtöbb, önmagára valamit is adó médium tudósított Európában. Meglepődve tapasztaltam azonban, hogy a puccsisták motivációja meglehetősen alultárgyalt téma a sajtóban; olyan, mintha magától értetődőnek feltételeznénk, hogy a hadsereg valamennyi tagja alapvetően…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz