Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Pénzriport_SzG

0 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  A pénzteremtéről írt minapi cikkem (itteni és mandineres) kommentjeit összegezve úgy érzem, van egy jól kitapintható vonulat, amire több kommentben próbáltam ellenérvet mondani, de annyi módon jön újra elő, hogy megpróbálom itt most összegezni. Jelen írás így csak azzal…..
Pénzriport_SzG 2018.06.26 14:32:59
@Benderik: Kiemelkedően jó minőségű: pl. kötvényesített jelzáloglevelek, államkötvények; nehezebb időkben: kb. bármi. Drága: a kamatfolyosó tetején.

Önmagában az a lehetőség, hogy egy papírt befogad a jegybank fedezetként, értéket ad a papírnak a piacon is, ezért a jegybankot jellemezően nem is kell igénybe venni; a bankrendszer megoldja házon belül.

Magyarországon ez a kérdés egyelőre kevésbé releváns, mert a jegybank a 'passzív oldalon van' (túltartalékol), azaz a bankrendszer összességében több likviditással/jegybankpénzzel rendelkezik, mint amennyire szüksége van a kötelező tartalék megfeleléshez, nincs szüksége kölcsön kérni a jegybanktól.

Ahol a jegybank az aktív oldalon van, ott a jegybanki kölcsön nem kényszer, hanem a pénzteremtési folyamat természetes része.
Pénzriport_SzG 2018.06.26 15:00:20
@Benderik: Ilyen a piac. Ha nincs elég kínálat, akkor emelkednie kell az árnak. Pl. ha túl kevés a megtakarítás a hitelfelvevőkhöz képest, akkor emelkednie kell a megtakarítás árának, azaz a kamatoknak annak érdekében, hogy nagyobb legyen a megtakarítások kínálata, és kisebb a hitelek iránti kereslet. (Ellentétben a mostani rendszerrel, ahol a kamatot a központi tervhivatal (jegybank) határozza meg, az adott szinten pedig a hitelkínálat végtelen)

De nem muszáj a 'kemény'/rugalmatlan piaci rendszert választani, megmaradhat a rugalmasság (a központi tervhivatal) - és ez talán jobb is. A jegybank, ha akar változtathat a hitelezési feltételeken kétféleképpen is: vagy több jegybankpénzt teremt, vagy refinanszírozási programokat indít a kamatok lenyomására.

Tehát a jelenlegi rendszer rugalmassága megmaradhat. Az előnyök pedig a jelenlegi rendszerhez képest: a pénzteremtés hasznának nagyobb része azonban a jegybanké (államé, közösségé) lesz + nincs eladósodási kényszer / csökkennek a pénzügyi ciklusok kilengései + digitális jegybankpénz esetén a számlavezetés közjószággá válik. ~GDP >2%-a
Pénzriport_SzG 2018.06.27 15:49:27
@Benderik: 1. Pl. az összes látra szóló betét teljes pénzzé válhat, az összes lekötött betét pedig maradhat lekötött betét. Nem feltétlenül változik bármi - azaz a lekötött betétesek lejáratkor nem feltétlenül menekülnek át teljespénzbe -, mivel a betétesek eddig is azt hitték, hogy a bankok az ő "pénzüket" kölcsönzik tovább. + Egy átmeneti időszakban maradhat a bankbetét biztosítás.

Az átálláskor a bankok likviditást kapnak pl. úgy, hogy az összes náluk lévő államkötvényt elcseréli a jegybank semmiből teremtett jegybankpénzre. + Haircut-tal a jelzáloghitelekkel fedezete ellenében ad kölcsönt a jegybank a bankoknak.

2. Igen, ezért jobb a digitális jegybankpénz rendszer, mint a Vollgeld-Initiative.

3. Persze, egyéni bankszinten kell küzdeni azért, hogy a betétek ne áramoljanak ki. Egy új banknak pl. elég nehéz a dolga, ezzel szemben a már sok ügyféllel rendelkezőknek könnyebb, nagyobb az esély, hogy az utalások nagyobb része házon belül marad. Bankrendszer szinten nem tudnak hova kiáramlani a betétek.
Vendégszerzőnk, Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása   Mennyire áll stabil lábakon az euró rendszere 2016-ban? Egyértelmű a német fölény kontra alávetett peremországok-séma, vagy ennél jóval bonyolultabb a történet? Előfordulhat az is, hogy nem a periféria országainak, hanem…..
Pénzriport_SzG 2016.07.11 23:39:48
@backbencher:
Leírásai ismét hasznos kiegészítések, bár ezek egy része inkább általában a Target2 rendszert mutatja be, nem pedig a Target2 egyensúlytalanságok problémáját.

Az utalások fedezete/elszámolás tárgya euró jegybankpénz, amivel az egyes tagjegybankok rendelkeznek. Ezért függetlenül attól, hogy ki hogyan kapcsolódik a rendszerhez, jegybankpénzt utal, ez pedig a tagjegybankoknál, valamint az EKB-nél van.

Általában a periréfia csődbe menne, ha nem lenne lehetősége kétes állam- és banki-papírjait jegybankpénzre becserélni. Igen, aztán ez a jegybankpénz megy át a Target2 rendszeren keresztül.

Követem a vitát (például itt www.hanswernersinn.de/en/controversies/TargetDebate ) 2011 óta, az átmeneti megnyugvás után, úgy gondolom, hogy most újra aktuális lehet. Ahhoz képest, hogy mekkora a jelentősége kevesen ismerik, ezért gondoltam, hogy hasznos most is bemutatni.