Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tibor László Buskó

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Paulette kidugta a fejét az újságja mögül, de az elé táruló kép sem kecsegtetett előnyösebb perspektívával, mint az elhalálozási rovat, amelyre épp utoljára esett a tekintete. Az asztalon a George-val elköltött reggeli romjai hevertek, amelyet az ablakon ki-ki kandikáló, meglehetősen zaklatott…..
Tibor László Buskó 2017.10.17 02:59:09
„Noapte buna!”

Ahogy a busz elhaladt az Arcul de Triumf mellett, ismét csak Alina jutott az eszébe. Meg az első randevújuk, amelyre épp itt került sor, idestova két évvel ezelőtt, egy esős őszi napon. „Olyan ez a lány, mint a város, amelybe beleszületett”, dohogott magában, de persze megvárta, még akkor is, ha több mint fél órát késett. „Mint a város, amelybe beleszületett”, ízlelgette közben ezt a szépen sikerült mondatot újra meg újra. Mert hát ennek a városnak egy saját Diadalívre volt szüksége annak idején, Alinának most meg arra, hogy kiállítsa őt ide erre az elátkozott helyre, pedig van még itten Dâmbovița és Colentina, ha nem is a Szajnapart, esős időben meg kávéházak, amelyek persze megint nem teljesen olyanok, mint amilyenek a Quartier Latin-ben lennének, de miért is kellene maximalistáknak lennünk. Igen, ilyesmik jártak a fejében, de mire eljutott volna odáig, hogy elég volt, inkább visszamegy a kollégiumba, végre-valahára mégis megérkezett a lány. S ha már így alakult, mellette maradt. Pedig a mondatra, mely szerint „olyan ez a lány, mint a város, amelybe beleszületett”, ez alatt a két év alatt egyre keserűbb ízek rakódtak. Újabb és újabb virtuális helyekre – megannyi privát kis Arcul de Triumf alá – állította ki őt, először egy órára, azután napokra, hetekre, hónapokra, évekre, évtizedekre, évszázadokra. Végül már szánt szándékkal nem számolta az időt, úgyis tudta, hogy késsen bármennyit, úgysem szánja el magát arra, amit réges-régen meg kellett volna tennie. De most minden másképpen lesz, gondolta, éppen abban a pillanatban, amikor letette a busz a Gara de Nord előtt. A városba ugyan annak rendje s módja szerint vissza kell térnie vasárnap este (hiszen megígérte otthon, ha törik, ha szakad, állatorvos lesz), de Alinához … nos, Alinához soha. Megváltotta a jegyét, szánt szándékkal személyvonatra, három és fél óra az út Brassóig, plusz onnan még a csatlakozás, és bár egy hülyegyerek - mintegy ráadásképp - egész úton bömböltette telefonján a manelét, őt még ez sem zavarta akkor. Mert olyan jó álmodozni arról, amit végül úgysem teszünk meg.
Tibor László Buskó 2017.10.17 16:18:13
Köztudott, hogy az ízeltlábúak körében nyílt keringési rendszer van, melyben a testfolyadék „kering”. A nyiroknünükéket Gibson Lavery (született: Reich Jenő, közismert nevén: Rejtő  Jenő) 1940-41-ben fedezte fel, amikor a Líbiai-sivatagban előtanulmányokat folytatott nagysikerű művéhez, a…..
Tibor László Buskó 2016.06.27 21:06:06
Köszönjük szépen Daisy Fullbright értő elemzését. A teljességhez hozzátartozik, hogy 1940-41-ben nem csupán a Faráfra-oázisban folytak transzgenetikus stripper sivatagi nyiroknünükékkel végzett állatkísérletek, de nem messze onnan, El-Alamein környékén a tengelyhatalmak is működtetek egy hasonló kutatócsoportot Karl Maria Willigut vezetésével, de ők inkább a sajátos náci okkultizmus, és nem pedig a természettudományok talaján álltak. Abból a többek között a germán mondákban több helyen is fellelhető motívumból indultak ki, hogy a stripper sivatagi nyiroknünükék szervezetében - megfelelően száraz körülmények között - olyan változások lépnek fel, melyek segítségével képesek lesznek a prekognícióra (a jövő érzékelésére). Egyesek szerint ez a különös jelenség arra vezethető vissza, hogy ezek a különös lények a negyedik dimenzióba átlépve próbálják visszaállítani az ozmotikus egyensúly megbomlása révén meginduló kedvezőtlen változásokat agyukban, de megnyugtató választ a tudomány mind a mai napig nem volt képes adni erre a problémára. Tény azonban, hogy ha a náci hadigépezet képes lett volna felhasználni a stripper sivatagi nyiroknünükék eme képességét, az beláthatatlan következményekkel járt volna a háború kimenetele, sőt az emberiség jövőjének a szempontjából. Éppen ezért 1942-ben a szövetségesek átfogó offenzívát indítottak az észak-afrikai hadszíntéren. A hadtörténészek számára sokáig rejtély volt, hogy ezen a hadászatilag lényegében jelentéktelen területen miért bontakozott ki olyan nagyszabású hadműveletsorozat, mint azt a történelemkönyvekből ismerjük. A stripper sivatagi nyiroknünükéken folytatott stratégiai jelentőségű kutatások ismeretében azonban aligha kell csodálkoznunk ezen. Az eredmények mindenki számára ismertek: 1942. októberében El-Alamein mellett Montgomery döntő győzelmet aratott a Rommel vezette Afrikakorps felett, és egyúttal megsemmisítette a közelben található Nünükekutató Intézetet. Érdekességképpen még megemlíteném, hogy pár nünüke túlélte a az intézet megsemmisülését, és a környező területeken egy mai napig is létező populációt hozott létre. A prekogníciós képességeikről pedig annyit, hogy ez talál több a náci okkultizmus fantazmagóriájánál. Már Montgomery figyelmes lett arra a győzelmét követő reggelen, hogy a stripper sivatagi nyiroknünükék nem az akkor már mindenki számára jól ismert Schubert-dalok valamelyikét, hanem a Kontroll-csoport "Ma háború van, holnap béke" című dalát dúdolgatták a meghatódott szövetséges katonáknak, hálából a győzelemért. (Úgy is mondhatnánk, hogy a stripper sivatagi nyiroknünükék elsősorban esős időben szoktak koncertet látogatni. Száraz időben, ozmotikusan betépett állapotukban ők maguk adnak koncerteket.) Namármost, a Kontroll-csoport nevű zenekar a csatát követő majd' 40 évig még nem létezett (a dalt csak onnan ismerhetjük, hogy a Montgomery seregében harcoló Steindl Barnabás magyar származású, de kanadai állampogár közkatona lejegyezte a dalszöveget, és az 1990-es években egy meg nem nevezett magar hadtörténésznek sikerült rábukkannia a montreali levéltárban. Ez, és az a tény, hogy a háború később tényleg véget ért, többek szerint egyértelműen bizonyítja a stripper sivatagi nyiroknünükék prekogníciós képességét. Mások szerint viszont egyszerűen csak ráhibáztak, de ezt a vitát nekem most nem szándékom eldönteni. Egyszerűen szerettem volna felhívni a figyelmet egy, Fullbright kisasszony cikkéhez kötődő tudománytörténeti érdekességre.