Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Csizma

0 bejegyzést írt és 22 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2006.11.21. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
comment:com Itt van Jack, itt van újra 2007.01.08 08:56:00
A 24 rajongóknak minden bizonnyal nem újdonság, de hátha akad, aki még nem tudná: a január 16-17-i premier előtt kikerült a FOX (itthon a Cool adja) 24 című akciósorozatának első négy epizódja a filecserélőkre, lehet tölteni ezerrel. Nem szándékos kiszivárogtatásról van…..
Csizma 2007.01.08 14:56:35
w Dr. Mókus és az erdőtűz 2006.12.13 12:00:00
Anno egy jegyzet kapcsán már nyílt itt egy topik a semmire se való, ám eddig tömegesen képzett bölcsészekről, akiknek túlburjánzását talán visszafogja valamennyire a tandíj, illetve a zabhegyező-szakok visszametszése. Akkor nem volt túl nagy vita ebből, bár akadtak…..
Csizma 2006.12.14 13:01:18
PPP. Szívemből!!!

Úgyhogy a szóló alá finoman kontrázva
csak kiegészíteném azzal, ahogy
-két éve az angol kislány a tenger visszahúzódásában felismeri a cunami hullámhegye előtti elnyújtott hullámvölgyet, süvölt és megmenekül egy partaszkasznyi ember,
-ésszel szopod be a gyártók csiptuningról szóló meséit mert tudod, hogy a turbó mekkora fordulatszámot bír (erről épp "itt" az indexen volt egy rendes mérnöki opusz)
-felfedezed, hogy a kortárs fizikusok egyre többet filozofálnak és vice versa a filozófusok egyre többet fizikáznak, így Deleuze-t nem érted Leibniz nélkül, azt pedig nem érted a barokk nélkül, hogy a művészettörténet is tiszteletét tegye
-kihagyod az olyan "fúziós" szerzőket mint Umberto Eco, Simon Singh vagy Frank Schätzing és A da Vinci-kód lesz a bibliád.
Csizma 2006.12.14 13:37:57
RoFä

Ez a Simon Singh, matematika-történész-újságíró. A Nagy Fermat-sejtésről (hogy x az n-en + y az n-en egyenlő z az n-en számhármasra nincs megoldás, ha n nagyobb egyenlő három. Hogy tehát végtelen számú pitagorasz tétel van de köbös vagy nagyobb formában ilyen számegyüttes nincs) szóval a Fermat sejtésről íret egy lélegzetelállító könyvet, egészen pontosan arrókl, hogy ezt egy negyvenes matematikus, az ANDREW WILES hogyan igazolta. Zseniális könyv. szó szoros értelemben izgultam.:)Van egy hasonló termtudos lektűrje a IIVH-s kódokról. Annak a címe a Nagy kódkönyv - talán. Az is letehetetlen. Ismétlem, az én szintemhezképest hochmatematik.
Frank Schätzing - német reklám-manager, hobbibúvár - egy ekothrillert írt RAJ címmel. A narancsban és az indexen is nagyon dícsérték, az még ütősebb. Fikció, természetesen, de az alapja 90%-ban tényszerű tengerbiológia. Tiszta szívemből tudom ajánlani mindhármat, remek fúziós könyvek.
Csizma 2006.12.14 13:48:35
Cozumel: "Nem lehet, hogy ezen temak nagy reszet a szulonek kellene megtanitania?"

A tanítás szó szerintem ehhez erős. De példát tudsz adni. Úgy értem őszinte példát. Rengeteg pszicholüógiai cikk van arról, hogy miért is tanulják meg azok a gyerekek pl. gyűlöletbeszédet, akiknek a szülei valamelyest moderálják magukat otthon. Kiderült, egy-egy elejtett szó, félhangos megjegyzés, (na ez is egy buzi, cigány, zsidó, stb.) és a kölkök felkapták.

Ha a srácaid azt látják, hogy otthon Te intenzíven foglalkozol a világ doogaival, mert az jó, hasznos stb., akkor a kiscsávók is csinálják.

Pl. Nekünk nincs TV-nk. A gyerekek azt látják, hogy anyjuk meg a szocioapjuk otthon olvas, tanul, beszélget és szereti egymást, mert ugye az is egy cselekvés. A nagyobb ezért egyfolytában olvas. A kicsi nem tud, de Ő is úgy tesz, fejjel lefele néha, de lapozgatja a könyvet. No ez sem fenékig fasza, mert elég otthon ülősek vagyunk. Ezért aztán no sport, no kirándulás... és a kölök sem.
w Fasz vs. Picsa - The Összecsapás 2006.12.12 14:00:00
A legcsúnyább szó fasz picsa…..
Csizma 2006.12.13 12:02:29
A magyar közkultúra némiképp álszemérmes.

1. Többen felhívták arra a figyelmet, hogy például Angliában - és a parti Amerikában a - a köznapi érintkezés rendkívül udvarias formái alakultak ki. Merthogy "the language is a weapon". Éppen ezért az egyéb médiumokban a nyelvi durvaság, nem csak a szitokszavak használatában, valamelyest elfogadottabb. Sőt a ritkasága által valamiféle humor forrása is bizonyos nyelvi vadság. (Stand up commedyk, és általában a Borat-jelenség.) Nálunk ez fordított. A verbális agresszió napi szinten nyilvánul meg pl. a tömegközlekedésben (is). Ezért aztán mindenki egyfajta elemelkedettséget vár a médiától.

2. Ezt a sztorit megfeleli a nyelvében élő kisnemzet, ami a kultúráját eleve verbálisként határozza meg. (Ha nem így lenne nem lenne EKKORA hiszti az Árpád-sáv, a matyóbaba, a tarsolylemez, meg általában a nonverbális jelképek körül.) Így aztán a nyelvápolás eleve kizárja a szitokszavakat.

3. A magyar értelmiség még mindig valamiféle kultúramentő, népnevelő, állandó értékközvetítő szerepet szán a médiának - elsősorban a TV-nek, gyorsan tegyük hozzá, ebbéli igyekezetében el is kúrja rendesen - amivel újfent csak nem férnek össze a szitokszavak.

4. Távol áll tőlem, hogy stilisztikai, vagy tartalmi többletet tulajdonítsak a közönséges káromkodásnak. Amiért MÉGIS érdemes lenne szarozni, gecizni, az nem nyelv-, és véleményhasználati, hanem kultúrateremtői. Az a Thompsonos, Tom Wolfe-os gonzó, újzsurnalizmus, ami a MANCSot a kezdetekkor jellemezte, a nyelvi frisseségen keresztül is rögzített egy álláspontot, világlátást, mittudomén mit, ami szerintem állati üdítő volt a beszürkült Kádár rendszerben. Ha ezt mondjuk konvertálom napjaink internetére, akor létezik a véleményeknek olyan csipetnyi anarchiába hajló radikális normalitása, ami ma sem a jobb sem a baloldalon nem életképes. És ehhez az anarchikus normalitáshoz szerintem passzolnak a szitokszavak, különösen, ha olyan nyelvi egységet képeznek, amitől a szitokból szubkultúra lesz. Amikor nem válik el a stratégiától a tartalom. (Ezért olyannyira undorító, amikor egy jobbos ISTENHAZACSALÁDÉRTÉK típusú cikkekben a nyelv fröcsögő. Ezért undorító, amikor a volt III/III-as publicisták pluralitáról, szabadságról beszélnek.)
A kulturális/nyelvi koherencia szép példája szerintem mondjuk a Nyócker című film és a roma/nemroma szitkozódások. Vagy Sirónak a Csirkefeje.
w A vámpír halála 2006.12.11 10:00:00
Augusto Pinochet nevével az 51. Galaktika előszavában találkoztam először, tizenkevés évesen, mivel a Népszabadságban jobbára átlapoztam a külpolitikát. Az 51. Galaktika a vámpírokról szólt. Előszavában Kuczka Péter egy igen látványos vörös farokkal terelte a szót…..
Csizma 2006.12.11 12:36:17
Azért én elég kétségbeejtőnek tartom, hogy itt a meleg posztkádári hangulatban folyamatosan relativizálni tetszetek a diktatúrákat... Adenauer ide, Thatcher oda: a demokráciáknak - központosítottságoktúl függetlenül van egy alaptulajdonsága, ami a diktatúráknak nincs: hogy tudniillik nem szólnak bele az ember magán(családi) életébe, gyülekezésébe és vallásgyakorlásába. És akkor a korrupcióról még nem is beszéltem.
Meglehetősen kolonalista, európai etnocentristának gondolom azokat a véleményeket, amely felveti annak a kérdését, hogy a demokrácia, mint "európai" találmány - esetleg - nem alkalmazható a "kelet"-re.

A demokrácia mindazonáltal egyfajta közös nyelv. Liberális demokráciák között - javítsatok ki, ha tévedek - még nem tört ki háború. Diktatúrák között igen.

A demokrácia ha úgy tetszik egy közös nyelv. Annak a tudata, hogy a szavakon ugyan azt értjük. Például, hogy női CEO mehet-e mondjuk Iránba tárgyalni? Elfogadják-e partnernek?

Mindazonáltal: nagyon aggasztónak tartom azt, hogy bármilyen kontextusban felmentessék egy olyan rendszer, berendezkedés, akármi, amelynek működése per se saját polgárainak elpusztításával kalkulál.
Csizma 2006.12.11 12:51:22
Guga!

Már ne haragudj, de miért kell kitalálni valami mást - demokrácia helyett? Már bocs, de mi van ha pusztul a föld? Hm? Már ne haragudj, de:

1. Mi nem vagyunk azért annyira faszák, hogy elpusztítsuk a földet, legfeljebb a saját világunkat.

2. Mi sem vagyunk mások, mint egy láncszem az evolúciónak nevezett izében, ha eltűnünk, majd jön valami más.

3. A fenntartható fejlődés: Velencében két évente rendeznek egy építészeti világkiállítást, amiben a kis nemzetek -pl a Dánok - folyamatosan modellekkel, ötletekkel állnak elő, hogy hogyan lehetne mondjuk a KÍNA szindrómát kezelni.

4. A kurvára demokrataként tetszelgő országok nem nyithatják meg a kapuikat, mert tönkremennének. DE. A kurvára demokrata országok, kurvára igyekeznek helyben segíteni, hogy ne legyen annyi éhenkórász, amihez csak annyit: két éve nem lehet éhező tömegekről beszélni. Globális kajatúlfogyasztást regisztrálnak. Jó most egy pillanatra tekintsünk el a menekülttáboroktól.

"Fenntartható fejlődés: sokan szajkózzák.
Megvalósítani demokratikus államban nem lehet."

Már bocs, de akkor hol? A vas és acél országában? A magyar gyapotföldön, a magyar narancsot majszolva? Tudtommal maga a szó is DEMOKRATIKUS országtól ered. Ha meg sem próbálod, akor TÉNYLEG nem lehet. És itt belép az egyén felelőssége. Egyébként nem kellene összemosni a demokráciát a fogyasztási kultúrával.
Csizma 2006.12.11 14:31:48
1. "a diktatúra vitathatatlanul sokkal hatékonyabb államforma"

Miben? A találmányok felkarolásában? A gazdag és sokszínű kulturális életben? A kulturális kezdeményezésekben? A depresszió gyógyításában? A művelődésben? A szabad önkifejezésben? A termékeny félreértések támogatásában? A csoporttudat erősítésében? A művészeti életben?

2. "A diktatúra átlátható."
Ez a nap mondása. A diktátor személyén túl, ami mondjuk tényleg látszik... átlátható volt, hogy Kádár apánk mire költötték a pénzt? Hogy hányan mire vadásztak? Hogy ki miért nyert felvételt nyert az egyetemre, és miért nem? Hogy ki miért kap tanácsi lakást, Derkovits ösztöndíjat és miért nem? Ezt a baromságot tessék elfelejteni. A diktatúra alapja az, hogy bizonytalanságban, félelemben és rettegésben tart tömegeket. Ezáltal lehet irányítani. Vonatkozó olvasmány a moszkvai perek, Sztálin, illetve Koestler: Sötétség délben, illetve az 1984. A diktatúra-drámák toposza az, hogy szembesítenek valamivel: mit csinált x elvtárs? de közben nem közlik: mivel szembesítenek.
Amikor Amerikában a WTC miatt a demokratikus szabadságjogok csorbulásáról írnak, akkor ezek a korlátozások épp a Cheney féle unknown unknown danger, vagyis a a még nem ismert bizonytalan veszélyek kapcsán következik be. A félelmet pedig a bizonytalanság táplálja.
w Agnosztikus hiszekegy 2006.12.06 14:30:00
Volt is, lesz is még vallási téma itt, ezért most szájbarágósan, ábra segítségével elmagyaráznám az alapokat. Remélem, ezzel elkerülhető lesz, hogy újra és újra feltegye a begőzölt olvasó a vaskos kérdést: honnan tudod, hogy nincs isten, he? Lássuk az első illusztrációt.…..
Csizma 2006.12.07 12:06:41
Engedelmetekkel nem ismeretelméleti, hanem személyes élményekkel szólnék a dologhoz.

Olvasgatva a hozzászólásokat eszembe jutott két barátom beszélgetése. Sanyi református, Csabi pedig ateista. Kellemes kocsmai vita alakult ki közöttük Isten mibenlétéről, amiben Csabi agnoszticizmusa persze egyre jobban sarokba szorította Sanyi hitét. Csabi érezve, hogy nyerésre állt, egyre több ütést vidd be míg Sanyi egyszer csak megstzólalt: "Nézd Csabi, lehet, hogy igazad van és Tényleg nincs Isten és akkor maradhatunk ennyiben. De ha tévedsz, és mégis van, akkor a végén te kurvára rá fogsz baszni."

Az okfejtés csipetnyi ordenáréja sem lelplezi, hogy ott a végén vajon mi történik?

Édesanyám kétszer volt "odaát" - gyerekkori koponyalékelés, éteres túlaltatás, klinikai halál, majd vissza - egyszer mesélt az élményről. Azóta viszont nem nagyon. Nagy fényes kapu, hívogató hangok... eléggé csábító. Amikor újra kértem meséljen még, elhárított: túl jó volt ott, hogy arra emlékezzen.

Nekem személy szerint van egy jól karbantartott pánikbetegségem, egyszer-egyszer irgalmatlan halálfélelemmel. Ha ez az érzés fog becsengetéskor is elkpani, akkor azt hiszem nem leszek képes elintézni azzal, hogy oké srácok ennyi volt, Game Over.

Nagyon jól fog jönni a fényesség. Nekem is. Ha BÁRKI ezt a vágyát institucionalizálja és hívő lesz, majd vallásos: nem tudok rá haragudni. De az maradjon meg a magánügyének.
Csizma 2006.12.07 13:37:33
w Szavazz a katolikusokra! 2006.11.30 12:00:00
A vatikáni szerződésről nem ez az első, és sajnos nem is az utolsó cikk. Gyurcsány nem egy Zapatero, és nem is tanul tőle.Gyurcsány és Hiller két gyáva nyúl. Beszartak a papoktól megint...
Csizma 2006.12.01 15:00:56
Cartmann:
"Legalább a példák/példázatok emelkedettek, nem egy Győzike/Balázs/Mónika-show kaliberűek."

Ebben igazad van, de épp ily emelkedettek Buddha példátzatai, a védikus iratok, a Gilgames, egy focigyőzelem, egy csapatjáték, egy nagyzenekarban megszólaltatott szimfónia. Ezt az élményt nem a cselekvés tárgya, hanem sokkal inkább a cselekvés közös jellege adja meg. A hittanóra és az egyház ereje - a természetfelettin való borzongáson túl - a szervezett és működtetett közösségi életben áll. Ezt viszont megteheti egy elhivatott tanár, egy jó eddző is. A közösségek szervező ereje rengeteg esetben nem vallásos hit. Ezért téves a vallási alapon szerveződő közösségek érzelmi felértékelése... Az az ellentétpár amit írsz, az nem a világi/kommercializálódott vs. hívő/emelkedett ellentéte, hanem a közösséghez tartozás vs. elszigetelődésé. OFF TOPIC: izgalmas fordulatot vesz a történet, amikor a tévénézők blogközösséget kezdenek alkotni.
Csizma 2006.12.01 15:24:38
Csizma 2006.12.01 14:47:34
w Bencsik András emlékére 2006.11.29 08:00:00
Kiadtak a nyolcvanas években Magyarországon egy sci-fi regényt KEEC – A nagy világregatta címmel. Nyolc-tíz-tizenkét éves gyerekként akadt a kezembe, és noha a szar borító miatt először nem volt hozzá gusztusom, amikor mégis olvasni kezdtem, magával ragadott a varázslat.…..
Csizma 2006.11.29 11:55:45
A bértollnokságról: Radnóti Sándor, Kiss János, és kinek ízlése, kinek nem, de Tamás Gáspár Miklós árnyalt és strukturált tanulmányokban fejtette ki a GYF beszéddel kapcsolatos álláspontját. Ugyanígy tett John Emese a csíkos zászlók kapcsán. Megjegyzem van valami báj abban, hogy leállunk egyetlen szó hangzatosságánál. A jobboldali publicisztikák legnagyobb hibája - a stílusukon, felhangjukon túl - az, hogy nem többek szívlapáttal összehordott retorikai halmazoknál. Lehet ezt szeretni, csakhogy nem segítenek abban, hogy eligazodj teszem azt a kortárs nemzetfogalomban, nincs gondolati magjuk azon túl, hogy keresztény vagyok és szeretem a hazám. Már bocsánat, de ez édeskevés. Ez nem több mint üres szólam. Lehet szidni a libsiket, de elvitathatatlan: folyamatosan értelmezik és újraértelmezik azt a szabadelvűséget amire épp a szemünk láttára megroppanó multikulturális mítosz miatt van szükség. Ez egy tartalmi vita. Valóban nem Aczél Endre és Bolgár György folytatják. Ugyanez ugyanakkor nem mondható el a jobboldali publicisztikákról. Egyetlen Pontosabban: Ungváry Krisztiánnak volt egy-két emlékezetes írása épp a Mancsban például arról, hogy miért is megtagadhatatlan a határon túliak kettős állampolgársága.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása