Adatok
Szabó A. Imre
262 bejegyzést írt és 154 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Martonfa önvédelmi harca (könnyen lehet) a mai magyar közélet egyetlen igaz ügye: (valószínűleg) az egyetlen olyan közügy, amely mellé tiszta szívvel oda lehet állni. Ki merné azt meggyőződéssel kijelenteni, hogy a martonfaiaknak nincs igazuk?
És amilyen tiszta ügy (s épp mert az) olyan egyetemes…..
„...egy magasabb szintű közösség nem avatkozhat be egy alacsonyabb szintű közösség belső életébe és nem foszthatja meg illetékességétől, sőt ha a szükség úgy kívánja, támogatnia és segítenie kell abban, hogy összehangolja tevékenységét a társadalmat alkotó más tényezőkkel, ti. a közjó érdekében.”…..
„Mit hoz a holnap, nem tudhatod,vasárnap helyett szombatot.”
(P. Mobil)
„A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt!” (Orbán Viktor)
„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!” (Ugyanő)
***
„Európa legstabilabb politikai rendszere”…..
Kommentelők egymás közt. Egy hírportál cikke alatti kommentfolyamban olvastam:
– Azért az mindenképpen elgondolkodtató, hogy az úgy nevezett jobboldali értelmiségünk milyen referenciákra hivatkozik: leginkább II. világháború utáni és kortárs nyugat-európai és amerikai konzervatív és neoliberális…..
Jankovics Marcell virtigli rajzfilmes. Ez egy sajátos műfaj, amelyhez speciális látás- és gondolkodásmód, különleges képességek, érzékenységek szükségeltetnek — s Jankovics ezekben nagyon jó. Egyéb tevékenységei is, tulajdonképpen, rajzfilmes munkáihoz kapcsolódó előtanulmányok.
Nagyon szeretem…..
— Újévi vigasságok 1. —
Igaz, ami igaz. Orbán Viktor soha nem volt egy Széchenyi István. Annál inkább egy Kossuth Lajos. [Egy komment a Világhálóról]
Lássunk tisztán! Vagy legalábbis próbáljunk meg. Ha igaz, Arisztotelész már 2300 évvel ezelőtt leírta Politika című művében, hogy a demokrácia (a…..
Mókás! Az elmúlt kb. három évben az imént hetedszer törölték az aktuális nicknevemet és valamennyi hozzászólásomat a mandiner.hu-ról, minden alkalommal hasonló okokból: most például azért, mert egy Mikszáth Kálmán-idézettel igyekeztem cáfolni egy Petőfiről szóló Constantinovity Milán-cikk egy…..
Ezra Pound:XLV. Canto
Uzsora miatt
Uzsora miatt nincs senkinek jó kő-házaminden kocka simára csiszolt és illőhogy arculatát minta díszítse;uzsora miattnincs senkinek festett menny temploma falánharpes et luthesvagy ahol szűz fogad üdvözletets vágásból dicsfény árad;uzsora miattnem látja senki…..
1.
2022 márciusában írtam: Ma Magyarországon annál, ha valaki kormánypárti, csak az a nagyobb szégyen, ha ellenzéki, mert a Fidesz-KDNP még mindig a kevésbé önfeladó-önsorsrontó választás és mert az ellenzéki szavazók jobban gyűlölik a kormánypártiakat, mint a kormánypárti szavazók az…..
Kommentelők egymás közt. Egy hírportál cikke alatti kommentfolyamban olvastam:
– Ratzinger bíboros A keresztény hit c. könyvében ír arról, hogy amint egy istenhívő is időnként el-elbizonytalanodhat a hitében, ugyanúgy az ateista is az ateizmusában — és ez a közös pontunk.
– Csak ne egyszerre…..
Szentesi Zöldi László cikket közölt a Magyar Nemzetben A két Magyarország címmel. [Kattints ide!] Mivel a Magyar Nemzet nem kommentelhető, röviden itt szólnék hozzá.
Magyarország egy van és mindig is csak egy volt. A lakosság 95%-a számára teljesen értelmetlenek és érdektelenek voltak és azok ma is…..
„Swigert: Okay, Houston...Lovell: [Garbled]Swigert: ...we've had a problem here.Lousma: This is Houston. Say again, please.Lovell: Uh, Houston, we've had a problem. We've had a Main B Bus Undervolt.”
Ma van A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások Emléknapja.…..
Nemrég újranéztem a Bibó Breviáriumot, Forgács Péter Privát Magyarország című sorozatának tizenharmadik filmjét [Kattints ide!]. Majd levettem a polcról és hosszan lapozgattam néhány Bibó-kötetet. A Bibó Breviáriumban korabeli filmfelvételek futnak, mialatt Dobszay László (tematikusan szerkesztett)…..
Én még a nagyszüleim tanyáján termett zöldségeket és gyümölcsöket ettem gyerekkoromban. Kölyökkorunkban rengeteget bolyongtunk a tanya környékén a Tisza árterében, ahol vadalma- és vadkörtefákról legeltünk, egy közeli tanya mellett két hatalmas eperfa állt, azt dézsmáltunk, a tanyánk melletti…..
1. Mintha izzó parázsba néznék
Előkotortam a könyvszekrény egyik hátsó sorából egy könyvet, ami — nálunk — 1984-ben jelent meg és Heinrich Böll négy — 1964-ben —, a frankfurti egyetemen tartott előadását tartalmazza (Böll, Heinrich: Frankfurti előadások. Európa K., Bp., 1984.). Az előadások témája:…..
Kommentelők egymás közt. Egy blogbejegyzés alatti kommentfolyamban olvastam:
– A szivárványos zászló (a buziaktivisták, az LMTBQ-mozgalmászok lobogója) egy blaszfémia.
„Ter 9.8Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak:Ter 9.9»Nézzétek, szövetséget kötök veletek, s utánatok…..
Máris szólok, mielőtt bárki más szólna (be): az archív képek hangsúlyozottan csak illusztrációk, a legritkább esetben csehek, és pláne nem ott készültek a felvételek, ahol a regény játszódik.
Megint Könyvmegálló. (Csodálatos rendszer lenne, ha nem lenne egyértelműen észrevehető, hogy amikor hideg…..
Szabó A. Imre
2022.11.19 02:51:56
@Mohácsi Zoltán:
Fuks --- újraolvasás: Már jónéhány éve, lehet az már tíz-tizenöt is, azon vettem magam észre, hogy olvasmányaim nagy többsége újraolvasott könyv. Elég jól szoktam emlékezni arra, amit olvastam, de ezek az emlékek, nyilván, évek-évtizedek alatt elhomályosodnak és marad egy kép vagy érzés, ami egy-egy adott olvasmányhoz kötődik. Amikor újra előveszem ezeket a régi olvasmányokat szinte minden alkalommal azt fedezem fel, hogy mennyivel izgalmasabbak és gazdagabbak ezek a munkák, mint az emlékek, amik megmaradtak bennem és ez szerintem nagyszerű élmény. Olyan, mint mikor egy régen sokat hallgatott muzsikát hosszú-hosszú idő után újrahallasz és az magával ragad, ugyanakkor számos új színt, hangulatot és eddig észre nem vett részletet, finomságot is fölfedezel benne. Most éppen Jókaikat olvasok újra. Nemrég volt az a műbotrány, amikor Tóth Kriszta költőnő forszírozta, hogy elavult emberképe miatt vegyék ki Jókait a kötelező olvasmányok közül (konkrétan Az arany embernek ment neki). Ekkor határoztam el, hogy utánajárok én ennek az "elavult emberképnek". Újraolvastam a Rab Rábyt, az ...és mégis mozog a földet és most épp Az arany embert olvasom. Ha lesz rá időm és türelmem, majd megírom egy blogbejegyzésben, mire is jutottam a Jókai emberképével. :-) A nyolcvanas években rengeteg cseh regényt is olvastam, időnként azok is terítékre kerülnek ezért-azért (pár éve épp több Páralt is újraolvastam, már nem emlékszem milyen apropóból --- de nem bántam meg :-)). És most, ugye, képbe került ez a Fuks is... :-)
Mosógép: Egyszer megkérdeztem egy mosógépszerelőt, hogy, mégis, milyen gépet érdemes venni és ő azt mondta, hogy teljesen mindegy, ezek az új gépek mind kurva szarok, ha három évet kibírnak, akkor már az nagyon szép dolog tőlük. Most olyan gépünk van, amire öt év garanciát adtak, abban bízom, míg a garancia tart, addig tudunk mosni. :-/ És: fölvetetted, hogy, ugyan, miből éltek a régi iparosok, ha életre szóló termékeket készítettek? Szerintem abból, hogy nem volt tömegipar, tehát, ha valakinek bútor vagy cipő vagy bármi más kellett, azt csak tőlük tudta beszerezni, emellett ezeket a hosszú élettartamú termékeket folyamatosan javítani is kellett, az is munkát adott nekik. Valamint ezek az iparosok, legalábbis vidéken, parasztok is voltak, tehát földet műveltek, állatot tartottak, az élelmiszert, takarmányt maguk termelték meg, mint környezetükben mindeni más. Bizonyára nem volt az egy egyszerű, könnyű élet, de sokezer évig elműködgetett, míg a modern ipari társadalom nem egészen egy évszázad alatt teljesen gallyra vágta a bolygót, miközben világválságból világválságba bukdácsolt. Uff! Beszéltem. :-)
Fuks --- újraolvasás: Már jónéhány éve, lehet az már tíz-tizenöt is, azon vettem magam észre, hogy olvasmányaim nagy többsége újraolvasott könyv. Elég jól szoktam emlékezni arra, amit olvastam, de ezek az emlékek, nyilván, évek-évtizedek alatt elhomályosodnak és marad egy kép vagy érzés, ami egy-egy adott olvasmányhoz kötődik. Amikor újra előveszem ezeket a régi olvasmányokat szinte minden alkalommal azt fedezem fel, hogy mennyivel izgalmasabbak és gazdagabbak ezek a munkák, mint az emlékek, amik megmaradtak bennem és ez szerintem nagyszerű élmény. Olyan, mint mikor egy régen sokat hallgatott muzsikát hosszú-hosszú idő után újrahallasz és az magával ragad, ugyanakkor számos új színt, hangulatot és eddig észre nem vett részletet, finomságot is fölfedezel benne. Most éppen Jókaikat olvasok újra. Nemrég volt az a műbotrány, amikor Tóth Kriszta költőnő forszírozta, hogy elavult emberképe miatt vegyék ki Jókait a kötelező olvasmányok közül (konkrétan Az arany embernek ment neki). Ekkor határoztam el, hogy utánajárok én ennek az "elavult emberképnek". Újraolvastam a Rab Rábyt, az ...és mégis mozog a földet és most épp Az arany embert olvasom. Ha lesz rá időm és türelmem, majd megírom egy blogbejegyzésben, mire is jutottam a Jókai emberképével. :-) A nyolcvanas években rengeteg cseh regényt is olvastam, időnként azok is terítékre kerülnek ezért-azért (pár éve épp több Páralt is újraolvastam, már nem emlékszem milyen apropóból --- de nem bántam meg :-)). És most, ugye, képbe került ez a Fuks is... :-)
Mosógép: Egyszer megkérdeztem egy mosógépszerelőt, hogy, mégis, milyen gépet érdemes venni és ő azt mondta, hogy teljesen mindegy, ezek az új gépek mind kurva szarok, ha három évet kibírnak, akkor már az nagyon szép dolog tőlük. Most olyan gépünk van, amire öt év garanciát adtak, abban bízom, míg a garancia tart, addig tudunk mosni. :-/ És: fölvetetted, hogy, ugyan, miből éltek a régi iparosok, ha életre szóló termékeket készítettek? Szerintem abból, hogy nem volt tömegipar, tehát, ha valakinek bútor vagy cipő vagy bármi más kellett, azt csak tőlük tudta beszerezni, emellett ezeket a hosszú élettartamú termékeket folyamatosan javítani is kellett, az is munkát adott nekik. Valamint ezek az iparosok, legalábbis vidéken, parasztok is voltak, tehát földet műveltek, állatot tartottak, az élelmiszert, takarmányt maguk termelték meg, mint környezetükben mindeni más. Bizonyára nem volt az egy egyszerű, könnyű élet, de sokezer évig elműködgetett, míg a modern ipari társadalom nem egészen egy évszázad alatt teljesen gallyra vágta a bolygót, miközben világválságból világválságba bukdácsolt. Uff! Beszéltem. :-)
E bejegyzés szövege 2014-ben született.
Amikor az 1990-es évek legelején új lakásba költöztünk, a lakás „tartozékaként”, kaptunk a régi tulajdonosoktól egy magyar automata mosógépet (elmondásuk szerint 1985-ben vásárolták); bennünket 2005-ig szolgált (mivel bontott alkatrészekkel lehetett volna…..
Minapi hír: „Transzgender aktivista feljelentésére, bizonyítékok és parancs nélkül tartóztatták le a konzervatív értékvédőt, akiért most Budapesten is tüntetést szerveznek. Letartóztatási parancs nélkül hatoltak be a rendőrök az otthonába, majd az engedély hiányában is letartóztatták azt az…..
Kommentelők egymás közt. Egy hírportál cikke alatti kommentfolyamban olvastam:
– Nincs nagy különbség. Az életszínvonal hasonló, mint a nyolcvanas években, ami plusz, az a technikai fejlődés. Ha maradt volna a keleti kommunista rendszer, ugyanúgy Gyurcsány és Orbán küzdenek a főtitkári címért, mint…..
1.
„A Széna téren járunk már. Nyitott páncélautók jönnek szembe. Kerülgetjük az ellenállás omladékának maradványait. – A zsarnokság mindig ostoba – mutat Lőrinc a szétlőtt házakra. – Végső fokon mindig ostoba. Az értelem ebben reménykedhet. Egy zsarnok lehet jó taktikus, de mindig rossz stratéga. A…..
Minapi hír: „A Szépművészeti Múzeum immár hat El Greco-alkotással büszkélkedhet, miután a Gonzaga Szent Alajos képmása című képet megvásárolta a MOL-Új Európa Alapítvány a Christie’s londoni aukciósház árverésén.” [Forrás]
Erről jutott eszembe és ha már eszembe jutott, ide is jegyzem: A…..
Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas tartalom.
Érdekes, hogy a 2010-es népszámláláshoz viszonyítva mennyivel részletesebbek, kiterjedtebben és személyesebbek a 2022-es kérdések. Ami különösen feltűnő, hogy nem csak az adott személyre, hanem annak családi kapcsolataira vonatkozóan is egészen…..
Kommentelők egymás közt. Egy blogbejegyzés alatti kommentfolyamban olvastam:
– „Az internet népe” terminus technikusért azonnal a bikacsökhöz nyúlnék!
– Mindig jobb, mint a „felrobbant az internet” (mittudomén: Rihanna bikinis fotójától) vagy a „10 dolog amit nem tudtál” Gipsz Jakabról.
– „Az…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Szó szerint, sajnos, nem tudom a kommentet idézni (mivel törölték :-)). Megpróbáltam Google archívból előkukázni, de nem jártam sikerrel.
A lényegét tekintve megpróbálom rekonstruálni.
C. M. cikkének következő kijelentésére reagáltam:
"A forradalmi hevületben megszületett versek történelmi-identitásképző funkciójukat tekintve vitathatatlan fontosságúak, azonban költeményként tekintve inkább punk-líraként foghatóak fel. Ezt a megállapítást egyébként hízelgőnek gondolom, ugyanis az egyszerűség és a hatásosság mentén maradandót alkotni a legnehezebb feladat. Ugyanakkor úgy hiszem, a költészet nem csupán funkcionárius, hanem esztétikai dimenzió is. Ez pedig eleve meghatározza ezen versek helyét."
Idéztem Mikszáth Jókai Mór élete és kora című művéből a következőket:
"A magyar társadalom nagy átalakuláshoz fogott. Lázas készülődés indult meg a szívekben és elmékben. Egy láthatatlan szellem fúr, farag, olt és idomít. Gróf Széchenyi István már évek előtt jobban és hívebben megírta, mi fog a jövő évben (1848-ban) bekövetkezni, mint ahogy majd megírja főtisztelendő Horváth Mihály évek múlva, hogy mi következett be. Az írók is ezekkel az eszmékkel vannak szaturálva. Az ókori klasszikusokat, amelyekkel az iskolában növekedtek, úgyszólván elcsapták, a szomszédos német nagy elmék mellett közömbösen mentek el. A Marseillaise-t fújta a Tóth Gáspár inasa, aki az új ruhát vitte haza Nyáry Pálnak, rá a Carmagnole híres dallamával felelt az Arany Sas csaposa. A Jókai asztalán Hugó Viktor, Michelet, Béranger, Louis Blanc, Sue hevertek, Petőfi szobája falain ott lógtak Mirabeau, Danton, Marat, Robespierre és a többiek, a forradalom izzó tüzében istenekké vált szörnyetegek. A nagy francia kultuszban még a szakállát is franciásan hagyta meg. Ugyanilyen szakállt viselt a bohókás Lauka (ami Don Gunárosznak stílszerű is volt), Télfy, Irányi, Czakó, Kecskeméthy hasonlóan cselekedtek. Jókai szakálla még csak akkor ütközött, azt még nem lehetett idomítani. De az irályát, elbeszélői modorát próbálta. Különösen Eugène Sue imponált neki. Nevetséges, mintha egy párduckölyök a macskától tanulna ugrani."
Majd hozzáfűztem (nem szó szerint idézem), hogy a forradalmi radikalizmusnak, a terrornak nem csak szelleme van, de esztétikuma is és hogy ez sokkal mélyebben jelen volt ott és akkor, sokkal inkább sajátja volt ez annak a generációnak, mint ezt ma csak elképzelni is tudnánk. Talán még azt is hozzáfűztem, hogy Széchenyi '48 szeptemberi összeomlása mögött is sokkal súlyosabb belátások voltak, mint ahogyan azt mi manapság interpretáljuk.
A hozzászólást perceken belül törölték, a regisztrációmmal és több ezer kommentemmel együtt. És mint fentebb is írtam ez hetedszer fordult velem elő a mandiner.hu-n az elmúlt három évben.