Adatok
Kondacs Flóra
12 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A forgalomban lévő magyarországi tankönyvek nagy többségére jellemzői, hogy minden témakört egy-egy központi fogalom megmagyarázására építenek föl[1]. Pl. Az időhatározó legtöbbször a cselekvés időpontjára vonatkozik (ötkor). Jelenthet folyamatot, tartamot is, vagyis azt, ahogy egy esemény…..
http://www.alpariskola.hu/barangolas.html
Hogyan lehet tanítani a mai világban? Szükséges-e a kialakult keretes rendszer a tanítás kapcsán? Mi a tanár és a tankönyv szerepe?[1] A következő rövid cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ Sugata Mitra oktatást kutató segítségével...
A diskurzusjelölők jellemzői
A diskurzusjelölők (pragmatikai kötőszók (Németh T. 1998), diskurzuspartikulák (Kiefer 1988)) diskurzusszegmenseket kötnek össze, és pragmatikai viszonyokat jelölnek a megnyilatkozásokban (Kondacs 2016: 46). A diskurzusjelölők főként élőszóban jellemzőek.…..
A diskurzusjelölők és az ovisok
A gyermekek számos diskurzusjelölőt használnak spontán beszédükben, amelyekkel jelzik pragmatikai, nyelvhasználati tudatosságuk kialakulását (Markó‒Gárczi‒Imre 2010). Megfigyelték továbbá azt is, hogy az életkor előrehaladtával egyre több diskurzusszervező…..
Még kisiskolás korunkból ismerős lehet a következő tiltás: „Háttal nem kezdünk mondatot!”. De vajon tényleg nem kezdünk mondatot a hát elemmel? És pontosan mi is az a hát elem? Ha a stilisztika szemszögéből közelítjük meg (Schirm 2014), akkor megtudhatjuk, hogy hézagtoldó szóként (Szathmári 2004:…..
A 2015-ben megírt PISA-felmérés eredményei nemrégiben kerültek napvilágra. Ez ismét nagy felháborodást keltett kicsiny hazánkban, hiszen a nem túl elegáns 27−29. helyen végeztünk a 35-ből. A leggyengébbek még mindig szövegértésből vagyunk.
Mi arra keressük a választ, hogy mi lehet ennek az oka?…..
Korábban már foglalkoztunk[1] a tankönyvek szövegeinek problémáival, azonban a tankönyvek borítója is hordoz egyfajta többletjelentést, amely által a diákok már a tananyag elsajátítása előtt véleményt formálnak. A manipuláció mindig rejtett, tudatalatti, amely nemcsak nyelvi formában jelenhet meg,…..
Az előző cikkünkben a kutyák tulajdonságaival foglalkoztunk részletesebben. Most az állati kommunikációé lesz a főszerep.
Az emberi és állati kommunikációt a következő sajátosságok különítik el: A tudatosság és szándékosság, hiszen képesek vagyunk befolyásolni, manipulálni embertársainkat. A…..
Eötvös Lingua
„Félrefordítások“ a földrajzban, avagy hogyan lehet a tankönyvi szövegeket értelmezni?
2016.05.12 08:00:00
Cikkünkben a földrajz tantárgy tankönyvi szövegeinek néhány problémás mondatszerkesztési sajátosságát mutatjuk be[1]. Ehhez kiegészítésül szolgálnak a pedagógiából már jól ismert kutatási eredmények is. Ezek az eredmények, ha nem is közvetlenül, de közvetve hozzájárulhatnak a tanulók motivációjának…..
Az emberi közösségbe az állatok általában kétféle célból kerülnek be. Vagy emberi fogyasztásra ítéljük őket alkalmasnak, vagy akkor tartozhatnak a társadalomunkba, ha képesek alkalmazkodni hozzánk. A témával kapcsolatban először megjelenő cikkünkben a kutyákkal, az alkalmazkodás bajnokával…..
A retorika szó a görög rhétoricé, avagy a latin ars rhetorica szóból származtatható. Jelentései: szónoki mesterség, művészet; ékesszólás művészete; szónoklattan. A retorika fogalmának megragadására számos definíció született. Platón a retorikát úgy képzeli el, mint „a lelkek irányítását a beszédek…..
Már kisiskolás korunkban megtanuljuk, hogy mik is a szófajok. A szavakat elődeink kezdettől fogva besorolták valamilyen osztályokba, kategóriákba. A görög grammatikában már megjelent a nyolcas szófaji (beszédrészi) felosztás, amely állt: főnévből, melléknévből, igéből, névmásból, elöljárószóból,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz