Adatok
Szabi 28
79 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Még este kisebb vita alakult ki a módosult útvonal miatt, hiszen az eredeti tervünk az volt, hogy Tornabarakonyból egészen Bódvaszilasig tudunk menni mostani etapunk harmadik napján. De így, hogy végül csak Rakacaszendig jutottunk, többünk azon a véleményen volt, hogy ha Bódvaszilasig megyünk, akkor…..
A nyéstai vendégház minden igényünket kielégítette: modern bútorok, kényelmes ágyak, makulátlanul tiszta fürdőszoba. Szállásadónk ráadásul már hétkor a kinti tűzhelyen a mi tojásrántottánkat és virslinket készítette. Az egyetlen U alakú utcából álló faluban – elmondása szerint – roppant kevesen…..
Reggel viszonylag gyorsan el tudtuk kezdeni a gyaloglást, hiszen a Fonyhoz igen közeli Boldogkőváraljára kellett csak átgurulnunk a kocsival. Ahogy közeledtünk a településhez, csodálatos látvány fogadott bennünket. A felhők lehúzódtak Boldogkőváralja köré, de a nap erősen próbálkozott, így foltokban…..
Sok víz lefolyt a Tiszán, mióta júliusban a Nagy-Nyugodót követően befejeztük az előző etapot. Néhány dolog azonban sajnos nem változott, így Ditta és Gy. Gábor lába még mindig nem gyógyult meg, így a szeptemberi szakaszt is ki kellett hagyniuk, de reméljük, nemsokára most már tényleg tudnak majd…..
Mint előző este kiderült, Krisznek vissza kellett indulnia az ásatására még reggel, ezért abban maradtunk, hogy a két autóval elgurulunk aznapi túránk végpontjára, a már jól ismert sátoraljaújhelyi Pajtás utcába, onnan engem visszavisz még Makkoshotykára és egy kiadós reggeli után elindul a munkába…..
Szóval az úgy volt, hogy Anett szülei pár hete Olaszországban jártak, az „olaszból” hozott ajándékot meg egy roppant fura tapintású, feltehetően biológiailag lebomló zöld zacskóban kaptuk meg, amibe a túránk elején az almát, banánt tettük. Már a regéci vár bejáratánál lévő kis teraszon ücsörögtünk,…..
Reggel vendéglátó nénink tojásrántottával keltett minket, ami nagyjából félig volt sütve, félig volt nyers, gyaníthatóan a helyi ízlésnek megfelelően. Reggeli után Krisszel elgurultunk aznapi túránk végpontjára, Regécre, ahol a Csobogó vendéglő előtt állítottuk le az autómat, de fél óra múlva már…..
Az elmúlt pár hétben több minden történt kis csapatunk háza táján. Még júniusban történt, hogy eldöntöttük: visszamegyünk a Baja–Szekszárd távra. Ez volt az első etapunk első napjának programja három évvel ezelőtt. Ezt egy hirtelen jött betegség miatt Laces anno kénytelen volt kihagyni, Anett csak a…..
A reggeli bundáskenyér (Isten óvja a Koronaőr vendégházat!) után autóba ültünk, hogy Vágáshutára vigyük a csapatot. Általában elég jól tájékozódom tök ismeretlen helyeken is, de ma reggel a GPS az agyamban ki-kihagyott, ezért csodásan eltévedtem útközben, így a többieknek ránk kellett várnia…..
Reggel egy nagyszerű hagymás (és persze szalonnás) rántottát követően három autóval áthúztunk Vágáshutára, aznapi túránk végpontjára, két autó ott maradt, a harmadikkal meg visszatértek a sofőrök Füzérre, ahonnan szép napsütésben indulhattunk el az aznapi több mint 20 kilométeres távra.
Feriék…..
A füzéri várat sajnos megelőzte a rossz híre. Sokaktól, köztük régész kollégáktól már értesültem róla, hogy finoman szólva is vitatható eredményt hozott az a néhány évvel ezelőtti döntés, hogy nem csupán állagmegóvásra kerül sor e vár esetében, hanem a turizmus jegyében teljes körű visszaépítésére.…..
Reggel mindenki lelkesen szedelőzködött, s még arra is futotta időmből, hogy az előtte való nap nem látott két kutyussal, egy bánatos szemű vizslával és egy borzasztóan aranyos pumival barátkozzak.
Az autók eljuttatása aznapi gyaloglásunk végpontjára, Füzérre nem okozott problémát, így…..
A március 15-i hétvége 2019-ben ismét hosszú hétvégeként került be a naptárba, így egyetlen percig sem volt kétséges, hogy ezen a hétvégén vágunk bele a Kék klasszikus szakaszába. Az már korábban kiderült, hogy immár kilencen leszünk: Anett, Laces, Feri, Gy. Gabi, Krisz és az örömünkre ismét a…..
Több mint négy hónap telt el azóta, hogy október végén pontot tettünk az Alföldi Kéktúra végére Sátoraljaújhelyen. Fészkelődik a tavasz, s mi is lassan fészkelődünk vele. Múlt hét szerdán rég nem látott helyre látogattunk: a Tábor utcába vitt az utunk, a Magyar Természetjáró Szövetség szegedi…..
Szabi 28
2019.03.20 20:21:31
@Fődíszpinty: Köszi! Lehet, hogy élünk majd vele! :-)
A Nagy Kékség
A Kék álom első részének vége: az Alföldi Kéktúra befejezése Sátoraljaújhelyen
2018.11.07 10:44:00
Kisebb pihenő után végül ráfordultunk az Alföldi Kéktúra utolsó 10 kilométerére. A nap melegen tűzött, gyakorlatilag egy univerzum választotta el az előző napi arktikus klímát a mai indián nyártól. Hamarosan egy hosszú ujjú pólóban slattyogtunk tovább. Kétoldalt az őszi…..
Kora reggel keltünk. Volt olyan, aki hideg paprikás krumplit reggelizett, én nem éltem a lehetőséggel . A kocsmát/szállást vezető srác meghívott bennünket egy kávéra, így tényleg a legnagyobb elégedettséggel hagytuk el Pácint. Nagyon úgy tűnt, hogy jottányit sem javult az idő: borús ég és erős szél…..
Már estefelé feltámadt a szél, reggelre pedig a csöpörgő, szemetelő eső is megjött. Ez semmi jóval nem kecsegtetett bennünket aznapi túránk szempontjából. Végül mázlink volt, az eső elállt és a nap folyamán már nem is esett egy csepp sem, ellenben orkán erejű hideg, északi szél süvített végig a…..
A tiszakanyári korai ébredést gyors reggeli és szendvicsgyártás követte, de a szállásadó nénik egyelőre nem tűnt fel. Ez leginkább azért volt probléma, mert este elmaradt a szállás kifizetése, s nem mellesleg a ma esti Kisvárdára költözésünket is tisztáznunk kellett volna vele. Az udvaron két-három…..
Az elmúlt években talán sosem fordult elő, hogy három héten belül két etapot is abszolváljunk, eljött hát ennek is az ideje. Persze fűtött bennünket a gondolat, hogy amennyiben sikerül gyorsan összehozni egy háromnapos etapot, akkor Sátoraljaújhelyen ünnepélyesen benyomhatjuk az utolsó pecsétet az…..
Mostani etapunk utolsó napján Farkas Bertalan, az első (és mindeddig egyetlen) magyar űrhajós nyomába eredtünk. Na nem Bajkonurba tévedtünk, hanem aznapi célpontunk Gyulaháza volt, a nemzet Bercijének szülőfaluja. Gáborék a második napot inkább nyíregyházi városnézéssel kívánták tölteni, ezért…..
Reggel vártuk ugyan Nyírbátorban Krisz odaérkezését, de egy idő után már indulnunk kellett, ha időben be akartuk fejezni az aznapra rendelt 32‒33 kilométert. Gáborral előbb a többieket vittük ki Istvántanyára, majd az én autómat Vajára; a kastélytól egy kőhajításra parkoltam le. Végül fél tíz volt…..
Az augusztus túra nélkül telt el (khmm prágai sörök és pácolt-sült cseh malacbordák társaságában), de tudtuk, hogy szeptemberben ismét útra kelünk majd. Először úgy volt, hogy egy háromnapos etapot is be tudunk iktatni, de végül egy „normál” hétvége fért csak bele mindenkinek, persze úgy, hogy…..
Ma is hatkor keltünk, hisz az autós logisztikát ma is el kellett játszani. Krisz még este ugyan visszament Borsodba, de három autónk így is maradt, így nem volt gond. Most V. Gabi autója maradt a kiindulóponton, Gy. Gabié és az enyém került át Istvántanyára.
A harmadik nap is erdős-ligetes…..
Mivel a tegnapi rohanásban elmaradt, hogy felkapaszkodjunk a Hármas-hegyi-kilátóra, abban maradtunk, hogy reggel Krisz, aki egy bérelt ásatásos terepjáróval volt, felviszi a többieket a kilátóig, mi megvárjuk Gy. Gabival a két másik autóval a Halápi csárdánál, majd a három autóval elmegyünk aznapi…..
Reggel Barbiék ‒ ahogyan ígérték ‒ 8-ra ott is voltak értünk, s pikk-pakk el is tudtuk kezdeni a túrát. Aznapi első célunk a Vekeri Pihenő-központ volt. Tudtuk, hogy e három nap alatt zömmel a régi debreceni nagyerdő maradványai között fogunk járni, de őszintén meglepett bennünket ez a tényleg nagy…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
No ezt nem gondoltam volna, mindig tanul az ember! :-)