Regisztráció Blogot indítok
Adatok
petibatya

0 bejegyzést írt és 50 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Divat manapság szidni a demokráciát, felhánytorgatni a nyilvánvaló hibáit, mint a túl kiterjedt szociális háló, a néha elképesztően bugyuta bírósági ítéletek, a média által agymosottak és adót nem fizetők szavazati joga, és még sorolhatnám. A bírálatok java talán jogos…..
petibatya 2011.06.15 16:52:00
 Belekezdek a "Ki mer gazdag lenni?" c. könyv második részébe, egyben keresem a megfelelő hálózatot.A cél: "A lehető legkevesebb munkával a lehető legtöbb pénzt keresni."Az ezzel kapcsolatos videók a YouTube fiókomban érhetőek el:1. rész: Bevezető a…..
petibatya 2011.02.08 23:23:09
Az egymáshoz közeledő „nemzeti radikális” párt és a szélsőjobboldal szervezetei nem jobboldaliak a szó semmilyen értelmében sem és a konzervativizmussal semmilyen szinten nem állnak kapcsolatban. A szélsőjobboldallal, a „jobboldali” Marat-kkal szembeni…..
Manapság divatos mind az „Antifa-Antira”, mind a sima „Fasiszta-Rasszista” (igen idézőjel szándékosan..) jelző használata. Hogy miért is hozom fel a témát? A közelmúlt eseményeiből minden kiderül. Kezdjük talán a rövidebb sztorival, Sziget 0. nap. Tavaly…..
Tudjuk, hogy a jelenlegi pénzügyi válság egyik (de nem egyetlen) oka a nagy bankok üzletkötőinek és vezetőinek "Fogd a jutalékot és fuss - utánam az özönvíz!"-mentalitása volt. Ez a mentalitás elsősorban az itt bemutatott folyamat eredménye: a rövid távú érdekek…..
petibatya 2009.07.16 18:09:26
„A válasz természetesen a szabályozásban rejlik.”

Igaz!

Mégpedig a legmagasabb szintű szabályozásban, nevezetesen a politikai döntési mechanizmusokban.

Talán kevesen vitatják, hogy a társadalom működését (fejlődését, vagy hanyatlását) elsődlegesen a politikai döntések határozzák meg, melyek érvényesítési eszköze az állam.
A frankfurti bankok bezárhatnak, ha megfelelő központi szabályozók hiányában a pénzpiacok függetlenségéből adódó újabb buktánál az állam (mert bele kell nyúlnia) megint velünk fizetteti meg a „kaszinózás” árát.

Még ne moralizáljunk, csak próbáljunk őszinte válaszokat adni néhány kérdésre.

1.-Mi fogadható el a társadalmi erőforrások működtetésének racionális céljaként?
2.-Az állam - gazdaságszervező és újraelosztó funkcióinak „gyakorlása” közben a politikai döntések által vezérelve - milyen célokat szolgál?
3.-A kettő mennyire esik egybe?

Morálisan elfogadható-e egy olyan társadalmi berendezkedés, amelyben a politikai döntések, és azok eredményeként az állam a rendszer szétesését gerjeszti, és egy rugalmatlan struktúra létrehozását, vagy fennmaradását szolgálja.

Érdemes elmélkedni a kapitalizmus jövőjéről is persze, de hogy érdemi megoldási alternatívákhoz juthassunk, a problémák gyökerét a demokrácia politikai intézményrendszerében, a társadalom „legfőbb szabályozási mechanizmusokban” kell keresnünk.
Szerintem.
petibatya.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=12093
A haladás felkent papjai (a liberális értelmiség) annyira belebonyolódtak a maguk által kreált kategóriák és értelmezési keretek rengetegébe, hogy képtelenek kiutat találni belőlük: mindezen kategóriák kiüresedtek, jelentés nélkül maradtak. A sokat bírált „politikai…..
petibatya 2009.04.12 14:13:02
@megadjagabor:
A hivatkozott írás és ez a blogbejegyzés is szerintem a zsákutcás eszmék érvrendszereinek tipikus megnyilvánulásai.

Ennek lényege:jó szándékú és kevésbé jó szándékú írástudók, a közember számára értelmezhetetlen, vagy nagyon is értelmezhető módon habosítják a semmit, amivel akarva, vagy akaratlanul a társadalmakat megosztva különböző érdekcsoportok hatalmi ambícióinak állítanak paravánt. petibatya.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=12493

Jelen estben ez a paraván szerintem a jobboldali, konkrétan a Fidesz és a mögöttes érdekcsoportok hatalmi ambícióit próbálja nem túl jó hatásfokkal elfedni.

Az újkori barbárok eljövetelére nem kell várni, hiszen már itt vannak közöttünk, és az elmúlt 20 év alatt megmutatták, hogy a hatalom birtokában, illetve támogatásával mire is képesek.
petibatya.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=12493

A történelem – mint sokan állítják, nem minden alap nélkül – gyakran ismétli önmagát.
Függetlenül attól, hogy a közeljövőben melyik párt kormányozhat majd, egy sötétebb korszak eljövetelének esélyei szerintem napról napra növekszenek.

petibatya 2009.04.13 15:44:06
@Shenpen:

„Olyan rohadtul nehéz megérteni, hogy embereknek saját élettapasztaluk és saját olvasmányaik alapján vannak saját véleményeik a dolgokról, és időnként az a helyzet függvényében többé vagy kevésbé közelít vagy távolodik pártok v. egyéb hatalmi csoportok agendájához/tól,”

Nagyon is érthető. Nem vonom kétségbe sem a jó szándékot, sem a vélemények önállóságát.
Úgy látom viszont, hogy nem akartok, vagy nem vagytok képesek elszakadni a hagyományos sémáktól. Ennek következtében - ha akaratlanul is - véleményem szerint a jelenlegi hamis demokratikus paradigma továbbéléséhez szolgáltattok nem kevés muníciót.
Ezt sem nehéz megérteni.
petibatya.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=12093


„Nembazmeg, fordítva van, első körben gondolatok vannak, a gondolatokból kultúra, a kultúrából cselekvés, a cselekvésből politika és gazdaság.”

Ha én másként gondolnám, mint ahogy Te itt fentebb megfogalmazod, akkor szerinted mi a fasznak írogatnék blogokat, csinálnék honlapot és jelentetnék meg könyvet saját kiadásban?
www.masikut.hu/


„…egy lehetőség maradt. Ugye.”

Meg esetleg még egy. (de lehet, hogy több is)
Ha a „problémát”, új megközelítésből vizsgálva megkíséreljük azt – a múlt tapasztalatainak és a jelen kihívásainak figyelembevételével - az eddigiektől eltérő módon kezelni, vagy netán valamilyen szinten megoldani.

Azt mondom én is, hogy előbb gondolkozzunk, és persze beszélgessünk! Beletörődni a megváltoztathatatlannak vélt helyzetbe talán nem volna szabad.

petibatya 2009.04.14 04:36:46
@max_headroom:
„A politika szereplői számára ezen a ponton válik fontossá, hogy mégis mi alapján hoz döntést a félművelt és alulinformált átlag-szavazó.”

Számomra, mint átlag-szavazó számára pedig az „válik fontossá”, hogy a politika szereplői helyettem és megbízásomból milyen cél elérésének szándékával, mi alapján hozzák döntéseiket?
No meg persze az is, hogy erről az egész döntési folyamatról miért is vagyok én alulinformált? Mert minden témához nyilván nem érthetek, de legalább láthassam, hogy mit kevernek helyettem és az én bőrömre!
petibatya.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=11934

Arról most nem is beszélve, hogy politikusainknak „még a döntéshez szükséges alapvető információi sincsenek meg – viszont” minden különösebb gátlás nélkül nyomogatja szavazógép igen, vagy nem gombjait. Hogy igazából melyiket, azt persze nem az érvek vagy morális (?) szempontok döntik el, hanem az ülésrend. (kormánypárti, vagy ellenzéki padsor)
petibatya.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=12043
Konzervatórium Sz*r emberek 2009.04.04 17:57:00
  - (...) Az a legfontosabb, hogy tudjunk megélhetés biztosítani a vidéki emberek számára, úgy, hogy ne kényszerüljenek lakhelyelhagyásra. A megosztás politikája nem ezt szolgálja, én evvel messzemenően nem tudok azonosulni. Azért örültem az MDF-fel való egymásra…..
Különös fintora a sorsnak, hogy alig két héttel azután, hogy jól belekötöttem az IMF-be, találtam egy olyan cikket az IMF-es közgazdász Simon Johnsontól, melynek számos kijelentésevel nagyon is egyetértek. Sok mindenről esik szó benne, de ami számunkra igazán érdekes, az az,…..
petibatya 2009.03.31 11:25:01
@Shenpen:

„Ebben az értelemben vannak közjavak, amelyek előállítása közérdek.”
Így gondolom én is.

A közjó és közérdek kifejezéseket politikusaink igen gyakran használják hivatkozási alapként, ha tetszik takaróként, ahogy Te is fogalmazol:szőnyegként

Szerintem a közérdeket leginkább a mindig is korlátozottan rendelkezésre álló társadalmi lehetőségek méltányossági alapon és közjót szolgálóan történő egyéni birtoklásával lehetne azonosítani.

petibatya 2009.03.31 11:55:44
@Gabrilo:
OK !
Olvasónk, Vigh Péter írása   Neokonok, ifjúkonok, konzervatív-liberálisok, liberális-konzervatívok, legitimisták és nemzeti szabadelvűek, n + 1. értelemben vett konzervatívok. Itt vagyunk, készülődünk, fortyogunk – és most merre tovább? Írásommal nem akarok…..
  Talán nem túlzok, ha azt mondom: kevés olyan ókori esemény van, amelyre iskolai tanulmányainkból szinte mindannyian emlékszünk. Leonidász király és 300 spártai katonájának a Thermopülai-szorosban véghez vitt hősi cselekedete ezen kevesek közé tartozik. Meglehet a többség…..
„Kezdtük felismerni, hogy egy jobb és kiegyensúlyozottabb társadalom megteremtésében a siker kulcsa – ha van egyáltalán – olyan dolgoktól függ, mint a hagyományos orientáció, az értékek, vagy ha tetszik az erények; és sokkal inkább ezeken, mintsem a társadalom…..
petibatya 2009.03.06 07:23:23
@Shenpen:

"Egyelőre én se tudom, hogy a sokféle eltérő üzenet közül melyiket is kellene komolyan venni."

Természetesen melyik neked jobban tetszik, amelyik a a vágyaidnak álmaidnak jobban megfelel és persze azt amelyik kellő képen lelkesít is.))

No de komolyra fordítva a szót.
Szerinted egy értelmes ember képes ma Magyarországon bármelyik pártpolitikust is komolyan venni?
A magyarországi szocializmus – túl azon, hogy puszta léte egy idegen hatalom politikai érdekeit szolgálta –, öt fontos ponton vívta ki a lakosság érthető ellenszenvét. A szocializmusnak nevezett állam-monopolkapitalizmust azért éreztük élhetetlen rendszernek, mert…..
petibatya 2009.02.07 11:19:02
Azzal nyilvánvalóan nem lehet, és nincs is értelme vitatkozni, hogy ki mit és hogyan lát, vagy látott.

A probléma többek között akkor kezdődik, amikor valaki az egyes szám első személyből lazán átsiklik a királyi többesbe.
„A szocializmusnak nevezett állam-monopolkapitalizmust azért éreztük élhetetlen rendszernek, mert…”
Te, aki minden bizonnyal saját élettapasztalatodra – és nem pártbrosúrákra és kockafejűek írásaira - támaszkova annak érezhetted (voltak így nem kevesen), honnan tudhatod, és főleg minek alapján állítod, hogy mások is élhetetlennek érezték, amiben éltek?

Más
„Épeszű ember csak szembehelyezkedhetett egy olyan politikai berendezkedéssel, ahol a társadalom többsége nem szólhatott bele saját képviselőinek megválasztásába”

Ez a mondatod elég hiányos ismeretekre vall a diktatúrák természetéről, nem beszélve arról, hogy az „élhetetlen” rendszerben élők 99,9 százalékáról azt állítod, hogy nem volt épeszű.(!?) Mikor ezt a mondatot leírtad talán nem gondoltál arra, hogy ezzel saját felmenőidet és oldalági rokonságodat is minősíted. Persze az is elképzelhető, hogy veled együtt ők is bizonyítottan a „szembehelyezkedők” mára egyre gyarapodó táborához tartoztak. Ellenállókról az eltelt idő rövidsége miatt ma még nevetséges lenne beszélni. (annak is eljön majd az ideje, csak ki kell várni)

Más
„A nyolcvanas évek végén az elégedetlen tömegek alapvető kívánsága volt, hogy „ezek” takarodjanak – akik elég idősek, emlékezhetnek rá.”

A „rendszerváltoztatáskor” már túl voltam a kamaszkor első csínytevésein, de ilyenről én akkor nem hallottam. Ilyet, ha emlékezetem nem csal, az akkor formálódó politikai pártok mértékadó személyiségei sem fogalmaztak meg. Ha a tömegeknek ez lett volna az alapvető kívánsága, akkor biztosan minden másként alakul. (nem tudhatjuk meg jobban, vagy rosszabbul, de biztos, hogy másként!)
„Ezek” meg „azok”, az úgynevezett politikai elit tagjai akkor még úgy gondolták, hogy békés úton áttérünk a többpárti demokráciára, ami aztán úgy is lett. A többség, meg otthon szépen sörözgetve végignézte a tv-ben a „rendszerváltás élőben” című műsort, majd szépen elment és szavazott.

Utolsó két mondatoddal viszont maradéktalanul egyetértek
„Itt az ideje végiggondolni: a következő évtizedekben is ilyen hazát szeretnénk? Ilyen Magyarországot hagyunk örökül a következő generációkra, gyerekeinkre, unokáinkra?”

Valóban ideje ezeket végiggondolni, de talán kevesebb elfogultsággal és nagyobb empátiával.

Barátsággal:petibatya

petibatya 2009.02.07 13:55:53
@max_headroom:
„Elárulom: szokásom volt másokkal beszélgetni. :-)”
A véleményalkotás alapja lehet a saját tapasztalat, mások szóbeli közlése, vagy egyéb információforrások. Talán legmegalapozottabb az előzőek egészséges kombinációja.
Bármi is legyen az alap: a vélemény szabad és szerintem ez a változások egyik legnagyobb eredménye.
Azért, ha többes számban fogalmazol, és megpróbálsz védhető következtetéseket levonni, talán lehetne nagyobb a közeg amiből „merítesz”.


- „Épeszű ember csak szembehelyezkedhetett egy olyan politikai berendezkedéssel, ahol a társadalom többsége nem szólhatott bele saját képviselőinek megválasztásába”
Ez a mondatod elég hiányos ismeretekre vall a diktatúrák természetéről,”
Konkrétan? –
Épeszű ember a diktatúrák idején minden mást megelőzően megpróbál túlélni, a lehetőségek keretei között alkalmazkodni. Főleg akkor, ha ennek a „túlélésnek” a feltételei bizonyos határok között elviselhetőek, és a változtatásra semmi esély nincs és nem is kínálkozik.
Az ilyenkor szembefordulók és lázadók inkább tartoznak az „őrültek” közé, akikből aztán később gyakran kreálnak hősöket.
Ha a körülmények elviselhetetlenek az épeszű ember is persze fellázad, mert a legkisebb eséllyel kecsegtető cselekvés is jobb, mint az elfogadhatatlan elfogadása. (lásd 1956)
Szóval, hogy ma még egyáltalán vagyunk mi magyarok itt Európában, az a különböző hatalmi struktúrák „túlélésére játszó” alkalmazkodóképességnek is köszönhető.

"Persze az is elképzelhető, hogy veled együtt ők is bizonyítottan a „szembehelyezkedők” mára egyre gyarapodó táborához tartoztak."
Elismerem, ez sportszerűtlen megjegyzés volt. Bocs!!


„- ebből is látszik, hogy nem egy társaságba jártunk.”
Nem egy társasába jártunk ez igaz, de egy országban éltünk, és úgy gondolom, hogy mind a ketten ebben az országban szeretnénk élni ezek után is. Ebben az országban de egy kicsit mégis másban, élhetőbb és emberibb körülmények között, Te is én is.
Már csak azt kellene közösen kitalálni, hogy ezek a körülmények milyenek legyenek?

A tekintély fogalma szinte csak negatív kontextusban jelenik meg a modern európai politikai gondolkodásban. A „tekintély” ugyanis mindig valami rosszat jelent: elsősorban erőszakot, elnyomást. Az „autoritárius” megjelölés ezért legfőképpen azokra a személyekre vonatkozik, akik…..
petibatya 2008.10.26 22:36:17
Shenpen

"Hosszú távon mi a pragmatizmus?" Érdekes a kérdés!

A pragmatizmus amerikai eredetű filozófiai irányzat, mely szerint egy elmélet igazsága vagy helyessége, annak gyakorlati működőképességében és eredményességében nyilvánul meg. (wikipédia)

Lehetséges, hogy a pragmatizmus és a társadalmi közjó értelmezése közötti "átfedés"csak számomra meglepő.
Változat a közjóra
"A társadalmi közjó nem más, mint egy racionális cselekvési minták és társadalmi viszonyok által meghatározott olyan értékrend, amely a társadalom tagjai számára elfogadható egyenlőtlen viszonyok mellett képes az embernek, mint közösségi lénynek az érdekeit szolgálva a társadalom fejlődését (fennmaradását!) biztosítani.

A társadalmi közjó, mint elméleti kategória tartalmát illetően az emberi társadalmak fejlődésével párhuzamosan folyamatosan változó, viszont célját tekintve történelmileg változatlan értékrendként határozható meg, és ily módon felfogható a mindenkori társadalom ideális értékrendjeként, az adott társadalom kívánatos jövőképeként is.

A társadalmi közjónak az egyén által közvetlenül is jól érzékelhető két eleme a társadalmi béke és a társadalmi jólét. A társadalmi közjónak mára a legmeghatározóbb részévé vált harmadik alkotó eleme a társadalom és a természeti folyamatok harmóniája."

Változat a pragmatizmusra
"A pragmatizmus nem más, mint egy racionális cselekvési minták és társadalmi viszonyok által meghatározott olyan értékrend, amely a társadalom tagjai számára elfogadható egyenlőtlen viszonyok mellett képes az embernek, mint közösségi lénynek az érdekeit szolgálva a társadalom fejlődését (fennmaradását!) biztosítani.

A pragmatizmus, mint elméleti kategória tartalmát illetően az emberi társadalmak fejlődésével párhuzamosan folyamatosan változó, viszont célját tekintve történelmileg változatlan értékrendként határozható meg, és ily módon felfogható a mindenkori társadalom ideális értékrendjeként, az adott társadalom kívánatos jövőképeként is.

A pragmatizmusnak az egyén által közvetlenül is jól érzékelhető két eleme a társadalmi béke és a társadalmi jólét. A pragmatizmusnak mára a legmeghatározóbb részévé vált harmadik alkotó eleme a társadalom és a természeti folyamatok harmóniája."

Egy kérdésem nekem is lenne.
Lehet-e vajon más, egy önmagát demokratikusnak definiáló társadalom működtetésének (politikai döntéseinek!) célja, mint a közjó megvalósítására való törekvés?

Kóczián Péter Nincs alternatíva 2008.10.01 13:16:35
  Nagy tévedés azt hinni, hogy bármilyen harmadik vagy újabb politikai erő majd öko –platformon fog szerveződni. Ehhez egy posztmodern társadalom kell. Magyarország azonban nem ilyen.Schiffer András pártalapítási kísérlete megpezsdítette a politizáló…..
petibatya 2008.10.03 23:38:03
Mindig van alternatíva, de szerintem rossz nyomon járunk, ha a pozitív társadalmi változásokat egy x + n.-dik párttól, illetve annak programjától várjuk.

Őszinte rokonszenvvel figyelem az itt megjelenő jobbító szándékú írásokat, illetve azt a tettrekészséget, ami a konkrét cselekedetek formájában igyekszik "megnyilvánulni". Ugyanakkor semmi kétségem nincs afelől, hogy a szárnyait bontogató szerveződés sem kerülheti el "A polgári demokrácia csapdáját"
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=45004

Úgy gondolom, amennyiben a választójogi szisztémát változatlanul hagyjuk, és nem szüntetjük meg a politikai döntési folyamatok irracionalitásait - bármennyire szeretnénk is - nem lesz, nem lehet más a politika. A paletta persze bővül majd egy új párttal, de a lényeg igazából semmit nem fog változni.

Mindezek ellenére én is azon kevesek közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy "lehet más a politika"! Ha először kevesek, majd egyre többek gondolkodása és felfogása megváltozik a politikáról, közjóról, demokráciáról és általában a társadalomról, mint rendszerről. Igen, akkor majd lehet más. Mert kicsit szerénytelenül én is úgy vélem, hogy "A lényeges problémákat nem oldhatjuk meg ugyanazon a gondolkodási szinten, mint ahol megteremtettük őket." (Albert Einstein)
Szóval gondolkozzunk gyerekek, és keressük az új megközelítéseket. Egyet itt máris a figyelmetekbe ajánlok. (talán nem először?) www.masikut.hu/index.html
[Az írás egy kutatás eredményeit ismertető sorozat része. A fókuszcsoportos beszélgetések arra keresték a választ: a résztvevők milyen életet kívánnak unokáiknak.] A tudás társadalma – unokáink kultúrája, tudása Az unokáinknak álmodott világban…..
petibatya 2008.10.03 06:01:36
Sokan sok félék vagyunk. Eltérő látásmóddal, világképpel, kötődésekkel bírunk, más-más vágyak és egyéni célok irányítják cselekedeteinket. És ez így van jól. Amiben talán egyformák, vagy legalább is hasonlóak lehetünk, az a társadalmi béke, a társadalmi jólét és a természeti környezettel harmonizáló társadalom utáni vágy, és az ezek megvalósulásában testet öltő közjó óhajtása.
Ennek a közös érdekként is meghatározható óhajnak a teljesülését sajnos nem látjuk a mindennapokban, sőt a valós folyamatok inkább ezzel ellentétes irányba hatnak. A társadalom egyre mélyülő megosztottsága és élesedő konfliktusai, a leszakadó és elnyomorodó társadalmi csoportok, valamint a természeti környezet megállíthatatlannak tűnő pusztulása mind-mind ezeket a nem kívánatos tendenciákat jelzik.
A negatív folyamatok lassítását, még inkább azok megfordítását célzó egyéni és társas kezdeményezések fontossága felbecsülhetetlen, ám önmagukban, mint ahogy azt tapasztaljuk nem elégségesek. A kívánatos és szükséges pozitív változások nélkülözhetetlen feltétele az is, hogy a politikai döntések, és azok eredményeként maga az állam is ezt a célt, nevezetesen a közjó érvényesülését szolgálja.
Ma nem ezt teszi.

Az unokáinknak óhajtott világ lila köd marad csupán, ha mi nem lépjük meg a mában lehetséges és szükséges lépéseket. Azt minden józanul gondolkodó embernek látnia kell, hogy a "társadalmi bajok" megszüntetésére tett próbálkozások mindaddig kudarcra ítéltetnek, amíg a domináns szerveződés - az állam - a politikai döntések "folyamányaként" a rendszer szétesését, a diszharmonikus folyamatok felerősödését gerjeszti, vagy egy túlhaladott rugalmatlan társadalmi struktúra erőszakos létrehozását, vagy fennmaradását szolgálja.
Hogy mi vár valójában az unokáinkra igazából nem tudhatjuk. A jelenlegi helyzet, és a tendenciák ismeretében sajnos a jövő sok jóval nem kecsegtet.
www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=44399
Az igazság odaát van.Mi megy itt hetek óta?Új "megfigyelési ügy"? Vagy most tényleg? Mi történt az UD Zrt. háza táján? Mit csinálnak a titkosszolgálatok? Fogunk erről valaha valami biztosat tudni?Előre szólok, én csak az utolsó kérdést fogom megválaszolni: szerintem…..
petibatya 2008.10.03 05:20:01
Őszinte rokonszenvvel figyelem az itt megjelenő jobbító szándékú írásokat, illetve azt a tettrekészséget, ami a konkrét cselekedetek formájában igyekszik "megnyilvánulni". Ugyanakkor semmi kétségem nincs afelől, hogy a szárnyait bontogató szerveződés sem kerülheti el "A polgári demokrácia csapdáját"
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=45004

Úgy gondolom, amennyiben a választójogi szisztémát változatlanul hagyjuk, és nem szüntetjük meg a politikai döntési folyamatok irracionalitásait - bármennyire szeretnénk is - nem lesz, nem lehet más a politika. A paletta persze bővül majd egy új párttal, de a lényeg igazából semmit nem fog változni.

Mindezek ellenére én is azon kevesek közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy "lehet más a politika"! Ha először kevesek, majd egyre többek gondolkodása és felfogása megváltozik a politikáról, közjóról, demokráciáról és általában a társadalomról, mint rendszerről. Igen, akkor majd lehet más. Mert kicsit szerénytelenül én is úgy vélem, hogy "A lényeges problémákat nem oldhatjuk meg ugyanazon a gondolkodási szinten, mint ahol megteremtettük őket."(Albert Einstein)
Szóval gondolkozzunk gyerekek, és keressük az új megközelítéseket. Egyet itt máris a figyelmetekbe ajánlok. (talán nem először?) www.masikut.hu/index.html

Rendkívül érdekes cikk a Metazinon."Senki sem gondolhatja komolyan, hogy éppen az ő szavazata fog dönteni, mégis minden egyes alkalommal milliók járulnak az urnákhoz, sőt gyakran a biztos vesztesnek látszó jelöltre is tömegével szavaznak az emberek." ..
petibatya 2008.09.24 05:11:10

"Miért megyünk el szavazni?" No miért is?

Mert tévesen úgy gondoljuk, (mert elhitetik velünk), hogy szavazatunkkal tényleges alternatívák között választhatunk.

Valójában a társadalom jövőjére vonatkozóan - mint ahogy a társadalom rendszerelméleti megközelítésénél ez nyilvánvalóan látható - konkrét elemeiben, előre meghatározható jó cselekvési alternatívák nem léteznek. Amiről - az időbeni kényszerű változtatás igényeit figyelembe véve - alternatívák tekintetében egyáltalán beszélni érdemes, az a legkülönbözőbb szintű társadalmi alrendszerek jövőbeni jó (értsd: közjót szolgáló) működéséhez szükséges, jó döntések feltételeinek megteremtése, vagy e feltételek megteremtésének elmulasztása.

A pártok a választópolgárok számára az állam, és ezen keresztül a társadalom jövőbeni működésére vonatkozóan minden esetben konkrét részleteiben is meghatározott alternatívákat kínálnak. Egyértelműen így van ez, a magukat egyre gyakrabban „program pártokként” meghatározó pártok esetében, de alapvetően ez a meghatározója az inkább „ideológiai” alapon szervezett pártok hatalomszerzési technikáinak is.
Ezek a konkrétumaikban is meghatározott - társadalmakat megosztó - alternatívák, és közülük a közjót leginkább szolgáló alternatíva kiválaszthatóságának látszata a többpárti demokráciák politikai és társadalmi megújulásának legfőbb korlátai.

A parlamentáris demokráciák viszonyai között a különböző pártok közreműködésével zajló kollektív szemfényvesztés „teremti” meg a feltételeket az államhatalom, s azon keresztül a társadalmi folyamatok irracionális működéséhez, ezeknek az irracionális folyamatoknak az állandósulásához, és elmélyüléséhez.

A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom "A polgári demokrácia csapdája" című írást.
www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=45004

Az állam egy területi monopóliummal rendelkező elnyomó szerv, amely folyamatosan, intézményesített módon véthet a magántulajdon ellen és zsákmányolhatja ki a magántulajdon birtokosait kisajátítás, adóztatás vagy szabályozás révén. Hogyan jönnek azonban létre államok? Az…..
petibatya 2008.09.20 08:01:16
A társadalom rendszerszemléletű vizsgálatával az állam szerepe (ha tetszik feladata) talán egyszerűbb értelmezést nyerhet.
Kedvcsinálónak:
"A struktúra középpontjában, ha tetszik a hierarchia csúcsán minden rendszer esetében, kell léteznie egy olyan domináns szerveződésnek, egy olyan erőközpontnak, amely „működésével” a rendszerelemek mozgási irányát megszabja, azok kölcsönhatásait befolyásolva az adott rendszert más rendszerektől elkülönítetten - egyúttal az azokhoz való illeszkedést is alapvetően meghatározva - a rendszerelemeket egységes egészként egyben tarja.

A struktúra, a hierarchia hiányában rendszerről nem, csupán elemek halmazáról, illetve káoszról beszélhetünk. A domináns szerveződés, az erőközpont megszűntével a rendszerelemek mozgása koordinálatlanná, egymás hatásait kioltóvá, kaotikussá válik. Az így kialakult „belső” káosz, mint ahogy minden más csak viszonylagos, hiszen egy másik dimenzióból vizsgálva e káosz csupán egy elemeire széthulló és más rendszerekben feloldódó „rész” átalakulásának átmeneti állapotával lesz azonosítható. Ennek során a széthullott rendszerelemek a befogadó „egész” működési törvényei szerint a korábbitól eltérő struktúrák szerint újrarendeződnek.

Az emberi társadalmat létrehozó és azt a kezdetektől fogva mozgásban tartó erő nem más, mint a tudás, domináns eleme pedig a mindenkori hatalmi centrum, ami a civilizációk történelmi fejlődésének köszönhetően ma már az állam."
Ha érdekel egy ilyen típusú megközelítés, ajánlom az alábbi linket.
politika.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=43899