Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Jogász

0 bejegyzést írt és 40 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Számos ügyfél nem érti, mi alapján számítják ki az ügyvédek a munkadíjukat, mitől annyira differenciált, és a bíróságok miért sokszor miért más összeget ítélnek meg, mint a valóban kifizetett honorárium. Azért az ügyvédi működés  persze nemcsak  papír…..
Jogász 2010.09.18 07:20:28
@Sics68:
Az ügyek ügyvédjelöltnek passzolása külön téma.
Sokszor jól sül el, mert a jelölt bizonyítani akar, és jobban felkészül, jobban küzd, mint ha maga az ügyvéd járna el.

De nagyon sok olyan ügyem volt (polgári perek), amikor az ellenfél ügyvédje félórával-órával a tárgyalás előtt izélte oda az aktát a jelöltnek, hogy menjen el tárgyalni mert neki nincs ideje/kedve/van jobb dolga is, stb.
Ebben az esetben a jelölt lehet jogászzseni is, nem tud mit csinálni.

Ekkor aztán megy a trükközés a tárgyalás elhalasztatása érdekében, amit a bíró vagy beszop, vagy nem.

Volt olyan ügyem, amikor megjelent egy szöszi jelölt lány, mekegett-makogott, láthatóan azt sem tudta miről van szó, a bíró meg berágott és öt perc alatt kaszálta őket egy több tízmilliós ügyben. Utána meg az ügyfél ott üvöltözött a bíróság folyosóján, hogy (bocs idézet): "nem ezért fizettem annyit annak a köcsög baromnak, hogy egy ilyen hülyét küldjön ide maga helyett" (sic.)

Szöszike meg nekem zokogott, hogy ezért őt kirúgják, de higgyem el, 8-kor telefonált rá az ügyvéd, hogy elaludt, húzzon el helyette a 3/4 9-es tárgyalásra....
Az Indexet első fokon a következő közzétételre kötelezték egy ügynökös ügyben, átvett anyag alapján:Azt a valós tényt, hogy a felperes édesapjáról az állambiztonságiszolgálat kiállította a beszervezéséről,szóló 6-os kartont, és azintézkedési terv szerint megbízta…..
Jogász 2010.09.08 19:57:29
@A Nép - Te vagy!: Én sem gondoltam komolyan, csak ironizáltam:)

Lehet, hogy formálisan így van ahogy írtad, minden esetre én úgy "találtam ide" erre a posztra, hogy az Index címlapján van kint erről egy bazi nagy link...

Úgy hogy azért csak lehet valami kapcsolat az Index és a Zugügyvéd között....:))
Ezzel a trükkel, amit az alábbi levélíró ismertet, sok szolgáltató szokott élni. A trükk lényege, hogy nem értesítik az ügyfelet a szerződés díjmentesség megszűnéséről, majd a végén kiszámláznak mindent. Tisztelt Zugügyvéd!Az alábbi esetben kérném a…..
Érdekes a felvetett kérdés, milyen következményei lehetnek, ha a tanú vallomást véletlenül kihangosítja a bíró a többi tanúnak?Szia Zugügyvéd,A minap beidéztek tanúként egy vidéki bíróságra. Miután rögzítették, hogy megjelentem, kiküldtek a folyosóra várakozni, a majd a…..
Jogász 2010.04.02 18:32:12
@Füredi 2.0:
Teremőr nincs, de olyan már velem is X-szer előfordult, a bíró megkért, hogy szóljak már ki a tanúért. Egy laikus meg mit tudja, hogyha kiszól egy öltönyös ember, az teremőr, vagy kicsoda...(mielőtt azt írnád, hogy nem mondok igazat, mert az ügyvédek nem öltönyt, hanem talárt hordanak, jelzem, hogy jogtanácsos vagyok így nem kell talárt hordanom:).

Aztán a fene tudja, aki már állt sorban reggel negyed kilenc és fél kilenc között a PKKB-n a beléptetőkapunál, vagy végigsétált fél kilenc előtt öt perccel azon a folyosón, ahol a
büntetőtárgyalások vannak, valóban nem biztos, hogy szeretné, ha a megjelent nagyszámú Tisztelt Hallgatóság tisztában lenne a nevével, meg a címével......

Az igaz, hogy a Tisztelt Hallgatóságtól a kapuban elveszik a bicskát, boxert, gázsprayt, tömör acélcsövet (ezeket mind magam láttam, bár nem tudom pontosan, hogy ezekre a PKKB felkereséséhez pontosan mi szükség van), csak aztán amikor mennek kifelé, visszakapják.......
Ezek a gázórás-vízórás történetek búvópatakként visszatérnek a blogra, a Zugügyvéd azért teszi megint közzé, hátha a szolgáltatók is észbekapnak végre. Elvileg a hamis vád tényállását is megvalósítják szerelők a gázóra manipulálásával. Tisztelt…..
Jogász 2010.03.25 18:58:19
@Pascal: Őszintén szólva nem teljesen értem mi értelme van a feljelentgetésnek.
Ha a polgári perben bizonyítják a szerződésszegést, a kötbér az tuti pénz.

Ha feljelent, max. kap a delikvens egy próbára bocsátást, vagy valami enyhébb büntetést (le biztos nem ültetik), de attől még nem lesznek pénzüknél.

Lehet, hogy hülyeséget írok, de büntetőeljárásban meg szerintem csak bcs-vel okozott kárigényt lehet benyújtani, kötbérigényt nem, azaz ilyen esetben nincs fix megítélhető kötbérösszeg, hanem tételesen bizonyítaniuk kell, hogy milyen kár érte őket, az meg szerintem lehetetlen. Aztán ha megunja a büntetőbíró, az egészet egyéb peres útra utasítja....

Amit belinkeltél, az szerintem egyedi eset, ha jól értem, ott a lekapcsolt személyek üzletszerűen foglalkoztak mérőbuherával.
Jogász 2010.03.26 02:15:49
@Koczeka, a pampák királya:
Senki nem mondta, hogy a lopás nem követhető el áramra, gázra, mint dologra, azt hiszem ez a BTK-ban is benne van. Pl. biztosan lopás, ha valaki bevezeti a házába az áramot, gázt, aztán mérőóra nélkül ráköti a rendszerre és méretlenül fogyasztja.

Adott esetben azonban nem erről van szó, én a beírásban sehol nem olvastam, hogy a TIGÁZ lopás miatt nyilvánvalóan megalapozatlan adatok alapján feljelentést tett volna, ezért nem értettem,hogy a Zugi miért jön a hamis váddal.

Az meg nem BH-ban, hanem a jogszabályban van benne, hogy a "szabálytalan vételezés" a közüzemi szerződésszegés egyik formája, azaz nem büntetőjogi kategória, ezt meg egy ügyvédnek igenis tudnia kell, különösen, ha erről a témáról ír posztokat.
(A kormányrendeletben ugyanakkor a kötbér mértékét én nem találtam, csak a TIGÁZ honlapján.)
A magyar jogalkotás újabb gyöngyszeméről szól a következő bejegyzés. Az tényleg vicces, hogy a november 20-án megjelent rendeletben a határidő november 16-án kezdődik.Tisztelt Zugügyvéd! Cégem vidékfejlesztési pályázatokat menedzsel, európai uniós támogatások…..
Jogász 2009.12.03 18:53:56
Most ez már megint milyen poszt?
(Persze annyiban új, hogy most éppen nem bírót szid valaki..., egész furcsa.)

A Zugügyvéd ezek szerint még nem hallott arról, hogy a jogszabályokban is lehetnek elírások? (Lehet, hogy újat mondok, de ezeket is emberek írják, akik tévedhetnek.)

Itt arról lehet szó, hogy november 15-re tervezték a rendelet kihirdetését, de valamilyen oknál fogva (pl. késett az aláírása, nem volt hely már a Közlönyben, stb.) csak a november 19-i Közlönyben jelent meg.
Ez a dátum meg benne maradt.

Ezért nem szerencsés egy jogszabályba konkrét dátumot írni (pl. lehetett volna úgy fogalmazni, hogy a kérelemet a "hatályba lépés napjától" lehet beadni), de ezt úgy beállítani, mintha valami eszement nagy jogtiprás lenne, enyhe túlzás.

Egyébként meg a kérelmet december 16-i lehet beadni, ez nem megoldható?

(De egyébként a rendelet ezen rendelkezése valóban jogszabálysértő, támadd meg az Alkotmánybíróságon, 6-7 év alatt majd döntenek is. Én mondjuk inkább a kérelmet adnám be dec. 16-ig...)

De itt a jogszabály szövege:

"A támogatási kérelmet postai úton 2009. november 16. és december 16. között, azt követõen évente május 1. és
május 31. között, valamint október 1. és október 31. között lehet benyújtani a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített, a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú
formanyomtatványon...."
Jogász 2009.12.03 18:58:24
@Mazsola66: Már hogy a miniszteri rendelet?
Az milyen szavazáson megy át?
Jogász 2009.12.03 19:02:54
@Mazsola66: Mit lehetetlenítettek el?

November 20. és december 16. között miért lehetetlen annak a kérelemnek a beadása?

De gondolom Te vagy I. azaz Tévedhetetlen Mazsola, aki még életében soha, semmit nem hibázott.
Szerintem jelentkezz az FVM-be jogszabályszerkesztőnek, akkor majd nem lesznek ilyen hibák....
Az alábbi ügy egy kártérítési per története, el lehet rajta rágódni. Ezek a perek úgy látszik mindig ugyanannál a bírónál kötnek ki. A Zugügyvédnek a következő megállapítás tetszett legjobban: A bíróság arra az okszerűtlen megállapításra jutott, hogy a felperes az…..
Jogász 2009.11.21 07:31:17
@kereksajt77:

No, erről beszéltem, kezdődik megint....

Hozzászólásod viszont meggyőzött arról, hogy ez az újabb poszt és a bíró nevének kiírása úgy tűnik egyáltalán nem véletlen.....

Ha itt tényleg egy jogeset megvitatásáról lenne szó, rögtön a bevezetőben nem lenne ott kiszerkesztve a bírónő neve......
A Zugügyvéd reménykedik, hogy nincs összefüggés a nyomozás megindítása, és a blogon megjelentetett kritika között. Bár az igazságszolgáltatás némely résztvevője hajlamos a bosszúra, erről korábban írt is a Zugügyvéd egy publicisztikát.Kedves Zugügyvéd!Gratulálok a…..
Jogász 2009.09.25 17:15:47
@füredi: füredi, nehogy már emiatt elmenj a blogról, nagy kár lenne. Én nem nagyon írok, inkább csak olvasgatok, és szerintem is a Te hozzászólásaid voltak a leghasznosabbak.

Az kétségtelen, hogy Zug az elmúlt néhány hétben valamiért beleszeretett ebbe a témába, nem követtem, de legalább 4-5 külön posztot rövid időn belül indított ugyanerről.

Akik (a stílusból ítélve több nicknév alatt 1-2, a posztolóhoz közel álló valaki) itt zsidóznak, meg durván letorkolják, akik egy fél szóval is kilógnak "aposztolónakvanigazaszemétbírókszemétbírókszemétbírók" koncepcióból azok más topicokban nem jelennek meg, úgy hogy emiatt ne törölj.
A Zugügyvédnek az a kérdése merült fel az alábbi történettel kapcsolatban, hogy ilyenkor az ellenőrök nem magánlaksértést követnek el? És a társasházi magánlakásban mókoló villanyszerelő kisiparost is lehet így ellenőrizni? Javítsanak ki a kollégák, ha rosszul…..
Jogász 2008.07.16 19:04:08
Nem teljesen értem a problémát.

Az építési munkák, mezőgazdasági idénymunkák az esetek nagy többségében természetes vagy jogi személy(ek) tulajdonában lévő "magánterületen" folynak. (Már persze kivéve a középületek építését.)

A felvázolt logikával akkor Munka Törvénykönyve ide, munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény oda, ha látja is a munkaügyi felügyelő, hogy egy építkezésen 20 feketemunkás dolgozik, nem léphetne be oda, mert az már a "Piripócsi Bt." ingatlana???

Na ne! Sőt, ha nem engedik be, a munkaügyi felügyelő rendőrt is hívhat.

Egyébként meg a munkaügyi ellenőrnek az igazolványával kell igazolnia eljárási jogosultságát. Olyanról még nem hallott a T. Zugügyvéd, hogy a fogyasztóvédelem, az OMMF, az APEH ellenőrei álcázzák magukat?

Netán a munkaügyi és egyéb ellenőröknek fekete egyenöltönyben kellene járni egy 20X20-as kitűzővel, hogy "Ellenőr"?
Ez nem a BKV!

Hát ha azt akarná elérni az OMMF, hogy minden feketemunkás megpattanjon az építkezésről még az ellenőrzés megkezdése előtt (ami gyakran így is megtörténik), ez valóban "jó" megoldás lenne.

Egyébként egy kis részlet a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényből, ügyvédeknek és foglalkoztatóknak ajánlom gyakoribb olvasgatását.

3/A. § (1) A munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által - külön törvény szerint - továbbított, (2) bekezdésben leírt adatokat is felhasználhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel:
a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma,
b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá
c) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.
4. § (1) A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
(3) Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
a) belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
b) az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
c) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,
d) a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.

A Zugügyvéd elnézést kér, hogy megint egy cikket tesz ki, de Tóth Tanár Úr publija kihagyhatatlan:A bírósági tárgyalóteremben hallgatóként részt vett személy "a helyéről felpattant és hangos kiabálással megzavarta a tárgyalás rendjét, miközben két tojást dobott a…..
Jogász 2008.07.09 22:43:49
Kedves Zugügyvéd!

Majd mesélje el a "kihagyhatatlan publit" író Tóth Tanár Úrnak, hogy egy bírósági tárgyalás törvény által szigorúan megszabott keretek közötti eljárási rendben zajló "procedúra", ahol a bíróságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a tárgyalás rendjének fenntartása.

Egy bírósági eljárásban a bíróság döntései elleni "nemtetszés kinyilvánításának" is megvannak a törvény által meghatározott eszközei pl. fellebbezés.

Egy bírósági tárgyalásnak megvannak a maga formalitásai pl. az ügyvéd is talárt húz, és nem abban a ruhában megy oda, amiben hétvégén strandra jár, vagy pl. amikor szól a jogi képviselő, fel kell állnia, ami szintén nem így van, ha az ügyvéd a haverokkal sörözik.

Enyhén szólva is csúsztatásnak tartom azt összemosni, ha valaki egy bírósági tárgyaláson kezd el dobálni vagy köpködni azzal, ha egy közterületi demonstráción teszi ugyanezt.

Egyébként mivel mindenki tagadja azt, hogy az országban kettős mérce lenne, emlékeztetnék arra, hogy neves liberális politikusunk 2006-ban jót poénkodott azon a Parlamentben (!), hogy képviselőtársa egy nyilvános rendezvényről vérző fejjel távozott (azaz vélhetően egy tojásnál keményebb tárgy ütközött a fejéhez).

A neves liberális politikust most nem hallottam poénkodni, hogy hehehe, miért nem sütöttek rántottát a melegek.

Egyébként azt, ami a hétvégén történt én is elítélem, de úgy látom, ebből már megint az lesz, mint amikor B. Diána és egy társa nyilas egyenruhában ott pózolt a Hősök terén, akkor valakik rögtön szükségesnek látták, hogy antifasiszta nagygyűlést hívjanak össze a jelentős náciveszély miatt.

Jogász 2008.07.10 18:23:41
Ha ez itt ilyen zavaró, a Máriusz ügyről nem írok, bocs. (Lsd. még véleménnyilvánítás szabadsága.)

Előrebocsátom, nehogy valaki azt higgye, hogy helyeslem a dobálást, meg a randalírozás, ellenkezőleg. Csakhogy ez szerintem nem politikai, hanem közbiztonsági, közrendvédelmi kérdés.

De valakiknek valamiért nagyon az érdeke, hogy politikai kérdést csináljanak belőle.

Nem tudom hová fog az vezetni, hogy ha valamely politikai pártnak nem tetszik az Alkotmánybíróság vagy egy rendes bíróság döntése, akkor közvetlenül, illetőleg eszmeiségben hozzájuk közel álló tudósokon és újságírókon keresztül elkezdik megkérdőjelezni a bíróság hozzáértését. (Lsd. pl. Halmai Gábor AB-nek címzett beszólása a "vörös csillagos" döntés kapcsán, vagy Bárándy Gergely MSZP-s jogász nyilatkozata az AB "gyűlöletbeszéddel" kapcsolatos döntései kapcsán.)

Adott esetben is újságírók, publicisták, nekiestek a PKKB-nak, hogy a PKKB szerint lehet tojást dobálni a melegekre, az a véleménnyilvánítás egy formája. (Bezzeg ha a tárgyaláson dobálnak tojást, azt nem tűrik el.)

A PKKB NEM MONDOTT ILYET A HATÁROZATÁBAN!!!

Tudom hogy hosszú, ezért fárasztó, meg unalmas a tényleges döntést végigolvasni (különösen egy újságírónak), de most azért két végzés egyes részeit bemásolom ide, hátha valaki veszi a fáradtságot, hogy előbb végigolvassa azt amit lefikáz.
(Egyébként a Fővárosi Bíróság honlapján került nyilvánosan közzétételre, a teljes határozatok ott mindenki számára hozzáférhetőek.)

A két végzésből is kitűnik, hogy a bíróság nem vette egy kalap alá a dolgokat, hanem minden ügyben egyedileg vizsgálta a dobálók felelősségét. Ahol a bíró legjobb meggyőződése szerint úgy ítélte meg, hogy a dobáló nem vonható felelősségre, ott olyan jellegű végzést hozott, a másik dobálóra meg ráverte a pénzbírságot.

Az, hogy az újságírók mit írnak, az egy dolog, de azért egy jogi jellegű fórumon
nem lenne rossz, ha bírósági határozatok nem újságcikkek alapján kerülnének minősítésre.


1.)

"A Magyar Köztársaság nevében !

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a Budapesten, 2008. július 8. napján - gyorsított eljárás keretében - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Végzést

....ellen - garázdaság szabálysértése miatt - indult eljárást a bíróság megszünteti.

A felvonulók 16 óra 20 perc tájban értek a Budapest VI. kerület Andrássy út 3. szám elé.
Itt tartózkodott eljárás alá vont személy ( barátja társaságában ), aki korábban az internetről értesült az eseményekről. Azzal a szándékkal érkezett a helyszínre, hogy a felvonulással szembeni ellenérzését juttassa kifejezésre. Elindulása előtt vásárolt egy tojást, amit abból a célból vitt magával, hogy azt majd ott eldobja, tiltakozása jeléül. E szándékának megfelelően a tojást eldobta a felvonulók felé, a járdáról, mintegy 30 méter távolságból, célzás nélkül.
Cselekményét a felvonulást biztosító rendőrök észlelték és őt azonnal elfogták.
Az eljárás alá vont személy e magatartás tanúsításakor abban a hitben volt, hogy a "tojásdobálás" a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedő olyan cselekmény, amely nem jár jogkövetkezménnyel.

A bíróság a fenti tényállást a következő egymással összhangban álló és egymást alátámasztó bizonyítékok alapján állapította meg:
eljárás alá vont személy - mind a szabálysértési hatóság előtti meghallgatásakor, mind a bíróság előtt - a terhére rótt szabálysértés elkövetését elismerte. Ténybelileg beismerő vallomást tett, részletesen számot adva cselekményéről. Védekezést terjesztett elő annyiban, hogy az előzetesen tudomására jutott információk szerint e cselekmény nem ütközik semmilyen jogszabályba.
Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy fenti cselekményéve megvalósította-e a feljelentés szerinti, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ( továbbiakban Sztv.) 142/A.§ (1) bekezdése szerint minősülő garázdaság szabálysértését és ezért az eljárás alá vont személy felelőssége megállapítható-e, a bíróság álláspontja a következő :
Az elmúlt időszakban ( Pl. 2007. március 15-én április 3. napján és 2008. május 19-én ) több hasonló cselekmény történt, melyek miatt rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások indultak. Ezen eljárásokat a sajtó fokozott figyelemmel kísérte és az azokban született döntések széles körben, a nagy nyilvánosság előtt ismerté váltak. ( Pl. megjelent ügyészi határozat teljes terjedelmében az interneten, rendőrségi határozat került ismertetésre az egyes televíziós hírműsorokban. ) E határozatok indokolásában olyan általános megállapítások szerepelnek melyekből kitűnően a tojással való megdobás a testi épségre veszélytelen, legfeljebb szennyeződést idéz elő, továbbá, hogy az ilyen magatartás nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, mert az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezek ismeretében alakult ki az a meggyőződés az eljárás alá vont személyben, hogy cselekménye nélkülözi a jogellenességet, azaz megengedett magatartás. E tévedésre alapos oka volt, hiszen ezek a tájékoztatások - közvetve - autentikusnak tekinthető forrásból, hatóságoktól származtak.

A bíróság álláspontja szerint így esetében fenn áll a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ( továbbiakban Sztv.) 9.§. (2) bekezdésében írt felelősséget kizáró ok: a cselekmény jogellenességében való tévedés.
E törvényhely szerint ugyanis nem vonható felelősségre az , aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van."

2.)

"A Magyar Köztársaság nevében !

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a Budapesten, 2008. július 8. napján - gyorsított eljárás keretében - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Végzést

A bíróság megállapítja, hogy a 2008. július 5. napján 16 óra 20 perctől szabálysértési őrizetben lévő
eljárás alá vont személy
elkövette a rendzavarás szabálysértését.
Ezért őt a bíróság 40.000,- ( negyvenezer ) forint pénzbírsággal sújtja.
Eljárás alá vont személy- értesülve az eseményről - a helyszínre ment azzal a szándékkal, hogy a felvonulás miatti felháborodását kifejezze. Válltáskájában tojásokat vitt magával, abból a célból , hogy azt majd ott eldobja, tiltakozása jeléül. E szándékának megfelelően az Andrássy út 45. számú ház előtt 16 óra 20 perckor egy tojást dobott az egyik felvonuló kamion felé, miközben arcát egy zöld sállal eltakarta. E cselekményét észlelve a felvonulást biztosító rendőrök közül rzls. hozzá lépett, s felszólította cselekménye abbahagyására. e felszólításnak nem tett eleget és a még kezében tartott újabb tojást is bedobta a tömeg felé a kordonon át, majd rögtön ezután hátrálni kezdett, az intézkedő rendőrök azonban őt elfogták.
Az idő alatt míg az eljárás alá vont személy a tojásokat eldobta, körülötte más személyek ugyancsak tojásokat, illetve más tárgyakat dobáltak be a kordonon keresztül, hangos kiabálás közepette, illetve megint csak más személyek rángatták a felállított kordont.
A bíróság a fenti tényállást a következő bizonyítékok alapján állapította meg:


A bíróság az eljárás alá vont személy által elkövetett cselekményt a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ( továbbiakban Sztv.) 142.§. (1) bekezdés b./ pontjába ütköző rendzavarás szabálysértésének minősíti.
A bíróság vizsgálta az eljárás alá vont személy azon védekezését, mely szerint tévedésben volt cselekménye jogellenességét illetően. Az általa hivatkozottaknak ellentmondani látszik az a
Pesti Központi Kerületi Bíróság ll.Sze.11.282/2008/2. számkörülmény, hogy arcát eltakarta a cselekmény idején. Ez arra utal, hogy felismerhetőségét akadályozni kívánta, mintha későbbi felelősségre vonásától tartana. A bíróságnak azonban tudomása van arról is, hogy az elmúlt időszakban (Pl. 2007. március 15-én április 3. napján és 2008. május 19-én) több hasonló cselekmény történt, melyek miatt rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások indultak. Ezen eljárásokat a sajtó fokozott figyelemmel kísérte és az azokban született döntések széles körben, a nagy nyilvánosság előtt ismerté váltak. ( Pl. megjelent ügyészi határozat teljes terjedelmében az interneten, rendőrségi határozat került ismertetésre az egyes televíziós hírműsorokban. ) E határozatok indokolásában olyan általános megállapítások szerepelnek melyekből kitűnően a tojással való megdobás a testi épségre veszélytelen, legfeljebb szennyeződést idéz elő, továbbá, hogy az ilyen magatartás nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, mert az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezek ismeretében valóban kialakulhatott az a hit az eljárás alá vont személyben, hogy cselekménye nélkülözi a jogellenességet, azaz megengedett magatartás.

E tévedésre alapos oka volt, hiszen ezek a tájékoztatások - közvetve - autentikusnak tekinthető forrásból, hatóságoktól származtak. A bíróság e körben tulajdonított jelentőséget annak, hogy e hivatkozott álláspontoktól eltérő, azokkal esetleg ellentétes állásfoglalások ( a cselekmény elkövetését megelőzően ) nem jelentek meg a nyilvános fórumon. Ezzel összefüggésben figyelembe vette a bíróság az eljárás alá vont személy azon előadását is, mely szerint a cselekmény elkövetését megbánta és mely szerint ha ezen következmények tudatában lett volna, úgy nem tanúsít ilyen magatartást.
A bíróság álláspontja szerint így az állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az eljárás alá vont személy tojást dobott a felvonulók felé, mely magatartása alkalmas volt arra, hogy az előre bejelentett és a rendőrség által biztosított rendezvény - felvonulás nyugodt lefolytatását megzavarja. Az is megállapítható volt, hogy az éppen a biztosítás érdekében kivezényelt rendőr őt felszólította e magatartás abbahagyására, melynek nem tett eleget. Egyértelműen tisztázható volt az eljárásban, hogy a által tanúsított cselekménnyel egy időben más személyek, tőle függetlenül rendzavaró- garázda magatartást tanúsítottak. Az Sztv. hivatkozott szakasza szerint a rendzavarás szabálysértését az követi el, aki rendzavarás, vagy garázdaság esetén - helyszínén - az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít.

Fent kifejtettekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy elkövette a rendzavarás szabálysértését."

Ezt a levelet a Zugügyvéd azért teszi közzé, mert naponta három hasonló érkezik. Biztos lesz egy kedves kolléga, aki korrektül választ ad a kérdésre. Tisztelt Zugügyvéd! A minap érkezett egy levél a rendőrségről, hogy az autóm tilosban parkolt és adjam meg az adataimat…..
Jogász 2008.04.07 07:48:53
Szerintem ez a 2008. január 1-től hatályos "objektív felelősségi" rendelkezések miatt van. (Lsd. alább)

Azaz most is lehet úgy nyilatkozni a Szabs. tv. alapján, hogy egy
hozzátartozó követte el a szabálysértést, annak az adatait viszont a törvény alapján nem vagyok köteles megadni, azonban ebben az esetben az üzembentartónak kell kifizetnie a bírságot.

Kkt.21. § (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
a) a megengedett legnagyobb sebességre,
b) a vasúti átjárón való áthaladásra,
c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
d) a járművel történő megállásra és várakozásra,
e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
f) a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
g) a természet védelmére
vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg.
A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.

21/A. § (1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a (4) bekezdés szerinti adatok megállapíthatóak, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(3) Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzemben tartót külön határozattal kell kötelezni.
Az alábbi ügyet a konkrét tényállás és az iratok ismerete nélkül nehéz pontosan átlátni, a Zugügyvédet a történetben  leginkább a jogi képviselőként fellépő megyei bíró hökkentette meg. Tisztelt Zugügyvéd! Nagyon megköszönöm ha az alábbi ügyben segítene…..
Az alábbi anyagot egy lézeres területfelméréssel foglalkozó cég küldte be, és elég érdekes jogi problémákat is felvet. Vajon csalást követ-e el a bérbeadó, aki tudatosan nagyobb tetületért számlázza ki a bérleti díjat? Németországban és Nyugat-Európában régóta bevett…..
Elég érdekes jogi helyzetet ismertet az alábbi levélíró. Értékpapír öröklés esetén a bank, vagy a jogszabályok döntik-e el, mekkora adót kell fizetni?  Jelen esetben a bank erősebbnek tűnik.  Tisztelt Zugügyvéd! Figyelmébe ajánlom az alábbi esetet, amely…..
Az alábbi történetet a Zugügyvéd nagyon is el tudja képzelni. Nem egyszer megtörtént, hogy a tárgyalás időpontja a bíró miatt csúszott, persze akkor csöndben illik megvárni, de ha az ügyvéd késik véletlenül pár percet, akkor nem egy bíró szó nélkül berekeszti a…..
Jogász 2008.03.20 05:10:10
Nekem egyes bírók hozzáállásától mindíg felmegy a pumpa, némelyik nemhogy a feleket de az ügyvédeket, jogtanácsosokat sem egyenrangú partnerként kezeli.

Az sokszor előfordul, hogy ha elmarad a tárgyalás, nem jelzik telefonon, hanem pl. egy 10 órás tárgyalásra 10,15-kor odalibeg a leíró kislány, és bocs, a bírónak közbejött valami, új tárgyalás négy hónap múlva. Ezzel persze az ügyvédnek, a feleknek elmegy a fél napja. Amikor félve megkérdezzük, hogy miért nem lehetett telefonon szólni, közlik, hogy ja, az eszükbe sem jutott.
Nem tudom, hogyan lesz itt elektronikus iratbeadás a polgári perekben, ha egyes bírósági ügyintézők még arról sem hallottak, hogy a telefont felfedezték.

A másik a késés. A PKKB-n reggel sokszor perceket kell várni a "zsilipkapunál", mert jönnek a reggeli büntetőtárgyalásokra a rokonok, és általában mindegyiknél bicska, stb. van, amivel egyesével kell az őröknek elismervényt adni.

Egy ilyen esetben egy 8,30-as tárgyalásra 8,33-ra értem oda, már jött ki a bíró, hogy megszüntette a pert. Hiába mondtam az okot, vigyorogva közölte, hogy ez őt nem érdekli, adjam be újra a keresetet....

Ugyanez a bíró viszont sokszor, félórákat, órákat csúszik a tárgyalásokkal, és arra sem méltatja a feleket, hogy kiszóljon, "Bocs".

Egy másik kerületi bíróságon meg van egy bírónő, aki a reggeli tárgyalásról mindíg szinte percre pontosan 3/4 órát késik, és ezt teljesen természetesnek veszi.

De általánosságban is, tapasztalataim szerint az a ritka kivétel, ha egy tárgyalás pontosan akkor kezdődik, amikkorra ki van írva (általában persze ez akkor történik meg, ha az ügyvéd késik).

Én már régóta írogatom különböző szakmai fórumokon, hogy kellene a Pp-be egy olyan rendelkezés, ami kötelezné a bírókat a pontos tárgyaláskezdésre (szerintem ennek semmi köze a bírói függetlenséghez), de még a kollégák is azt mondják, hogy "hát ezt nem lehet", meg "ilyen azért előfordul".

Na de rendszeresen???