Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Várháborúkkora

51 bejegyzést írt és 26 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Különös aktualitása van most a régmúlt leveleinek, lévén, ahogy ezekben a hetekben és hónapokban, úgy az 1550-60-as években a hétköznapi élet velejárója volt a rendszeres időközönként fejét felütő járványok elleni védekezés és az azzal való együttélés. A 16. század közepén élt emberek a betegséggel…..
A tatai vár történetének feldolgozásával mindmáig adós maradt a történetírás. Az 1540-60-as évek időszaka különösen sok fehér foltot tartalmazz. Az 1551 augusztusi rövid és sikertelen ostromot követően a törökök végül 1558. május 17-én éjjel foglalták el, és egészen az 1566-os visszavételéig oszmán…..
Az 1552. évi egri ostrom, valamint Dobó István vitézeinek hősiessége alighanem mindenki számára közismert tény. Az alig kétezer védő 38 napon át tartotta a várat Ali budai beglerbég és Kara Ahmed nagyvezér 25.000 fős ostromló serege ellenében. A vár védelmére összevont különféle csapatok között…..
Várháborúkkora 2019.12.01 12:30:20
@HARP3R: Azt, hogy valaki leírt valamit, attól még nem lesz igaz, így az adatok esetében sem. Ez a blogra is igaz egyébként. :) Érdemes utánanézni, honnan származik a becslésük.
Maradok a korabeli forrásoknál.
Várháborúkkora 2019.12.01 12:32:50
@- duplagondol: Igen egy létező fogalom, ezerszámra említenek polgárokat a 15-17. századi iratokban, latinul civis formában, mind a városokban, mind a falvakban, az ország minden szegletében. A közelmúltban derült ki, hogy nem általános fogalom, hanem nagyon is konkrét jelentése volt, és csak egy adott csoportra volt igaz.
Várháborúkkora 2019.12.04 14:37:00
@bloggerman77:

Nos még egy picit több dolognak kellene utánanézni. Nem árthat, ha a forráskiadványokkal kezdi.
Továbbá a figyelmébe ajánlom, hogy a történettudomány fejlődése nem állt meg, más szóval sok mindenben mást gondolunk ma, mint pl. 2-3 évtizede. Ahogy egyébként akkor is mást gondoltak, mint 100 éve. Több forrás válik elérhetővé és többen kutatnak, de hát ez a normális, a tudományos vita. Valaki ezt gondolja, valaki meg mást. Korántsem biztos, hogy minden részletében úgy volt mint a blogbeli írásban, de akkor talán Nádasdi Tamáson kéne számon kérni, hogy mért írta le a parancsában szó szerint ezt a hadszervezést 1552. július 25-én a Vas megyei Olad faluban. Egyébiránt egyező módon, mint Freisingi Ottó a 12. század közepén. Pedig aligha olvashatta azt a krónikát. Továbbá a nemesi hadfelkelés rendszere a 15. században is azon alapult, amin még a 19. század első felében is az 1805-ös győri csata idején.
Nézzük el szegény 16. századi kanizsai jobbágyoknak és zselléreknek, hogy mikor a levelüket pl. úgy írták alá, hogy "mi a kanisai polgárok fejenként", akkor nem olvasták el az idézett szótárt. Sőt amikor a levelükben azt is megmondják, hogy összesen 35-en vannak, nem tudhatták, hogy a város (oppidum) mind a kb. 800 lakosának általánosan véve polgárnak kellene lennie a mai tankönyvek szerint, és nem szólt nekik senki, hogy márpedig polgárok csak szabad királyi városokban élhetnek.
Valamint sajnos nem tanulták a mai iskolákban azt sem, hogy civisként mindenki lakos volt, így a városaik számára készült rendtartásokban (Kanizsa, Óvár, Vágbeszterce, Szigetvár stb.) botor módon különbséget tettek a polgárjogot bíró és a az azzal nem bíró emberek között, még faluhelyen is. Pl. 1565-ben a Zala megyei Zsigárdon és Újudvaron.
Kapuvár oppidumban ahol egyetlen jobbágy sem élt, az urbáriumok szerint mindenki zsellér volt a 16. században mindvégig, mert üléseikhez nem volt se föld, se rét, se halászvíz. Tudhatták ők, hogy elvileg jobbágytelken kéne élniük, és nem szabadna magukat polgárnak nevezni? Sőt az egységes jobbágytársadalom tagjaiként, ők is jobbágyok? Valószínűleg Önnel ellentétben sosem olvasták az elmúlt évtizedek ez irányú szakirodalmát. Csányi Ákos alighanem keveset járt a könyvtárba, mert egy levelében Zrínyi Miklós birtokait nagy uroszágnak nevezte, mert nem tudhatta, hogy ezzel a mai kor emberének mit sugall. Ahogy számtalan társa sem, akik urukat Nádasdi Tamást fejedelmüknek írták, mert lemaradtak a mai kor emberének ítéletéről, és a fejedelem szót még eredeti jelentése alapján, főember (fej ember) értelemmel használták. A sort hosszasan lehetne folytatni, akad néhány ezer példa.

Ezen az oldalon rengeteget talál: library.hungaricana.hu
Ezen az oldalon pedig sok ezer eredeti iratot is megtekinthet jó minőségű képekkel:
adatbazisokonline.hu/adatbazis/reformacio-kora-mnl-ol-1526-1570
Javaslom a magyar nyelvűeket kikeresni, biztos vagyok benne, hogy meg fog lepődni.

Izgalmas téma, a jövőben szentelünk egy írást e téma részleteinek is.

Eredményes kutakodást kívánok.
Sopron város - 1700 Mindenek előtt egy vallomással tartozom. Az alább közölt történet nem saját kutatásom eredménye, sőt elég régóta ismert és közkézen forgó história. Foglalkozott vele Payr György, Payr Sándor és Winkler Elemér és Szabó Jenő is. Az ügy Házi Jenőt, Sopron város legismertebb…..
Estei Hippolit, akit hét éves korában esztergomi érsekké tettek, a magyar egyháztörténetben és történelemben egyedüliként a prímási széket az egri püspökire cserélte Bakócz Tamással 1497-ben, hogy ne kelljen tovább a Magyar Királyságban időznie. Az ifjú „karrierpap” helyett Esztergomot, majd Egert…..
  A 2019. évi középszintű történelem érettségi egyik rövid esszé kérdése a középkori uradalmi földek három fő típusának, és az ahhoz kapcsolódó jogok, valamint kötelezettségek bemutatása volt. A probléma, ami miatt végül is tollat ragadtam, helyesebben a laptopom billentyűzetére tapadtam,…..
Az Erdély védelme és uralása szempontjából kulcsfontosságú Váradot a császári-királyi csapatok már 1688 laza blokád alá fogták. Majd két esztendővel később, 1690 tavaszán úgy tűnt, hogy a Giovanni Andrea Corbelli gróf vezette német és magyar katonaság sikert ér el, hiszen ekkora az erősségbe rendelt…..
Blogunkon belül egy új sorozat kívánunk indítani, amelyben a különböző olaszországi levéltárakban található magyar vonatkozású iratokból „mazsolázunk”. Ennek köszönhetően olyan ismeretlen gyöngyszemeket tudunk közreadni, amelyek ha nem is rengetik meg alapjaiban eddigi ismereteinket, ám új színt…..
A 16. századi háborúkba – Francia Királyságba, Itáliába, Németalföldre vagy a Magyar Királyságba – felfogadott német gyalogosok és lovasok részére a tábori élet mindennapjainak szabályozására különböző rendszabályokat foglaltak írásba. Tiltották a verekedéseket, a párbajokat, a szerencsejátékokat,…..
Gesztes vára 1588-1589-ben pár hónapig a figyelem, egészen pontosan a Habsburg-oszmán nagypolitika középpontjába került. Sorsát nem csak az egykori történetírók, hanem az első újság, az úgynevezett Fuggerzeitungok lapjai is megörökítették, az eseményekről beszámoltak. Istvánffy Miklós történeti…..
Egerről minden magyar embernek – kötelező olvasmányélményei miatt is – ugyanaz jut eszébe: 1552-ben hősiesen ellenálltak Ahmed pasa szerdár és Khadim Ali budai beglerbég vezette csapatok ostromának. Kevésbé terjedt el a köztudatban, hogy az egri királyi mezei had Rákóczi Zsigmond Obrist vezetésével…..
Az 1556-os esztendő tavasza rég nem látott háborúskodást hozott a Dél-Dunántúl magyar-török végvidékén. A Tujgon budai pasa vezette 1555 szeptemberi hadjárat során a mintegy 10 ezer főt számláló, és szinte a teljes török hódoltságbeli haderőt felvonultató sereg, miután szeptember 20-ára elfoglalta a…..
Várháborúkkora 2018.11.05 20:55:06
@rd2: Köszönöm, jogos, mert elírtam. Javítva! 1532.
Az 1561-es esztendő az addigra már majdhogynem fél évtizede fennálló török-magyar status quo végét hozta el. Az utolsó nagy hadjárat harc nélkül, az 1557 őszi győri táborozással végződött és attól fogva a kisebb portyákat leszámítva viszonylagos nyugalom honolt a Dunántúlon. Nem csoda hát, hogy…..
  A 16-17. században folyamán egy hadjárat, egy csata vagy egy ostrom alkalmával a magasabb katonai tisztséget betöltők is állandó veszélyben forogtak, hiszen nem egyszer katonáik élén rohantak az ellenségre, bizonyítva bátorságukat és rátermettségüket. Emellett azonban a táborokban terjedő…..
A mantovai herceg, Vincenzo Gonzaga (1587–1612) 1595-ben, 1597-ben és 1601-ben személyesen vezetett hadat Esztergom, Győr és Kanizsa falai alá. Mi sarkallt egy itáliai uralkodót arra, hogy a saját költségén kiállítson néhány száz lovast és a magyarországi hadszíntérre jöjjön velük, hogy az Oszmán…..
A török-magyar háborúk korának egyik részleteiben legkevésbé ismert időszaka az 1541 és 1546 közötti öt esztendő dél-dunántúli története. Jelen írásomban a szakirodalomból és korabeli krónikákból ugyan többé kevésbé ismert, de jobbára rosszul datált, vagy tévesen szereplő eseményeket igyekszem…..
Várháborúkkora 2018.09.23 19:05:55
@Oldfan: Elfogadva!
A Kaposvár török ostromát bátran álló magyar védők helyzete gyorsan válságosra fordult, mikor a Szél Péter vajda vezette hajdúk, mintegy 100-an, szeptember 16-17-e éjjelén kiszöktek a várból. A megmaradt védők Torma Márton porkoláb vezetésével a belsővárba zárkóztak, míg Tujgon pasa hada megszállta…..
Ha manapság eszünkbe jut Eger, akkor minden bizonnyal a jó egri bor mellett Dobó István és az erősségbe küldött vagy szorult fegyverforgatók és az egri nők hősiessége jut az eszünkbe. Ez nem is véletlen, hiszen kötelező olvasmányaink között ott találjuk Gárdonyi Géza Egri csillagok című művét, és…..
Az elmúlt közel másfélszáz esztendőben a történettudomány iránt érdeklődők széles köre több forráskiadványban is olvashatta, szemtanúja lehetett, hogy az erős Fekete Bég szülei, Kanizsai Orsolya és Nádasdi Tamás nádor nem csupán elfogadták vagy tisztelték, hanem – a korban egyáltalán nem általános…..
Várháborúkkora 2018.09.08 19:03:59
@martineden: Köszönöm, javítva.
Várháborúkkora 2018.09.08 20:25:04
@Cspety: Kedves Csordás Péter!
Kérem írja meg, melyik cikkre gondolt, mert Asztalos Bernadett: Gyermeknevelés Nádasdy Tamás udvarában (2013) című kiváló cikke sem a születés idejét nem említi, sem Sennyei leveleit nem idézi, mivel nem a születés eseményéről szól, mint jelen blog. Doktori disszertációja sajnos teljes terjedelmében nem elérhető, tézisei alapján pedig nem derül ki, hogy erről is részletesen szó esett volna benne. Doktori dolgozata könyv formában sosem jelent meg. Sennyei Ferenc fentebbi levelei legjobb tudásom szerint sehol sem jelentek meg, még részleges közlésben sem.
Várháborúkkora 2018.09.08 20:29:08
452 éve a mai napon esett el Sziget vára. A közelmúltban előkerült egy levél, melyben a vár elestének eddig nem ismert pontos idejéről adott hírt Czobor Imre, Kanizsai Orsolyának.   A várvédők emlékezetére alább olvashatjuk az eseményt megörökítő levél egy részletét: 1566.…..
A mohácsi csatát az évszázadokkal korábbi és mai közbeszéd és közgondolkodás is a trianoni békediktátumhoz hasonló traumaként kezeli, éli meg. Az elmúlt másfél, két évszázadban a magyar történetírás majd’ mindegyik generációja, olykor heves és a tudományos világ kereteit is túllépő vitákat generálva…..
Aligha akad olyan várlátogató turista aki a sokszor csak térdig érő falak között sétálva ne képzelné maga elé miként is nézhetett ki egykor teljes valójában az adott vár. Az utóbbi évek technikai fejlődésének köszönhetően egyre több számítógépes 3D grafikai rekonstrukció illetve videó készült a mára…..
Kanizsai Orsolya ismeretlen művész 17. századi festményén Az ország három részre szakadása után politikai és kulturális központ nélkül maradt királyi Magyarországon a főnemesi udvarok vették át az egykori királyi udvar szerepét. Ezen főnemesi családok közül többen is Mohács után emelkedtek ki a…..
„Váradot pedig midőn ősztől fogva erős bloquáda által tartotta volna a német épen a jövő kaszálás-ideig, akkor generál Hajszler újabb haddal s lövőszerszámokkal menvén alája, és keményen megszorítván őket, segítségek sohunnan nem jövén, noha nehezen menének rá, mert híres vitéz emberek valának…..
A címbeli kérdésre bármily meglepő, a helyes válasz az, hogy egyik se! A képen látható Tátika várban se kapitány, se várnagy nem volt a 16. században. Egy korábbi bejegyzésünkben már vázlatosan bemutattuk a váraink katonai szervezetét, így most egy új sorozatot indítva az egyes tisztségekről fogunk…..