Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Lobo Marunga

0 bejegyzést írt és 733 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vecséstől dél, dél-keletre. Halompuszta, Halomegyháza középkori templomának helye, templomdomb. Mivel érdekelt, felkerestem az egykori Halomegyháza pusztatemplomának helyét, ahol a középkorban templom állt. (nem azonos Vecsés középkori templomának helyével, az máshol volt) A régi térképek…..
Lobo Marunga 2024.10.31 08:02:45
@gigabursch: Mindig is érdekelt, hogy használják-e ezeket, és ha igen, hogyan. Mert védeni nagyon védik, ami azt jelenti, hogy érinthetetlenek, de jól látszik, hogy karbantartás se érinti őket. Nehéz elhinni, hogy a lézerek és műholdak világában ezekkel lehet még pontos méréseket végrehajtani. Ellenben ha valakinek van róluk egy térképe (gondolom, van), akkor jó tájékozódási pontok lehetnek.
Cegléd, Szűcstelep Régi leírások nyomán. A ceglédi Szűcstelepen 1926-ban házépítés közben egy agyagfazékban több ezer darab XVI. századi ezüst, magyar dénárt találtak. Cegléd, Szűcstelep, Fűtőház utca napjainkban: Szűcstelepen egykor a szegényeknek és vasutasoknak parcelláztak fel földeket - a…..
Lobo Marunga 2024.10.21 14:29:41
Remek témát vetettetek fel megint. :)
Létezik az agyaggödör, a vályoggödör, az agyagvető, a vályogvető, az agyagvető-gödör és a vályogvető-gödör kifejezés is. És akkor van még agyagbánya is, de vályogbánya nincs.
Na merthogy: Az agyag egy természetben előforduló anyag, a vályog viszont mesterséges, ezért vályogbánya nem lehet. Eddig pipa, innentől kicsit bonyolultabb.
Az agyag esetében a vetőnek nem sok értelme van, mert ha tisztán agyagból készül a tégla, akkor téglavetőről szokás beszélni, nem agyagvetőről. Ennek ellenére van ilyen szó, használják is pl. régészek, de valószínűleg helytelenül. Ily módon az agyagvető-gödör még helytelenebbnek tűnik, ami oké lehet, az mérettől függően az agyaggödör vagy az agyagbánya, és így már lényegtelen a kitermelés célja is, akár vályog is lehet a cél.
Na de! A vályognál ugyanez nem áll meg, mert azt nem lehet bányászni, azt ki kell keverni. Utána jön a vetés, ami a téglánál (bármilyen anyagból) a formába való belevetést jelenti. Amit nem gödörben csinálnak. Ergo a vályogvető-gödör is helytelen kifejezés, a helyes a vályogvető.
Vagy mégsem? A vályog vetésének első lépése a vályog kikeverése, ami viszont gödörben történik, vagyis mégiscsak lehetséges a vályogvető-gödör, ami a vályogvetés egy munkafázisához kell. Tehát mégis csak helyes kifejezés. De akkor már lehetséges agyagvető-gödör is a normál téglavetéshez, amiben az agyagot vízzel (meg mondjuk esetleg szalmával) elegyítik.
Tehát: Ha bármilyen vető-gödörről beszélünk, az nem a nyersanyag kitermelésére szolgáló hely, hanem a végtermék előállításának, a konkrét alapanyagnak a kikeverésére szolgáló hely, ami mellett vagy aminek közelében a vetés maga zajlik. Mivel az ilyet is ki kell ásni egyszer, akár ennek létrehozásakor is kerülhet elő régészeti lelet, de valószínűbb, hogy amiről itt szó van, az egy agyaglelőhely, tehát nem agyagvető-gödör, hanem agyaggödör.
Lobo Marunga 2024.10.21 15:57:09
@gigabursch: Most lefejeltem az asztalt... :) Azt hiszem ezért már megérte ezt a posztot összehozni.
romtúráim Kápolna a kanyarban 2024.10.06 23:28:54
Újszilvás külterület, egykori Félegyházi tanya, majd későbbi Monori tanya mellett. A cím vélhetően téves, ugyanis nem egy kápolnáról, hanem egy régi templomról van szó, amelyet viszont az 1941. évi katonai felmérés térképe kápolnának jelöl. A templom - vagy egykor talán kápolna - a jelek szerint…..
Lobo Marunga 2024.10.09 15:37:18
Nagyon érdekes poszt. Főleg a kápolna-templom dilemma, ami elég nehezen bogozható:
A kápolna fogalom nagyon sokat változott az idők során, és több értelmezése is van. Eredetileg Szt. Márton köpenyének őrzési helyét hívták így (capella), innen az elnevezés. Olyan oltárral rendelkező helyiséget jelent, amiben engedéllyel lehet misézni, és rendszerint nincs benne állandó jelleggel elhelyezve Oltáriszentség. Lehet önálló épület, vagy más épület (templom, kolostor, kastély, kórház stb.) része. Emiatt a meghatározás miatt alapvetően katolikus fogalom, protestáns templomot nem szoktak kápolnának nevezni. A mérete jellemzően kicsi, de nem ettől lesz kápolna. A római Sixtus-kápolna pl. meglehetősen nagy. Egy épület kápolna-mivolta tehát funkcionális, illetve egyházjogi kérdés, a megnevezése viszont lehet hagyomány is. A gödöllői kastélykápolna pl. évszázadokig volt Gödöllő katolikus temploma, de mindig is kápolnának nevezték.
Na tehát. Ha ez emlékként épült, az jellemzően kápolna lenne, de mivel református, helytállóbb a templom megnevezés. De ha már korábban is ott volt, akkor éppen akár kápolna is lehetett. És micsoda most? Nem református templom. Hogy kápolna-e az egyházjogi kérdés, mert ha nincs benne oltár, és nem lehet benne misézni, akkor nem az. Tehát most csak egy egyszerű épület, ami egykor templom (és talán kápolna volt). De ez persze csak okoskodás, 10-ből 9 ember azt mondaná rá, hogy kápolna, és nincs is ezzel baj...
romtúráim Királytanya 2024.10.01 23:29:17
Az abonyi Királytanya egykori lakói - mikor a tanyában még élet volt - talán nem is gondolták, milyen régi és titokzatos emlékek mellett és helyen élnek. Alternatív címek: A Királytanya középkori kincsei, Árpád-kori éremkincs egy abonyi tanya szőlősében, Az abonyi Hegyes-halom kincsei közül...stb,…..
Kishazánkban az elmúlt évtizedekben számos építkezési trend vált népszerűvé, de nem mindegyik állta ki az idő próbáját. Most olyan divatos megoldásokat veszünk górcső alá, amelyeket talán nem ártana újragondolni. Célunk nem a kritika, hanem hogy együtt fedezzük fel a modernebb, fenntarthatóbb…..
          Azt hiszem, alig akadhat olyan fiú széles e hazában, kinek figyelmét még soha nem keltették fel a modern hadviselést alapvetően átalakító lánctalpas acélszörnyek. Noha az egyes technikai részelemek (robbanómotor, lánctalp, hátultöltő ágyú, modern acéllemez) már legkésőbb a századfordulóra…..
Lobo Marunga 2024.09.21 22:21:32
@gigabursch: Jó az tűzlégynek is, rokona a vajlégynek meg a sárkánylégynek. Amúgy érdekes, hogy miért így nevezték el a legerősebb változatot, ennek jó lenne utánajárni.
Magyarország (Magyar Televízió), 66 perc, színes, vígjátékRendező: Mihályfy SándorOperatőr: Kecskés LászlóForgatókönyv: Schwajda György, Rideg Sándor regényébőlSzereplők: Olvasztó Imre, Horváth Teri, Koltai Róbert, Haumann Péter, Csákányi László, Pécsi Ildikó, Bánhidi László, Szilágyi István, Molnár…..
Lobo Marunga 2024.09.13 13:10:56
Érdekes dolog ez, ahogy írod is, hogy nehéz megfejteni a sikerének a titkát. Nyilván nem mindegy, ki min van szocializálva, ki mikor mivel találkozik. Én is régóta ismerem a Bakterházat, de igazából elejétől a végéig felnőtt koromban néztem végig először. Egyetlen mosoly nélkül. Semmi vicceset nem találtam abban, hogy az egyébként kiváló Hauman Péter vörös fejjel és tele szájjal ordítozik, aztán összedől a ház. Meg hogy hahaha, megdöglött a ló. Nyilván mondom, hangulat és hozzáállás kérdése, meg kicsit ízlésé is, tök ugyanaz a szitu mint az Üvegtigris vagy a Mi kis falunk. Egyszer se röhögtem rajta. Nem vagyok megkeseredett, humortalan alak, és nem vagyok kifinomult sem, de egyszerűen nekem nem vicces, hogy valaki primitív, bunkó és hangos. Viszont sokak számára ez vicces, ezért a népszerűség. Talán. És itt akkor meg jön a kérdés, hogy de akkor egyébként mit is akar ez a film, és erre már nagyon nehéz a válasz. Emberek kisszerűségét ábrázolni, és ezzel görbe tükröt állítani a világ elé? Oké, de ki nézzen ebbe a tükörbe? A kor? Milyen kir ez? A vasutasok? Ugye nem? A lókupecek? A csendőrök? Nem tudom. A szatírának is van célja, és azt itt nem látom. Pedig ott van az biztosan. Csak elfedi a röhögés, hogy némádeviccesezabendegúzhe! és a röhögő észre sem veszi, hogy máris ott van a szereplők szintjén. Lehet, hoyg ez a célja? Akkor bejött...
A tó iszapjában egy aranygyűrű szinte biztosan található. Ezt onnan tudom, hogy a gyűrűt magam dobtam a tóba 2005 év körül világoskék, nyitott dobozával együtt, ami egy darabig még úszott a víz tetején, majd ezt követően valószínűleg elsüllyedt. Ha jól emlékszem, abban az időben a tó még…..
Régi leírások és elbeszélések nyomán. Vélhetően mindmáig ismeretlen sírok rejtőznek - vagy rejtőzhetnek - a Putrisaroktól délre, a csemői egykori Halásztelep területén -  amely sírok egyszer már előkerültek, de azokat vissza is temették. Térképészeti pont Csemő-Halásztelepen, egy…..
Lobo Marunga 2024.08.24 18:56:45
@l.balays: Erről a homokba szúrt és onnan elvitt kardról jutott eszembe, hogy hányszor megdöbbent, eleink milyen gyökér módon álltak hozzá a régmúlt emlékeihez. Tulajdonképpen az a jobb, ha valami nem került még elő, mert akkor még van esély rá, hogy megvan.
A holland főváros háború utáni 30 éve meghökkentő képeken Ben van Meerendonk fotói csaknem három évtizedet ölelnek át Amszterdam mindennapjaiból. Ezekből válogattam ki a legfurcsábbakat, harmincegy képet. Nyári tematikus ismétlőválogatás, 31 képpel!  1946. november. Kerékpárosok egy játékpálya…..
A bejegyzés tárgya: ismeretlen objektumok nyomai a szántóföldön Helyszín: Cegléd, külterület Fotózás közben, véletlenül észleltem a szóban forgó két objektumot Cegléd külterületén az egyik szántóm, majd a területet a fényképek alapján a későbbiekben tettem nagyító alá és próbáltam kielemezni. A…..
A késői középkorban a Balkán északi részén két állam-kezdemény jött létre, melyeket elsősorban román havasi pásztorok laktak (más népekkel közösen). Az egyik Havasalföld volt, mely hozzávetőleg a Déli-Kárpátok és a Duna közti területre terjedt ki. A Kárpátoktól keletre (hozzávetőleg a…..
Lobo Marunga 2024.07.20 08:55:35
Érdemes az idegen nyelvű térképek Magyarországra vonatkozó megnevezéseit tanulmányozni. Sok mindent megmagyaráznak abból, hogy mit és miért gondolnak rólunk nyugaton, és az hogyan különbözik attól, amit mi gondolunk magunkról. Érdemes lenne ezekről párbeszédet indítani történészek és nyelvészek részvételével. Én nem vagyok történész, nyelvész se nagyon, de azonnal szemet szúr a második és harmadik térképen az Austrian Empire és az Empire of Austria megnevezés, amik közül az előbb fel sem tünteti Magyarországot még a birodalom részként sem, és az erélyi városoknak is a német nevét jelzi. Mi ezt nyilván nem így értelmezzük, a Magyar Királyság nem része, sose volt része az Osztrák Császárságnak. Unána feltűnik németül az Ausztria-Magyarország, amit használunk mi is, végül személyes kedvencem, az Austro-Hungarian Empire. Már történésznek is jeleztem, azt mondta, van benne valami, hogy mindent el kellene követni ennek a kifejezésnek a kiirtásáért. Magyarul ezt ugye Oszták-Magyar Monarchiának szoktuk nevezni, de a közismert angol kifejezés nem igazán ezt jelenti. Nem Austrian-Hungarian Monarchy, hanem Austro-Hungarian Empire. Vagyis nem azt fejezi ki, hogy Ausztria és Magyarország egy közös uralkodó személye által szorosan összekapcsolódó két ország, hanem azt, hogy van egy császárság, ami ráadásul Hungarian, azaz magyar, és mellékesen van egy jelzője, ami utal Ausztriára. Az Austro-Hungarian Empire magyar fordítása valami olyasmi lenne, hogy Ausztro-Magyar Császárság. Elég hülyén hangzik, és nagyon más, mint ami a mi fejünkben van a korszkról. És nézve ezt az Austrian Empire (benne Magyarország) és Austro-Hungarian Empire kifejezéseket a térképeken érthetővé válik, honnan a vélekedés, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, vagy (angol nyelven olvastam ilyet!) hogy Trianon felszabadította Magyarországot az Osztrák uralom alól.
Kérem, a történészeket, nézzék el a témába nem egészen illő és valószínűleg szakszerűtlen hozzászólásomat, arra akartam csak felhívni a figyelmet, hogy jó néha kívülről nézni magunkat, és elgondolkodni rajta, mit és miért gondolnak rólunk, mit és miért gondolnak másképp rólunk vagy magukról mások.
Az egyik kedvenc képregény sorozatom a Kázmér és Huba. Bill Watterson írta, rajzolta, egyebek. Anno a jubileumi válogatással már megismertettem olvasóinkat, de a két rosszaságból sosem lehet elég. Gyerekként a Garfield magazin lapjain olvastam Kázmérékat, és őszintén kétlem, hogy bármit is értettem…..
Filmbook Blokád (2022) 2024.07.12 06:00:00
Az emberek mindezt elfelejtik majd, mert ötven forintról százra, később ötszázra, majd még tovább emelkedik a benzin ára. De azt sosem felejtik el, hogy ki fordította A gyűrűk urát! A nép Árpi bácsija! Máris 80%-kal emelkedett a tetszési indexem. Mert attól még, hogy valaki népszerű, nem biztos,…..
Lobo Marunga 2024.07.15 12:57:23
@gigabursch: Hát azt én se tudom, hogy az angolhoz képest milyen, de mint magyar szöveg, döglött, gagyi, sótlan, helyenként rosszul szerkesztett... stb. De ebbe te látom, rendesen beleástad magad, én csak olvasóként, érzésből reflektálok.
A következő kritika szintén egy régebbi, még Szegeden írtam, egyike volt első filmkritikáimnak. Tessék így olvasni tehát, amúgy is akarok majd erről a filmről egy hosszabb lélegzetvételű írást, de az nem a közeljövőben lesz. (És ahogy az első újraközléstől eltelt 15 év mutatja ezúttal könnyen álltam…..
Mocskos, véres, erőszakos, de legendás leszámolás az egykorvolt Vadnyugattal! 1913-ban egy megfáradt rablókból álló banda utolsó rablására készül, majd a balul sikerült akció után Mexikóba menekülnek, ahol egy korrupt tábornokkal kerülnek üzleti kapcsolatba, majd összetűzésbe. Sam Peckinpah (Dundee…..
Az elhagyatott kórházak mindig is különleges vonzerőt jelentettek a városi felfedezők, fotósok és történészek számára. Ezek az épületek, amelyek egykor az élet és gyógyulás helyszínei voltak, ma az idő múlásának és az emberi történelem változásainak tanúi. Egy ilyen kórházban járva az ember szinte…..
Lobo Marunga 2024.05.22 07:46:15
Gomba község Tartalom: - a Rózsa utcai, múltba veszett zsidótemető  - kitérő: Monor feledésbe merült izraelita temetője - a gombai aranykoporsók legendája - a Fáy András utca feletti térképjel  A Rózsa utcai zsidótemető A Rózsa utcában a XIX. században zsidó (izraelita) temető volt.  A…..
romtúráim Klementina-major 2024.03.21 21:34:39
A régi időkben virágzó települést, Pusztavacsot is romba döntötte a török hódoltság. A hely 1690-ben az összeírások szerint teljesen lakatlan, majd később - a Koháry grófokat követően -  a Coburg hercegek tulajdonába került. Az egykori Klementina-major a Szász-Coburg-Góthai hercegi család számos…..
Ezen a helyen már több, mint 200 éve csárda állt és csárda áll ma is, ahol Petőfi is megfordult, aki a fogadóról egy költeménnyel emlékezett meg az utókor számára. A csárda elnevezései közül: Kutya Kaparás Csárda, Kaparási csárda, Kutyakaparási csárda, Kutyakaparó csárda Mai és legismertebb…..
Ajka híres a dinoszaurusz ősmaradványokról, és az ajkaitnak nevezett borostyánról. A település területén több felhagyott szénbánya található. Az egyik leghíresebb a Csingervölgyben található Ármin-bánya. Az aknában 1909-ben egy bányaszerencsétlenség történt. Az akna helyén egy bányászmúzeumot…..
Lobo Marunga 2023.09.24 12:41:02
@Gutowsky: Hopsz! Mikor lesz geotóp nap?
Lobo Marunga 2023.09.24 12:42:17
@Gutowsky: Amúgy Halimbán a Pityer-dombot ki ne hagyd, főleg, ha sünt akarsz. Fentebb valamelyik kommentbe belinkeltem Szabó Márton cikkét, az alapján megtalálod.
Lobo Marunga 2023.11.26 10:56:18
@Gutowsky: Szép! Van ott még sok minden, érdemes nézegetni. Ilyen a dudari meddő is. A fénykora már rég véget ért, de aki azt nem ismeri, és most megy oda, annak se lesz csalódás.
Pusztavám egy község a Vértes szélén, a bauxitbányászatról híres Gánt szomszédságában. A két települést egy út is összeköti, melyről több, már felhagyott eocén korú barnakőszénbánya nyílik. A szenet korallos mészkő, agyag, agyagmárga, helyenként folyami kavics fedte. A szürke színű mészkő…..
Lobo Marunga 2022.01.19 17:54:18
@heyjoe: Hát arrafelé legfeljebb a kullancsok. Van ott komolyabb út egyébként több is, meg valami tanösvény is, de ahol a pirosnak kéne lenni, ott ultragáz. Azért majd még visszanézek máskor más úton.
Lobo Marunga 2022.01.20 08:26:37
@heyjoe: Kb. stimmel. Én is így indultam, az én térképem szerint valahol ott a 2-es és a 3-as szám között van egy leágazás a pirosra, ami eszerint már jelölve sincs. Kipróbálom, köszi.