Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Dany Reese

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Pontosabban a nagy átlag Magyarországon élő 20 és 50 év között lévő nők feministák e valójában? Ahogy egyre több nővel beszélgetek a nemi szerepekről, családról, párkapcsolatokról, önmegvalósításról körvonalazódik bennem egy felismerés. Nyilván akit én személyesen…..
Dany Reese 2015.12.30 03:05:17
Szerinted ezt gondolja egy átlag magyar nő? Szerintem egyáltalán nem. Egyáltalán nem várjuk el, hogy könnyített pályán juthassunk előrébb, azt várjuk el, hogy ne induljunk hátrányos helyzetből. Neme alapján várja el a jutalmakat? Mégis miféle jutalmakat? Nem fogunk egy férfit tisztelni? Miért nem? A férjünket, a barátainkat, a főnökünket, már miért ne tisztelnénk? Azt mondod akkor sem, ha a munkájával a férfi tartja el a nőt. Egyrészt azért nagyon kevés olyan háztartás van, ahol a nő nem dolgozik és szó szerint eltartják, másrészt a tisztelet nem pénzfüggő, nagyon sok más miatt is fel lehet nézni a másikra és tisztelni, főleg egy párkapcsolatban, ahonnan ha ez hiányzik, ott valami régen rossz. Szeretitek a hagyományos szerepekben hívő nőket? Vagyis ha én azt tartom normálisnak, ha otthon maradok, háztartást vezetek és gyereket nevelek. Ez kell? És hány férfi tudja biztosítani hozzá a feltételeket? Hogy nekem ne kelljen dolgozni? Hát nem sok. De ha úgy is van, persze, hogy az egy kiszolgáltatott helyzet a nőnek! Hiszen nem dolgozik, nincs tapasztalata, ha rosszul alakulnak a dolgok, válás esetén 20 év múlva mit kezd magával egyedül? Hogy fog utána boldogulni? Az addigi életszínvonalat fenntartani saját és gyerekei számára? Nem egyértelmű, hogy továbbra is támogatni fogják őt. Ha meg szeretne karriert? Mert okos és jó abban amit csinál és van fejlődési lehetősége? Miért ne akarhatna jobb állást? Ha valakinek nem a gyereknevelés az életcélja, rögtön hasonló marhaságokkal dobálják. Miért ne akarhatná magának megteremteni a vágyott életszínvonalat? Amíg nem jön a herceg fehér lovon, miért ne küzdhetne meg ugyanazért az előléptetésért, mint férfi kollégái, ha a tudása és végzettsége megengedi. És ha szereti a munkáját, amit csinál, miért kéne feladnia, miután megjött a herceg? És ha a herceg nem tudja eltartani? Mondja neki, hogy sajnos nem fér bele a hagyományos családmodellbe, úgyhogy tipli van, mert az ilyet - a te szöveged mintájára: elviseljük, de az ilyenhez nem megyünk hozzá és nem szülünk neki gyereket.
Vagy bocs, nem is. Majd keresünk valami szarabb melót, hogy meglegyen az idill.
Dany Reese 2015.12.30 22:07:20
@zombigyilkos:

"Sehol nem indultok hátrányos helyzetből"
Ha nincs gyerekem, nem vesznek fel/léptetnek elő, mert előbb-utóbb lelépek szülni, ha adott esetben nemrég mentem férjhez, csak hab a tortán. Ha már szültem, akkor azért nem vesznek fel, mert jó eséllyel én fogom hordani a gyereket oviba, iskolába, és túlóra és hasonlók szóba sem jöhetnek, mert egyszerűen el kell értük menni.
Ez valóban sehogysem hátrányos, ellenben roppant előnyös helyzet.
És nehogy azt mondd, hogy ez hiszti, ez a valóság sajnos.

"nagyon kevés olyan háztartás van, ahol a nő nem dolgozik és szó szerint eltartják"
Majd szólj az értelmező szótár szerkesztőségének, hogy a "nagyon kevés" az újabban nagyjából 80-90%-ot jelent...
Te hol élsz?? Biztos sokan kíváncsiak lennének rá hol van ilyen, hogy a nők 90%-a nemhogy férjhez megy, de még el is tartják. Ezt nem gondolhatod komolyan...

"A válások 80%-át nők kezdeményezik."
Szerintem nem releváns, szerinted meg maradjanak csak a szar házasságukban, amiben nyilvánvalóan nem érzik jól magukat. Az többek között jó a gyereknek is.
A válás utáni váltott elhelyezés szerintem kifejezetten rendben van. Az, hogy ilyenkor nem kapnak tartásdíjat, gondolom mert feltételezhetően a ktg-ek is közösen terhelődnek, szintén jogos. Bár hogy ez működjön, az anyának is dolgozni kell. És megint nem biztos, hogy ha nem váltott az elhelyezés, hogy jön ez ide, amikor a tartásdíjat a gyerek ellátásának támogatására adják (mivel figyelj: egy gyerek sokba kerül és közös akció, jobb esetben döntés eredménye), nem hajfestékre és tamponra. De ha arra akarja költeni az eszetlen anyuka hát pórul jár, ugyanis a tartásdíj nem elég kettejük eltartására. Ugyanoda jutunk: az anyának márpedig szüksége van a melóra, ha nem akar éhenpusztulni. Márpedig tapasztalat híján ez nehéz, akárhogy szépítjük, én pedig erről beszéltem.

"És hány férfi tudja biztosítani hozzá a feltételeket?"
A többség tudná.
Már ha nem vonnák le a fizetésének a felét adó formájában, hogy utána azt a pénzt a ti korai nyugdíjatokra, az ingyenes felsőoktatásotokra, meg a bújtatott körömreszelő melótok (állami bürokráciában "dolgozó" több százezer nő) fizetésére költse az állam. De mivel állam bácsi a férfiak pénzén eltart titeket, így a férfi hazavitt jövedelme sokkal kevesebb lesz, míg ti piszlicsáré melókat végeztek közel ugyanannyiért."

Kit érdekel, mit tudnál, HA...Én is sok mindent tudnék, HA.
Elárulom, hogy a nők fizetéséből pont annyit vonnak le, mint a tiédből. Ne legyen az a tévképzeted, hogy engem a te adódból fizetnek.
Állam bácsi a férfiak pénzén tart el minket? Ez az egész egy vicc, amit írsz. Piszlicsáré melókat végzünk? Legyen igazad, csak ha megint azzal jövök, hogy többet akarok, mint valami fis-fos piszlicsáré meló, akkor meg azért piszkálsz, mert mit képzelek én, hogy jobbat akarok. Tessék eldönteni.

"Egyébként a logikus életpályamodell egy értelmes nő számára:
- ELŐBB gyereket vállalni és nevelni, még fiatalon.
- UTÁNA karriert építeni, gyereknevelés után (ha akar)."
Érettségi után 18 évesen, vagy egyetem után 22 évesen nagyon szép és jó, aki családot tud alapítani. Aki elég érett a gyereknevelésre, és olyan társat is talál, aki szintén. Komolyan. De szerintem a többség nem tart ott még akkor.
Bár a gyerek eltartása legalább nem lehet probléma, mert pályakezdő apuka úgyis biztos eltartja őket jól, pedig az anyuka munkaviszony nélkül közel annyi "jutalmat" nem fog kapni. De aztán 25-26 évesen majd kapkodni fognak érte a munkaadók, mert nem felejtette el amit tanult, a tapasztalat hiánya nem gond, és ha valóban karriert szeretne, nem pedig körmöt reszelni, akkor annak az elején igenis küzdeni kell, ami biztos menni fog, amikor kéthetente szabira megy majd, amikor beteg a gyerek, és amúgyis 4re ott kell lenni az oviban. Ezt csípik igazán a munkaadók.
Az a baj ezzel, hogy ehhez az életpályamodellhez, hogy jól működjön még hosszútávon is, két nagyon-nagyon biztos anyagi és érzelmi háttért biztosító családból származó fiatal kell. Ez sajnos nagyon keveseknek adatik meg. (azoknak biztosan nem, akiknek a szülei 20 évesen rossz párt választottak, mert annyira tisztában voltak vele mire vágynak, mert fingjuk nem volt milyen a való élet, hiszen egész addig zsebpénzen éltek és a gyereket a nagyszülők padlására szülték mert egy albérletre sem tudtak összekaparni. Tulajdonképpen szülhetnénk általános után is, minek várni az érettségiig, úgyis otthon kéne főzőcskéznünk életünk végéig, ahhoz meg minek, a jól kereső pasi aki meg eltart majd biztos arra bukik majd, hogy agyilag a szorzásig jutottunk)