Regisztráció Blogot indítok
Adatok
János Hábel

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Tudja Ön, hogy hol volt Budapesten az Akasztófa-hegy? És a Banyaháza? No és a Lófejtisztás? Van egy pedánsan összeállított cédulakatalógus Rexa Dezső hagyatékában, amiből kiderülhetne hol találhatók ezek a helyek, valamint több száz félig-meddig elfeledett budapesti földrajzi névre is magyarázatot…..
A pécsi zsinagóga ma „Ez és csak ez a mi hazánk, amelyet nem fogunk megszűnni szeretni még akkor sem, ha bármilyen súlyos és válságos helyzetbe sodor bennünket a gyűlölség, a félrevezetett tömeg és a rosszakarat.” Egy pécsi zsidó elöljáró szavai 1938-ból Kérelmező levelek a zsidó vagyon…..
János Hábel 2017.09.18 09:49:39
Köszönöm az I. Pécsi Zsidó Fesztiválról szóló reflexiót. A képaláíráshoz két pontosítást szeretnék fűzni: szeptember 2. hétvégéje immár sok éve az "Örökség Napok" időpontja is. A szombati, zsidó családokat bemutató városnéző séta , és a vasárnapi vezetés a zsinagógában és állandó kiállításában a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. által szervezett rendezvény volt, a pécsi "Örökség Napok" kínálatának része. Bizonyára az vezethetett a félreértéshez, hogy e programok az I. Pécsi Zsidó Fesztivál (szeptember 10-17.) idejére estek.
A másik pontosítás: nincs történészi végzettségem, így a "titulusom" - ha már kell hogy legyen - jó esetben helytörténeti kutató.
Mint tudjuk, mindig az éppen uralkodó politikai irányvonaltól függ, mire és kire szabad, sőt kell, emlékez(tet)ni, is mire, ill. kikre nem. A politikai ideológia természetéből fakadóan saját értékrenszere alapján válogat, ki a jó ember, és ki a gazember.
Kétségtelen, hogy a dr. Esztergár Lajos által - még polgármesterré választása előtt - Pécsett megindított szociálpolitika új és példamutató kezdeményezés volt a két háború közti Magyarországon, mivel ezt a feladatot addig jórészt az egyházak karitatív tevékenysége igyekezett lefedni. A "Dunátúl" többször is hírt adott arról, hogy épp melyik város képviselői érkeztek Pécsre, hogy tanulmányozzák a "szociális kérdés" helyi megoldását.
Ugyanakkor az is tény, hogy dr. Esztergár Lajos kezdeményező módon - a kormányrendeleteken túlmenően - szerepet vállalt a "zsidó fajú egyénnek" minősített pécsi embertársai kifosztásában. "Erkölcsi nagyságát" jelzi, hogy nem saját zsebre dolgozott, hiszen a polgármesteri fizetéséből kényelmesen megélt, hanem - saját megfogalmazása szerint - a "keresztény kisemberek" és a város érdekét tartotta szem előtt. Röviden összefoglalva 1944-es ténykedését: hullarablóvá vált, mégpedig sok ezer meggyilkolt pécsi ember kirablójává. Természetesen ezt is a szociálpolitikája részének tartotta.
Mint a kormányrendeletek végrehajtója helyi intézkedéseivel több pécsi embert, házaspárt és családot juttatott el a végső kétségbeesésbe, akik részben még a gettóba kényszerítésük előtt, részben a gettóban vetettek véget életüknek. Övezze bár Esztergár emlékét hivatalos dícsfény, és ha nem is illik rá emlékeztetni, ill. felhívni rá a figyelmet, de a kultuszát mégiscsak meg-megcsapja az 1944-ben elpusztított pécsi zsidók és zsidónak tekintendő személyek hullabűze.