Regisztráció Blogot indítok
Adatok
devi

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.03.11. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
A mi Veresegyházunk Bemutatkozik a Mézesvölgyi Általános iskola. 2008.03.04 12:16:00
Egy nagyon szimpatikus, közvetlen bemutatkozásnak lehettünk tanúi valamennyien. Az igazgatónő bemutatta kollegáit a leendő tanító néniket. A tanítók egy-egy részterület tanításáról tartottak rövid és közérthető előadást. Minden kérdésünkre választ kaptunk érthetően…..
devi 2008.03.12 18:50:50
Kedves Őrző!
Úgyan még mindig a névtelenség homályába burkolózva, de azért köszönöm, hogy megírta véleményét a hozzászólásomra. Igaza van abban, hogy a vélemények különbözőek lehetnek, és abban is teljesen egyetértek Önnel, hogy úgyanazt az előadást, bemutatkozást, "tálalást", sokan sokféle képpen értelmezhetik. Nekem nem is ezzel van a problémám. Mi magunk sem vagyunk egyformák, és éppen ettől olyan változatos a világ. Ami nekem, és még sokaknak bántóan hatott az az, hogy Ön eléggé "görbe" tükrött állított, és a személyes benyomását, mint tényt közölte, (legalábbis nekem, ill. nekünk ez így jött le). Higgye el, nem állt szándékomban kioktatni, vagy megbántani Önt, és a véleményét sem akartam félresöpörni, de úgy gondolom, hogy nem állhatom szó nélkül, hogy olyasmiről, amiről igen csekély információja van, ilyen negatív írással szegje kedvét azoknak a szülőknek, akik még a nagy döntés előtt állnak.
Tisztelettel: Deák-Tóth Éva
devi 2008.03.13 17:47:13
devi 2008.03.12 12:14:56
Kedves Őrző!

Örülök, hogy megtalálta gyermekének a megfelelő iskolát. Én is úgy látom, hogy nem mindegy az, hogy a szülőnek bizalma van-e az iskola, és az ott tanító tanárok felé. Amúgy is nehéz elengedni gyermekünk kezét az iskola, ill. osztály ajtajában, fontos, hogy érezzük: a gyermekünk jó, biztonságos helyen van, ott ahol neki lennie kell. Valóban a Mézesvölgyi Általános Iskola egy jól felszerelt, gyönyörű, szinte minden igényt kielégítő iskola. Gyakran járok arra, és mindig csillogó szemű, vidám gyerekekkel találkozom. Ismerek néhány tanárt is, tudom, hogy lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek azért, hogy a rájuk bízott gyermekeket legjobb tudásuk szerint tanítsák és neveljék.
A kérdésem csak az lenne: ha Ön megtalálta a gyermekének megfelelő iskolát, miért fáradozik azon, hogy lejárassa az Ön által nem is ismert Kálvin téri Református Általános Iskolát? Az Ön írásaiból számomra egyértelűnek tűnik, hogy Önben már eldölt a kérdés, hogy hová szeretné járatni gyermekét. Miért kell gonoszkodni, csak azért, mert Ön nem az egyházi iskola mellett döntött. - és, hogy képes még Isten Igéjét is idézni, amikor egyértelmű, hogy nem a jó szándék indította az írásra?
Szívből kívánom, hogy gyermeke nagyon sok szép, emlékezetes, bolgog évet töltsön el a Mézesvölgyi iskola falai között. Kívánom, hogy sok-sok szeretetet kapjon tanáraitól és nevelőitől, és megszerezze minazt a tudást, amire a tanulmányai és élete során alapozhat, és amiket kamatoztathat.
Mindezt tényleg szívből kívánom. Végül csak azt kérném Öntől (így ismeretlenül), ne befolyásolja azokat a szülőket, akik még nem tudtak dönteni, engedje meg nekik, hogy saját tapasztalatuk, és véleményük alapján hozhassák meg ezt a nagyon fontos döntésüket.

Köszönettel és tisztelettel: Deák- Tóth Éva
A mi Veresegyházunk A református általános iskola bemutatkozása. 2008.02.24 17:34:00
Mindannyian az iskolába történő jelentkezés  részleteinek megismerése végett vettünk részt péntek délután a megbízott Igazgatónő és a Tiszteletes Úr által prezentált előadáson. Nagyon sokan voltunk, hiszen sok az eltévedt bárány is. Legalább négy osztályra való…..
devi 2008.03.12 11:09:10
"Kedves" Őrző!

Elnézést az idézőjelért, de a rosszindulatú levele elovasása után nehezen találtam megfelelő megszólítást. Elnézést kérek, ha reagálásomban durvának hatnak a szavaim, de az Ön által leírtak nagyon felkavartak. Levelének első bekezdésére csak annyit reagálnék: tudja, nem midenki "eltévedt" aki nem ismeri a református énekeket, lehet, hogy csak másik felekezethez tartozik, ÉS sajonos attól még lehet "eltévedt" valaki, mert ő éppen ismeri az éneket.
A második bekezdésre csak annyi: szomorú dolog, ha valakiben üresség van, csak azért, mert a templomban lévő emberek nem tudnak még egy emberként együtt énekelni, akkor tényleg nagyon jó hogy megszólalt az orgona.
A harmadik bekezdés első részére: Ön valóban olyan kiváltságos helyzetben él, hogy ha egy konkrét dologra jelenkezik, akkor kettőnél több lehetőséget is felajánlanak Önnek, és azok valamelyikére ráér bármikor jelentkezni. Jó lehet Önnek, sajnos az a világ, ahol én, és az általam ismert emberek élnek, sokszor még választási lehetőséget sem kínál, csak közli, hogy ekkor, és ha nem jó, akkor így jártál.
A harmadik bekezdés második felére: egy keresztyén szellemiségű iskolában azt gondolom, hogy minimum a lelkészi ajánlás, és egy rövid elbeszélgetés a szülőkkel. Valamint, az én gyermekem "dises", ahogy Ön fogalmazta, és lám ebbe az iskolába jár szeptember óta, de ez még semmi, gondolta volna, hogy a református iskolába járó gyermekek csaknem mindegyike jár, ill. járt a logopédus külön foglalkozásaira. - és még egy kérdés ehhez a bekezdéshez: az Ön levele összeegyetethető Jézus tanításával?!
A negyedik bekezdésre: Önnek máris elutasították a gyermekét? Ez, hogy lehetséges, ha Ön a levelet 02.24-én írta, és a két "elbeszélgetős, felvételis" nap csak 02.29-én, és 03. 01-én lesz. Tudja érdekes, de én hiszem, hogy maga Jézus választotta ki, hogy melyik gyermek járjon ebbe az iskolába, mert most csak azok a gyermekek járnak ide, akiknek a szüleinek volt elég hite ahhoz, hogy kitartóan imádkozzon, és bízzon abban, hogy ez az iskola a sok bizonytalanság, a sok ártó, és akadályozó szándék ellenére elindulhasson.
Az utolsó bekezdésre annyit reagálnék: ahogy azt már fent írtam, HIT-re, és BIZALOM-ra volt, és van szükség. Én is szívesen megismerkedtem volna már tavasszal a leendő tanárokkal, de megértettem, hogy addig amíg még egyátelán az is bizonytalan, hogy el tud indulni az iskola, addig nem lehet biztosra megmondani, hogy ki lesz a tanító. És egyébként is, mi a biztos?, hiszem, hogy "ember tervez, Isten végez". Augusztusban megvolt a két tanító néni, és szeptemberben "hála legyen érte Istennek" egy másik tanító néni kezdte meg a tanítást. Nem tudom, hogy milyen lett volna az a hölgy, aki eredetileg tanított volna abban az osztályban, ahová a fiam is jár, de Isten tudta, hogy ki az aki ebbe az osztályba való, hiszem, hogy a legjobbat adta nekünk.
Ehhez a bekezdéshez még annyit fűznék hozzá, hogy talán nem is az volt a cél, hogy mindenkit maradéktalanul meggyőzzenek. Amelyik gyermeknek ebben az iskolában a helye, annak a szüleit biztos nem kell sokat győzködni, mert ha győzködni kell, akkor már régen rossz. Akikben viszont még kétségek, és kérdések vannak azt tudom javasolni, hogy kérdezzék meg azokat a szükőket, és gyermekeket, akiknek már van tapasztalatuk erről az iskoláról.
Öszintén kérem, tényleg ne haragudjon, hogy ilyen stílusba írok, de ha Ön egy kicsit is ismerné ezt az "iskolát", ezt a "családot", amiről írt, úgy gondolom, hogy nagyon bánná, hogy közszemlére tette a gondolatait.
Ui: minden szülő, aki valóban kíváncsi arra, hogy milyen is ez az iskola, milyen a szellemisége, hogyan folyik a nevelés, a tanítás, milyen a hangulat, mitől nevezzük mi akiknek a gyeremeke már ide jár "családunknak" ezt a helyet, kérdezzen meg bennünket, vagy a gyermekeinket.
ÉS még meggyőzésként csak annyi: itt nem vallásos, hanem HÍVŐ emberek tanítanak, akik Istentől kapják a munkájukhoz, szolgálatukhoz szükséges erőt, és bölcsességet, és tudják, hogy minden tettükért számot kell adniuk. Azt hiszem ennél nem kell több!!!

Tisztelettel: Deák-Tóth Éva (ez a nevem, mert úgy illik, hogy névvel is vállaljuk a véleményünket)
devi 2008.03.12 19:46:06
Kedves Őrző és Pem!

Hitem szerint, tőlünk Isten gyermekeitől, nem azt várja az Atyánk, hogy bamba birkák, hanem azt, hogy bárányok legyünk. Attól még van bennünk türelem és szeretet, mert nem hagyjuk szó nélkül, az igaztalan vádakat, és a rosszindulatú kérdésfelvetéseket, melyek már eleve magukban foglalják a választ, azt a választ, melyenek a valósághoz semmi köze sincs. Biztos vagyok benne, hogy ha bárki érdeklődésével, kérdéseivel megkeresett volna akár engem, akár bármelyik szülőtársamat, szívesen válaszoltunk volna. Ez a lehetőség természetesen továbbra is fennáll.
Tisztelettel kérem Önöket, provokatív hozzászólásaikkal ne gerjesszék fel az indulatokat. Természetesen nem szeretném meggátolni Önöket abban, hogy szabadon véleményt nyilvánítsanak, csak kérni szeretném, hogy a szubjektív véleményüket, ne úgy állítsák be, mintha az tény lenne.

Köszönettel: Deák-Tóth Éva
A mi Veresegyházunk Gyermekbántalmazás 2008.02.20 15:52:00
A legtöbb erről szóló cikk, vagy neten elérhető olvasmány a szülőkről és a közvetlen környezetben fellelhető elkövetőkről ír. Mi történik akkor, ha az iskolában vagy más kötelező oktatási helyszínen történik a bántalmazás? Ez lehet lelki, fizikai, szexuális…..
devi 2008.03.12 13:17:41
Tisztelt Olvasók és Hozzászólok!

Magam részéről, miközben egy felöl egyetértek Őrző - gyermekekink védelmében ihletett levelével, szeretném, ha nem tévesztenénk szem elől az "érem" másik oldalát sem. Történetesen arra gondolok, hogy sok -egyébként felkészült, és elhivatott - pedagógus gombóccal a torkában, gyomorgörccsel lépi át az osztály küszöbét. Mert nagyon sok "édi-bédi" gyermek a beszólásaival, vérlázító viselkedésével, a tanár iránt mutatott legcsekélyebb tisztelt nélkül, valósággal ellehetetleníti a tanítást. Azután mire a tanár reagálhatna közli, hogy "vigyázz, mert beküldöm az apámat, aztán nézhetsz!"... ÉS az apa tényleg bejön, ilyenkor, mert szülőire, fogadó órára, arra nem, de erre bejön. ÉS fellép a gyermeke védelmében, és határozottan felhívja a figyelmet, hogy az ő gyermekére ne merjen rászólni senki, mert..., és ki ne merje küldeni az osztályból, akkor se, ha a viselkedése miatt nem lehet tanítani, mert ..., stb. Ez nem egy ritka eset, ez mindennapos,- ahogy ezt a tanároktól hallom -.
Én igyekszem következetesen, és viszonylag szigorúan nevelni a gyermekeimet, de ettől még előfordulhat, hogy nem tesz valamit jól. Miért ne szólhatna rá ilyenkor az aki ezt észreveszi. Szóljon csak rá, és figyelmeztesse, hogy nem jól viselkedett. Én nem lehetek mindig mellette. Persze ne ordítozzon vele, és ne bántsa, mert attól én is "anya tigrissé" változnék.
Hozzászólásommal csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a nagy "gyermekvédelemben" ne feletkezzünk meg arról, hogy a gyermekeknek nem csak jogaik vannak, hanem kötelességeik is, és az a mi kötelességünk, hogy erre éppúgy megtanítsuk őket, mint a jogairkra.
A mi Veresegyházunk Felvételi a református iskolában 2008.02.29 15:52:54
Elkezdődött a beiskolázási időszak. Ennek kapcsán érdeklődtünk a református általános iskola irodájánál.A református általános iskola február 29.-én és március 1-én tart ismerkedési napot a leendő iskolások számára.  Ezen alkalommal a gyerekek játékos…..
devi 2008.03.12 09:27:22
Kedves Pem!
Hozzászólására elsőként egy kérdéssel reagálnék. Ön elvitte a gyermekét erre a bizonyos "felvételire"?, mert én elvittem az én gyermekeimet. Ez ugyan tavaly történt, de úgy tudom a "módszer" nem változott. Azért vittem el mindkét fiamat, mert akkoriban felmerült az a lehetőség, hogy esetleg indul egy második osztály is. Az én, akkor elsős kisfiam borzasztó lelki sérüléseket szerzett a "normál" általános iskolában. Az induló refmátus iskola első, tájékoztató jellegű szülői értekezletén elmondták, hogy amíg a lelkész úrral beszélgetnek a szülők, addig a leendő tanítók a gyermekekkel játékos tesztfeladatokat fognak végezni egy másik teremben. Mivel erre előre felhívták a figyelmünket, fel tudtam készíteni a gyermekeimet, hogy lesz egy kis idő, amikor anya nem lesz veletek, de legyetek ügyesek, ne féljetek, stb. A nagyobbik fiam a már említett lelki sérülései miatt kissé megszeppenve, talán egy kicsit szorongva ment el a tanító nénikkel. Amikor visszajöttek (külön-külön, mert a másodikos jelöltekkel nem úgyanott foglalkoztak)vidáman, felszabadultan mesélték, hogy mit játszottak, énekeltek, büszkén mutatták, hogy milyen szép virágot készítettek nekem. Túl sokat nem tudtam kérdezni tőlük, mert már szerettek volna visszamenni játszani. A tesztről csak annyit tudtam meg, hogy volt valami olyasmi, mint az oviban, de már repültek is vissza. Hát ennyit a felvételiről.
A szülőkkel való elbeszélgetésre pedig véleményem szerint nagy szükség van. Kifejezetten árt a gyermeknek, ha egy keresztyén iskolában más fajta nevelést kap, mint amit otthon. Az teljesen megzavarhatja a személyiségét, és a végén már nem tudja, hogy kinek higgyen...
Visszatérve- második osztály nem indult, de a kisebbik fiam, szeptembertől ebbe az iskolába jár. Túlzás nélkül mondhatom, hogy azóta nem telt el egyetlen nap sem, amikor ne adtam volna hálát Istennek, ezért az iskoláért, az iskola tanáraiért, az iskola vezetőségéért, a lelkész úrért, és a gyülekezet azon tagjaiért, akik idejüket nem kímélve, nap, mint nap erejükön felül, fáradhatatlanul küzdenek azért, hogy ez az iskola működhesen. Hálás vagyok, hogy a gyermekem ebbe az iskolába járhat.
Még egy dologra szeretnék reagálni. Tavaly még az ideinél is sokkal bizonytalanabb volt minden. Akkoriban is sokan akadtak olyanok, akik bevetettek mindent, hogy megakadályozzák ennek az iskolának az elindulását. Rengeteg volt a kérdés, és az igazgatónő nem tudott semmi biztosat ígérni, ill. csak egyet, mégpedig azt, hogy ők nem adják fel, és ami rajtuk múlik mindent megtesznek azért, hogy ez az iskola szeptemberben megnyithassa a kapuit. Az igazgatónőnek, a lelkész úrnak, Enikő néninek, és Béla bácsinak a szemében égő, hit és lankadatlan tűz elég volt nekem arra, hogy hittel rááljak: ISTEN FEL FOGJA ÉPÍTENI A HÁZAT!. Mást nem nagyon tehettem, hittem és imádkoztam. Akkoriban is nagy volt a túljelentkezés, de ma azoknak a szülőknek a gyermekei járnak ebbe az iskolába, akiknek volt elég hite bízni Istenben, és ráálltak a 127. zsoltár Igéire. A hitünknek megkaptuk a jutalmát, mert ez sokkal több, mint egy iskola. Itt az én "testvéreim" foglalkoznak a gyermemmel. Higgye el, ez nem egy mézes-mázos szöveg. Mi nem a református gyülekezetbe tartozunk. Mégis a "családi vasárnapokon", éppenúgy otthon érzem magamat, mint a saját gyülekezetemben.
Végezetül, az az én magán véleményem, ha valaki nem érzi a szíve mélyén, hogy a gyermekének ebben az iskolában van a helye, akkor ne hozza ide, mert az a szülő a későbbiek folyamán is csak a hibákat fogja keresni, semmi sem lesz elég jó neki, és nem lesz ennek a "családnak" a része.
UI: Pem, ha bizonytalan, és kérdései vannak miért nem kéredezi meg azokat a szülőket, vagy gyermekeket, akiknek már van tapasztalatuk erről az iskoláról?!

Üdvözlettel: Deák-Tóth Éva (, mert nekem van nevem is)
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása