Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Szabó Dárió

67 bejegyzést írt és 19 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A történelem kosztüme. Ezzel a címmel írtam kritikát 2020-ban az első évadról, és ez a cím akkor nagyon jót jelentett...
  Tagadhatatlanul behálózta a kultúrát a fiatal mágus tragikus és kalandos története, a Harry Potter-szellem ráadásul eleven, maradandó jelensége lett világunknak, így hát üdvözölni holmi jubileum apropóján közel sem szendergés, közel sem klasszikus nosztalgia - a múlt helyett annál inkább a jelen…..
    Mi nem biztos, hogy könnyeket hullajtunk majd, ha nem jön össze a második felvonás…..
Újrázások és friss élmények, 2021. 5 film, 5 sorozat. ..
  Jó, csak nem elég. ..
  Derűs arckifejezésre váltani, vagy épp nevetni nem is olyan egyszerű. Legalábbis ugyanazon biztos, hogy nem. A humor ugyanis gyakran elválik egy adott alkotás szerzőjének szándékaitól, míg tőlünk, befogadóktól merőben szándékolatlanul is érkezhet annak felismerése. A humor a függetlenségre rímel…..
    A szenvedély mindenkit felemészt, még azt is, akitől ered. De vajon mi a viszony ember és szenvedély között, ki a birtokló és ki a birtokolt?..
  A Thomas Hardy regényéből készült Roman Polanski-adaptáció, az Egy tiszta nő egyszerre cselekmény- és atmoszféraközpontú alkotás, amely a vidéki idillben születő ártatlanság és szépség megromlását illusztrálja. De valóban megromlásról van szó?..
Nem pusztán évet búcsúztat a Filmválasz, hiszen fennállásának első esztendőjét hagyja maga mögött a lap; jobban mondva dehogy hagyja, építeni fog rá a jövőben is. 2020. január 12-én indult az oldal egy Tőrbe ejtve kritikával (Szabó Dárió), aztán február 8-án folytatódott a sor egy…..
SZABÓ DÁRIÓ  Felszabadított karácsony..
SZABÓ DÁRIÓ Andalgás Középföldén: ünnepekkor a mágusok is szerelembe esnek..
William Jay Smith Téli reggel című verse az ismeretelméleti fordulatokból, váltásokból szerveződik, hol megfagy a valóság benne, hol felolvasztja azt a misztikum és/vagy a szürrealizmus...
Világszerte mindenféle berekben osztatlan sikert arat a Netflix egyik legújabb dobása, A vezércsel. Mintha nem is függne attól, befogadója milyen világképet vall magáénak, úgy néz ki, bármilyen értelmi és morális szűrőn sikeresen átszitálható...
A Coen testvérek – Ethan és Joel – művészetfelfogásának egyik fő jellemzője az ambivalencia. Szerzői hozzáállásuk egyik sajátossága, hogy úgy építik tovább – és egyben őrzik – a műfaji hagyományokat, hogy közben képesek távolságot is tartani attól. Ha úgy tetszik, nem műfaji szerzők, de nem is…..
  Az identitás sors vagy szabad akarat? E kérdés köré szerveződik a Mark Ruffalo kiváló alakításával megkoronázott sorozat, az Ez minden, amit tudok. Egy bágyadt világ, mégis elsöprő erővel szólva az emberi elveszettségről...
  Greg Barker filmje szerelmes levél az ENSZ-hez, óda a humanitárius eszményekhez, valamint a közelmúlt egyik legkiemelkedőbb diplomatájának himnusza. Cifra palotának ható, mégsem ízléstelen alkotás a Sergio, sőt kimondottan az eleganciák filmje. De vajon származhat hátránya a jól fésültségből?..
  A You bár szerelmi téma, hatásait és stílusát figyelve az tűnhet fel, hogy a politikai thrillerekre jellemző jegyeket/motívumokat ülteti át egy románc természetébe. Ekképpen a szerelmet kiforgatja és lecsupaszítja nyers birtoklásvágyra és hatalomgyakorlásra. Talán még szerelem sincs benne…..
  A Szexoktatás című sorozat maga is egy terápia, hiszen nélkülözhetetlenül komoly témákat tárgyal magasfokú őszinteséggel, mégsem exhibicionistán, az öncélú polgárpukkasztó szándékokat nélkülözve. A nagyon is direkt (teátrális, mesterkélt) kérdésfeltevések helyett inkább feel-good jellegű…..
Egy valahogy kivitelezett valami, de ötlet semmiképp. Egy koncepció, mely nem bízik eléggé saját magában, hiszen csupán a legalapvetőbb klisékből meri definiálni magát. Egy ígéretes és közönségcsalogató színész által megtestesített főszereplő, de mi értelme a casting-nak, ha a színész legfőbb…..
Szabó Dárió 2020.04.29 11:48:03
@Eugene Horse: Szia, köszi szépen, ha elolvastál végig!
Nos, ahogy mondod, ez egy akciófilm. Tehát akció + film. Szóval, hogy mit várok el tőle? Azt, hogy ne csak akcióként legyen tétje, hanem filmként is. Miért várom ezt el tőle? Nem a saját perverzióim érdekében, inkább az akciózsáner érdekében: nem véletlenül találni már csak elvétve manapság ,,tiszta műfajú" alkotásokat; egyrészt, ha egy zsáner ki tud mozdulni a komfortzónájából azáltal, hogy más zsánerekkel is érintkezik, akkor esztétikailag is értékesebb lesz az adott film, magyarul: lesz jelentősége, akár történeti jelentősége is; másrészt egy ilyen film szélesebb skálán mozgó közönséget tud megnyerni, amivel így az akciózsánert is népszerűsítheti azon nézők körében, akik a hagyományosabb/korábbi vonulataihoz nem kötődtek.
Hogy minek lenne benne bármilyen fokú jellemábrázolás? Mert egy franchise-t terveznek belőle, amihez nem rossz alap, ha közben tudsz kötődni a karakterhez, az meg pláne elengedhetetlen, hogy imidzse legyen a ,,főhősnek" (hangsúlyos, legalább imidzse, nem is jellemrajza, az imidzs elég). És úgy alapvetően minek fosztaná meg magát egy film bármitől is, amit könnyű szerrel ábrázolhat és ami hátrányára nem válik, csak előnyére? Hát még, ha azon keresztül a színészével is többet tud kezdeni.
Na haragudj, ha offense-nek veszed, de szerintem nem is csupán az akciófilmekről, úgy alapvetően a műfajokról és azoknak fabulaelemeiről kicsit konzervatív előfeltevéseid vannak. Ami nem gond, csak "A legjobb akciófilmekben egyébként sosem volt más" azért nem releváns érv, mert a '80-as években vagy a '90-es években a befogadói és kulturális közeg is más volt, az a műfaj akkor és ott nem azért nézett ki úgy, ahogy, mert ez valami felettes alkotói módszer és kitüntetett stratégia, amit írsz, hogy "sosem volt más, mint egy vázlatosan felskiccelt vékonyka sztori, pár egyszerű jellemű főhős, meg sok jó akció.", egyszerűen azért, mert ez igazodott a kor elvárásaihoz. 40 évvel később járunk; változott a társadalom, műfaji fordulatok zajlottak a művészetben, a kultúra egyre globálisabb lett -- változik a befogadói közeg; pl. a 19. század legnyerőbb műformája a líra volt, mind eszmeileg, mind piacilag elég jól futott, sőt társadalmi szerepét tekintve is, napjainkban pedig a líra az egyik legelhanyagoltabb műfaj, pláne piaci vagy társadalmi szempontból -- ennek nem az az oka, hogy a 19. sz.-i líra volt A Líra, hanem az, hogy akkor volt egy olyan kor különféle kontextusokból adódóan, ami vevőbb volt erre a műfajra. Az akciófilmekre pl. remélem jó ez az analógia.
Szabó Dárió 2020.04.29 12:06:23
@Eugene Horse: Na, az legyen a legnagyobb baj, hogy sikerült túltolni. :D ^_^
Épp egy kolléga említette a Fury Road-ot is, de épp annak kapcsán, hogy ott megvalósult végülis az, hogy a karakterek megjegyezhetők voltak (amivel amúgy egyetértek, bár csak -- sőt főleg ezért -- mert egyszer láttam a filmet, mégis emlékszem még a mellékszereplőkre is).
Igen, szerintem klasszul rámutattál utóbbi példával a ,,probléma" lényegére. :)
Köszönjük a kommentet!
Filmválasz Mi(ndenki) – Mi 2020.04.21 10:28:22
  Egy olló könnyedén válhat a társadalom metaforájává, hiszen kétfelé ágazik, végpontjai között pedig egyre csak növekvő szakadékot lehet létrehozni. Mi több, egy olló, mivel a két éle egy pontból indul, könnyedén válhat az ugyanazság/azonosság (mégis eltérőség) metaforájává is. Vajon a Mi, ha már…..
  Helyenként baljósan, máshol kíváncsiság gerjesztően, néhol finomabb abszurditásokkal tűzdelve ábrázolja az idegenekkel való érintkezést a Harmadik típusú találkozások. A felnőttek és nagyra nőtt gyerekek halloweeni bulija ez – hogy némileg átvegyem az egyik karakter filmbéli megállapítását a…..
  Amikor egy fényképen, vagy akár a valóságban nézel egy homokdűnét, nem érted, miért kell a tökéletesnek tűnő idomait elkapnia a legkönnyebb szélnek is és először összekutyulnia, majd ezerfelé repítenie, hogy végül szinte semmivé váljon a dolog. Tudom, hogy David Lynch 140 perces produkciója terv…..
  Általában, amikor egy film sokat vállal, akkor ki is fullad. A Családi bunyó olyan, mint egy jó sportoló, mint főszereplője, a Florence Pugh játékában megtestesülő Paige. Hogy sokat vállal, az csak erényére válik. Vígjátékként indul, majd rendkívül jó alkotói meglátásból, stílusérzékből adódóan –…..
  Lassan már derékig benne vagyunk a 2020-as évben, ezért 2019-től érzelmileg már kellő távolságba kerülve úgy vélem, eljött az ideje – igaz, nem mélyelemzéseken keresztül, hanem a lehető legtömörebben –, hogy zaklatottságomat és kételyeimet egy cikkben vezessem le azokkal az alkotásokkal…..
A vágy egy káoszt generáló hívatlan vendég, ha az elme rendjéről van szó? Darren Aronofsky mesterien bánik a zsúfoltsággal – itt most annyira nem, maximum csak jól, nem nagyon jól, csak jól. Vajon a vágyaink birtokolnak minket, vagy mi a vágyainkat? Vajon van élet vágyak nélkül? ..