Adatok
Németh Árpád
0 bejegyzést írt és 64 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Vettem a fáradtságot, és kidolgoztam egy statisztikai módszert a troll-tevékenység leleplezésére. Tettem ezt azért, mert az alcímbern megnevezett blogger azt találta mondani az Alex tündöklése és bukása című blog vitájában, hogy hogy "nem mi kezdtük az eldurvulást"…..
Németh Árpád
2016.01.11 17:53:57
@aLEx: Tisztában vagyok a hitelpénz és a bankszámlapénz mibenlétével. Az állam azonban a kötelező tartalékráta útján megszabja a teremthető bankszámlapénz mennyiségét, vagyis azt a kereskedelmi bankok tartalékainak egy bizonyos százalékához köti. Ezzel az inflációt próbálja kézben tartani. Svájcban nem így működött a dolog?
Azért "lovagolok egyfolytában ezen", mert a népszuverenitásbl fakadó jogok gyakorlásának működését és lehetőségeit vizsgálom. Nem állítom, hogy nincsen nészuverenitás, azt viszont állítom, hogy a parlament gyakorolja ma ezt.
Azért "lovagolok egyfolytában ezen", mert a népszuverenitásbl fakadó jogok gyakorlásának működését és lehetőségeit vizsgálom. Nem állítom, hogy nincsen nészuverenitás, azt viszont állítom, hogy a parlament gyakorolja ma ezt.
Németh Árpád
2016.01.18 10:04:43
@aLEx: Egyetértek!
Azt a feladatot tűztem magam elé, hogy megmutassam, hogyan lehet a múlt hibáiból tanulni, és egy olyan társadalmat megcélozni, amelyben ötvözni lehet a polgári demokrácia és az államszocializmus előnyeit, de amely mindkettőt egyszerre meg is haladja. Hát természetesen csak úgy, ha az egyszerre…..
Németh Árpád
2015.11.27 16:53:30
Németh Attila blogbejegyzése a Népi Front honlapján, a Frontoldalon jelent meg 2015. november 4-én Alex tündöklése és bukása címmel. Az alábbiakban kívánok válaszolni annak tartalmára.
Kedves Attila! Köszönöm megemlékezésedet szerény személyemről! Csak néhány…..
Németh Árpád
2015.11.16 19:07:45
@aLEx: A népszuverenitás az államhatalom gyakorlása a nép által választott képviselők útján. Ez a kívánságod tehát eszerint teljesült. A népszuverenitás azonban ebben az esetben csak látszólagos, mert a képviselők nem hívhatók vissza, professzionális politikusok, csak meghatározott időközönként tartandó választások útján cserélhetők. Vagyis voltaképpen pártkatonákra lehet szavazni, akik a parlamentbe kerülés után pártjuk politikáját képviselik és nem a választókat. A másik kérdés: az alkotmány népszavazásra bocsátása. Ez voltaképpen csak propaganda fogás. Az alkotmány jogi nyelven megfogalmazott, terjedelmes törvényszöveg. Hogyan teszik fel a kérdést? Elfogadja-e ön az alkotmányt vagy sem? Lehet, hogy egyes részekkel egyetértek, lehet, hogy más részükkel nem. Akkor most elfogadom-e az alkotmányt vagy sem? Veszem-e a fáradságot, hogy megismerjem a szöveget vagy nem? Akkor mire szavazok? Megértettem-e a szöveget vagy sem? Nem szavazhatok felelősségteljesen. Ahhoz, hogy a népszavazás ebben az esetben helyes legyen, mindenkinek ismernie és megértenie kell a szöveget, egyet kell vele értenie teljes mértékben. Ez nyilvánvalóan lehetetlen. Ehhez tanfolyamokat kellene szervezni, le kellene vizsgázni alkotmányból és úgy menni szavazni. A másik probléma: részvételi arány, a többség meghatározása. Ha mármost csek 4o%-os a részvétel, mi a véleménye a többi 60-nak? Hol itt a népszuverenitás, hiszen a népnek csak egy töredéke ment el szavazni. A többség: meghatározzák, hogy mondjuk 60% igen szavazat esetén érvényes. Ki határozza meg? De mindegy. A kisebbség nem fogja magáénak érezni az alkotmányt, hiszen elutasította. Mégis érvényes lesz rá is. Ez gyakorlatilag önkényuralmi diktatúra: 66% contra 40%. Hol itt a népszuverenitás, hiszen 60% ráerőlteti akaratát a 40%-ra. Vagyis a 40% ki van rekesztve a népszuverenitásból. Ezért nem bocsátják az alkotmányokat általában népszavazásra, hanem azt a választott képviseli parlament fogadja el. Ez a közvetett demokrácia. Ezért mondtam, hogy a népszuverenitás valójában illúzió egy osztálytársadalomban. Mi az osztálytársadalom? mindig vanegy uralkodó osztály, amely kezében tartja a gazdasági és politikai hatalmat, és ennél a hatalomnál fogva elnyomja a többi osztályt. Konszenzus? Az uralkodó osztály engedményei és az elnyomott osztályok kényszerű en elfogadják ezeket, vagy nem, és ellenállást fejtenek ki. Ez pedig az osztályharc.
Németh Árpád
2015.11.16 19:30:15
@aLEx: A mai magyar társadalom és a világon minden polgári demokratikus társadalom osztálytársadalom, mert ez a magántulajdonon alapuló tőkés árutermelés gazdasági alapján működő társadalom. Van tehát tőkésosztály, munkásosztály (mondjuk a dolgozók osztálya, de ez félrevezető),amely többségben van, van parasztság és a politikusi osztály. Ezeknek sajátos érdekeik vannak, amelyeket igyekeznek érvényesíteni a többiekkel szemben. De sajnos mindig annak az osztálynak az érdekei érvényesülnek, amelyik a gazdasági és politikai hatalmat birtokolja. Nézd meg, hogy a mai politikusi osztály tagjainak majd mindegyiknek saját cége van, tehát tőketulajdonos. A szocializmusban is volt a munkásosztály és a parasztság, és majdnem létrejött, talán létre is jött a politikusi osztály ("nomenklatúra). Tehát az is osztálytársadalom volt. De ne menjünk bele ennyire mélyen. Kibékíthetetlen ellentétek? Nézd meg a módosított Munka törvénykönyvét. Kinek kedvez? A tőkésosztálynak. Miért nem a dolgozóknak, akik többségben vannak? Miért törölték már 1990-ben a munkához való jogot az alkotmányból? És így tovább. Tehát a kisebbségben lévő külföldi és hazai tőkésosztály érdekei érvényesülnek. Mi lenne, ha a tőkés nem bocsáthatná el szabadon a dolgozót? Ez lehetetlen a kapitalizmusban. Ezt csak a szocialista társadalom vállalta fel, ahol a termelési eszközök, tehát a tőke társadalmi (állami) tulajdonban volt. Persze vannak a dolgozók között is, akik úgy vélik, hogy a kapitalizmus számára előnyösebb. Nem gondolta végig, azért hiszi azt, hogy ez jó az egész társadalomnak. Vagy nem is lát tovább a saját érdekeinél. Esetleg meggyőzte a hivatalos propaganda. Meg van elégedve a pozíciójával, ameddig hasznot húzhat a kapitalizmusból. Céget alapíthat, stb. Ha sikerül, felemelkedik a tőkésosztályba, ha nem, talán rájön a lényegre, talán magát hibáztatja, stb. Ezért mondom, hogy a társadalom nem egységes, ezért vannak érdekellentétek, ezért nem lehet valódi konszenzus, ezért illúzió a népszuverenitás, stb. Én így látom. Azt hiszem, mindent elmondtam. Nem tudom, megkaptad-e a nolblogos mail-címedre írott levelemet, mert nem említetted. Ha igen, javaslom, hogy a vitát inkább az e.mail címemre írtott levelekkel folytassuk, mert nehéz ezen a blogfelületen mozognom, nehéz belépni és válaszokat írni, stb. Úgy sokkal egyszerűbb lenne. Tehát add meg a mail címedet, és írni fogok rá válaszokat. Üdv. Egyébként Attila vagyok, csak a regisztráció nem fogadta el ezt a nevet.
Németh Árpád
2015.11.26 18:03:21
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Csak egyszer kell megcsinálni egy ilyen alkotmányt? És ha megváltozik a parlament összetétele egy újabb választás alkalmával, és kezdeményezi az alkotmány módosítását arra nézve, hogy mit és mikor lehet népszavazásra bocsátani? És ha ezt népszavazásra bocsátja, és a szavazás eredménye megegyezik a parlamenti kezdeményezéssel, akkor máris módosult az alkotmány. Ez is a népszuverenitás. Minden megtörténhet. Nemcsak előre lehet lépni, hanem vissza is...