Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PR

7 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.03.04. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
töritanár Hatalmi-politikai viszonyok Magyarországon a két világháború között 2009.03.02 19:02:00
1918-ban a háborús vereség és az Osztrák-Magyar Monarchia kezdődő széthullása következtében lemondott Habsburg IV. Károly császár és király. Így Magyarország – kiszakadva az OMM-ból és a függetlenedő nemzetiségi területek miatt jelentős területeket veszítve –…..
PR 2010.05.23 14:10:11
töritanár Filmajánló: március 14. este 2009.03.14 15:48:00
 Aki azt gondolná, hogy március 15-ének előestéjén a tv-k majd elhalmozzák a nézőket a vonatkozó ünnepi filmkínálattal, az legalább akkorát csalódik, mint aki kereskedelmi tévén főműsoridőben akar ismeretterjesztő-, művész- vagy dokumentumfilmet nézni. Ráadásul még…..
PR 2009.03.15 17:37:28
A pálmát a tegnap esti filmek közül végül mégis csak egy olyan film vitte el, amiről a postban nem is szóltam. ;)
Az RTL Klubon, folytatva az amerikai vonalat, 23.55-től vetítették a Path to War című filmet. (Újabb fordítási bravúrral a magyar cím Háború a háborúról lett.) Ez a 2002-ben készült 165 perces alkotás azt mutatja be, hogy a Kennedy után következett Lyndon B. Johnson elnök idején hogyan süllyedt Amerika egyre mélyebbre a vietnámi háború mocsarába. A film lényegében egy olyan kamaradarab, amely az elnöki "kabinet" üléseiről számol be, felmutatva azokat a politikacsinálók szempontjait és konfliktusait, amelyek aztán a háború fokozatos súlyosbodását hozták. Noha a film érezhetően kampányízű több szempontból is (egyrészt ugye 2002-ben nem véletlenül készül film arról, hogy az amerikai elnök milyen felelőségteljesen dönt a legkisebb háborús beavatkozás kérdsében is; másrészt Johnson elnök píárját is javítja a film), remek betekintést nyújt a döntési mechanizmusokba, a "héják és galambok" világába.
töritanár A történész és az ismeretterjesztés 2009.03.07 17:02:00
Az Annales-körhöz tartozó híres francia történész, Georges Duby (Folytonos történelem címen magyarul is megjelent) visszaemlékezéseiben idéz fel egy tanulságos esetet. Miután írt egy részletes könyvet az 1214-es Bouvines-i ütközetről, felkérték, hogy a csatáról készülő…..
PR 2009.03.08 13:08:26
Hadd válaszoljak a megjegyzéseidre, hogy kicsit egyértelműbb legyen az álláspontom:

I.
Én nem azt akarom, hogy a szaktudósok mindegyike csapjon fel „médiahuszárnak”. A tudós elsőrendű feladata a tudományos kutatás. Ehhez teszem még hozzá, hogy ugyane tudósok kötelessége a megszerzett ismeretek közvetítése. Úgy gondolom ugyanis, hogy a tudományos igazságért történő kutatás önmagában nem rendelkezik társadalmi legitimációval. Ugyanis miért kellene mondjuk a Horthy-kori eszmetörténetet kutató tudóst államilag finanszírozni, ha mondjuk a művészeket, a bélyeggyűjtőket, vagy az autószerelőket se alkalmazza az állam? Meggyőződésem, hogy a tudományos munka abban nyeri társadalmi legitimitását, hogy szerepet vállal a tudatos állampolgárrá nevelésben. A történettudomány elsődleges célja az állam szemszögéből szerintem az, hogy kritikus olvasóvá és a tőlünk különböző emberek-élethelyzetek-világok megértésére képes gondolkodó emberré tesz. (Vigyázat: a megértés nem egyetértést jelent!)

Azt is kiemelném, hogy senkit sem képeznék 18 évesen „médiadebattőrré”. Azt írtam, hogy „alkalmazott történész MA”-t csinálnék. Azaz egy BA képzés után tenném lehetővé, hogy valaki az általános történeti műveltségét több irányba kamatoztassa: tanuljon tudósnak vagy tanárnak, vagy menjen „alkalmazott töri MA”-ra. (Amúgy azt is abszurdnak tartom, hogy töritanár úgy lesz az ember, hogy elvégzi a „tudósképzést”, meg tanul hozzá némi pszichológiát, pedagógiát és egy leheletnyi tanításmódszertant. Nem ugyanaz a feladatuk, másféle képzést igényelnének. S ha már az abszurditásoknál vagyunk: miért is nincs „történeti mítoszok és cáfolatuk” című előadás – akár több előadóval – a töri BA képzésben?)

Úgy gondolom, hogy a tudományon belül is világosan látni kell, hogy vannak szerepek. Van kutató és tanulmányíró szerep, van monografikus összegző szerep, van szintézisíró szerep, utóbbihoz közel áll a tankönyvíró és az ismeretterjesztő szerep, s lennie kéne egyfajta vitázó, tévhitcáfoló szerepnek is. (És ez még nem hiszem, hogy az összes lehetséges szerep...) Azt sem mondom, hogy minden történész egy-egy szerepet tölthet be, sőt: nyilván kialakulnak (ahogyan tulajdonképpen most is vannak) profilok ezek keverékéből, ami egyébként a kutatói tapasztalattól és az életkortól függően is változik. A lényeg: ne engedjen ki a kezéből a tudós társadalom bizonyos szerepeket valami félreértett gőgből. Mert akkor az lesz belőle, mint az őstörténet-kutatásból: el fogják árasztani a dilettánsok. De sajnálatosan befulladt az a projekt is, amely a történetírás iránt érdeklődő amatőr helytörténészeket képezte volna szakmailag. (Emiatt az amatőr helytörténeti munkák nagy része használhatatlan tudományos szempontból.)

Végül pedig egy valamiben biztosan eltér a véleményünk: én nem hiszem, hogy az embereknek részletes és szakszerű magyarázatokra van szükségük. Összefüggő(nek látszó) és hiteles világképre viszont igen. A történész feladata egy bizonyos tudásmennyiség átadása mellett leginkább két dolog: egyrészt egy kritikus olvasói attitűdre kell nevelnie, másrészt azt kell megtanítsa, hogy hogyan tud utánanézni egyes kérdéseknek, amik jobban érdeklik (s a megtalált könyvek közül milyen módszerrel tudja kiválasztani a tudományosat).

II.
Nem azt mondom, hogy az állam azt mondja meg, hogy most akkor eszmetörténettel foglalkozzam-e vagy politikatörténettel, huszadik századdal vagy középkorral. Hanem azt, hogyha az egyetem felvállalja (most mindegy hogy kényszerből vagy meggyőződésből), hogy csinál egy kétosztatú képzést, s az első osztatban átfogó eladások vannak, akkor egyetlen tanár se tarthasson egy korszakot átfogó előadás címén egy apró részterületet vizsgáló órát. Az állam egyébként szerintem kétféleképpen nyúlhat bele a képzésbe: egyrészt megrendelhet bizonyos kutatásokat (azaz mondjuk pályázatot ír ki egy évfordulóhoz kapcsolódó kutatásra), másrészt megmondja, hogy melyik egyetemen milyen szakokon hány hallgatót finanszíroz állami keretből. (Utóbbi alapján mondhatja szerintem az oktatási miniszter, hogy ha indul valahol „alkalmazott történész MA”, akkor oda ennyi meg ennyi államilag finanszírozott létszámot adok, azaz „fejpénzt”.)

III.
Ad 1. Az intercity professzorok esete „áttanítás” és nem „áthallgatás”. Míg ugyanis az áttanítás rontja az intézmények közti versenyt, addig az áthallgatás éppen erősíti.

Ad 2. Ez újra a szerepkörök elkülönülésének kérdése. Bizony: a jó előadó tartson sok előadást. Ha meg hülyeségeket mond de megnyerő stílusban, akkor kapjon komoly szakmai kritikát szakmai fórumokon. A munkaadó meg döntse el, hogy népszerű kóklerekkel dolgoztat-e. A remek tudós, de gyenge előadó pedig tartson kutatószemináriumot vagy tutoráljon. Meg kéne érteni, hogy a túltengő egó nem válik sem a tudomány, sem az oktatás hasznára: lehet irigykedni mások sikereire, de talán hasznosabb, ha mindenki azt csinálja, amiben jó.

Azt hiszem túlbeszéltem, de talán világosabb lett… ;-)
PR 2009.03.08 19:15:31
töritanár Horthy-korszak szeminárium tematikája 2009.02.17 16:44:00
A Horthy-korszak és megismerésének forrásai című szeminárium óraterve  Az óra kedd esténként nyolc órakor kezdődik az Eötvös Collegium Történész Műhelyében (218).  1. alkalom (február 17.): a félév tematikájának ismertetése, bevezető tanári előadás a korszakra…..
töritanár Bevezetés a töris filmklubhoz 2009.02.17 12:07:00
A töris filmklub ötlete egyáltalán nem eredeti. Mint ahogy az sem, hogy az ne csak egy klub legyen, hanem felvehető kurzus is egyúttal. Jó pár éve ott voltam, amikor Tapolcai László a kelet-európai nemzeti mítoszokat megfilmesítő alkotásokat gyűjtötte össze és vetítette a…..
töritanár Történész filmklub 2009.02.07 06:40:00
A tavaszi félévben töris filmklub indul. Ennek a tematikája úgy állt össze, hogy azt mutassa be, hogy manapság hogyan jelenítik meg filmes eszközökkel a múltat az ókortól napjainkig. Olyan - szinte kivétel nélkül - közönségfilmnek készült játékfilmeket fogunk megnézni,…..
töritanár Miért? 2008.03.07 22:46:00
A talán legnevesebb kortárs brit történetíró, Eric Hobsbawm a Közép-Európai Egyetem (a budapesti CEU) egyik tanévnyitóján a történész feladatáról szólva azt hangsúlyozta, hogy kötelességük tényekkel helyesbíteni a nemzeti mítoszokat és a politikai hazugságokat – még…..
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása