Adatok
kábéfelhő
0 bejegyzést írt és 34 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Akarunk-e egy ilyen országban élni?- teszi fel a kérdést Lánczi Tamás rezsimszolga. Apja egykori marxista szerkesztő, aki egyetlen sor értékelhető tudományos munkásság nélkül lett egyetemi tanár, intézetvezető, majd rektor, és az Orbán-rendszer főideológusa. Lánczi Tamás főnöke egy rosszarcú…..
kábéfelhő
2017.05.21 11:56:33
Azért Lánczi András írt néhány könyvet, tehát nem mondható róla, hogy "egyetlen sor értékelhető tudományos munkásság nélkül lett egyetemi tanár, intézetvezető, majd rektor". Már feltéve, hogy legalább a Palgrave McMillannél megjelent 2015-ös kötetét elfogadjuk tudományosnak.
Elolvastam a Nappali Holdat és a Mélypontot. Gyönyörű versei voltak és én most mégis a Nappali Holdat olvastam el. Tudom, hogy sokan fogják idézni, főleg az alábbiakat:
"Élnek, miért is ne élnének sokan az országban, akik unják az örök magyar sirámot: Mohácsot, Nagymajtényt, Világost,…..
ténytár.blog
Nemi megkülönböztetés – Férfi dominancia az élet majdnem minden területén
2016.06.02 08:00:00
A férfiak dominanciája érezhető az élet szinte minden területén, kiemelkedően a társadalmi szerepekben, a politikában, és még ha ez nem is tűnik automatikusan nyilvánvalónak, a kultúrában is. Igazolható ez azzal, hogy a legjelentősebb kulturális intézmények, mint például a múzeumok, a színházak, a…..
Magyarországon egy morális pánik alakult ki, amelynek része, hogy a mára teljesen megbolondult X.Y lepatkányozta azokat, akik Kiss Lászlót támadták, hogy Z.W gyakorlatilag lekurvázta az ügy azóta elhunyt sértettjét, ahogy az is, hogy Kisst Jack the Ripper és Ilse Koch szerelemgyerekeként…..
kábéfelhő
2016.04.08 19:23:48
@WiteNoir: Ahogy írtam, a szubkultúra nem felmentés, csak érthetőbbé teheti a dolgot. Hogy miért szabadult olyan hamar, az olyan részletkérdés, ami sok-sok kutatást kívánna, ti. az, hogy mennyi ebben a véletlen, például az általános amnesztia hatása, és mennyi a szubkultúra hathatós támogatása, mennyi az áldozat pártfogóinak a ténykedése stb. Ember legyen a talpán, aki ennek utána tud és akar járni. Ha KL tényleg végigviszi a perújrafelvételt, akkor talán okosabbak leszünk, de már az is komoly ismereteket igényel, hogy tudjuk, lehetséges-e ilyen perújrafelvétel. Én nem tudom.
kábéfelhő
2016.04.08 19:29:56
@WiteNoir: A boszorkányüldözést metaforikusan értettem. Manapság nem lincseléssel zajlik, hanem például a médiában - szerencsére. Biztos van mentegető is, már ti. olyan, aki eleve kétségbe vonja azt, hogy bűncselekmény történt. Ezekkel nem értek egyet, mert a jogi megítélés világos, a valóságról meg értelemszerűen csak a jelen levők tudhatták és tudhatják a biztosat.
Számomra a boszorkányüldözés tényét az igazolja, hogy arra kényszerítették KL-t 55 év után, hogy lemondjon mindenről, holott azóta semmi hasonlót nem követett el. Mintha ő eleve nem lehetne más, mint csoportosan nemi erőszakoló, ez bármikor kitörhetne belőle stb. Nekem ez a legriasztóbb az egész folyamatban.
Számomra a boszorkányüldözés tényét az igazolja, hogy arra kényszerítették KL-t 55 év után, hogy lemondjon mindenről, holott azóta semmi hasonlót nem követett el. Mintha ő eleve nem lehetne más, mint csoportosan nemi erőszakoló, ez bármikor kitörhetne belőle stb. Nekem ez a legriasztóbb az egész folyamatban.
Minden egy nővel kezdődik, ahogy szokott: elsuhan a kariói hotel recepcióspultja előtt, és ugyan főhősünk, Jonathan menten tudja, hogy ez az a csaj, akit soha nem kaphat meg, mert a faszija egy helyi hatalmasság, és egyébként is, a csaj tízes, Jonathan meg csak nekünk az, mert Tom Hiddleston…..
Ha a "konečné řešení" kifejezést beírjuk egy cseh-német fordítóprogramba, akkor az Endlösung-ot kapjuk fordításként. Benes Eduárd Csehszlovákiájában a szudétanémetekkel kapcsolatban használták a "konečné řešení"-kifejezést és ez nagyjából két és fél millió német deportálását jelentette. Több…..
kábéfelhő
2016.01.08 15:46:03
@incze: Abban igazad lehet, hogy a nem hivatásos politikusok, tehát például a civil mozgalmak az ügyük támogatottságát akarják növelni, de minél inkább professzionális politikussá válik valaki és/vagy minél nagyobbra akar nőni, annál inkább a puszta személyes támogatottsága lesz a cél. Ez azért van így, mert a kellően nagy támogatottság csak sok ügy együttes vagy egymás utáni felvetéséből jöhet össze, márpedig az egyes ügyek életciklusa eltérő, tehát folyvást újítani kell a portfólión, amire csak az ösztökélhet, hogy a puszta támogatásszerzés válik céllá. Ez olyan, mint a tőkés gondolkodása: mindegy miből, csak legyen profit. Aki egy ügyhöz ragaszkodik, az egy idő után kiesik a politikából, mert vagy megoldódik az ügy, vagy megoldhatatlannak bizonyul.
kábéfelhő
2016.01.08 15:59:46
@sárospataki lány: Nos, a politikustól a választók szignifikánsan nagy része valamilyen, bármilyen megoldást vár a problémára, sokszor olyan problémára, amelyet a politikus kifejezetten azért vet fel, mert van rá megoldása. A demográfiai tendenciák fenyegető voltát már egy jó ideje tárgyalják a sajtóban, a kormányzati fórumokon stb., tehát alighanem kellően sok ember érzi úgy, hogy ez probléma, ezért örül, ha valaki megoldással áll elő. Ráadásul a munkaerőpiaci feszültségeken Németország már évtizedekkel ezelőtt is a vendégmunkások behívásával segített, tehát ez a logika nem idegen a németek számára. Viszonylag egyszerű tehát előállni egy olyan magyarázattal, hogy morálisan szép dolog a földönfutókat befogadni - ez tetszhet egy állampolgári körnek, a médiának, az egyháznak stb. Aztán hozzátenni, hogy amúgy sem tudjuk a bevándorlást megállítani, mert nem lövethetünk a határon. Ez is megfelelhet sokaknak. Aztán ezt kiegészíteni még azzal is, hogy ráadásul munkaerő hiány van, továbbá azzal, hogy és még nagyobb lesz tíz-húsz-harminc év múlva, amikor Te és Te és Te nyugdíjas leszel, és mivel nincsenek gyerekeid, illetve nincsenek fiatalok, nem lesz, aki ellásson stb.
Tegyük hozzá, hogy valószínűleg bizonyos érdekcsoportok számára olcsóbb alacsony bérű afgánokat importálni, mint azt ösztökélni, hogy drágán kiképzett németek évekre kiváljanak a termelésből azért, hogy szüljenek és gyerekeket neveljenek, holott azalatt még több profitot termelhetnének a munkaadóik számára. A kalkuláció itt arra irányul, hogy hol a pay off, Vagyis, hogy a növekvő termelés és az alacsony bérű alkalmazottak okozta haszon, valamint az ebből befolyó adó mikortól marad el a szociális és politikai (például zavargásokban megnyilvánuló) terhektől.
Tegyük hozzá, hogy valószínűleg bizonyos érdekcsoportok számára olcsóbb alacsony bérű afgánokat importálni, mint azt ösztökélni, hogy drágán kiképzett németek évekre kiváljanak a termelésből azért, hogy szüljenek és gyerekeket neveljenek, holott azalatt még több profitot termelhetnének a munkaadóik számára. A kalkuláció itt arra irányul, hogy hol a pay off, Vagyis, hogy a növekvő termelés és az alacsony bérű alkalmazottak okozta haszon, valamint az ebből befolyó adó mikortól marad el a szociális és politikai (például zavargásokban megnyilvánuló) terhektől.
kábéfelhő
2016.01.08 16:12:53
@incze: Attól tartok, hogy ebben tévedsz: a beáramlás is meg a belső migráció is megállítható, de legalábbis jelentősen csökkenthető, ha van hozzá politikai akarat. Ausztrália végigcsinálta ezt húsz évvel ezelőtt, pedig akkor még nem volt a migránsok kezében mobiltelefon. Egy darabig nem tettek semmit, és persze exponenciálisan nőtt a bevándorlás Indonézia felől. Aztán egyszer csak hoztak egy döntést, és azóta szabályozni tudják a folyamatot. Talán láttad a tavalyi ausztrál kormányzati videót, amelyen egy egyenruhás marcona katonatiszt (!) magyarázza el a potenciális bevándorlóknak, hogy a kormány politikája nem változott, továbbra sem jöhet senki szabályozatlanul Ausztráliába. Ha jól emlékszem, ez a jelszava a kormánynak: Don't make Australia home! Vagyis ha menekült vagy, se számíts arra, hogy Ausztrália hosszú távon az otthonod lesz.
Ha úgy érted, hogy amióta világ a világ, mindig vándoroltak emberek a világban, az biztosan igaz, de egy idő után mindenütt elkezdték ezt szigorúan szabályozni, és mindig meg is tudták oldani, ha akarták. hogy a német kormány miért nem akarja, arról írtam sárospataki lánynak néhány pontot.
Ha úgy érted, hogy amióta világ a világ, mindig vándoroltak emberek a világban, az biztosan igaz, de egy idő után mindenütt elkezdték ezt szigorúan szabályozni, és mindig meg is tudták oldani, ha akarták. hogy a német kormány miért nem akarja, arról írtam sárospataki lánynak néhány pontot.
1. K. akkor már hat napja bujkált. A faluba nem mert lemenni, azokon a konzerveken élt, amelyeket a padláson talált. Száraz kenyérre kente fel a hideg zsírt, amit a káposztakonzerv tetejéről kapart le a kanállal. Még volt két órája a sötétedésig. Huszonkét és…..
kábéfelhő
2015.09.03 18:30:29
@ulloiut: Én is örülök, hogy újrakezdtem.
1. Nagyon érdekeseket írsz a kommentelésről. Némelyik már nekem is derengett. Valóban ráment az elmúlt két napom nem is csak az írásra, hanem a folytonos visszanézésre, hogy vajon van-e válasz.
Mint tapasztaltabbtól kérdezem, hogy a terjedelem nem rövidül-e attól, hogy az adott társalgó közösség (fellengzősen: kommunikációs közösség) megismeri az embert, és nem kell mindent kiírni a félreérthetőség elkerülése végett. Abban ugyanis teljesen igazad van, hogy mivel gyakorlatilag csak egyetlen kommunikációs csatornát használunk, ezért erre az egyre helyeződik minden feladat, és amíg a háttérismeret ezt nem csökkenti, addig ez így is marad. Ráadásul ha az ember például politikailag nem ugyanazt a gondolatmenetet követi és nem ugyanazokat a hívószavakat használja, akkor végképp mindent részletesen végig kell írni. Egyszóval: csökkenhet-e ez a megismertetés által?
2. Félve kérdezem, hogy a kormány általi gyűlöletkeltés mint kifejezés valami esernyőfogalom csupán, amelyik sok mindent lefed, vagy ténylegesen gyűlölethez vezető kommunikációs és egyéb cselekvésekre gondoltok ezt használva. A szélső eset az lenne, ha a kormány meghirdetné, hogy gyűlölni kell a migránsokat. Azt értem, hogy az is lehet gyűlöletkeltés, ami nem ebből áll, de vajon mi minden tartozik bele? Azt például beleértitek-e, amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy nincsen szükségünk bevándorlókra? Vagy amikor Merkel mondja azt, hogy a koszovóiaknak nincsen joga Németországba menni? Hol kezdődik a gyűlöletkeltés? Mondjuk a konzultációs kérdőív kérdésével, hogy a bevándorlókra költse-e az állam a pénzt vagy a családokra? Ez gyűlöletkeltés? Nincsen-e olyan veszély, hogy elkopik a szó?
3. Nem lenne-e kisebb a katasztrófa fenyegetése, ha a migránsok hajlandók lennének elmenni a menekülttáborokba? Számos olyan hírt olvastam, hogy csak át kellene szállniuk egy másik vonatra, és nemsokára a táborban lennének, de egy részük nem hajlandó erre. Lázár János ma is hivatkozott erre. Emlékszem, egyszer egy egyházi segélyszervezet embere nyilatkozta, hogy elmentek talán Röszkére egy busszal, és felajánlották, hogy egyenesen a debreceni táborba szállítják a migránsokat, de senki nem volt hajlandó vele menni. És én értem is, hogy miért nem, másfelől az első hallásra az is elfogadható a számomra, amikor Lázár azt mondja, hogy a menekültügyi eljárást nem folytathatják le a pályaudvarokon, már csak azért sem, mert nem egy-két óráig tart.
4. Igen, el tudom képzelni, hogy a szíriai helyzet olyan, amelyikben nincsen vállalható oldal. De talán Irak vagy Afganisztán más. És én itt elvi kérdésként vetettem ezt fel, hiszen gyakorlati döntéshez jobban kellene ismernünk a konkrét helyzeteket. Ráadásul ha senki sem hajlandó felvenni velük a harcot, akkor hogyan lehet őket legyőzni? Azt mondják, a légicsapásokkal nem lehet, a külföldiek meg nem igen akarnak bevonulni.
Megértem, ha nem válaszolsz, hiszen a segítségnyújtás most tényleg sokkal fontosabb.
1. Nagyon érdekeseket írsz a kommentelésről. Némelyik már nekem is derengett. Valóban ráment az elmúlt két napom nem is csak az írásra, hanem a folytonos visszanézésre, hogy vajon van-e válasz.
Mint tapasztaltabbtól kérdezem, hogy a terjedelem nem rövidül-e attól, hogy az adott társalgó közösség (fellengzősen: kommunikációs közösség) megismeri az embert, és nem kell mindent kiírni a félreérthetőség elkerülése végett. Abban ugyanis teljesen igazad van, hogy mivel gyakorlatilag csak egyetlen kommunikációs csatornát használunk, ezért erre az egyre helyeződik minden feladat, és amíg a háttérismeret ezt nem csökkenti, addig ez így is marad. Ráadásul ha az ember például politikailag nem ugyanazt a gondolatmenetet követi és nem ugyanazokat a hívószavakat használja, akkor végképp mindent részletesen végig kell írni. Egyszóval: csökkenhet-e ez a megismertetés által?
2. Félve kérdezem, hogy a kormány általi gyűlöletkeltés mint kifejezés valami esernyőfogalom csupán, amelyik sok mindent lefed, vagy ténylegesen gyűlölethez vezető kommunikációs és egyéb cselekvésekre gondoltok ezt használva. A szélső eset az lenne, ha a kormány meghirdetné, hogy gyűlölni kell a migránsokat. Azt értem, hogy az is lehet gyűlöletkeltés, ami nem ebből áll, de vajon mi minden tartozik bele? Azt például beleértitek-e, amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy nincsen szükségünk bevándorlókra? Vagy amikor Merkel mondja azt, hogy a koszovóiaknak nincsen joga Németországba menni? Hol kezdődik a gyűlöletkeltés? Mondjuk a konzultációs kérdőív kérdésével, hogy a bevándorlókra költse-e az állam a pénzt vagy a családokra? Ez gyűlöletkeltés? Nincsen-e olyan veszély, hogy elkopik a szó?
3. Nem lenne-e kisebb a katasztrófa fenyegetése, ha a migránsok hajlandók lennének elmenni a menekülttáborokba? Számos olyan hírt olvastam, hogy csak át kellene szállniuk egy másik vonatra, és nemsokára a táborban lennének, de egy részük nem hajlandó erre. Lázár János ma is hivatkozott erre. Emlékszem, egyszer egy egyházi segélyszervezet embere nyilatkozta, hogy elmentek talán Röszkére egy busszal, és felajánlották, hogy egyenesen a debreceni táborba szállítják a migránsokat, de senki nem volt hajlandó vele menni. És én értem is, hogy miért nem, másfelől az első hallásra az is elfogadható a számomra, amikor Lázár azt mondja, hogy a menekültügyi eljárást nem folytathatják le a pályaudvarokon, már csak azért sem, mert nem egy-két óráig tart.
4. Igen, el tudom képzelni, hogy a szíriai helyzet olyan, amelyikben nincsen vállalható oldal. De talán Irak vagy Afganisztán más. És én itt elvi kérdésként vetettem ezt fel, hiszen gyakorlati döntéshez jobban kellene ismernünk a konkrét helyzeteket. Ráadásul ha senki sem hajlandó felvenni velük a harcot, akkor hogyan lehet őket legyőzni? Azt mondják, a légicsapásokkal nem lehet, a külföldiek meg nem igen akarnak bevonulni.
Megértem, ha nem válaszolsz, hiszen a segítségnyújtás most tényleg sokkal fontosabb.
kábéfelhő
2015.09.03 23:36:47
@Counter: Köszönöm. Mindez csüggesztő.
kábéfelhő
2015.09.04 12:42:19
@Counter: Csak most jutottam hozzá, hogy alaposabban végiggondoljam, amit írtál.
Ad 2. Úgy érzem, hogy itt nem a gyűlöletkeltés mibenlétéről és terjedelméről írtál. Továbbra sem tudom, hogy szerinted már az is gyűlöletkeltés, ha Orbán Viktor azt mondja, hogy a menekülteket védelemben részesítjük, de az illegális határátlépők menjenek haza. Nekem az volt a benyomásom, hogy mindent gyűlöletkeltőnek hajlamos tekinteni a média nem kis része, ami nem a migránsok befogadását javasolja. Ekként ma már gyakorlatilag szinte az egész európai kormánypolitikusi elit összes megszólalása idetartozna. Hol a határ?
Hogy nő a gyűlölet, az talán igaz, bár mérni kellene, a legutóbbi idegenellenességi mérések ennek éppen az ellenkezőjét sugallták a 2014-es helyzethez képest - ez sokakat meg is lepett a nyáron. De ha tényleg nő, akkor is nehéz megmondani, hogy az egyértelműen és kizárólag a kormányzati propaganda számlájára írható vagy egyszerűen a helyzet súlyosbodására vezethető vissza - nő a feszültség, kiszámíthatatlanabb az utazás vonattal és autópályán stb. Azt sem mondhatjuk, hogy kizárólag a kormány feladata a gyűlölet csökkentése, feladata például a médiának vagy akár a migránsoknak is, ti., hogy működjenek együtt a hatóságokkal.
Ad 3. Szerintem az együttműködési készség mindig vegyes volt. Mindmáig túlnyomó a hatóság elkerülésére törekvés, különben nem a zöld határon jöttek volna és jönnének át. Ez egyfelől érthető, erről írtam már korábban, másfelől problematikus és ellentétes a realitásokkal és a jogszabályokkal. Mindig volt egy része a migránsoknak, akik együttműködtek, ma is van egy ilyen rész, s a kerítésnek és a szigorodásnak a következtében ma valószínűleg ez a nagyobbik rész. Csak közben például a huzavona meg a német nyilatkozatok médiatálalása okán radikalizálódott egy migráns csoport, ami megint érthető, de aligha csak a kormány számlájára írható.
Ad 3. B. A szabály továbbra is fennáll: együtt kell működni, és azért azt a mobiltelefonjukon is láthatják, hogy a németek már akkor sem azt mondák, amit ők hallottak, s hogy most meg végképp azt mondják, hogy itt kell lefolytatni az eljárást. Én értem, hogy arra törekszenek, hogy az ellenállással rávegyék a német, osztrák, magyar stb. politikusokat, hogy mégis csak engedjék őket mindenféle regisztráció nélkül tovább, de ez vagy bejön, vagy nem, és akkor itt tényleg nem egyoldalú magyar froclizásról van szó, hanem két, sőt, többoldalú küzdelemről.
Tényleg: nem lenne elvárható a német nagykövetségtől, hogy tisztázza a Németországba való bejutás valós feltételeit a migránsokkal közvetlenül kommunikálva? Mert most minden azzal van tele, hogy a magyar kormány önkényesen nem engedi őket tovább.
Nem mintha nem lenne a magyar kormánynak is a kötelessége erről egyértelműbben és technikailag is hozzáférhetőbben, például arabul, urduul stb. rendre tájékoztatni a migránsokat.
Abban biztosan igazad van, hogy erősen hátráltatja az együttműködést az, hogy tényleg igencsak "leegyszerűsödhet" a menekültügyi eljárás. Ez valóban magyar kormányzati felelősség. Nem tudom, persze, hogy két hét elegendő-e Németországban ugyanerre, még ha az alapállás esetleg eltér is a magyartól.
Ad 4. Az alapkérdésem továbbra is az, hogy tényleg semmilyen elvi alapja nincsen a hadkötelezettségnek, vagy annak, hogy adott esetben az ember harcba száll a saját országáért, vagy a polgárháborúban az egyik oldalon? Mi lett volna, ha minden brit vagy amerikai megtagadja a bevonulást és Svédországba meg Svájcba migrál a II. világháború idején? És még egyszer: hogyan lehet legyőzni a náci, a terrorisztikus stb. ellenséget, ha mindenki elmenekül? Nincsen itt mégis csak valami morális parancs, hogy oda kell állni valahová?
Ad 2. Úgy érzem, hogy itt nem a gyűlöletkeltés mibenlétéről és terjedelméről írtál. Továbbra sem tudom, hogy szerinted már az is gyűlöletkeltés, ha Orbán Viktor azt mondja, hogy a menekülteket védelemben részesítjük, de az illegális határátlépők menjenek haza. Nekem az volt a benyomásom, hogy mindent gyűlöletkeltőnek hajlamos tekinteni a média nem kis része, ami nem a migránsok befogadását javasolja. Ekként ma már gyakorlatilag szinte az egész európai kormánypolitikusi elit összes megszólalása idetartozna. Hol a határ?
Hogy nő a gyűlölet, az talán igaz, bár mérni kellene, a legutóbbi idegenellenességi mérések ennek éppen az ellenkezőjét sugallták a 2014-es helyzethez képest - ez sokakat meg is lepett a nyáron. De ha tényleg nő, akkor is nehéz megmondani, hogy az egyértelműen és kizárólag a kormányzati propaganda számlájára írható vagy egyszerűen a helyzet súlyosbodására vezethető vissza - nő a feszültség, kiszámíthatatlanabb az utazás vonattal és autópályán stb. Azt sem mondhatjuk, hogy kizárólag a kormány feladata a gyűlölet csökkentése, feladata például a médiának vagy akár a migránsoknak is, ti., hogy működjenek együtt a hatóságokkal.
Ad 3. Szerintem az együttműködési készség mindig vegyes volt. Mindmáig túlnyomó a hatóság elkerülésére törekvés, különben nem a zöld határon jöttek volna és jönnének át. Ez egyfelől érthető, erről írtam már korábban, másfelől problematikus és ellentétes a realitásokkal és a jogszabályokkal. Mindig volt egy része a migránsoknak, akik együttműködtek, ma is van egy ilyen rész, s a kerítésnek és a szigorodásnak a következtében ma valószínűleg ez a nagyobbik rész. Csak közben például a huzavona meg a német nyilatkozatok médiatálalása okán radikalizálódott egy migráns csoport, ami megint érthető, de aligha csak a kormány számlájára írható.
Ad 3. B. A szabály továbbra is fennáll: együtt kell működni, és azért azt a mobiltelefonjukon is láthatják, hogy a németek már akkor sem azt mondák, amit ők hallottak, s hogy most meg végképp azt mondják, hogy itt kell lefolytatni az eljárást. Én értem, hogy arra törekszenek, hogy az ellenállással rávegyék a német, osztrák, magyar stb. politikusokat, hogy mégis csak engedjék őket mindenféle regisztráció nélkül tovább, de ez vagy bejön, vagy nem, és akkor itt tényleg nem egyoldalú magyar froclizásról van szó, hanem két, sőt, többoldalú küzdelemről.
Tényleg: nem lenne elvárható a német nagykövetségtől, hogy tisztázza a Németországba való bejutás valós feltételeit a migránsokkal közvetlenül kommunikálva? Mert most minden azzal van tele, hogy a magyar kormány önkényesen nem engedi őket tovább.
Nem mintha nem lenne a magyar kormánynak is a kötelessége erről egyértelműbben és technikailag is hozzáférhetőbben, például arabul, urduul stb. rendre tájékoztatni a migránsokat.
Abban biztosan igazad van, hogy erősen hátráltatja az együttműködést az, hogy tényleg igencsak "leegyszerűsödhet" a menekültügyi eljárás. Ez valóban magyar kormányzati felelősség. Nem tudom, persze, hogy két hét elegendő-e Németországban ugyanerre, még ha az alapállás esetleg eltér is a magyartól.
Ad 4. Az alapkérdésem továbbra is az, hogy tényleg semmilyen elvi alapja nincsen a hadkötelezettségnek, vagy annak, hogy adott esetben az ember harcba száll a saját országáért, vagy a polgárháborúban az egyik oldalon? Mi lett volna, ha minden brit vagy amerikai megtagadja a bevonulást és Svédországba meg Svájcba migrál a II. világháború idején? És még egyszer: hogyan lehet legyőzni a náci, a terrorisztikus stb. ellenséget, ha mindenki elmenekül? Nincsen itt mégis csak valami morális parancs, hogy oda kell állni valahová?
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár katasztrofálisnak nevezte a magyarországi doktori képzést, és annak átalakítását helyezte kilátásba múlt pénteken Pécsett egy előadásában.
Nem vagyok száz százalékig meggyőződve arról,…..
kábéfelhő
2015.08.31 21:49:31
@jotunder: Szerintem az egyik illúzió, amivel le kell számolnunk, az a magyar egyetemek összehasonlíthatósága a külföldi kutató egyetemekkel. A világ felsőoktatásában folyamatosan zajlik a szakosodás. Háromféle egyetemi minta alakult ki: kutatóegyetem, tömegoktató egyetem és valami, ami a kettő között van, de nem mindkettő egyszerre. Mármost Magyarországon inkább beszélhetünk tömegoktató egyetemekről, mint a harmadik típusúakról, a kutatóegyetemeket nem is említve. Biztosan vannak tanszékek és egyetemi intézetek, amelyek megütik a nemzetközi mértéket, de a többség - érzésem és tapasztalatom szerint - tömegoktató egyetem. Ez utóbbi nem igényel publikáló, főleg nem impakt faktoros folyóiratokban publikáló oktatókat. A doktori iskolák pedig nem sokkal vannak felette az egyetemi átlagnak.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz