kábéfelhő 2017.05.21 11:56:33

Azért Lánczi András írt néhány könyvet, tehát nem mondható róla, hogy "egyetlen sor értékelhető tudományos munkásság nélkül lett egyetemi tanár, intézetvezető, majd rektor". Már feltéve, hogy legalább a Palgrave McMillannél megjelent 2015-ös kötetét elfogadjuk tudományosnak.

kábéfelhő 2016.09.12 18:46:38

Nagy érdeklődéssel olvasom ezt a vitát, de nem érem el a kellő színvonalat ahhoz, hogy érdemben hozzászóljak, Viszont olvastam egy-két a Csoóriéhoz nagyon hasonló gondolatmenetet nem máshol, mint Kende Péter Az én Magyarországom című kötetében. Különösen ajánlom a "Zsidó Magyarország" című írást. Ha véletlenül olvasta valaki, szívesen elolvasom a véleményét - megint ismétlem - a Csoórihoz hasonló volta okán. De lehet, hogy félreértem Kendét, vagy Csoórit, vagy mindkettőt.

kábéfelhő 2016.06.02 10:50:55

Én úgy tudom, hogy a nők aránya a társadalmi hierarchia alján is alacsonyabb a népességen belüli több, mint 50%-os arányuknál. Vagyis alulról nézve van itt egy pozitív diszkrimináció is a nők javára. Ha például olyan csoportokat nézünk, mint az alkoholisták, a hajléktalanok, börtönlakók stb., akkor a nők aránya felettébb alacsony. Azt mondhatjuk tehát, hogy a társadalom középső csoportjában viszonylag sok a nő, alul és felül pedig viszonylag kevés.
Érdemes még megnézni a diplomásokat, főleg a fiatalabb korosztályokat, vagy az egyetemre járókat, mert ott is magasabb a nők aránya az 50%-nál.
Végül: a nők jóval tovább élnek a férfiaknál, ami azért is van így, mert a társadalom sokat tett a szülés körüli elhalálozás csökkentése érdekében. Ebből pusztán formális logikai alapon az következik, hogy viszont keveset tett a korai férfi halálozás visszaszorítása érdekében. Hacsak nem mondjuk azt, hogy a férfiak biológiai okokból halnak mindenütt korábban, mint a nők. De ha ezt mondanánk, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy az egyéb nemi egyenlőtlenségek mögött is valamilyen mértékben biológiai okok állnak.
Az utolsó előtti bekezdés egy kicsit ebbe az irányba megy el, amikor esszencializálja a nőket, ti. azt mondja, hogy a nők már csak olyanok, hogy toleránsabbak stb. Sajnos, az esszencializálás könnyen fordul a visszájára, hiszen ezen az alapon azt is mondhatjuk, hogy a nők már csak olyanok, hogy nem valók a politikába.

kábéfelhő 2016.04.08 18:38:11

Úgy látom, hogy több dolog keveredik itt, hátha segít a szétválasztásuk.
1. Az élsport mint olyan meglehetősen gyanús. Ha ajzószerekkel érik el az eredményeket, azért, ha "csak" a stopperóra szíjával, akkor azért. Csakhogy az állampolgárok jelentős csoportjai ezzel nem törődve izgatottan várják és boldogan fogadják az eredményeket, ezért aztán élsport van, és politikailag is releváns kérdés. Hozzáteszem, hogy én sosem nézek élsportot, mert nem tudom elválasztani a gyanútól, hogy elfogadhatatlan dolgok történnek arrafelé. Persze ok-e a heroinos háttér arra, hogy ne hallgassunk Charlie Parkert? De ez legyen az én feloldhatatlan dilemmám!
2. Van a jogi szint. Itt a helyzet eléggé tiszta: KL-t elítélték valamiért, tehát jogilag a tettet elkövette, s ez a megállapítás addig érvényes lesz, amíg egy másik eljárásban fel nem mentik esetleg.
3. A jogi szinthez tartozik az, amit az Index írt meg, hogy olyan típusú büntetést kapott, és az általános amnesztia miatt olyan módon szabadult, hogy egyben mentesült a büntetlen előélet alól is. Ahogy ott írják: attól kezdve nem volt kötelessége számot adni az elkövetett bűncselekményről. Volt tehát például erkölcsi bizonyítványa, és ezért bármilyen olyan állást kaphatott és el is vállalhatott, amelyikhez ilyen bizonyítvány szükséges.
4. Van egy szubkulturális aspektus. Az élsport meg azon belül az úszósport szubkultúra. Erre utal - egymástól függetlenül - Bayer Zsolt, Aczél Endre meg például az egyik idős tegnapi betelefonáló ügyvéd Bolgár műsorában. Elmondásuk szerint sajátos szexuális szubkultúra alakult ki annak idején az úszósportban. Ezt mai ésszel szörnyű végiggondolni, de nem kizárt, hogy így volt. Kicsit olyan ez, mint ma azon elképedni, hogy valaha, egyébként a hatvanas évek elején is, a nemi erőszak meg volt engedve házasságon belül. Meg a rabszolgaság, meg az apartheid más korokban illetve a világ más tájain. Lehet, hogy túlzás meg szerecsenmosdatás erre hivatkozni, de azért el tudjuk képzelni, hogy lehetett ilyen. Mindenesetre ebbe belelátni lehetetlen. Ez nem ment fel senkit semmi alól, hiszen KL-t és társait is elítélték annak idején, de érthetőbbé teheti a dolog lefolyását. Nem elfogadhatóbbá, de érthetőbbé. Például érthetőbbé azt, hogy miért nem mondta el KL minden interjúban, vagy legalább évente, vagy minden kitüntetése átvételekor, hogy annak idején elítélték csoportos nemi erőszakért. Az ez alól történt jogi felmentésen túl a szubkultúra is elfogadhatóbbá tehette ezt a számára, meg persze az a tény, hogy sosem követett el hasonlót később. (Most nem foglalkozom azzal, hogy akkor meg pláne nem akarhatta folyvást előhozni ezt, ha tényleg el sem követte.)
5. Van aztán a mai megítélés. KL tehát a korabeli jognak megfelelően leülte a büntetést úgy, ahogyan ez megtörtént. Szabadult, majd leélt 55 évet anélkül, hogy akárcsak hírbe hozták volna a tett megismétlésével. Egyetértek azzal, aki azt írta: ebben az értelemben a szabadulást követően egy másik emberrel van dolgunk és volt dolguk az őt ismerőknek. Nem látom be, miért kellene ma az 55 évvel ezelőtti tettéért megint elítélni KL-t. A tettet persze, hogy el kell ítélni, de az embert, ti. KL-t nem, mert ő 55 év óta nem az az ember. Az nagyon visszataszító világ lenne, ahol az embereknek nem engednénk meg, hogy megváltozzanak. Nem akarok távoli dolgokat idekeverni, de Bajcsy-Zsilinszky, Nagy Imre, Horn Gyula stb. mai megbecsülésével, vagy nem elítélésével éppen arról teszünk tanúbizonyságot, hogy elhisszük: az emberek nagyon is megjavulhatnak egy későbbi értékelés szempontjából.
Újra leírom: a nemi erőszakot el kell ítélni, de az elkövetőt vissza lehet és kell fogadni, ha kiérdemelte a bizalmat. Azt hiszem, ez része annak, amit humanizmusnak nevezünk.
6. Az áldozattal kapcsolatban hasonlók mondhatók el. Jogilag mindaddig áldozat marad, amíg ki nem derül az ellenkezője. Ő is része lehetett a szubkultúrának, ami egyfelől megnövelte a rizikót, másfelől persze nem jelenti azt, hogy a nő ezt is előre elvállalta volna, tehát hogy az ő felelőssége akár a közelében lett volna az erőszakolókénak. Mivel már nem él, ezért különösen ízléstelen az ő számlájára spekulálni és mentegetni KL-t.
Hosszan írtam, de feldúlt ez a boszorkányüldözés.

kábéfelhő 2016.04.08 19:23:48

@WiteNoir: Ahogy írtam, a szubkultúra nem felmentés, csak érthetőbbé teheti a dolgot. Hogy miért szabadult olyan hamar, az olyan részletkérdés, ami sok-sok kutatást kívánna, ti. az, hogy mennyi ebben a véletlen, például az általános amnesztia hatása, és mennyi a szubkultúra hathatós támogatása, mennyi az áldozat pártfogóinak a ténykedése stb. Ember legyen a talpán, aki ennek utána tud és akar járni. Ha KL tényleg végigviszi a perújrafelvételt, akkor talán okosabbak leszünk, de már az is komoly ismereteket igényel, hogy tudjuk, lehetséges-e ilyen perújrafelvétel. Én nem tudom.

kábéfelhő 2016.04.08 19:29:56

@WiteNoir: A boszorkányüldözést metaforikusan értettem. Manapság nem lincseléssel zajlik, hanem például a médiában - szerencsére. Biztos van mentegető is, már ti. olyan, aki eleve kétségbe vonja azt, hogy bűncselekmény történt. Ezekkel nem értek egyet, mert a jogi megítélés világos, a valóságról meg értelemszerűen csak a jelen levők tudhatták és tudhatják a biztosat.
Számomra a boszorkányüldözés tényét az igazolja, hogy arra kényszerítették KL-t 55 év után, hogy lemondjon mindenről, holott azóta semmi hasonlót nem követett el. Mintha ő eleve nem lehetne más, mint csoportosan nemi erőszakoló, ez bármikor kitörhetne belőle stb. Nekem ez a legriasztóbb az egész folyamatban.

kábéfelhő 2016.03.04 14:40:19

Nagyon tisztelem Le Carrét, sok-sok könyvét olvastam, és azt gondoltam, hogy ugyanazt nem lehet megcsinálni filmen, már csak a nyelvi finomságok miatt sem, meg az egész nagy szomorúság és kiábrándultság miatt, ami belengi a könyveit. Ez a sorozat sem akarja Le Carrét visszaadni, ami jó.
Nekem az a benyomásom, hogy ez inkább bedekker film lett sok szép helyszínnel, és ennek megfelelően túlságosan elnyújtott és néha teljesen felesleges jelenetekkel, amelyek csak azt szolgálják, hogy gyönyörködhessünk a szobabelsőkben, a havas hegyekben meg a jelmezekben. Ez a James Bond filmek korai darabjai esetében érthető volt, hiszen a nézők csak ezekből ismerhettek meg távoli tájakat, és élhették át azt, hogy a világ a fehér ember játszótere, illetve ezek vehették rá arra, hogy elkezdjen utazgatásokra költeni. Manapság az interneten igen szép képeket és filmeket lehet látni érdektelen és elnyújtott cselekmények nélkül is, és a világ inkább félelmetes lett a fehér ember számára, mint játszótér. Ilyen értelemben idejét múltnak érzem a sorozatot; ezt valaki úgy írta feljebb/lejjebb, hogy jól visszahozza a nyolcvanas éveket.
Egyszóval nekem unalmas a sorozat.

kábéfelhő 2016.01.08 15:46:03

@incze: Abban igazad lehet, hogy a nem hivatásos politikusok, tehát például a civil mozgalmak az ügyük támogatottságát akarják növelni, de minél inkább professzionális politikussá válik valaki és/vagy minél nagyobbra akar nőni, annál inkább a puszta személyes támogatottsága lesz a cél. Ez azért van így, mert a kellően nagy támogatottság csak sok ügy együttes vagy egymás utáni felvetéséből jöhet össze, márpedig az egyes ügyek életciklusa eltérő, tehát folyvást újítani kell a portfólión, amire csak az ösztökélhet, hogy a puszta támogatásszerzés válik céllá. Ez olyan, mint a tőkés gondolkodása: mindegy miből, csak legyen profit. Aki egy ügyhöz ragaszkodik, az egy idő után kiesik a politikából, mert vagy megoldódik az ügy, vagy megoldhatatlannak bizonyul.

kábéfelhő 2016.01.08 15:59:46

@sárospataki lány: Nos, a politikustól a választók szignifikánsan nagy része valamilyen, bármilyen megoldást vár a problémára, sokszor olyan problémára, amelyet a politikus kifejezetten azért vet fel, mert van rá megoldása. A demográfiai tendenciák fenyegető voltát már egy jó ideje tárgyalják a sajtóban, a kormányzati fórumokon stb., tehát alighanem kellően sok ember érzi úgy, hogy ez probléma, ezért örül, ha valaki megoldással áll elő. Ráadásul a munkaerőpiaci feszültségeken Németország már évtizedekkel ezelőtt is a vendégmunkások behívásával segített, tehát ez a logika nem idegen a németek számára. Viszonylag egyszerű tehát előállni egy olyan magyarázattal, hogy morálisan szép dolog a földönfutókat befogadni - ez tetszhet egy állampolgári körnek, a médiának, az egyháznak stb. Aztán hozzátenni, hogy amúgy sem tudjuk a bevándorlást megállítani, mert nem lövethetünk a határon. Ez is megfelelhet sokaknak. Aztán ezt kiegészíteni még azzal is, hogy ráadásul munkaerő hiány van, továbbá azzal, hogy és még nagyobb lesz tíz-húsz-harminc év múlva, amikor Te és Te és Te nyugdíjas leszel, és mivel nincsenek gyerekeid, illetve nincsenek fiatalok, nem lesz, aki ellásson stb.
Tegyük hozzá, hogy valószínűleg bizonyos érdekcsoportok számára olcsóbb alacsony bérű afgánokat importálni, mint azt ösztökélni, hogy drágán kiképzett németek évekre kiváljanak a termelésből azért, hogy szüljenek és gyerekeket neveljenek, holott azalatt még több profitot termelhetnének a munkaadóik számára. A kalkuláció itt arra irányul, hogy hol a pay off, Vagyis, hogy a növekvő termelés és az alacsony bérű alkalmazottak okozta haszon, valamint az ebből befolyó adó mikortól marad el a szociális és politikai (például zavargásokban megnyilvánuló) terhektől.

kábéfelhő 2016.01.08 16:12:53

@incze: Attól tartok, hogy ebben tévedsz: a beáramlás is meg a belső migráció is megállítható, de legalábbis jelentősen csökkenthető, ha van hozzá politikai akarat. Ausztrália végigcsinálta ezt húsz évvel ezelőtt, pedig akkor még nem volt a migránsok kezében mobiltelefon. Egy darabig nem tettek semmit, és persze exponenciálisan nőtt a bevándorlás Indonézia felől. Aztán egyszer csak hoztak egy döntést, és azóta szabályozni tudják a folyamatot. Talán láttad a tavalyi ausztrál kormányzati videót, amelyen egy egyenruhás marcona katonatiszt (!) magyarázza el a potenciális bevándorlóknak, hogy a kormány politikája nem változott, továbbra sem jöhet senki szabályozatlanul Ausztráliába. Ha jól emlékszem, ez a jelszava a kormánynak: Don't make Australia home! Vagyis ha menekült vagy, se számíts arra, hogy Ausztrália hosszú távon az otthonod lesz.
Ha úgy érted, hogy amióta világ a világ, mindig vándoroltak emberek a világban, az biztosan igaz, de egy idő után mindenütt elkezdték ezt szigorúan szabályozni, és mindig meg is tudták oldani, ha akarták. hogy a német kormány miért nem akarja, arról írtam sárospataki lánynak néhány pontot.

kábéfelhő 2015.09.03 18:30:29

@ulloiut: Én is örülök, hogy újrakezdtem.

1. Nagyon érdekeseket írsz a kommentelésről. Némelyik már nekem is derengett. Valóban ráment az elmúlt két napom nem is csak az írásra, hanem a folytonos visszanézésre, hogy vajon van-e válasz.

Mint tapasztaltabbtól kérdezem, hogy a terjedelem nem rövidül-e attól, hogy az adott társalgó közösség (fellengzősen: kommunikációs közösség) megismeri az embert, és nem kell mindent kiírni a félreérthetőség elkerülése végett. Abban ugyanis teljesen igazad van, hogy mivel gyakorlatilag csak egyetlen kommunikációs csatornát használunk, ezért erre az egyre helyeződik minden feladat, és amíg a háttérismeret ezt nem csökkenti, addig ez így is marad. Ráadásul ha az ember például politikailag nem ugyanazt a gondolatmenetet követi és nem ugyanazokat a hívószavakat használja, akkor végképp mindent részletesen végig kell írni. Egyszóval: csökkenhet-e ez a megismertetés által?

2. Félve kérdezem, hogy a kormány általi gyűlöletkeltés mint kifejezés valami esernyőfogalom csupán, amelyik sok mindent lefed, vagy ténylegesen gyűlölethez vezető kommunikációs és egyéb cselekvésekre gondoltok ezt használva. A szélső eset az lenne, ha a kormány meghirdetné, hogy gyűlölni kell a migránsokat. Azt értem, hogy az is lehet gyűlöletkeltés, ami nem ebből áll, de vajon mi minden tartozik bele? Azt például beleértitek-e, amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy nincsen szükségünk bevándorlókra? Vagy amikor Merkel mondja azt, hogy a koszovóiaknak nincsen joga Németországba menni? Hol kezdődik a gyűlöletkeltés? Mondjuk a konzultációs kérdőív kérdésével, hogy a bevándorlókra költse-e az állam a pénzt vagy a családokra? Ez gyűlöletkeltés? Nincsen-e olyan veszély, hogy elkopik a szó?

3. Nem lenne-e kisebb a katasztrófa fenyegetése, ha a migránsok hajlandók lennének elmenni a menekülttáborokba? Számos olyan hírt olvastam, hogy csak át kellene szállniuk egy másik vonatra, és nemsokára a táborban lennének, de egy részük nem hajlandó erre. Lázár János ma is hivatkozott erre. Emlékszem, egyszer egy egyházi segélyszervezet embere nyilatkozta, hogy elmentek talán Röszkére egy busszal, és felajánlották, hogy egyenesen a debreceni táborba szállítják a migránsokat, de senki nem volt hajlandó vele menni. És én értem is, hogy miért nem, másfelől az első hallásra az is elfogadható a számomra, amikor Lázár azt mondja, hogy a menekültügyi eljárást nem folytathatják le a pályaudvarokon, már csak azért sem, mert nem egy-két óráig tart.

4. Igen, el tudom képzelni, hogy a szíriai helyzet olyan, amelyikben nincsen vállalható oldal. De talán Irak vagy Afganisztán más. És én itt elvi kérdésként vetettem ezt fel, hiszen gyakorlati döntéshez jobban kellene ismernünk a konkrét helyzeteket. Ráadásul ha senki sem hajlandó felvenni velük a harcot, akkor hogyan lehet őket legyőzni? Azt mondják, a légicsapásokkal nem lehet, a külföldiek meg nem igen akarnak bevonulni.

Megértem, ha nem válaszolsz, hiszen a segítségnyújtás most tényleg sokkal fontosabb.

kábéfelhő 2015.09.03 23:36:47

@Counter: Köszönöm. Mindez csüggesztő.

kábéfelhő 2015.09.04 12:42:19

@Counter: Csak most jutottam hozzá, hogy alaposabban végiggondoljam, amit írtál.

Ad 2. Úgy érzem, hogy itt nem a gyűlöletkeltés mibenlétéről és terjedelméről írtál. Továbbra sem tudom, hogy szerinted már az is gyűlöletkeltés, ha Orbán Viktor azt mondja, hogy a menekülteket védelemben részesítjük, de az illegális határátlépők menjenek haza. Nekem az volt a benyomásom, hogy mindent gyűlöletkeltőnek hajlamos tekinteni a média nem kis része, ami nem a migránsok befogadását javasolja. Ekként ma már gyakorlatilag szinte az egész európai kormánypolitikusi elit összes megszólalása idetartozna. Hol a határ?

Hogy nő a gyűlölet, az talán igaz, bár mérni kellene, a legutóbbi idegenellenességi mérések ennek éppen az ellenkezőjét sugallták a 2014-es helyzethez képest - ez sokakat meg is lepett a nyáron. De ha tényleg nő, akkor is nehéz megmondani, hogy az egyértelműen és kizárólag a kormányzati propaganda számlájára írható vagy egyszerűen a helyzet súlyosbodására vezethető vissza - nő a feszültség, kiszámíthatatlanabb az utazás vonattal és autópályán stb. Azt sem mondhatjuk, hogy kizárólag a kormány feladata a gyűlölet csökkentése, feladata például a médiának vagy akár a migránsoknak is, ti., hogy működjenek együtt a hatóságokkal.

Ad 3. Szerintem az együttműködési készség mindig vegyes volt. Mindmáig túlnyomó a hatóság elkerülésére törekvés, különben nem a zöld határon jöttek volna és jönnének át. Ez egyfelől érthető, erről írtam már korábban, másfelől problematikus és ellentétes a realitásokkal és a jogszabályokkal. Mindig volt egy része a migránsoknak, akik együttműködtek, ma is van egy ilyen rész, s a kerítésnek és a szigorodásnak a következtében ma valószínűleg ez a nagyobbik rész. Csak közben például a huzavona meg a német nyilatkozatok médiatálalása okán radikalizálódott egy migráns csoport, ami megint érthető, de aligha csak a kormány számlájára írható.

Ad 3. B. A szabály továbbra is fennáll: együtt kell működni, és azért azt a mobiltelefonjukon is láthatják, hogy a németek már akkor sem azt mondák, amit ők hallottak, s hogy most meg végképp azt mondják, hogy itt kell lefolytatni az eljárást. Én értem, hogy arra törekszenek, hogy az ellenállással rávegyék a német, osztrák, magyar stb. politikusokat, hogy mégis csak engedjék őket mindenféle regisztráció nélkül tovább, de ez vagy bejön, vagy nem, és akkor itt tényleg nem egyoldalú magyar froclizásról van szó, hanem két, sőt, többoldalú küzdelemről.

Tényleg: nem lenne elvárható a német nagykövetségtől, hogy tisztázza a Németországba való bejutás valós feltételeit a migránsokkal közvetlenül kommunikálva? Mert most minden azzal van tele, hogy a magyar kormány önkényesen nem engedi őket tovább.
Nem mintha nem lenne a magyar kormánynak is a kötelessége erről egyértelműbben és technikailag is hozzáférhetőbben, például arabul, urduul stb. rendre tájékoztatni a migránsokat.
Abban biztosan igazad van, hogy erősen hátráltatja az együttműködést az, hogy tényleg igencsak "leegyszerűsödhet" a menekültügyi eljárás. Ez valóban magyar kormányzati felelősség. Nem tudom, persze, hogy két hét elegendő-e Németországban ugyanerre, még ha az alapállás esetleg eltér is a magyartól.

Ad 4. Az alapkérdésem továbbra is az, hogy tényleg semmilyen elvi alapja nincsen a hadkötelezettségnek, vagy annak, hogy adott esetben az ember harcba száll a saját országáért, vagy a polgárháborúban az egyik oldalon? Mi lett volna, ha minden brit vagy amerikai megtagadja a bevonulást és Svédországba meg Svájcba migrál a II. világháború idején? És még egyszer: hogyan lehet legyőzni a náci, a terrorisztikus stb. ellenséget, ha mindenki elmenekül? Nincsen itt mégis csak valami morális parancs, hogy oda kell állni valahová?

kábéfelhő 2015.08.31 21:49:31

@jotunder: Szerintem az egyik illúzió, amivel le kell számolnunk, az a magyar egyetemek összehasonlíthatósága a külföldi kutató egyetemekkel. A világ felsőoktatásában folyamatosan zajlik a szakosodás. Háromféle egyetemi minta alakult ki: kutatóegyetem, tömegoktató egyetem és valami, ami a kettő között van, de nem mindkettő egyszerre. Mármost Magyarországon inkább beszélhetünk tömegoktató egyetemekről, mint a harmadik típusúakról, a kutatóegyetemeket nem is említve. Biztosan vannak tanszékek és egyetemi intézetek, amelyek megütik a nemzetközi mértéket, de a többség - érzésem és tapasztalatom szerint - tömegoktató egyetem. Ez utóbbi nem igényel publikáló, főleg nem impakt faktoros folyóiratokban publikáló oktatókat. A doktori iskolák pedig nem sokkal vannak felette az egyetemi átlagnak.