László Kozéky 2015.11.28 18:11:52

@alien: Ez most a betöltési szint/volumen aznapi KÖFE előírása, vagy a helyszínelési jkv. ?!

László Kozéky 2015.11.28 18:18:42

@alien: Valamiért nem ment el az előbb... Azt kérdeztem, hogy amit leírt, az a katasztrófanapi jogerős KÖFE betöltési szint-e, avagy a gátközépi törés helyszínelési jkv.-e ?! Mert egyedül ez érdekel, itt és most.

László Kozéky 2015.11.30 14:38:28

@Dr. Sándor Zsuzsa: EGY hatóság van ezen ügyben, a KÖFE. A KÖFE átadott minden anyagot a parlamenti vizsgálóbizottságnak Azok közt NINCS jogerős határozat az eredeti Egységes Környezethasználati Engedélyben megadott betöltési szint megváltoztatására! Sőt a 2010. 10.20 én kiadott "MAL engedélyek jogszerűségi felülvizsgálata" revizori jelentés is leszögezi, hogy a KÖFE engedélyeknek meg kell felelni a szakhatósági engedélyeknek, DE (nagyon "de") a MAL számára a KÖFE engedélyek alapján kötelező eljárni. Így az alapdokumentum 12785/2006. sz. és 2011. febr. 28-ig érvényes Egységes környezethasználati engedély volt a MAL számára az irányadó, és nem a vízjogi engedélyek torzításai! Erre a dokumentumra épültek rá a KÖFE jogerős módosítási határozatai: 12785/2006. amire ráépül: "A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (1012 Budapest, Logodi u. 34/B., továbbiakban: Engedélyes) az Ajkai telephelyén (8401 Ajka-Gyártelep 598 hrsz.) folytatott tevékenységekre vonatkozóan a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) által kiadott, 29357/2010.; 73797/2009.; 43746/2009.; 36254/2008.; 75480/2007.; 7828/2007.; 66106/2006. iktatószámú határozatokkal módosított 12785/2006. iktatószámú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, melynek érvényességi ideje: 2011. február 28-a. Teljesség kedvéért, érvénytelenek a "Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg 29357/2010.; 73797/2009.; 43746/2009.; 36254/2008.; 75480/2007.; 7828/2007.; 66106/2006. iktatószámú határozatokkal módosított 12785/2006. iktatószámú egységes környezethasználati engedély érvényét veszti." Sehol nins a betöltési szint megváltoztatására jogerős határozat 2008. előttről (utána sem, de az már az eső utáni köpönyeg lenne úgyis!) A csúsztatás meg a balti-magasságos dolog ott van, hogy az érvényes KÖFE határozatba önkényesen be lett keverve, nem hivatalos és jogerős határozatként, hanem szóbeszédben célirányosan, a gátépítések vízjogi engedélye! (!!!) (Ld. MAL tevékenységét megtiltó határozatok módosítása... (26502/210). Az meg csak hab a tortán, hogy a 2011. márc-tól érvényes engedély sem 12 centiket, hanem TONÁT használ a betöltöttség méréséhez, mint 2006 óta is mindig, mindenki. Kár, hogy nem tudok grafikont csatolni, de ez a tározó (tonnában és eredeti előírásban :) ) 2008-ra betelt! A talajtörésesdi is ügyes kamu. Meg kéne nézni az aznapi és másnapi légi fotókat és video felvételeket: kicsúszott két konzol a gátközépi törésnél, mert ott tényleg volt talajtöréses gátelcsúszás ---máshol úgy áll a vezeték, mintha vonalzóval húzták volna --- viszont a gátközépnél még egy kompenzátornyi folytonossági hiány is van!... És még sorolhatnám a gáton kifolyásnak vélt dolgokat, meg a veszprémiek által eldugott gátdarab mintákat stb. Szebb jövedelmet, meg jó szórakozást a "jogászoknak"! Nekik legalább van tét nélkül, de biztos pénzért, munkaimitátori lehetőségük.

László Kozéky 2015.11.01 08:35:14

Szeretem Láng úr képeit, mert egy kicsit megszépítik a valóságot! De itt becsúszott egy MTI-s kép is, amit ajánlok a mindenkinek észt osztó szuperügyvédek igen drága, ámde dilettáns figyelmébe: hogy mint az jól látható, az iszap lényegileg nem jött ki a kazettából! (Csak a rajta lévő lúg ömlött le.) Ergo a gátfal még vagy 10 helyen nyugodtan eltörhetett volna, és akkor sem jön ki. Ennek megfelelően a talaj is törhetett volna még pár helyen (ha ez az utólagos duma egyáltalán igaz) és akkor sincs lúgos áradat, meg tragédia emiatt --- azaz ez az elméleti kreálmány nem a releváns kérdés, hanem egy primitív figyelemelterelés a tározói lúgról! Ez a szeresenmosdató gumicsont! (Amúgy egész jó :) ....) A valódi kérdés, hogy mit keresett a 2 millió tonna lúgos víz az iszap tetején --- amiről nagyon is jól tudott D. J. vádlott, hiszen az ő aláírásával adott a gyár negyedévenként adatszolgáltatást minderről, 5 éven át! És ha --- tegyük fel --- az agyagon megcsúszik, merre is kéne ilyenkor a gátfalnak a függőlegeshez képest billenni? És merre billent?... No meg sehol máshol az egész világon miért nem ette el a talajt a vörösiszap lúgja?! --- csak a vegyi fülkében paccsálva :) (Ausztrália, Vietnam, Németország, Görögország, Kína, Venezuela, Írország stb..... --- avagy Mosonmagyaróvár, Neszmély, Almásfüzitő --- semmi lúgos tönkremenetel...?!) Meg még mindig nincs egyenes válasz arra, hogy a 2008-ről 2009-es évre fordulókor történt-e az érvényes KÖFE Egységes Környezethasználati Engedélyében JOGERŐS VÁLTOZTATÁS a betöltési szintre, mert ha nem, akkor a 2 mio. tonna túltöltést nem kéne talajcsúszásnak hívni :) ! Mondtam én B.Z. Kollégának, hogy ne a drága "tudományban", hanem az olcsó, józan ész igazságában bízzon! De tetszik a védőbeszéd izzadtságszagú kezdete (a maga néphülyítő nemében), és változatlanul a kedvenc bibliai idézetem jut eszembe: "És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával. " (Példabeszédek 24. rész)

László Kozéky 2015.11.01 23:28:55

@Dr. Sándor Zsuzsa: Mivel az újrahasznosítási technológiáim miatt több céggel kapcsolatban állok, és magukat a tározókat külön is tanulmányoztam, ezért azt látom, hogy a legkülönfélébb talajokra történt a tározók építése. Van benne fövenyes, kavicsos, iszapos, termőföld stb. Azért nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, mert a jó minőségű, kövér "vízzáró" agyagnak kisebb a vízáteresztő képessége, mint 10exp-7 cm/s, és a vörösiszapnak a vízáteresztése ennél is gyengébb: 10exp-9 -től 5x 10exp-10 cm/s -ig. Tehát az elázás ellen maga a leülepedett vörösiszap véd! A MAL X-es kazettánál látható, hogy mind az északi falat, mind a tározó többi falát és jellemzően az alját is több méter vastag lerakódott iszap takarja, védi, az elszivárgás helye a kazetta közepén lefelé, és nem a gátfalak felé van!
Ha a gátfal alatt elázott volna a talaj, akkor a belső nyomás kifelé feszíti, és arra csúszik meg, és arra dől, kifelé ---- itt viszont egy több millió tonnás ellenterhelés leterhelődése miatt, enyhén befelé lejt az el sem mozdult gátfal (amit bizonyít a rajta lévő konzolokon futó csővezeték helyben maradása is).
Másrészt a fal nem lezökkent, hanem a középső törés és a sarok közt az állóhullámok törvényei szerint darabolódott, máshol semmi baja nincs.
A ridegtörés természetes, hiszen az erőművi salakból szinte kőzetdarabok keletkeztek, és ez a térfogatváltozás nagy feszültségeket kelt, aminek csakis ridegtörés lehet a vége.

Én már lassan "kívülről" tudom a környezethasználati engedélyt, és biztonsággal állíthatom, hogy külön a lúgos víz mennyiségére nem volt előírás! A betöltöttségre köbméterben és tonnában voltak megadva az előírások (én a tonnával számoltam mindig) --- és mivel azért a lúgos víznek is van tömege (amit a gyári vízmérleg ad meg tonnában) ezért a tározón álló víz és a betöltött vörösiszap együttes tömege adja meg az aktuális betöltöttségi szintet (mellesleg ez nem olyan könnyen szétválasztható, hiszen az iszap is nedves, már csak azért sem lehet ezt tömegében --- tonnában --- különválasztani).
Tehát külön a "vízre" NINCS előírás! csak az előírt tonna tömegben van implicit formában, mint az össztömeg része.
A vizet egyébként érdemes ott tartani a tározón, ha van rá még hely, hiszen az nemcsak a porzás ellen véd, de jól fog jönni a technológiába való visszajáratáskor. Műszaki szubjektív megítélés kérdése, hogy a betöltöttségi előírás betartásához mikor mennyit engedtetünk le belőle (közömbösítéssel a patakba).
Tehát leengedési kötelezettsége a MAL-nak, maga a vízmennyiség miatt nem volt (a betöltöttség megengedett szintje meg egy vitatott kérdés, ahol az érvényes KÖFE Határozatnak kell megfelelni!).

A nem a gát felrobbantását célzó, a tározó belsejében (!!! és nem aláaknázva, vagy a falba befúrva :) stb.), az északi fal közepénél történt kisebb kézigránát méretű robbanásban csaknem biztos vagyok --- jó lenne látni az "eltűnt" csöveket, csavarokat és a helyszínelési jkv. képeit, és akkor bizonyítható lenne a dolog. Mellesleg a sarok és a falközép törési sorozatára sincs más magyarázat, de a tanúk közt is volt aki két robbanást hallott, a másik szerint előbb kifröccsent az iszap, és csak utána tört a gát, a harmadik szerint meg a saroknál a gáttest alsó harmadában, felében tört ki a gát a saroknál (itt most a hullámterjedésre és feszültségkoncentrálódásra nem térnék ki) --- valamint az É-i gátfal középtől keletre kutya baja a gátnak... stb. (ld. Wikipedia --- téli felvételek)
Nagyon fontos lenne a korabeli sajtófotók szakszerű kielemzése!

László Kozéky 2015.10.10 19:18:21

@SacraCorona2010: A parlamenti bizottság 10 paritásos alapon felálló képviselőből állt, akik egyikének sem volt ipari-szakmai vezetői gyakorlata (ami meg a műszaki hozzáállást illeti, volt, aki már általánosban megbukott matekból :) ). Kettőnket választottak szakértővé, a társam az egyik fideszes képviselő asszisztense, alkalmazottja volt. Termelés és technológia elemzés, nem volt, hanem politikai szimpátia alapján alakultak ki a felületes vélekedések. Normális szakmai elemzésre az a néhány hónap néhány napja egyébként sem lett volna elegendő. Szakértőtársam vízügyesként megállapította, hogy az akkori szél az akkori vízen nem alakíthatott ki akkora hullámokat, hogy az eltörje a gátat --- tehát onnan nem jöhetett a dinamikus ütés a falközépre. Egyben nagyon érdekes eredménye volt, hogy számítógépes modellel felvázolta a lúg alatti domborzatot (amit Bakonyi úr utasítására, vagy ő személyesen, mért ki halradarral, noha ez nyilván nem volt a munkaköre része :) ) ---- amiből én, mint hajdani termelésirányító, főtechnológus sok mindent megértettem. Amikor én a gáttöréssel kapcsolatos véleményemet el akartam mondani, a bizottság zöme kivonult --- de más okok miatt is, én a jelentés készítésében már nem vettem részt, noha néhány munkámat oda beillesztették. A jelentést az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta.

László Kozéky 2015.10.10 19:27:38

Én a jogot a saját sorsomból csak negatívan ismerem, semmi jót nem tudok róla mondani! sry. Jelen esetünkben a sajtót is megutáltam, mert amikor megtudtam, hogy a lúgmagasságot egy melós egy ladikból méregette egy pálcával (ott, a lúg tetején, és állítólag van valaki a munkavédelemért van fizetve), meg hogy ugyanígy állítják a nyelő (elszívó szivattyú) magasságát is, azonnali technológiai fegyelemsértésre gondoltam.
Kiderült, hogy ez a közel 60 éves gyakorlat, és én tévedtem... A sajtó már úgy hozta, hogy a szakértő hirtelen megváltoztatta a véleményét....

László Kozéky 2015.10.10 21:00:43

@SacraCorona2010: Nagy luxus nekem, hogy a "bűnös" meg "nem bűnös" ügyekben nem kell állást foglalnom.... Mert nem gyárat, csak egy autót is elég vezetni ahhoz, hogy mindig álljon a zászló... Viszont legalább az anyagiakon segítsünk! Miért kellett a teljesen felesleges "száraz technológiára" és a nem működő vésztározó közepébe való gátépítésre (komoly :) ) milliárdokat költeni --- az áldozatok és károsultak bajának enyhítése, netán a munkahelyek megmentése helyett ?! Miért nem dolgozhatjuk fel a vörösiszapot, hogy kitermelhessünk a károsultaknak és népünknek ott 5 ezer milliárd (jól értette!) Forintot?!