Adatok
hatterzaj
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az előző bejegyzésemben már szóltam a „revelációm” napjáról, arról a pillanatról, amikor rájöttem, hogy az anyám nárcisztikus. Soha olyan összetett érzéssel még nem találkoztam: mintha egész életemben egy bolonddá tett szamár módjára rohantam volna anyám szeretetéért, mint a csacsi, akinek egy…..
Még a 90-es években volt egy munkahelyem, ahol a titkárságon kitette az ott dolgozó fiatal asszisztenslány a faliújságra ezt a kis szösszenetet:
Vigyorgott is mindenki, mire belépett a főnökhöz, de szerencsére a teljes társaságban volt kellő humorérzék (beleértve a főnököt is), ügyfél meg nem…..
hatterzaj
2020.03.06 05:43:33
@jobangel: Anyám pszichopata, soha nem volt gondja állásinterjúkon. Kifejezetten gyorsan hangolódik rá bárkire, tűéles megfigyelő, pont ezeket használja ki később. Szakmailag rá veszélyeseket tehát az igazán jó szakembereket pillanatok alatt nyír ki a környezetéből úgy, hogy rá se jönnek ki kavarta az ügyeket. Villámgyorsan halad előre amiben akar, miközben ő maga bűbájos és csöpög az együttérzéstől. Tökéletesen gátlástalanul támad hátba miközben ő minden gyanú felett áll. Sosem szúrták ki az ügyködését, sehol. Ilyen anya mellett felnőve sok erénye lehet az embernek de pl. a mosoly az kb. nem létező nálam. (Vicceken nevetek és nem vagyok depressziós alkat simán csak nem vagyok mosolygós). Ez kb. csak gyerekekkel kapcsolatos munkakörökben hátrány. Konkrétan pedagógusként kezdtem ahol a gyerekeket tényleg zavarta, hogy kedvesnek találnak de a mosoly hiánya zavaró volt nekik, engem max. megszokni tudtak. Mióta nem dolgozom gyerekekkel, a mosolytalanság kb. irreleváns, hacsak nem amerikaiak az ügyfelek.
A jó partizán otthonában elbarikádozza magát, és családját, majd várja a betolakodni vágyó koronavírussal fertőzött szomszédokat és amúgy jóindulatú áentéeszeseket.
Íme a fegyvertára:
liszt: a közeledő koronazombik közé dobva fullasztó ködfelhőt generál. Amíg ők a liszttől fulladoznak,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A dolog annyiból nagyon gáz, hogy tudatalatt mindenkire érvényesítem. Aki kedves hozzám, bókol, dicsér, attól fejvesztve menekülök, mert csak a vészcsengő visítását hallom az agyam hátuljában, hogy készül a Nagy Baj, riadó. Igazán csak egyedül tudok önmagam és nyugodt lenni, a konfliktushelyzetek felőrölnek, a nyugodt boldog élethelyzetektől pánikolok. Klassz így élni.