Regisztráció Blogot indítok
Adatok
bödők.gergely

9 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Szombatra virradóan, életének 92. évében elhunyt Kovács András Kossuth-díjas és kétszeres Balázs-Béla díjas filmrendező. A Kádár-korszak nagy filmes nemzedékének egyik legkiemelkedőbb alkotójára az 1984-ben készült Vörös grófnő című kétrészes filmjének elemzésével…..
Az 1915. május 23-i olasz hadba lépés az Osztrák-Magyar Monarchiát háromfrontos háborúra kényszerítette. Galícia és Szerbia mellett ettől fogva magyar bakák harcoltak az Alpok déli lejtőin is. Az olasz front hírhedt csatái, az Isonzó és a Piave folyó környékén zajló…..
A halál sosem lehet az élet alternatívája, gondolta először E. P., mert az egy pökhendi, önfejű alak, az ilyet pedig jobb helyeken pofán csapják. Különben meg rosszabb helyeken is. A Fradi pálya melletti sarkiban pedig bizonyosan. Ráadásul nincs tekintettel a szenvedélyeinkre, meg a…..
„Gyilkosság elkövetésére irányuló szövetség”, „emberölésre való szövetkezés”, vagy „Lenin-fiúk”. Ezekkel a fogalmakkal jelölték a vádat azokban az 1919 őszén indult perekben, amiket a Magyarországi Tanácsköztársaság terrorista szerveihez tartozó egyénekkel szemben folytattak le. A mintegy…..
A tehervagonok belsejéből kétségbeesett asszonyok és zord, csüggedt férfiak néznek kifelé. A fagyos hidegben egy-egy kályha biztosítja a meleget, az útravalót az akkurátusan lemért száz kilós csomagok rejtik, illemhely pedig nincs. Végtére a várakozás véget ér, a szerelvényhez csatolt mozdony…..
bödők.gergely 2016.01.21 19:04:37
@bbjnick: Kedves bbjnick,

köszönöm a reakcióját!
Abban természetesen igaza van, hogy a németek kitelepítése nem kizárólagosan magyar jelenség volt, de ilyet nem is állítottam. A szöveg apropóját viszont – az éppen hetven évvel ezelőtt kezdődött – magyar kitelepítési hullám adta, ezért is koncentráltam hát leginkább erre. És egy “átlagos” emlékező, ismeretterjesztő szöveg terjedelméhez képest már így is bővebben értekeztem, próbára téve a szerkesztők türelmét, teherbírását.

Az, hogy nem a korabeli magyar politikán múlott, igaz, de csak úgy, ha hozzátesszük: nem csak! Azt ugyanis, hogy magyar vezető politikusok a német kisebbség számát jelentősen eltúlozták (a nagyobb embertömeg eltávolítása=több föld, több ház, összességében pedig nagyobb haszon) jegyében nem volsz szükségszerű. Ahogy a vonatkozó szakirodalomból megismerhető, Gyöngyösi maga vetette fel a “fasiszta” svábok kitelepítését még szovjet nyomás, kérés előtt. És Dálnoki Miklós Béla a német kisebbség tényleges létszámánél 40%-al (!) magasabb 500 az ezres számot maga találta ki, a SZEB illetékesei már csak ezt az adatot vették át. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy SZEB ide vagy oda, mégiscsak a magyar minisztertanács szavazta meg a kitelepítést. A teljes nemzetközi (azaz szovjet nyomás) hiányát pedig az is mutatja, hogy ha alul is maradtak voltak azért akik nemmel szavazni, és olyanok is, akik ha ezt nem is “merték”, legalább tartózkodtak. “Igazi” diktatúra pedig 1947-48 fordulójától kezdődött csak Magyarországon.

Én legalábbis ezt a kérdést én így látom.

Üdvözlettel: Bödők Gergely
A főszereplő, a család, a lelkileg támogató, a magát mentő, a másokat segítő, a gúnyolódó, az együttérző, a nyerészkedő, a kockáztató, a szenvtelen szemlélő, az életét féltő és a szomszédét nem sajnáló − világháborús naplóban bontakozik ki egy budapesti…..
Az Országos Széchényi Könyvtárban nagyszabású kiállítás nyílt az első világháború időszakának propagandájáról. Ennek mintegy előhangjaként Zeidler Miklós, történész, az ELTE és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa, a két világháború közötti…..
bödők.gergely 2015.10.23 12:35:20
@Nemzetstratégia:
Kedves Nemzetstratégia,
azt hiszem végletesen leegyszerűsít bonyolult történeti problémákat, és bátorkodom azt feltételezni, hogy az egyszerű válaszok nyújtotta (ál)biztonság „zárványvilágában” él. Az előadás egyáltalán nem arról szólt, hogy „szociálpszichológiai trükk” lett volna a revízió hirdetése, sokkal inkább arról, hogy a jogos igények, hogyan politizálódtak át egyre nagyobb mértékben, és a magyar társadalom hogyan lett kondicionálva a „mindent vissza” érzületre, ennek révén pedig hogy sodródott a németek „járszalagján” az első világháborúnál is nagyobb infernóba. Ezek tények, minden más amivel Ön itt „csapkod”, bornírt vélemény, amivel meg sem kísérlek vitatkozni, mert nem érdemes. Az pedig, hogy a trianoni veszteséget, több mint hárommillió magyarnak a határo(ko)n túlra való kerülését mihez hasonlítjuk, megint csak más kérdés. Ennek egyik eklatáns példája volt a Pesti Hírlap háborús albuma (amelybe a korszak megbecsült írói és közszereplői írtak), amelyben Magyarországot Krisztushoz hasonlították, amire az előadó is kitért. De voltak más mindennapos ábrázolások is: evőeszközkészleten, vázákon, pénzen, róán, falvédőn, jelvényeken, társasjátékokon, ceruzán, hamutartón, szódásüvegen, ruhán, kártyán, lottón, kirakatban, kiállításokon és sok helyen másutt. Az pedig tévedés, hogy évtizedekig éheztek és fáztak az elcsatolt terültekeről menekült emberek (kb. 450 ezer) a vasúti pályaudvarok mellékvágányain rostokló vagonokban. Sőt, az 1920 áprilisában létrehozott Országos Menekültügyi Hivatal, a szükséglakásépítések segítségével huszas évek közepére sikerült őket elhelyezni új lakóhelyükre.
És végezetül: mások magyarságának megkérdőjelezése roppant irritáló. Ezt ha teheti, kérem hagyja abba, mert a permanens kirekesztés sehova nem vezet, viszont kirekesztő és bugyuta. Ha nem is akkora az országunk, mint a múlt századfordulón, még mindig elég nagy ahhoz, hogy sokan megférjünk benne. Még akkor is, ha időnként nem is értünk egyet.
És ahogy fogalmazott: „Téma lezárva”. BG.
A múlt századforduló magyar irodalmának legjelesebbjei nem csak írtak a háborúról, de sokan közülük közvetlen tapasztalatokat is szereztek a fronteseményekről. Derék skriblerek, széplelkű költők és novellisták dolgoztak haditudósítóként, vagy a harcok személyes…..
bödők.gergely 2015.09.21 12:48:16
@Doomhammer: Ma a világhálón száz cikkból kilencvenkilenc a migránskérdésről és ennek különféle aspektusairól szól. Az én szövegem „mindössze” egy beszámoló volt egy remek első világháborús kiállításról. Történészi minőségünkön ezentúl sem szeretnénk túlterjeszkedni, ezért aktuális közéleti kérdésekben nem szólalunk meg– mondandónk legitimitása ugyanis vajmi csekély lenne. A kiállításnak, és az első világháborúnak ugyanakkor a migránskérdésben elfoglalt mai szerb magatartáshoz és állásponthoz semmi köze.
Új világ született – Európai testvérháború 1914-1918 címmel nyílt új tárlat a Várkert Bazárban. A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával és a XX. Század Intézet szakmai szervezésében valósult meg, a kurátorok Schmidt Mária és…..