Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kpalkó

19 bejegyzést írt és 46 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.02.24. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
OTTMARADTAK előadás a Sirályban 2009.11.21 12:49:12
A színváltások fesztiválon november 21-én 18 és 21 órás kezdettel újabb előadás lesz. Szeretettel várunk mindenkit!..
OTTMARADTAK Színházi álmok 2009.08.11 20:55:52
 Ez a bejegyzés részben azért született, mert érdekel, kinek milyen színházzal kapcsolatos álmai voltak. Kommentezzetek bátran, ha szívesen megosztanátok ezeket másokkal! Több alkalommal volt rá példa, hogy színházi emberekkel kocsmai beszélgetések alatt előkerült…..
OTTMARADTAK Idézet a Zsámbéki Színházi Bázis honlapjáról 2009.08.05 16:09:04
  2009. július 28.Önképző álomkórA Kaposvári Egyetem néhány színművész szakos diákja, három dzsessz tanszakos hallgató a Zeneakadémiáról, egy leendő látványtervező, egy dokumentumfilmes és Kárpáti Pál az irányító rendező, workshopot, és közben nyilvános…..
OTTMARADTAK Elindítottuk 2009.08.02 23:20:48
Remélem, hogy mondhatom így és a zsámbéki eloadások után játszunk még Budapesten, Kaposváron és kulonbozo fesztiválokon. Sajnos az eloadások után kevés lehetoségem volt beszélgetni a nézokkel. Sok felé volt az agyam. De nagyon fontosak a nézoi visszajelzések. Nagyon orulnék, ha…..
kpalkó 2009.08.05 16:04:47
Pontosan értem, hogy mik voltak a hiányérzeteid és problémáid az előadással. Több helyről hallottam vissza azt, hogy túlságosan hangos volt, azonos intenzitással az elejétől a végéig. Úgy tűnik, most derül ki, hogy mikre nem volt idő a két és fél hetes próbafolyamat alatt. Bár bizonyos dolgokra nem csak, hogy nem sikerüt, de nem is akartam hangsúlyt fektetni. Ha két hét alatt kell megcsinálni a produkciót, bizonyos dolgokról le kell mondani. Te például a színészek hibájának titulálod a hangoskodást és a nagyon intenzív jelenlétet. Ez az én felelőségem. Én nem erőltettem, hogy hangoskodjanak, csak épp nem fektettem hangsúlyt erre a kérdésre. Magam is a nézői visszajelzések hatására és a második előadáson vettem észre, hogy milyen hangos az előadás és bevallom, ez nekem sem tetszik. Igazán erős részeinek azt tartom, amikor a színész visszafogottan, alázattal, úgy létezik a térben, mintha nem is lenne tudatában annak, hogy őt nézik. De a próbafolyamat vége felé ráálltunk egy olyan munkamódszerre, hogy én dramaturgiailag képviselem az előadást és a színész dönt arról, miként játszik az adott szituációkban. Nem mondom, hogy levettem a kezemet a színészekről, de a saját felelősségükké vált a színpadi jelenlétük. Ezzel együtt én is vállalom a színpadi játékukért a felelősséget. Mert amit a nézők láttak, abba én is belementem. Bár sajnos a próbafolyamat végéről hiányzott az a főpróbáról főpróbára történő munka, amit az egyik legfontosabbnak tartok. Hogy a színészek játszanak, utána kapnak visszajelzést a rendezőtől és azok alapján egy következő próbán kipróbálhatnak új dolgokat. Ennek az az egészen egyszerű oka, hogy a zenekar tagjaként el kellett kezdenem nekem is alkotóként működnöm. Innentől csak a tempó beli kérdésekbe tudtam beleszólni. Na, de sok a rizsa. Nagyon fontos dologra hívtad fel a figyelmünket többedmagaddal és alig várom már, hogy még néhány napot dolgozhassunk az anyagon a továbbjátszás miatt.
A térkezelés nagyon izgalmas döntések hatására alakult úgy, ahogy aztán azt a néző láthatta. Kalmár Bence látványtervező barátom úgy döntött, hogy elsősorban nem esztétikai szempontokat fog a szeme előtt tartani, hanem megpróbálja az előadás terébe azt az életteret átültetni, amit két és fél hét alatt magunkévá tettünk. A próbafolyamat második felében már valóban a színpadon laktunk, amit Bence napról napra bővített azokkal a tárgyakkal, amiknek nagyobb jelentősége volt a tábori életünkben. Semminek a színpadi használatát nem erőltette, de próbálta a tárgyakat olyan helyzetbe hozni, hogy a színészeknek kedve legyen azokkal valamit kezdeni. Sok mindent bíztam rá, mert magamban volt egy olyan döntésem, hogy naívan fogok gondolkozni a tér kihasználásról. Nem fogok keresgélni hatalmas újításokat. Ha úgy érzem, hogy a nézők között kéne játszódnia egy jelenetnek, nem fogom vissza magam csak azért, mert azt már sok százan elsütötték előttem, beleértve saját magamat is. Másrészt zenés színházat csináltunk. Minek keresgélnék izgalmasabbnál izgalmasabb térszeletkéket a dalok elénekléséhez, ha egyszer a legjobban úgyis a zenekar előtti téren, a nézők felé fordulva fognak megszólalni? A külső teret mindketten szerettük volna szervesebben használni, de én semelyik jelenetről nem éreztem úgy, hogy mellékesebbé tegyük az által, hogy némiképp kilóg a nézők által kelllemesen belátható térről. Így vált a külső rész a térnek egy átmeneti részévé. Embereink vándorolnak, egymást keresve, egymás elől menekülve, állomásról állomásra. Ezeket az állomásokat kötik össze a színpad körüli járások. A szereplők, ha végigjárják az útjukat, változó tempóban, akkor mandalaszerűen kőröznek a színpad középpontja körül és végszóra megérkeznek középre, ahol valami váratlan fordulat történik velük, melynek hatására továbbindulnak útjukon. Így megmaradt a külső rész nyitottan, lehet látni a kintről jövőket, lehetőleg a szerepükből sincsenek kiesve, de csak bent fog velük történni valami érdekesség, a nézők orra előtt.
Nem értek veled egyet Sonjab. Mindnyájan boldogan halmoztuk a hibákat ebben az előadásban. Alapvetően egy már történetében is nehezen összerakható anyagba csak úgy érdemes belevágni szerintem, ha végig ott van a hibás döntések lehetősége. Különben bele se mertünk volna vágni. Az volt a legjobb a próbafolyamatban, hogy mindnyájan egy önképző és alkotó szándékkal voltunk ott. Nem akartunk megfelelni a másiknak, így nem kellett rejtegetni a hibáinkat. Ha valaki ordibálós kedvében volt, az ordibálhatott kedvére. Ha valaki a színpadi eljátszhatatlan bánatba volt ragadva, az addig nem is lábalt ki belőle, míg saját maga nem szembesült annak eljátszhatatlanságával. Én – ha már egyszer egy ilyen nehéz anyag megcsinálására invitáltam a színészeket és zenészeket – törekedtem rá, hogy olyan szituációkban kelljen létezniük, amelyekben valós és játszható dolgokat kell megcsinálniuk. Így nem bonyolíthattam a munkájukat tér- és formabeli kísérletek tömkelegével. Fontos volt nekem, hogy minnél több mindent kipróbáljunk, de ez az idő hiánya miatt nehezen volt kivitelezhető. Nagyon remélem, hogy lesz még néhány körünk az anyaggal és sikerül ezeket a hiányosságainkat pótolni, de pont azt nagyon szerettem a két zsámbéki előadásban, hogy bátran és nagy energiával merték megmutatni az alkotók, hogy mennyit tudtunk ez alatt az idő alatt összehozni.
OTTMARADTAK 2009.07.28 15:12:00
"Megszerzem én ezt a nőt,Ha beledöglök isA gyerekeimet is tőle akaromTe leszel a menyasszonyom"/Kárpáti Pál/ "Van egy folyó a világban,Méz ízű aranysárgaAnnak partján, a homokbanTerem meg a borókaAki ott él, bogyót eszik,Boldogságba’ feredkezikNincs vas,…..
OTTMARADTAK előadások 2009.07.27 15:09:00
 2009. július 29-cén és 31-én lesz bemutató, mindkét nap 21:00 órától a Zsámbéki Színházi Bázis Passiójában. jegyek 1900 Ft-ért kaphatóak. ..
OTTMARADTAK trash_trailers 2009.07.25 17:41:00
Ezek a videók első nap készültek. Az volt a feladat, hogy mindenki találjon ki egy zenés videót, aminek a forgatását levezényli. Munka közben alakult úgy, hogy megbolondultunk. Büszkén vállaljuk a hülyeségünket.            ..
OTTMARADTAK 2009.07.23 19:29:00
FOTÓ BLOG..
OTTMARADTAK trash_trailer 2009.07.23 19:22:00
Ezek a videók első nap készültek. Az volt a feladat, hogy mindenki találjon ki egy zenés videót, aminek a forgatását levezényli. Munka közben alakult úgy, hogy megbolondultunk. Büszkén vállaljuk a hülyeségünket.  ..
OTTMARADTAK Az elmúlt hét 2009.07.21 15:23:00
        Színházi dobogókon szunyókálunk. Bográcsban főzzük a vacsorát. Éjszaka kicsit lealjasodunk, beszélgetünk és a kergetőző denevéreket bámuljuk. Férges kiskutyát kergetünk a fekvőhelyünkről. Ivóvízre várunk. Labdázunk. Hanyigálunk. Sok-sok…..
OTTMARADTAK trash_trailers 2009.07.21 14:53:00
Ezek a videók első nap készültek. Az volt a feladat, hogy mindenki találjon ki egy zenés videót, aminek a forgatását levezényli. Munka közben alakult úgy, hogy megbolondultunk. Büszkén vállaljuk a hülyeségünket.   ..
OTTMARADTAK Trash_Trailers 2009.07.20 15:28:00
 ..
OTTMARADTAK Július 11. 2009.07.11 14:50:00
       Óvatosan fogok blogot írni a próbafolyamat alatt, mert az előadás nem olyan, hogy érdemes volna mindent szépen előre lelőni. Megpróbálok érdekességeket közölni. Megpróbálom rávenni a többi alkotót, hogy ők is próbáljanak írni az…..
Színház-ügy Ottmaradtak 2009.07.11 02:16:17
Előadást készítünk Zsámbékon a nyáron (július 29, 31). A blogon vezetni fogok munkanaplót a próbafolyamat alatt. Ha bárkit érdekel: http://ottmaradtak.blog.hu..
OTTMARADTAK Az előadásról 2009.07.11 01:54:00
 OttmaradtakRomantikus fantasy opera  Ha nem tetszik a világ, akkor el lehet menni!  Vannak mégis, akik ottmaradtak. Vannak a bolondok, akik azt hiszik, hogy meg tudják változtatni a világot. Vannak a lusták, akik beletörődnek a világ romlásába. És vannak a késők, akik…..
Színház-ügy Határátkelés a Poszton 2008.06.02 19:06:01
A Kaposvári határátkelő folytatásaként lesz egy munkabemutatónk a Poszton, a Zsolnay gyárban. Nem az eddigi munkáinkat foglyuk felhasználni, hanem a fesztivál alatt lesz egy workshop és az ott készített ügyekből fogunk összeállítani valamit. Annyi különbséggel, hogy lesz egy…..
kpalkó 2008.06.15 15:11:31
Én bevallom örülnék, ha azok kezdenék el a dumát, akik látták vagy akik benne voltak színészként. Sokkal érdekesebb lehet, mint amit én kezdek el itt papolni. Később majd én is beszállok. Azért a Kerihez kapcsolódva: Szerintem mindenkiben nagyon sok kétség volt és nem fölöslegesen. Jól jött ki a végén, hogy a faterom szólt egy pár szót és megerősített (engem legalábbis), hogy nem egy nagy baromság, amit csináltunk. Ezen kívül abban is nagy szerencsénk volt, hogy ennyien eljöttek. Érdekes lett volna ha csak néhány embernek játszunk. Vajon őket hogy mozgattuk volna meg? De így igazán érdekes volt, ennyi emberrel a színészek és nézők egymásra való hatása. Ezt a dolgot én még nem tapasztaltam meg eddig, főleg nem belülről. Érdekelne egy nézői vélemény: kialakult bennetek az az érzés, hogy közös a munka a színészekkel?
A fotósokkal való együttműködés valóban egy nagyon jó találat volt. Az elején volt egy kellemetlen feszültség asszem abból adódóan, hogy én folyamatosan változtatom a koncepciókat. Például amit kiírtam a témáról - horror, gyerekszínház - az nem tudom, mennyire valósult meg. Mondjuk felemlegette az öcsém az ügy kapcsán David Lynch-t, aminek örültem. Ám végül nagyon jól sikerült a dolog. Jóba lettünk velük, tudtunk együtt gondolkozni. A jövőben még az is lehet, hogy komoly hatással leszünk egymás munkáira és lesz melókapcsolat a határátkelésen kívül is.
Még annyi a Kerire, hogy tényleg érdekes és új élmény volt ezen keresztül találkozni az osztálytársakkal. Érdekes, hogy az ötletek olyanok voltak, amilyenek. A saját dolgaim itt-ott befurakodtak. Már egy kicsit szégyelltem magam, hogy valami despota színház indult el. Sok helyről érkezett az a visszajelzés, hogy személyes dolgokat láthattak. Én nekem is az az érzésem, hogy mindenkinek sikerült valamennyire magáról mesélnie még a leg banálisabb dolgokon keresztül is. Nagyon szép volt, ahogy a Brigi megevett egy parizert, vagy ahogy az Edit sikított, ahogy az Annácska tett egy félkört a színpad közepén, stb. Nekem ez nagyon izgalmas élmény volt. Asszem még nem láttam ilyen érzékenynek egy csomó embert az osztályból. Szóval...
kpalkó 2008.06.16 22:20:04
kpalkó 2008.06.25 17:08:33
Színház-ügy Nyári workshop 2008.04.16 14:18:38
Azon gondolkodom most már egy jó ideje, hogy mit kéne nyáron csinálni. Én szívesen foglalkoznék színházzal. Nem tudom, erre a nyárra van-e kilátásban valami nyitott tábor, ami érdekes lehet, de az jutott eszembe, mi volna, ha mi próbálnánk létrehozni valami ilyesmit. Nem gondolom,…..
kpalkó 2008.04.26 19:19:44
Beszélgettem Ádám barátommal, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy a ,,történet csak egy van" ötletem szerinte túl tág és nem igazán kelti fel egy színész aggyal gondolkodó érdeklődését. Azt mondja, hogy a tágból kiindulva eljutni egy előadáshoz, ami nyilvánvalóan szűkebb, nem olyan érdekes, mintha a szűket tágítjuk egyre-egyre. Ezen kívül a leírásomból úgy értette, hogy leülünk a színészekkel és írjuk a történetet. Én nem pont így gondolom és a munkafolyamat nyilván még a továbbiakban is változni fog a fejemben. Az is lehet, hogy gyökeresen. Leírom, hogy most mi az a kezdetleges munkafolyamat ötlet, amire gondolok. Már csak azért is, mert ahogy a Dorkánál is, nyilván akkor tudnánk belekezdeni a munkába, ha vannak, akiknek felkelti az érdeklődését a dolog és szívesen kapcsolódnának hozzá.
Amire gondoltam: Egy általam teljesen koordinált közös együttléttel és ötleteléssel kezdenénk a próbafolyamatot. A néhány emberből álló csapattal (lehet 4-5 fő, de igazából akármennyi) az elején különböző programokat élnénk át együtt. Nem csak azért, hogy csúnyán szólva összemelegedjünk egymással, hanem érdekel az a kísérlet, hogy mondjuk kimegyünk a vízpartra és ott - amellett, hogy jól érezzük magunkat -, folyamatosan kontroll alatt vagyunk. Mi az a határ, amikor nem tudjuk már egészen, hogy improvizálunk vagy pedig hevenyészünk? A másik kontroll valamilyen dokumentálás volna mindenki részéről, hogy még inkább tudatosítsuk az együtt töltött idők eredményét. Ezek a programok nyilvánvalóan egyre súlyosabbak és határfeszegetőek lennének. Mondjuk kezdődik egy nagy ivászattal, ahol a feladat a módszeres berúgás (elég bagatell példa) és a harmadik nap már ugyanezt csinálnánk, de egész idő alatt be lenne kötve a szemünk. Kicsit talán a Lars Von Trier féle Idióták életmódjához hasonlítanám a dolgot. Azért érdekel engem a dolog, mert formai szabályokhoz vannak kötve a feladatok, de közben az embernek van módja megismerkedni a saját idegrendszerével. Fontos nekem ennél a kísérletnél, hogy a színész az agyát és az idegrendszerét is tudja használni és kontroll alatt tartani. Viszont a feladatok úgy vannak kigondolva, hogy a csapat tagjai meg tudják ismerni egymás gondolkodását, fantáziáját, stb. Lassan aztán belekúszna ez a határfeszegetős tréning egy sokkal inkább zárt rendszerbe, konkrét térben, konkrét időbeosztással, stb. És elkezdenénk írni a történetet. Akár improvizációkat felhasználva. Biztos vagyok benne, hogy tovább agyalnék és dolgoznék a színészekkel azokon a kérdéseken, amik fontosak voltak a kiállítás kapcsán is. Nagyon remélném, hogy az együtt eltöltött idő vidáman telne, bolondosan, viszont nagyon fegyelmezetten. Azért is gondoltam erre az ötletre, mert nekem a nyári színházi munkák mindig nagyon szabadon teltek viszont ezekből tudtam a legtöbbet kamatoztatni. Ha hagyjuk magunkat megőrülni, akkor az nagyon gyümölcsöző lehet, ha van egy folyamatos kontroll, ami kijelöl egy útat, amiről viszont a készülő előadás- és a saját fejlődésünk érdekében nem érdemes letérni. Az pedig, hogy nem szeretnék semmi írott anyagot felhasználni, azért van, mert érdekel, hogy egy különböző agyú emberekből összeállt csapat fantáziája milyen sztorit tud összerakni. Én egyáltalán nem ragaszkodom ahhoz, hogy a csapatban lévő színészek feltétlenül színésznövendékek legyenek, mivel a csapaton belül mindenki csinál mindent. Kb. ennyit tudok most erről írni. Biztos, hogy kemény, felelősségteljes meló lesz, amiben a résztvevőknek néha találkozniuk kell súlyosabb, embert próbáló dolgokkal. Nem hiszem, hogy mindenkinek való ez, de ha valakit érdekel egy ilyen kísérlet és mérlegeli a vele járó dolgokat, szóljon.
kpalkó 2008.04.28 19:57:22
Szerintem ez volna a jó út, amit a Feri írt. Vagy legalábbis ezt látom most egy járható formának. Azt hiszem két hétre mindenképp szükség lenne, akár a rotálós rendszer van, akár nem. Azt nem tudom, hogy a rotációs rendszernek van-e értelme. Abban az esetben, ha nem akarunk előadást / előadásokat készíteni, akkor igen. Bár kényes téma a rendezőagyú embereknek az ötleteit olyan magas szintű elképzeléseknek tekinteni, hogy két héten keresztül kisebb csoportoknak egymás után megmondjuk a frankót. (Nem tudom, ez érthetően volt-e fogalmazva.) Ha egy csapattal dolgozik végig egy rendező, akkor sokkal inkább tekinthető a dolog kísérletnek a rendező részéről is. Ha ilyen időszakos rendszerben dolgozunk, akkor másra kéne kiélezni a munkát. Akkor talán létre tudunk hozni egy olyan működő rendszert, hogy a végén létrejöjjön valami nagy egész abból, amit a színészek átéltek a két hét alatt. Egy előadásra gondolok. Ez persze hatalmas agyalást igényel, hogy hogyan tudjuk így közösen felépíteni kisebb egységekből azt az egy előadást. Ötletem nincs erre, hogy hogyan lehet egy ilyen építőkocka szerű játékot kitalálni. Máskülönben pedig ebben az esetben a rendezőknek el kell dobniuk az egyéni ötleteiket és közösen kitalálni ezt a dolgot.
Ha viszont külön-külön dolgozunk, akkor mindenképp fontosnak találom a közös tréningeket. Úgy épülhetne fel egy nap mondjuk, hogy délelőtt közös munka, ebéd után a csapatok külön-külön dolgoznak, este pedig találkozó, élménybeszámoló, a következő nap megbeszélése, esetleg munkabemutató, tábortűz, stb. A közös munka alatt azt értem, hogy meghatározhatunk olyan elemeket, amik minden produkciónak a fejlődését szolgálja. Engem például érdekel, amit már feljebb írtam, hogy nem színházi emberek beszélnek a munkájukról. Tegyük fel (élek a régi példával), ha egy barlang közelében van a tábor, akkor egy barlangászt meghívhatnánk és a beszámolójából tanultakat már beleépíthetjük az előadásainkba. Érdekes lenne figyelni, hogy melyik munkára hogyan hat egy ilyen nem színházzal kapcsolatos program. De a közös tréningeken akár mozoghatunk, zenélhetünk, kirándulhatunk, bármi.
Ha a több előadás készítésén dolgoznánk, akkor érdekes lenne a rendezőknek közösen agyalniuk azon, hogy hol vannak a kapcsolódási pontok, amiken keresztül összeköthetőek lehetnek a darabok. Akár az is megtörténhet, hogy több előadás készítése alatt a munkák összefűződnek és lesz belőlük egy. Ehhez nem kell feltétlenül ragaszkodni, de érdemes rajta tűnődni.
Ilyeneket gondoltam. Akinek még van munka terve, írja fel, hogy lássuk, miből élünk. A színészek is jelezhetnék, hogy van-e kedvük, sőt bárki, akit érdekel, írja ide föl bátran!
kpalkó 2008.05.06 21:16:22
Színház-ügy Kaposvári határátkelő - kiállítás színház 2008.02.29 12:56:00
Elindult egy közös ügy a kaposvári színészosztályok között. Egy kiállítás készül a tanszékünk lépcsőházában. A határaink feszegetéséről szól, a nézők képzeletének beindításáról, interakcióról, önkifejezésről. A dolog valószínüleg április környékén lesz…..
kpalkó 2008.04.26 19:32:57
Elindult a hétvégi munka. Csapatokban kimentek a színészek a város távolabbi pontjaira. Olyan helyekre, amiket kevésbé ismerünk. (Én is sétáltam egyet olyan környéken, ahol még egyáltalán nem jártam. Érdekes volt, mert hangulatosnak tűnt ma a számomra unalmasnak tartott város.)
Gyűjteniük kell szituációkat, figurákat, helyszíneket, hangokat, ritmusokat, amiket hamarosan demonstrálni fognak. Rövid jelenetekkel, fotókkal, írásokkal, stb. Majd ezeket fogjuk összeszerkeszteni, bizonyos szempontok szerint. Majd írok még. Az ittmaradt látványos kollégával fogjuk kialakítani a koncepciót. Az biztos, hogy a figurák személyiségi jegyeire, -amit az átélős színházzal ismerős, hogy hogyan kell megmutatni- keresünk formákat. Nyilván élünk a karikatúra szerű eszközökkel, de fontos volna, hogy finomabb formákat is használjunk. A ritmus nagyon meghatározó lesz ebben a munkában. Nem feltétlenül úgy, ahogy a zenében értjük. Pl hogyan lehet a vonat kattogását egy figura mozgásával összeegyeztetni. A fák susogása milyen hangulatra emlékezteti a nézőt és ezzel hogyan lehet öszhangba hozni egy jelenetet vagy épp disszonanciát előidézni, stb. Ahogy ígértem, még írok, most sietek.
kpalkó 2008.04.29 13:00:46
A hétvégi meló sajnos befuccsolt. Elég sokan otthagyták, mert közbejöttek dolgok. A szombati gyűjtés utáni bemutató érdekes volt. Ha több időnk lett volna és bejárjuk mégegyszer a várost a látványosokkal és a fotósokkal, akkor biztos, hogy ki tudtunk volna belőle hozni valami előadást. Felvetettem azt az ötletet vasárnapra, hogy kimehetünk ügyeket csinálni a városba (ahogy azt már előző nap is megtette az egyik csoport), ám másnap már csak öten találkoztunk, viszonylag kedvetlen volt mindenki, nem pörgött az agyunk és bevallom személyes problémáim is akadtak az ügy kapcsán, ami miatt nem tudtam mögé állni egészen. Az volt a bajom, hogy azt éreztem, kicsit elcsúszott a cucc és nem tartom a kezemben. Most arra gondolok, hogy mintha nem kapcsolódnának egymáshoz egészen a feladatok, nem látom pontosan, hogy mi felé szeretnék haladni, ami viszont eddig a motorja tudott lenni ennek a munkának. Nincs hatalmas baj, de pl az, hogy lemondtunk egy előadásról és azon kezdett pörögni az agyunk, hogy mindig találjunk egy nézőközönséget, az teljesen más irányba vitte a dolgokat és erre asszem nem voltam felkészülve. A másik pedig a rohanás, ami az állandó visszatérő problémám. Az, hogy még ezt se fejeztük be, de már nagyban szervezkedem a nyári workshop kapcsán. Nem jó összekeverni az ügyeket. Ezért se gáz, hogy ezen a héten nem dolgozunk. Lesz egy hosszú hétvégém, hogy átgondoljam a dolgokat. A munkának semmi esetre sem lesz vége, de szükség van arra, hogy egy kicsit letisztuljon bennem. KAPOSVÁRIAK! Szombat-vasárnap környékén írok, hogy mikor lesz a következő találkozó. Jövő héten megszerkesztjük a múlt keddi fotókból készülő anyagot is (ha esetleg olvassa fotós a blogot).
kpalkó 2008.05.05 20:32:26
Teljesen igazad van. Szerintem ezt most idén, év közben hagyjuk. Ha minden úgy alakul, ahogy szeretném és ahogy alakulni látszik, akkor valószínüleg a Poszton megjelenik a kiállítás színház egy kicsit más formában, mint ahogy eddig képzeltük. Az alapjai ugyanazok, csak a tér jellege biztosan nagyot fog változtatni, aztán hanyagoljuk ezt a minden találkozásunk alkalmával közönségnek játszunk dolgot is, mert azt hiszem ebbe egy kicsit belebuktunk. A végére már sok lett az ötlet és egyre kevesebb látszódott koncepcióból. Alapvetően vissza szeretnék térni az alapgondolatokhoz: Különböző művészeti ágakban tevékenykedő fiatalok egy kiállításszínházi formában jelenidejűleg alkotnak, amit a közönség -akár egy kiállításon-, járkálva figyel. A különböző ágak találkozásai az igazán érdekesek a fotós a látványos a színész és lehetőleg a zenész között. Hol vannak a kifejezési eszközök határmezsgyéi? Mit vált ki egy tér különböző művészekből? Mit vált ki egy-egy látszólag megfoghatatlan gondolat (pl az érzékszervek összekavarodása) és ezáltal hogyan lehet metafizikai kérdéseket megfogalmazni? Ezt a tisztítási folyamatot azóta indítottam el az agyamban, mióta úgy néz ki, hogy lesz egy elég fasza helyszínünk Pécsen. Nem merem most elmondani, majd ha biztosabb lesz. A pécsi projekthez elvileg lehetne kapcsolódni, bár félek tőle, hogy ugyanabba az irányba vezet, mint az eddigi bonyolítások, főleg, hogy Pécsig szeretnék egy rákészítő tréningsorozatot a kaposváriakkal, amibe a pestiek nem tudnának könnyen részt venni. Senkitől se szeretnék elzárkózni, de jónak tartanám, ha így év végére kialakulna egy körvonalazható csapat. A holnapi kaposvári találkozón mondani is fogom, hogy lehetőleg hozzák meg magukban a döntést, hogy tudnak-e és akarnak-e jönni az alkalmakra. Nem szigorkodni szeretnék, de annyira nyitott volt eddig a meló, hogy sok mindenben megbénított ez minket. Valószínüleg annyival most is bonyolódik a dolog, hogy Pécsre szeretnék majd hívni egy zenész társaságot, akik akkor szállnának be a munkánkba. Mások is jöhetnek, nézhetik, hogyan dolgozunk, beleszólhatnak és akár bele is szállhatnak, de ilyen konkrét, nagy felhívásokat én szerintem nem fogok kezdeményezni a továbbiakban, mert csak bonyolítja, bonyolítja, stb.
Viszont Feri! A közös munkáról: Úgy tűnik a Nyári workshop bejegyzés alatt azért történnek dolgok. Szerintem az lehetne a cél, hogy ezt valósítsuk meg, hírdessük, agyaljunk, üljünk össze, ha tudunk, ezerrel gondolkozzunk helyeken, stb. Biztos vagyok benne, hogy ott folytatnánk a határátkelő kapcsán kialakult témáinkat is. Én ez t látom a legjobb fórumnak. Ráadásul érdekes, hogy az eddig felvetett három munkában mennyi az átfedés. Mindegyikben nagy hangsúlyt kap a személyesség, ráadásul senki nem a pszichoszínházban gondolkozik. Engem -Dorkához kapcsolódva- izgat az alkoholtéma, vagy ha nem is az, de a különböző tudatállapotok és a közösségi mámor izgalma. Nem kell feltétlenül a közös pontokat keresni, de ha ráállunk - és ez a legfontosabb most szerintem - akkor nagyon izgalmas két hetes műhelyt tudnánk csinálni. Keressük az embereket! Kevés színész jelezte, hogy érdekli... (De ezt már folytassuk az alatt a bejegyzés alatt!)
Színház-ügy Brecht song vizsga 2008.04.06 11:53:00
A kaposvári I. évesek zenés trimeszterét lezáró mesterségvizsgája.Az osztály: Béli Ádám, Bokor Ágnes, Bokros Brigitta, Boros Anna, Decsi Edit, Formán Bálint, Juhász István, Kárpáti Pál, Keresztény Tamás, Kővágó Veronika, Lábodi Ádám, Lovas Rozi, Molnár Zsolt, Nagy…..
kpalkó 2008.04.04 18:27:27
Színház-ügy Tavaszi áldozat - csehorszagban és kaposváron! 2008.05.06 13:11:00
A Kaposvári II. évfolyam 5. trimesztert lezáró mesterségvizsgája Igor Stravinsky Tavaszi áldozat c. zeneművének színpadi adaptációja. A vizsgában szereplők névsora: Barsi Márton, Budai Zsófi, Bunkóczi Timi, Czakó Máté, Csépai Eszter, Csillag Botond, Egri Bálint, Erdős Éva,…..
kpalkó 2008.03.18 17:29:38
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása