Adatok
Schmauder János
84 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A soroksári kenyér története lényegében az államosításig tartott. Működött még néhány műhely 1952 után is, de a pékségek jórészt elvesztették önálló arculatukat. Fűlöp Károly szerint előírás volt, hogy 40 % rozslisztből és 60 % búzalisztből kellett a kenyeret sűtni, ez pedig azt jelentette, hogy…..
Jelentősen csökkentette az előállítás költségeit, hogy a pék szakmába is betört a gépesítés. Az 1930-as évek közepén, második felében - mint ahogy az már említésre kerűlt, 16 műhelyben villany hajtású dagasztógép dolgozott.Ez a tény nagy mértékben csökkentette a fizikai megterhelést, emberi…..
A sűtött termékek értékesítése
Szinte általános gyakorlat volt, hogy a kenyér és a péksűtemények értékesítése többféle formában történt Voltak, akik közvetlenűl a műhelyből is árulták termékeiket, de ugyanők a pesti piacokra és vásárcsarnokokba is szállítottak, ahol maguk adták el készítményeiket.…..
A soroksári kenyér további alkotóelemeit illetően már megoszlott a gyakorlat. Nem minden pékségben tettek burgonyát a tésztába / a Feuerer pékségben például igen /, a krumpli számos jó tulajdonsága mellett ugyanis rontja a kenyér eltarthatóságát. Márpedig egy 2-3 kilós vekni - a család nagyságától…..
A kenyérsűtők további fontos kellékei voltak: a dagasztó teknő, a vető lapátok, na és a mérleg. A dagasztó teknők legtöbbször fémből készűltek, kb. 4 méter hosszúak és 1 méter szélesek voltak. Ezekben folyt a pék mesterség legkeményebb munkája a dagasztás. Aki több éven, netán évtizeden keresztűl…..
Piller János tovább folytatta aktív közéleti szereplését : 1935-ben az Országos Szövetségben indítványozza, hogy a vasárnapi munka tiltassék be. Legyen legalább egy nap a pihenésre. Ugyancsak ebben az évben Schneé János a dunaharaszti és Piller János a helyi sűtőszakosztály vezetője megegyezett a…..
1927. dec. 1-én az MSL arról tudósít, hogy a pékek a Soroksári Iparkörben jöttek össze. A fekete pékek Piller János, a fehér pékek pedig Hűmpfner Ferenc elnöklete mellett. Az egységes sűtő- szakosztálynak tehát két csoportja volt, és a sajátos problémáknak és érdekeknek megfelelően mindegyiknek…..
Ezzel persze a konfliktus a két telepűlés pékjei között korántsem oldódott meg. További űtközési pontot jelentett, hogy a pestiek szerint a soroksáriak már éjjel 1-kor elkezdték a sűtést. A miniszteri rendelet szerint erre csak hajnali 5-től lett volna lehetőség. Ugyancsak előírás volt, hogy reggel…..
A soroksári pékek számának erőteljes emelkedését a 19.század második felében még egy fontos tényezővel lehet indokolni. A főváros lakossága dinamikusan nőtt, a kenyér iránti igény folyamatosan emelkedett, kűlönösen ha az igen ízletes is volt. A két telepűlés ez irányú egymásra utaltságának jó…..
A vízimolnárok munkája iránt egyre nagyobb lehetett a kereslet, a hajómalmok száma ugyanis egyre emelkedett. A 19. század második felében készűlt térkép már 37 hajómalmot jelöl, azok elhelyezkedésével a Dunán, valamint a tulajdonosok nevével. Egyes állítások szerint a molnárok száma már elérte az…..
Soroksár iparának kialakulásában, majd fejlődésében rendkívűl fontos, meghatározó szerepe volt a két vízfolyás -a Rávkevei Duna-ág és a Gyáli patak - jelenlétének. Az olcsó és igen praktikus vizi energia meghatározta, hogy mely tevékenységi formák kialakulásához és műveléséhez van meg az egyik…..
Az ókori görögök i.e. 8oo körűl kezdhették el - az egyiptomiaktól átvéve - a kelesztett kenyér készítését. Mindeközben Mezopotámiában már iparszerűvé fejlesztették a gabonák őrlését. Rabszolgákkal, illetve állati erővel mozgatták a malomköveket, s egyre nagyobb tömegben állították elő a…..
Van már vagy két éve, hogy elkezdtem foglalkozni a soroksári méltán volt híres kenyér történetével, illetve a kenyeret előállító pékek összegyűjtésével. Nem tudtam, mekkora feladatot vállaltam ! Sajnos ma már egyetlen személyt sem találtam, aki maga is aktív művelője lett volna e nem könnyű, de szép…..
Historia domus. Canonica visitatio-k / pűspökségi látogatások / Soroksáron az 1700-as években. / V. rész /
Az 1700-as években 4 alkalommal kerűlt sor Soroksáron pűspökségi látogatásra. Először 1733-ban, amikor a templom még nem épűlt meg, az istentiszteletek ideiglenes imateremben zajlottak a már…..
A Historia domus bejegyzései a Mária segíts kápolnával és a Nepomuki Szent János szoborral kapcsolatban / IV. rész /
1778. ..."ebben az évben elvitték Pest és Soroksár terűletének határáról, helyesebben szólva a bérbe adott Kubats puszta határáról a József kűlvárosi pesti plébánia templomba a…..
A Historia domus bejegyzései a soroksári temetőkkel kapcsolatban a 18. században / III. rész /
1762. ...ebben az évben a községen kívűl, de közel a templomhoz, második temetőt létesítettek ; az első / a Déli temető / ugyanis a helység végén létesűlt, közel a Dunához, a benépesűlés megindulásától…..
Részletek a Historia domus 18. századi bejegyzéseiből
A nagy jelentőségű dokumentumban szereplő adatok, tények, és személyek cselekedeteinek közlésére nyílott lehetőség azzal, hogy Fehérvári Lajos plébános úr lehetővé tette, hogy a ház történetét, és részben a község fontosabb eseményeit…..
Ma már az ember hajlamos nosztalgiával emlékezetébe idézni a régmúlt, vagy akár csak a 30-40 évvel ezelőtti szakmák művelőit, kűlönösen ha az illető eltávozásával maga a foglalkozás is örökre eltűnt egy telepűlés életéből. KIES MÁTYÁS -Moci bácsi - volt Soroksár utolsó vándorköszörűse.. Közel 40 éve…..
A 19. században valószínűleg egyetlen más változás sem bírt akkor társadalmi és gazdasági jelentőséggel, mint a jobbágyság felszabadítása, a szabad paraszttá válás, a kapitalista fejlődés legalapvetőbb feltételének a föld földesúri tulajdonból a volt jobbágyok kezébe való kerülése. Hosszú, 18…..
1956. október 23-án a MÁVAG Hídgyárban dolgoztam délutános műszakban. A műszak alatt állandóan azt figyeltük, hogy mit mond a rádió. Műszak végén, este 10 órakor még járt a 23-as villamos. Felültem rá, hogy megyek a rádióhoz, figyelni, hogy mi történik ott. A Baross térre érve a Keleti Pályaudvar…..
Elődeink, így Soroksár nagyközség vezetői is, gondos gazdák voltak, ma már meglepőnek találjuk azokat a forrásokat, melyekből bevételt szereztek a községnek. Az egyik ilyen volt a patak vizének bérbeadása! Történt 1901. szeptember 16-án, hogy Soroksár nagyközség elöljárósága a képviselő testület…..
Soroksáron a Duna parthoz közel valaha több forrás is fakadt, van ahol még most is. A régi soroksáriak emlékezhetnek még a Féth szódás házánál / a Festékgyárnál/ fakadó Mária Terézia forrásra, melyből a királynő is ivott magyarországi látogatásakor, a szájhagyomány szerint. Hordták innen a vizet…..
Vályi András 1799-ben megjelent Magyar országnak leírása c. munkájában többek között ezt írja Soroksárról: „tejjel, írósvajjal, tejfellel, zsúp szalmával Pestnek nagy segítségére vagynak”.
A településen 1771-ben 363 családnak egy, 1828 után már két tehene volt. 1857-ben Wachtelschneider Józsefnek,…..
Kétszáz évvel ezelőtt, 1816. december 22-én Alsónémediben született Kaszap Antal.
Soroksár mezővárosának már korábban is szüksége volt magyarul is beszélő, írástudó, a törvényekben eligazodó, tanult emberre, aki nem csak a településsel kapcsolatos feladatokat, írásbeli munkákat végezte, hanem a…..
Az 1750-es évek második felében már halaszthatatlanná vált a döntés : Soroksárnak impozáns, nagy befogadóképességű templomra van szüksége. A lakosok létszáma 1500-2000 között lehetett, az az ideig működött imaterem képtelen volt ellátni feladatát. Gróf Grassalkovich Antal számos templom…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz