Adatok
38Rocky
172 bejegyzést írt és 672 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Absztrakt
Gondolatkísérlet az idő kozmológiai fogalmának átértelmezésére. Az ősrobbanás elmélete szerint az első másodpercben nagyobb átalakulásban ment át az univerzum, mint az azt követő sok milliárd év alatt. Az események exponenciális sűrűsége helyettesíthető egy olyan időfogalommal,…..
Fizikai világunk megismeréséhez képzeletünk útján indulunk el, ehhez modelleket alkotunk. A fizika a modelleket matematikai formába önti. A kölcsönhatásokat két alapvető modellel írjuk le, az egyiket nevezzük az anyag hullámtermészetének, a másikat részecskéknek. Ez a kettősség valójában nem is…..
38Rocky
2024.01.05 11:04:15
@SZESZEGO: Amikor az ember idegen területre téved, meg kell küzdeni a megértés kínjaival. Az ember szavakat olvas, vagy hall, amit megpróbál feltölteni tartalommal. Mennyire találunk rá a helyes fogalmakra, segít, vagy zavar, ha az új diszciplína hasonló szavakat használ, mint amit megszoktunk? Nehéz előre eldönteni! Olykor előre visz egy jó analógia, olykor félreértést okozhat. A kérdés, hogy egyes szavak mennyire adekvátan tükrözik a szóban forgó diszciplína alapjait. Ez egy hosszú út, nehéz küzdelem.
A világ persze egységes, de nem mindig egységesek gondolkodási struktúráink. A mozgás alanyát és tárgyát is lehet másként értelmezni, akkor is, ha látszólag azonos szavakat használunk. A megértésre törekvés csak irány és nem megérkezés. A lényeg az előbbre jutás, annak bemutatása, hogy bizonyos szavak, fogalmak átvétele mennyivel tette érthetőbbé mondandónkat, mennyivel hatolt mélyebbre tudásunk. Ennek a különbségnek a felmutatása lenne a legfontosabb.
A világ persze egységes, de nem mindig egységesek gondolkodási struktúráink. A mozgás alanyát és tárgyát is lehet másként értelmezni, akkor is, ha látszólag azonos szavakat használunk. A megértésre törekvés csak irány és nem megérkezés. A lényeg az előbbre jutás, annak bemutatása, hogy bizonyos szavak, fogalmak átvétele mennyivel tette érthetőbbé mondandónkat, mennyivel hatolt mélyebbre tudásunk. Ennek a különbségnek a felmutatása lenne a legfontosabb.
Fekete lyukak és a téridő szingularitása
Amikor kozmológiai kérdésekről van szó, feltétlenül beszélni kell a fekete lyukakról is, ami természetesen nem tévesztendő össze a sötét anyaggal! Einstein általános gravitációs elméletének egyik izgalmas következménye a fekete lyukak létezése, amit…..
Szimmetriatörés: amikor a semmiből valami lesz
Einstein vetette fel a tér aktív szerepét, amikor arra a gondolatra jutott, hogy az anyag, pontosabban annak tömege, megváltoztatja a tér szerkezetét, aminek következtében a tömegek kölcsönhatásba lépnek, és ez a gravitáció. Higgs is a tér és anyag…..
38Rocky
2023.11.15 08:49:10
@csimbe: A keletkezés, a teremtés, borotva élen táncoló logika a tudomány és a hit határmezsgyéjén. Ebben a hit előnyben van, mert nincs szüksége, hogy mindent megmagyarázzon. A Higgs elmélet is ebbe ütközik bele, amit provokatív módon próbáltam bemutatni, amikor a semmiből valami keletkezéséről írtam. Ebben a kérdésben elkerülhetetlen a fikció. Célom a gondolkodásra való ösztönzés. Ha ez valakinél sikerült már írásom nem volt felesleges.
A fénysebesség úgy kerül elő, hogy ezen a határon a relativitáselmélet szerint a távolság nullára, a tömeg végtelenre nő. De van egy határeset, amikor az eredetileg nulla tömeg épp ezáltal ölt fel megfogható tömeget.
A fénysebesség úgy kerül elő, hogy ezen a határon a relativitáselmélet szerint a távolság nullára, a tömeg végtelenre nő. De van egy határeset, amikor az eredetileg nulla tömeg épp ezáltal ölt fel megfogható tömeget.
38Rocky
2023.11.27 15:05:49
@csimbe: A relativitáselmélet tömegnövekedési törvénye szerint, ha egy tömeggel rendelkező test elérné a fénysebességet, akkor annak tömege végtelen lenne. Ez felel meg annak, hogy egy test csak lassabban mozoghat c-nél. De mi van akkor, ha egy tömeg nélküli valami, például a foton c sebességgel halad? Akkor már lesz energiája és ehhez az E=mc2 szabály szerint akár rendelhetnénk tömeget is, de ez nem kötelező, mert a tömeg létezése azt is feltételezi, hogy ez a tömeg van valahol „nyugalomban”. Szorozzuk meg az X számot 1/X-szel, az eredmény „1” lesz. Tartson X végtelenhez, akkor 1/X nullához fog tartani. Ebben az értelemben rendeljünk 1/X nulla határértékű tömeget a térhez, akkor a c sebességű forgás már létrehozhat véges tömeget.
A távolság nullára csökkenése is hasonlóan magyarázható. Legyen 1/X a határértékben nulla sugár, akkor eljuthatunk a véges méretű sugárhoz, ha a forgási sebesség
c.
U.I. Azóta az eredeti bejegyzést lényegesen kibővítettem.
A távolság nullára csökkenése is hasonlóan magyarázható. Legyen 1/X a határértékben nulla sugár, akkor eljuthatunk a véges méretű sugárhoz, ha a forgási sebesség
c.
U.I. Azóta az eredeti bejegyzést lényegesen kibővítettem.
38Rocky
2023.11.27 16:12:00
@gregor man: Ha a térben nincs részecske, vagyis üres, akkor az tényleg nem „valami”, azaz semmi. Valamivé attól válik, hogy létezik benne részecske, például Higgs bozon és ami létrejön a bozon bomlásakor. A tér és a részecske létezése egymást feltételezi, mert tér nélkül részecskékről sem beszélhetünk. Einstein szerint a térnek van szerkezete, mégpedig görbült a tömeg hatása miatt. Higgs szerint viszont van szimmetriája, ami „törhet”. Aminek pedig már van valamije, az már maga is valami.
Előadásom valószínűleg nem csak témájában, hanem felfogásában is szokatlan lesz. A jelenlegi kutatást a specializáció jellemzi, amely egy-egy szűk témát vizsgál rendkívüli alapossággal. Itt most ennek épp ellenkezőjéről lesz szó: különböző diszciplínák közötti kapcsolatkeresés lesz a tárgy,…..
38Rocky
2023.10.25 08:21:56
@gregor man: Pontosan erről van szó: a gyorsulás vezet a tér görbületéhet. Ha nincs gyorsulás, akkor inercia rendszerben vagyunk, ekkor a Lorentz kontrakció csak látszólagos, ami a különböző sebességű rendszerek összehasonlításából fakad, hiszen nincs kitüntetett inerciarendszer. Más a helyzet gyorsuló rendszerekben, mert ez nem inercia rendszer. Gyorsuló rendszer a körforgás is, ezért változik meg a kör kerületének és sugarának aránya, azaz létrejön benne a görbült tér. Hasonlóan a lineáris gyorsulás is gravitációs erőt, azaz térgörbületet hoz létre. Ez Einstein „lift példájának” lényege, amivel szemléltette a gravitáció és a tehetetlenségi erő ekvivalenciáját.
A bejegyzést kiegészítettem egy héttel ezelőtt!
A bejegyzést kiegészítettem egy héttel ezelőtt!
Az anyag dominanciája és a Higgs bozon
Higgs elmélete a tömeg születését szimmetriatörésre vezeti vissza. Kiindulópontja az anyag és tömegmentes tér, melynek totális a szimmetriája. Ez alatt azt értjük, hogy minden pozíció és minden irány egyenértékű, továbbá ekvivalensnek tekinthető a két királis…..
A legújabb hírekben olvashatjuk, hogy 2023. július 1.-én felbocsátották a Kennedy Űrközpontból az Európai Űrügynökség Euclid teleszkópját, amely az univerzum eddig nem ismert úgynevezett “sötét anyagát” próbálja felderíteni. Mekkora esély van arra, hogy ez a kísérlet sikeres legyen, és…..
38Rocky
2023.07.04 20:44:25
@Dead Man: A galaxisok taszító hatása az egyes kiválasztott galaxisokra, vagy csillaghalmazokra külső nyomást gyakorol, és így az anyagsűrűség megnövekszik, ami a tér nagyobb mértékű görbületét hozza létre. Ez a nagyobb görbület erősíti fel a gravitációs lencsehatást. Ezt a hatást értelmezheti a feltételezett sötét anyag is, de ha van olyan magyarázat, ami nem igényli láthatatlan anyag feltételezését, akkor nincs már szükség detektálhatatlan anyagra.
38Rocky
2023.07.05 13:06:54
@gregor man: Nem érzek felelősséget azért, hogy a kozmológiában milyen egymásnak ellentmondó megállapítások látnak napvilágot. A magam részéről jól megtámogatott elvnek látom, hogy információ nem terjedhet gyorsabban a fénysebességnél, és hogy a fény vákuumban kötelezően c sebességgel terjed, bármilyen inercia rendszerben figyeljük meg. Az a hipotézis, hogy az infláció során a tér tágulás (és nem a térben lévő anyag) sebessége meghaladhatja a c-ét, elfogadható, de az általad kiszúrt megállapítások már ellentmondanak a relativitáselmélet törvényeinek. Tanulság: legyünk óvatosak, amikor ilyen műsorokat nézünk, nem árt a józan észre hallgatni.
A gyorsulva tágulás nem a H állandó változását jelenti, hanem a Hubble törvényt, amely a sebességek változását, vagyis az univerzum gyorsulva tágulását állapítja meg.
A gyorsulva tágulás nem a H állandó változását jelenti, hanem a Hubble törvényt, amely a sebességek változását, vagyis az univerzum gyorsulva tágulását állapítja meg.
Hatos csatorna: Hírérték. 2023 július 13. 18h
M: Felvezeti a riportot, bemutatja a résztvevőt és elindítja a kérdéseket.
A korábbi riport túl rövid volt ahhoz, hogy érdemben áttekintsük a felfedezés jelentőségét. Beszéljünk először arról, hogy mitől válik a felfedezés igazán jelentőssé?
A…..
A kepleron elv olyan kozmológiát alapoz meg, amelyben világossá válik a sötét energia eredete, és amelyben nincs szükség a sötét anyag hipotézisére. Ennek kidolgozását hosszú kutatómunka előzte meg, melynek eredménye hat fontos fizikai elv összekapcsolásában jelenik meg. A keperon nem a meglévő…..
38Rocky
2023.06.27 11:52:24
@gregor man: Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkoztam „Ikerparadoxon: A látszat valósága” c. bejegyzésben. Itt csak röviden: a gravitációs tér okozta idő dilatációt kiegyenlítheti a kinetikus energia változása miatti hatás. De a pontos kompenzáció csak egy adott magasságnál következik be. Félre magyarázás, hogy az idő múlásának mértéke határozza meg a gravitációt. Valójában a négydimenziós téridő görbülete játszik szerepet a gravitációban, amelyet a négydimenziós metrikus tenzor ír le, amiben 10 független pataméter van, melyek közül négy kapcsolódik az időhöz. Az idő múlásának sebessége tehát szerepet játszik a gravitációban, de nem kizárólagosan.
Pillantás az elemi részecskék belsejébe: az erős-kölcsönhatás
Az első részben eljutottunk odáig, hogy alapvető kapcsolatot találtunk az elektromágnesesség és a gravitáció között: amíg az elektromágnesességet az egytengelyű fénysebességű forgások, azaz a fotonok közvetítik, addig a…..
38Rocky
2023.03.30 17:17:38
@Gazz: Kedves Gazz!
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet erre az érdekes you tube bemutatóra. Nagyon szemléletesen mutatja be az erős kölcsönhatás természetét és annak analógiáját forgó mágnesekkel. Az ilyen demonstráció segít a jelenség megértésében. Természetesen ez csak egy analógia, nehezen tudnám elképzelni, hogy ezzel a képpel lehetne értelmezni a gluon oktett természetét is. A Casimir effektussal nem foglalkoztam, bár mint egy érdekes kölcsönhatás ez is felhasználható mikrofizikai jelenségek értelmezésére.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet erre az érdekes you tube bemutatóra. Nagyon szemléletesen mutatja be az erős kölcsönhatás természetét és annak analógiáját forgó mágnesekkel. Az ilyen demonstráció segít a jelenség megértésében. Természetesen ez csak egy analógia, nehezen tudnám elképzelni, hogy ezzel a képpel lehetne értelmezni a gluon oktett természetét is. A Casimir effektussal nem foglalkoztam, bár mint egy érdekes kölcsönhatás ez is felhasználható mikrofizikai jelenségek értelmezésére.
Felütés
Hogyan változott a fizika felfogása térről, időről és anyagról a modernkori felfedezések nyomán?
A teret és időt közvetlenül nem figyelhetjük meg, erről az anyagi világ objektumainak elhelyezkedése és mozgásai alapján szerzünk tudomást – legyen szó akár csillagokról, hétköznapi…..
38Rocky
2020.11.19 10:43:49
@csimbe:
Amikor azt kérdezzük, hogy mi a valóság, mi az anyag, mi a tér és az idő, akkor kilépünk a fizika világából. Tekinthetjük az anyagot a tapasztalt valóságnak, amit érzékeink felfognak, amit mérőeszközeinkkel vizsgálhatunk. A teret és az időt azonban közvetlenül nem érzékeljük, nem mérjük. Amit mérni tudunk, amit összehasonlítani tudunk, az a fizikai objektumok mérete és távolsága, a változások és ismétlődő folyamatok periódusszáma, vagy fázisa. Amikor elkezdünk beszélni a térről és időről, akkor elvonatkoztatunk, akkor leválasztunk fogalmakat a megtapasztalt anyagi világról, akkor rendező elveket alkotunk. Ez már nem a közvetlenül tapasztalt valóság birodalmába tartozik. Viszont amikor Einstein a gravitációt a tér – tömegek (tehát az anyag) által előidézett – görbületéhez rendelte, amikor Higgs az „ősi” részecske képződését a tér szimmetriatörésével magyarázta, minőségi ugrást hozott létre a tér és az idő szerepében, ezáltal a tér és az idő az objektív valóság szintjére emelkedett. Ugyanezen az alapon értelmezi a fénysebességű forgás is az anyag (a részecskék) létrejöttét. Ez a felfogás már kiterjeszti a valóság fogalmát, a megtapasztalt valóság kiegészül egy új, objektív dimenzióval. amely visszahat a tapasztalható anyagi világra is. Az anyag (a részecskék) fogalma összeforr a térrel és idővel.
Honnan származik a világ, volt-e első lökés, vagy teremtés, miért következett be a Higgs-féle szimmetriatörés, vagy a világ mindig is volt és mindig is lesz? Ezek szerintem sohase lezárható filozófia kérdések.
Amikor azt kérdezzük, hogy mi a valóság, mi az anyag, mi a tér és az idő, akkor kilépünk a fizika világából. Tekinthetjük az anyagot a tapasztalt valóságnak, amit érzékeink felfognak, amit mérőeszközeinkkel vizsgálhatunk. A teret és az időt azonban közvetlenül nem érzékeljük, nem mérjük. Amit mérni tudunk, amit összehasonlítani tudunk, az a fizikai objektumok mérete és távolsága, a változások és ismétlődő folyamatok periódusszáma, vagy fázisa. Amikor elkezdünk beszélni a térről és időről, akkor elvonatkoztatunk, akkor leválasztunk fogalmakat a megtapasztalt anyagi világról, akkor rendező elveket alkotunk. Ez már nem a közvetlenül tapasztalt valóság birodalmába tartozik. Viszont amikor Einstein a gravitációt a tér – tömegek (tehát az anyag) által előidézett – görbületéhez rendelte, amikor Higgs az „ősi” részecske képződését a tér szimmetriatörésével magyarázta, minőségi ugrást hozott létre a tér és az idő szerepében, ezáltal a tér és az idő az objektív valóság szintjére emelkedett. Ugyanezen az alapon értelmezi a fénysebességű forgás is az anyag (a részecskék) létrejöttét. Ez a felfogás már kiterjeszti a valóság fogalmát, a megtapasztalt valóság kiegészül egy új, objektív dimenzióval. amely visszahat a tapasztalható anyagi világra is. Az anyag (a részecskék) fogalma összeforr a térrel és idővel.
Honnan származik a világ, volt-e első lökés, vagy teremtés, miért következett be a Higgs-féle szimmetriatörés, vagy a világ mindig is volt és mindig is lesz? Ezek szerintem sohase lezárható filozófia kérdések.
38Rocky
2020.11.20 10:00:46
@Vér Vazul: Hogyan lehet értelmezni a neutrínó oszcillációt a fénysebességű forgásmodellel?
A fénysebességű forgás modell alapja a relativitáselmélet energia törvénye: a kovariancia elv. Az energia egyrészt az m.c.c-vel ekvivalens, másrészt négyzete a nyugalmi energia (m0.c.c) és a kinetikus energia (p.c = m.v.c) négyzetösszegeként adható meg. Ebből következik, hogy ha a v sebesség határértékben eléri a c fénysebességet, és nem nulla az m0 nyugalmi tömeg, akkor a mozgási tömeg végtelenhez tart. Ennek megfordítása, hogy a határértékben nulla m0 tömeg létrehozhat a v = c határesetben véges tömeget. Ezáltal válik a fénysebességű mozgás a tömeg megteremtőjévé.
A kovariáns energia törvény valamennyi részecskére érvényes, beleértve a fotont és a neutrínót is. Nulla nyugalmi tömegű részecskéknél az az E = p.c összefüggésre vezet, azaz a nulla nyugalmi tömegű részecskék is rendelkeznek impulzussal és sebességük c lesz. Emiatt a neutrínó és a foton egyaránt nulla tömegű, de impulzussal rendelkező részecske. De Broglie megállapításából tudjuk, hogy minden részecske hullám természettel is rendelkezik, így a neutrínó is, ahol a hullámhossz az impulzusból származtatható. Ahogy az elektron családnak is három tagja van (elektron, müon, tau), hasonló a helyzet a neutrínók esetén is. A három nulla nyugalmi tömegű neutrínó három különböző impulzussal rendelkezik, és a különböző hullámhosszú hullámok szuperpozíciója hozza létre az oszcillációt.
A fénysebességű forgás modell alapja a relativitáselmélet energia törvénye: a kovariancia elv. Az energia egyrészt az m.c.c-vel ekvivalens, másrészt négyzete a nyugalmi energia (m0.c.c) és a kinetikus energia (p.c = m.v.c) négyzetösszegeként adható meg. Ebből következik, hogy ha a v sebesség határértékben eléri a c fénysebességet, és nem nulla az m0 nyugalmi tömeg, akkor a mozgási tömeg végtelenhez tart. Ennek megfordítása, hogy a határértékben nulla m0 tömeg létrehozhat a v = c határesetben véges tömeget. Ezáltal válik a fénysebességű mozgás a tömeg megteremtőjévé.
A kovariáns energia törvény valamennyi részecskére érvényes, beleértve a fotont és a neutrínót is. Nulla nyugalmi tömegű részecskéknél az az E = p.c összefüggésre vezet, azaz a nulla nyugalmi tömegű részecskék is rendelkeznek impulzussal és sebességük c lesz. Emiatt a neutrínó és a foton egyaránt nulla tömegű, de impulzussal rendelkező részecske. De Broglie megállapításából tudjuk, hogy minden részecske hullám természettel is rendelkezik, így a neutrínó is, ahol a hullámhossz az impulzusból származtatható. Ahogy az elektron családnak is három tagja van (elektron, müon, tau), hasonló a helyzet a neutrínók esetén is. A három nulla nyugalmi tömegű neutrínó három különböző impulzussal rendelkezik, és a különböző hullámhosszú hullámok szuperpozíciója hozza létre az oszcillációt.
38Rocky
2023.03.13 17:51:02
@Gergő Farkas 1984: Ez természetesen a törekvésem. Ha sikerül örülök neki
Könyvbemutató
2023 március 11, Józsa Galéria
Miért kerül elő a miszticizmus kérdése a mikrovilág fizikájában?
A modern fizika eszköztára rengeteg információt nyújt számunkra a mikrovilág szerkezetéről és folyamatairól, de jelentős eredmények mellett jókora adósság halmozódott fel, mert nem…..
38Rocky
2023.03.11 08:51:17
@Dead Man: Az Aspect típusú kísérlet nagyszerű ötlet, ragyogó kivitelezéssel, semmi kétségem sincs ennek helyességét illetően. Baj, a hozzá fűzött interpretációval van. Nem értek egyet azzal a felvetéssel, hogy ez bizonyítaná az összefonódott kvantumállapot létezését és a teleportálás lehetőségét. A mikrovilágból érkező információ ugrásokban (kvantumokban) érkezik, ez jelenik meg a kvantummechanikai véletlen fogalmában is. Az EPR vita fő tanulsága, hogy a kvantum koncepció nem elegyíthető a klasszikus fizika folytonosságon alapuló determinizmusával. Az Aspect kísérletben a polarizációmérés ugyan kvantum jellegű információ, de ez csak az adott műszerre vonatkoztatható, már pedig ott két különböző műszerre van szükség és a két műszer egymáshoz képesti pozíciója folytonosan állítható, és nem kvantum jellegű információt követel meg. Kilépünk tehát a kvantumvilág keretei közül és így kerül bele a folytonosság a hozzá kötődő determinizmus.
A sötét anyag nem létezik!
A kepleron koncepció
Absztrakt
A kepleron koncepció alapján értelmezzük az univerzum tágulásának Hubble törvényét, összevetve a kozmológia sötét anyagon és sötét energián alapuló elméletével. Azt találtuk, hogy számos csillagászati megfigyelés (az Androméda köd…..
38Rocky
2022.11.13 19:32:31
@csimbe: Az univerzumot nem lehet pusztán a tér három dimenziójában szemlélni, mert mind az elektromágneses, mind a gravitációs kölcsönhatás a múlt üzenete a jelennek, tehát az idő alapvető szerepet játszik! Van-e középpontja az univerzumnek? Ha a téridőt nézzük, akkor van, mert a 13,78 milliárd év előtt, vagyis a kezdetben, volt egy négydimenziós pont, vagy tartomány, ahonnan elindult az univerzum kifejlődése. A mai univerzum már egy 13,78 milliárd fényév méretű, és 13,78 milliárd éves korú négydimenziós gömb, amelyben elhelyezkednek a galaxisok. A gömb felületének egyetlen pontja sem kitüntetett, ezért a tér vonatkozásában nincs kitüntetett centrum, nem lehet „külső” és „belső” galaxisokról beszélni.. A centrum tehát a téridő négydimenziós origója.
Minden tiszteletem ellenére meg kell mondanom, hogy Szász Gyula tévedett, a taszító jellegű antianyagok tekintetében. A felső sztratoszférában szépen együtt keringenek a részecskék és antirészecskék. Ha taszítás lenne a részecskék és antirészecskék között, akkor a részecskékből felépülő Föld eltaszítaná az antianyagot!
Minden tiszteletem ellenére meg kell mondanom, hogy Szász Gyula tévedett, a taszító jellegű antianyagok tekintetében. A felső sztratoszférában szépen együtt keringenek a részecskék és antirészecskék. Ha taszítás lenne a részecskék és antirészecskék között, akkor a részecskékből felépülő Föld eltaszítaná az antianyagot!
38Rocky
2023.02.08 08:38:00
dead man:
@Dead Man: Az Andromeda köd és a Tejút esetén a két galaxis közötti kölcsönhatásnál a vonzó és taszító erők nagyjából kiegyenlítik egymást, ezért közöttük a mozgási irányt a véletlen határozhatja meg. Az antigravitáció a galaxisok között összeadódik: minél nagyobb tartományról van szó ennek összegzett hatása annál nagyobb. A 10 millió fényévnél távolabbi galaxisokra vonatkozik a Hubble szabály. Ekkor éri el az összegzett taszító hatás azt a mértéket, amikor a taszításból származó erők miatt a galaxisok távolodnak a Tejúthoz képest. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a galaxisok véletlenszerű sodródási sebessége egymáshoz képest átlagban 200 km/s körül van. A 10 millió fényév távolságban éri el a Hubble sebesség ezt az értéket, emiatt csak ennél nagyobb távolságban érvényesül a Hubble szabály.
@Dead Man: Az Andromeda köd és a Tejút esetén a két galaxis közötti kölcsönhatásnál a vonzó és taszító erők nagyjából kiegyenlítik egymást, ezért közöttük a mozgási irányt a véletlen határozhatja meg. Az antigravitáció a galaxisok között összeadódik: minél nagyobb tartományról van szó ennek összegzett hatása annál nagyobb. A 10 millió fényévnél távolabbi galaxisokra vonatkozik a Hubble szabály. Ekkor éri el az összegzett taszító hatás azt a mértéket, amikor a taszításból származó erők miatt a galaxisok távolodnak a Tejúthoz képest. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a galaxisok véletlenszerű sodródási sebessége egymáshoz képest átlagban 200 km/s körül van. A 10 millió fényév távolságban éri el a Hubble sebesség ezt az értéket, emiatt csak ennél nagyobb távolságban érvényesül a Hubble szabály.
38Rocky
2023.02.27 17:28:49
@Dead Man: Az általad felvetett problémára viszonylag könnyű válaszolni. Az antigravitációs hatás – a gravitációhoz hasonlóan – a tömeggel arányos, vagyis két galaxis esetén a két galaxis tömegét kell szorozni. Mindegyik galaxist nagyjából minden irányból egyformán környezik az univerzum galaxisai. Az antigravitációs erő irányfüggő, de mivel minden irányban számuk közel egyenlő a milliárdnyi galaxis taszító hatása kompenzálódik, tehát nem játszik alapvető szerepet pl. a Tejút és az Androméda közötti mozgás befolyásolásában. A nem tökéletes irányfüggetlenség viszont megnyilvánul abban, hogy a galaxisok többsége forgásba jön, ezért van nagyszámú spirál galaxis.
A hatalmas számú galaxis összes taszító energiája az un. sötét energiában nyilvánul meg. Egyszerű számítással kimutatható, hogy ez az energia valóban néhányszor meghaladja a szokásos anyagból számítható mc2 energiát. Ez a arány a jelenlegi kozmológia szerint kb. 10-szeres. A minden irányból érkező összegzett taszító hatás viszont összenyomja a galaxisokat és kompaktabbak lesznek, ez helyettesíti a feltételezett sötét anyag szerepét. Szintén egyszerű számítás mutatja, hogy néhány százmilliárd galaxis összesített hatása képes nagyobb préselő erőt létrehozni, mint az egyes galaxis felületére ható gravitációs centripetális erő. Ez áll valójában a mögött, hogy néhányszor több sötét anyag kellene a láthatónál, hogy stabilisak legyenek a spirál galaxisok. Nagyon szép az összhang a csillagászati úton becsült galaxisok száma és a modell által becsült adatok között.
A hatalmas számú galaxis összes taszító energiája az un. sötét energiában nyilvánul meg. Egyszerű számítással kimutatható, hogy ez az energia valóban néhányszor meghaladja a szokásos anyagból számítható mc2 energiát. Ez a arány a jelenlegi kozmológia szerint kb. 10-szeres. A minden irányból érkező összegzett taszító hatás viszont összenyomja a galaxisokat és kompaktabbak lesznek, ez helyettesíti a feltételezett sötét anyag szerepét. Szintén egyszerű számítás mutatja, hogy néhány százmilliárd galaxis összesített hatása képes nagyobb préselő erőt létrehozni, mint az egyes galaxis felületére ható gravitációs centripetális erő. Ez áll valójában a mögött, hogy néhányszor több sötét anyag kellene a láthatónál, hogy stabilisak legyenek a spirál galaxisok. Nagyon szép az összhang a csillagászati úton becsült galaxisok száma és a modell által becsült adatok között.
A „Női dimenziók” című magazinban megjelent két írásom, ami a blog két korábbi Írásán alapul. Elérhetősége:
https://www.femmeharmone.com/a-noi-dimenzio/ii-evfolyam-3-szam/tudomany/rockenbauer-antal-a-modern-fizika-kopernikuszi-paradigmavaltasa-es-kovetkezmenyei-a-vilagkepunkre/
Cím a blogban: „A…..
Megjelent az új könyvem a Scolar Kiadó gondozásában:Mikrovilág misztikumok nélkül, A harmadik kvantálás
A könyves boltokban a könyv elérhető.
A fülszöveg:
:
Sokan úgy gondolnak a modern fizikára, amely tele van érthetetlen törvényekkel és bonyolult matematikai formulákkal. Ez a könyv…..
Ha színházba megyünk és a távolról nem látjuk jól a színészek arcvonásait, segíthetünk ezen egy látcsővel, amelyen közelebb látszik a színpad, jobban láthatjuk az arcokon az érzelmek tükröződését. Ha egy tiszta éjszakán az égboltra tekintünk, és jobban akarjuk látni a csillagokat, szintén a…..
38Rocky
2022.11.14 18:34:13
@efi: Ha egy testet felbontunk két részre, utána teljesen mindegy, hogy melyiket gyorsítjuk, vagy lassítjuk, a tömegközéppontra nézve minden mozgás tükörszimmetrikus lesz. Ez a tömegközéppont definíciójából fakad. Vagyis a tömegközépponthoz képest a sebességek abszolút értéke meg fog egyezni a két részben, és az ikrek kora (vagy műonok felezése ideje) nem fog különbözni.
38Rocky
2022.11.14 18:37:42
@efi: Ha egy testet felbontunk két részre, utána teljesen mindegy, hogy melyiket gyorsítjuk, vagy lassítjuk, a tömegközéppontra nézve minden mozgás tükörszimmetrikus lesz. Ez a tömegközéppont definíciójából fakad. Vagyis a tömegközépponthoz képest a sebességek abszolút értéke meg fog egyezni a két részben, és az ikrek kora (vagy műonok felezése ideje) nem fog különbözni.
Korábbi bejegyzések
Előző bejegyzés
A fizika fogalmi rendszerének kialakulása hosszú történetre néz vissza. Először a klasszikus mechanika fogalomrendszere alakult ki, ami a makroszkopikus világból érkező megfigyeléseken alapul. Fordulatot hozott a fizika történetében, amikor eljutott az anyagi…..
Korábbi bejegyzések elérése
Előző bejegyzés
A kozmológiai elméletek vitatott kérdése, hogyan vált uralkodóvá az anyag az antianyag felett, A részecskefizika Standard Modellje szerint az elemi objektumokra vonatkozó bomlási és képződési szabályok nem különböznek az anyaginak és antianyaginak…..
A külvilágból érkező információk hatása gondolkodásunk fogalmaiban tükröződik. A mikrovilágból érkező információk oly mértékben térnek el megszokott környezetünkből érkező megfigyelésektől, hogy az megköveteli alapvető fizikai fogalmaink hozzáigazítását az elérhető információk jellegéhez. Ez a…..
A fizika kalandja
Elkerülhetők-e a káros élettani hatások magaslati életvitel esetén?
2022.07.04 17:53:17
A sportolók, különösen a hosszútávfutók, előszeretettel táboroznak magas hegyekben, mert a ritkább levegőhöz való alkalmazkodás megnöveli a vörösvérsejtek mennyiségét, evvel javítva az izmok oxigén ellátását. A magasabb oxigén koncentrációnak azonban lehetnek káros következményei is, mert…..
38Rocky
2022.07.06 08:24:24
@Gazz: Köszönöm a korrekt kiegészítést.
A mozgás fogalomváltozása a mikrofizikában
Pálya, állapot és szimmetria
A mikrofizika által nyújtott információk korlátozottsága megköveteli szokásos fogalomrendszerünk átalakítását. Ennek keretében juthatunk arra a következtetésre az előző írásban, hogy az anyag és a mozgás viszonyát újra kell…..
Az előző bejegyzés: Második kvantálás: a valószínűség valószínűsége
Linkek a korábbi bejegyzésekhez . . .
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ebben az írásban a…..
38Rocky
2022.01.22 23:11:32
@rkd1746: Az atomokban az elektron állóhullámai jönnek létre a valószínűségi mezőben
A fizika kalandja
Relativitáselmélet és kvantummechanika a fénysebességű forgások tükrében
2021.09.29 09:43:32
Korábbi bejegyzések elérése
Korábbi írásokban többször előkerült a téma: hogyan egyeztethető össze a relativitáselmélettel a fénysebességű forgások koncepciója. Itt most továbblépünk, és azt vizsgáljuk meg, hogy el lehet-e jutni a relativitáselmélet törvényeihez, ha a fénysebességű forgás elvéből…..
Az előző írás: Távolhatások és kontakt kölcsönhatások
Korábbi írások: Linkek
Hétköznapi világunk tapasztalatai a mozgást mindig valamilyen anyaghoz kötik, az anyaghoz pedig súlyt (tömeget) rendelünk hozzá. A mozgás tehát az anyag egyik tulajdonsága. Ez a természetes gondolkodás kiindulópontja. De…..
38Rocky
2021.08.25 17:20:56
@gregor man: A teremtés előtti világ már kívül van a fizika hatókörén, ezért ennek leírása meghaladja képzeletemet.
38Rocky
2021.08.29 09:00:31
@csimbe: Igazán szép, filozófiai mélységű gondoltok! Érdemes ezt az utat is kipróbálni.
38Rocky
2021.09.12 06:56:29
@csimbe: Lehet is és érdemes is a gondolatokat ilyen irányban is továbbvinni
Bevezetés
Az előző írásban a mikrovilág törvényeit kíséreltük meg úgy bemutatni, hogy elfogadható legyen a józanész számra is, ennek útja a fogalmi rendszer hozzáigazítása volt a számunkra elérhető információhoz. Kulcskérdés volt a mozgási pálya helyett a mozgási állapot fogalmát bevezetni,…..
38Rocky
2021.06.08 10:54:15
@rkd1746: Magam szkeptikus vagyok a teleportálás kérdésével kapcsolatban. A kísérletben arról van szó, hogy létrehozhatunk egy foton párt, amelynek komponensei megfigyelhetők az A és B pontban, ahol a tulajdonságok (polarizáció) tükröződnek. Tehát nem A pontból teleportálunk B-be, hanem egy központi „adóból” sugározunk szét tükörkép objektumokat A-ba és B-be.
Bár létezik olyan kozmológiai elképzelés, amely szerint létrejöhetnek a vákuumban részecskepárok, a QED csupán annyit állít, hogy a foton (tehát nem a vákuum) létrehozhat virtuális részecskepárokat, amelyek azonban nem figyelhetők meg. Megfigyelhető részecske pár csak úgy jöhet létre, ha a megfelelő energiájú foton kölcsönhatásba kerül valamilyen objektummal, tehát nem a semmiből alakul ki a részecske pár.
Az információterjedésnél óvatosan kell bánni az olyan megfogalmazással, hogy mi a „tér szövete”. Nincs baj, ha ezen a tér nem euklideszi geometriáját értjük és nem valamiféle étert. A térgeometria torzulása valóban fénysebességgel továbbítódik, ezt alátámasztják a gravitációs hullámok megfigyelései. Nem értem, hogy jön ide a határérték és a következmény viszonya?
Egyetértek avval a megfogalmazással, hogy a gravitáció azért nem kvantumos, mert a tér folytonos, de a Planck-hossz körüli fluktuációt már nem támasztja alá semmilyen megfigyelés, mert olyan erős gravitáció még a feketelyukban sem jön létre, ahol eljutnánk ebbe a tartományba.
Megfigyelhető mértékű gravitációs hullámok keltéséhez kozmikus katasztrófára ( például feketelyukak összeolvadására) van szükség. Az energia megmaradásnak teljesülni kell, de ebben a gravitációs hullámok részesedése csak parányi lehet.
Bár létezik olyan kozmológiai elképzelés, amely szerint létrejöhetnek a vákuumban részecskepárok, a QED csupán annyit állít, hogy a foton (tehát nem a vákuum) létrehozhat virtuális részecskepárokat, amelyek azonban nem figyelhetők meg. Megfigyelhető részecske pár csak úgy jöhet létre, ha a megfelelő energiájú foton kölcsönhatásba kerül valamilyen objektummal, tehát nem a semmiből alakul ki a részecske pár.
Az információterjedésnél óvatosan kell bánni az olyan megfogalmazással, hogy mi a „tér szövete”. Nincs baj, ha ezen a tér nem euklideszi geometriáját értjük és nem valamiféle étert. A térgeometria torzulása valóban fénysebességgel továbbítódik, ezt alátámasztják a gravitációs hullámok megfigyelései. Nem értem, hogy jön ide a határérték és a következmény viszonya?
Egyetértek avval a megfogalmazással, hogy a gravitáció azért nem kvantumos, mert a tér folytonos, de a Planck-hossz körüli fluktuációt már nem támasztja alá semmilyen megfigyelés, mert olyan erős gravitáció még a feketelyukban sem jön létre, ahol eljutnánk ebbe a tartományba.
Megfigyelhető mértékű gravitációs hullámok keltéséhez kozmikus katasztrófára ( például feketelyukak összeolvadására) van szükség. Az energia megmaradásnak teljesülni kell, de ebben a gravitációs hullámok részesedése csak parányi lehet.
38Rocky
2021.06.08 14:48:45
@csimbe: A folytonosságról.
Az egész kvantummechanika a folytonos és differenciálható függvényeken alapszik. Ha a tér és idő nem lenne folytonos, akkor valami mást kellene kitalálni a kvantummechanika helyett. A szingularitás forrása pedig nem a folytonosság.
A fénysebességű forgás koncepciója szerint a kvantum eredete a fénysebességű forgás. Ez az elmélet a gravitációt viszont a fénysebességet el nem érő forgásokkal magyarázza, ezért a gravitáció nem lehet kvantumos. Már mintegy 100 éve folyik a küzdelem, hogy kvantumosítsák a gravitációt, egyelőre sikertelenül. Ha mégis sikerülne, az cáfolná a fénysebességű forgás koncepcióját. Minden elmélet kritériuma, hogy cáfolni lehessen. Ezt megtörténne, ha mégis kvantumos lenne a gravitáció. Tehát jelen helyzetben a fénysebességű forgás koncepciója nyerésre áll.
Az egész kvantummechanika a folytonos és differenciálható függvényeken alapszik. Ha a tér és idő nem lenne folytonos, akkor valami mást kellene kitalálni a kvantummechanika helyett. A szingularitás forrása pedig nem a folytonosság.
A fénysebességű forgás koncepciója szerint a kvantum eredete a fénysebességű forgás. Ez az elmélet a gravitációt viszont a fénysebességet el nem érő forgásokkal magyarázza, ezért a gravitáció nem lehet kvantumos. Már mintegy 100 éve folyik a küzdelem, hogy kvantumosítsák a gravitációt, egyelőre sikertelenül. Ha mégis sikerülne, az cáfolná a fénysebességű forgás koncepcióját. Minden elmélet kritériuma, hogy cáfolni lehessen. Ezt megtörténne, ha mégis kvantumos lenne a gravitáció. Tehát jelen helyzetben a fénysebességű forgás koncepciója nyerésre áll.
38Rocky
2021.07.08 06:46:07
@rkd1746: A kvantum összefonódás teóriája az EPR paradoxon felvetéséhez kapcsolódik: lehetséges-e rejtett paraméterrel kiegészíteni a kvantummechanikát. Bell válasza szerint nem, aki kimutatta, hogy az elmélet szerint a részecskék polarizációja csak korlátozottan determinált. Ezt cáfolni látszik Aspect mérése, melyben egyértelmű korrelációt talált két egyszerre kibocsátott foton polarizációs viszonyában. Az ellentmondást igyekezett feloldani az a feltevés, hogy a két foton összefonódott állapotban van, és az egyik polarizációjának mérése magával rántja a másik polarizációját is. Erre a kvantum összefonódásra épül a teleportálás hipotézise is. Magam nem osztom ezt a felfogást, mert a Bell egyenlőtlenség csak az abszolút fázisra vonatkozik. Amikor egy reakcióban foton pár képződik ellentétes a polarizáció, és ez később is fennmarad. Azt ugyan nem tudhatjuk előre, hogy mekkora a fázis, de a kettő egymáshoz képesti polarizációja korrelálni fog.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az új komment az általam kérdezett definíciók megadása helyett visszadobja a labdát és visszakérdez. Ez nem baj, de nem segíti elő, hogy a társadalmi kérdésekben járatlan fizikus megértse a másik terület gondolkodási módját. Fel nem merült bennem a gondolat, hogy az emberi létre ne lenne alkalmazható a fizika téridő fogalma, kérdésem arra irányul, hogy mi a hasonlóság és mi a különbség a két esetben. Amit például nem értettem, hogy a társadalomtudós miért beszél a népességi ábrán „tér” pontokról, vagy mit kell érteni a népesség geometriáján? Mi ez a tér, hogyan viszonyul a fizikai térhez? Fizikában az időfogalom alapszinten periodikus mozgások létezését tételezi fel (ingamozgás, a Föld forgása, keringése, kristályok rezgése, elektromágneses hullámok stb), ami lehetőséget ad egyéb mozgások skálázására, az egység megválasztására. Magasabb szinten az idő és tér kapcsolatát vizsgálja transzformációkkal a speciális és általános relativitáselmélet. A tér és idő összefonódását, a transzformációkat, hogyan lehet hasznosítani a társadalomtudományban, erre lettem volna kíváncsi. Előre viszi-e a társadalmi kérdések tisztázását egyes fizikai fogalmak átvétele, mi az a többlet, ami így elérhető? Ennek pontos kifejtése segítené elő a megértést a két különböző terület között. Mert hiába veszünk át egyes szavakat, ha azt nem tudjuk valódi fogalmi tartalommal feltölteni.