A reformkor (1830-1848)

A reformkor előzményei: II. Lipót és I. Ferenc 

II.Lipót (1790-1792)

II.József egy szétesőben lévő birodalmat hagyott hátra. Halálakor a magyarok Ausztria ellen fordultak, mert II. József eltörölte a vármegyerendszert és a nemesség megadóztatását tervezte. Így II. Lipótnak helyre kellett hoznia testvére hibáit.

Először is megegyezett a poroszokkal és a törökökkel. Előbbiekkel a reichenbachi találkozón megígérte: ha a poroszok nem támogatják a magyarokat Ausztria ellenében, akkor Ausztria nem terjeszkedik a Balkánon. A törökökkel megkötötte a szisztovoi békét.

Megbékítette a magyar nemeseket.

• Megszüntette a II. József által használt rendeleti kormányzást, visszatért e rendi dualizmushoz
• Az 1790/91 -es diétán visszahelyezte a magyar országgyűlés kezébe az adó-, újoncmegajánlás jogát. Ez azt jelentette, hogy a magyar diéta dönthetett arról, hogy Ausztria kérésére mennyi katonát és hadiadót biztosít.
• Újra engedélyezte a szabad nádorválasztást. (Nádor = a legfontosabb főúr, a király helyettese, a magyar nemesek vezetője.)
• A magyarok Szent Koronáját visszaadta, és Budára vitette.
• A magyar diéta 9 tárgykörben bizottságokat (operátumokat) alakíthatott reformok kidolgozására, melyeket a későbbi országgyűléseken előadhattak. (adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi, közigazgatási, egyházügyi, bányaügyi, tudományos, úrbéri és külpolitikai bizottság)
• Ugyanakkor létrejött a titkosrendőrség a magyar szervezkedők megfigyelésére. Ez a szervezet főleg II. Lipót után, I. Ferenc alatt teljesedett ki 1792 és 1835 között. 

A magyar jakobinusok

A nagy francia forradalom jakobinus eszméi Magyarországra is eljutottak, kialakítva egy nem túl nagy létszámú magyar forradalmi csoportot. Ők voltak a magyar jakobinusok:

• A mozgalom elindítója: Martinovics Ignác és Hajnóczy József voltak. Martinovics ferences rendi szerzetesként, teológia tanárként és tábori papként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. Politikai besúgó lett, de 1792-ben elbocsátották. Ekkor lett a Habsburg udvar ellensége. Hajnóczy ügyvédként végzett, majd Széchenyi Ferenc ügyvédje lett. Később Széchenyi ajánlására királyi tanácsos, alispán (Szerém vm-ben) és a budai kamara titkára. 1793 tavaszától részese a jakobinus mozgalomnak.
• Martinovics 1794-ben két titkos szervezetet is létrehozott: a radikális Szabadság Egyenlőség Társaságát (élén Hajnóczyval) és a mérsékelt Reformátorok Társaságát (élén Sigray Jakabbal).
• A jakobinusok céljai: Radikálisok => rendi kiváltságok felszámolása, Mérsékeltek => függetlenség + köztársaság + jobbágyfelszabadítás (bérlői rendszer)
• A mozgalom működése: 1793 tavasza és 1794 nyara közt kátékat írtak, másoltak. Káté: kérdés-felelt formájában megírt tömör programtöredék. Néhány száz főig bővült a mozgalom.
• Bukás: A bécsi titkosrendőrség letartóztatta (más ügyben) Martinovicsot, aki mindenkit feladott.1794 május 20-án a budai vérmezőn kivégezték a mozgalom 5 igazgatóját és két tagját. (Másokat várfogságra ítéltek.)

Magyarországa  napóleoni háborúk idején 

Lipót helyrehozta a magyar - osztrák viszonyt. Amikor elkezdődtek a napóleoni háborúk 1799-ben, Ausztria a magyar nemesektől vásárolta a haderő ellátásához szükséges élelmet, ruhát. Így a magyar nemesség meggazdagodott a háborúkon és hű maradt Ausztriához. Ez volt az oka annak, hogy amikor Napóleon 1809-ben a magyarokat szövetségébe hívta Bécs ellen, mi nemet mondtunk. Sőt a nemesi felkelés a győri csatában a francia csapatokkal ütközött meg.

Viszonyromlás Ausztriával: 

Az elhúzódó háború 1810 körül már válságot okozott. Megnövekedett az államadósság, amire válaszul az Udvar pénzjegykibocsátást hajtott végre, majd leértékelte a forgalomban lévő pénzt. Ez volt a devalváció. A magyar nemesek tiltakoztak a devalváció ellen az 1811/12 -es diétán. A viszony megromlott a császári udvar és a magyarok közt. 1812 és 1825 közt nem hívták össze a magyar rendi gyűlést.

I.Ferenc uralkodása

Uralkodási ideje: 1792 - 1835 között, utódja: V. Ferdinánd: 1835 - 1848

Jellemzők: Uralkodása első felében rossz viszony Magyarországgal, majd következett 1825, mikor végre 13 év után újra összehívták a diétát.

Az 1825-ös rendi gyűlés: A pozsonyi országgyűlés célja az 1791-ben felállított bizottságok beszámoltatása volt. A napirendet felborította november 3-án Felsőbüki Nagy Pál felszólalása, aki a magyar nemességet bírálta, mert nem áldoznak a magyar haza és nyelv fejlesztésére. Válaszul szólalt fel gróf Széchenyi István, aki 90 ezer holdas birtokainak egy évi jövedelme után képződő kamatait (6%) ajánlotta fel egy magyar tudós társaság felállítására. Ez kb 60 ezer forintot jelentett. Mások is követték példáját, így végül 250 ezer ezüstforint gyűlt össze.

Klement von Metternich: Már a napóleoni háborúk alatt a külügyek irányítója, majd 1821-től kancellár egészen 1848 március 13-ig. I. Ferenc és V. Ferdinánd jobbkeze és a Habsburg Birodalom legfelsőbb vezetője a korszakban. 

Politikai táborok:

1.) Metternich és a császári Államtanács Ők képviselték a konzervatív hatalmat. Céljuk a feudális rend és a birodalom egységének fenntartása. Megállítani a modernizációt a magyar önrendelkezési törekvéseket. 

2) Udvarhű arisztokrácia: Konzervatív magyar nemesek voltak, akik nem pártolták a reformokat és inkább a bécsi, császári udvarhoz húztak. Ők alkották a vármegye-gyűlések és a pozsonyi diéta felét. Gyakran álltak melléjük a  lefizethető bocskoros-nemesek is (pár holdas törpe-birtokosok). Ide tartoztak a Zichy-grófok, a Majláth család ... stb. Egy részük a "fontolva haladók" (Pecsovicsok) korlátozott reformokra hajlandóak voltak.

2.) Magyar liberális köznemesség: Kezdetben azok a reformokat akaró köznemesek tartoztak ide, akik Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós majd Deák Ferenc végül Kossuth köré csoportosultak, később pedig Kossuth vezette őket. A vármegye-gyűléseken szerveződtek meg, főleg ott tevékenykedtek. Az 1844-ben kezdődő diétán egy részük megalakította a centralista csoportot, akik már nem a vármegyékre, hanem a pozsonyi diétára akarták áthelyezni a reformer mozgalom súlypontját. (Tagjai: Eötvös József, Szalay László, Pulszky Ferenc)

4) Pesti reformer fiatalság: vegyes összetételű, polgári, kisnemesi és paraszti sorból felemelkedett pesti reformerek voltak, akik támogatták a liberális köznemesi mozgalmat. Törzshelyük a pesti Pilvax kávéház volt. Jókai Mór, Petőfi Sándor, Irinyi József, Irányi Dániel, Vasvári Pál.

A reformkor 

Az 1830 és 1848 közti időszakot, melyben a haladó, liberális magyar nemesség reformokkal próbálta meg modernizálni a feudalizmusból kivezetni illetve az Osztrák Birodalmon belül önállósítani Magyarországot, reformkornak nevezzük.

Kezdete: gróf Széchenyi Istvánhoz köthető, aki 1830-ban megírta Hitel című művét, felsorolva benne mindazokat a tényezőket, melyek szükségesek a változásokhoz.

A reformkor fogalomrendszere []

1.) Közteherviselés: Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése. Az állami terhekből való közös részvállalás. 

2.) Jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes úrbéri örökváltság, kötelező úrbéri örökváltság, kötelező - állami kárpótlású úrbéri örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot. Jobbágy státus: személyi függés (ítélkezik felett a földesúr) + feudális .szolgáltatások

3.) Ősiség eltörlése: Az ősiség törvényt 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökít hitték földjeiket. Ez a törvény az 1800-as évekre a fejlődés gátját jelentette, hiszen miatta a magyar nemesek nem vehettek fel kölcsönt. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet. Kölcsön nélkül pedig nem lehetett fejlesztéseket csinálni.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel. A reformerek olyan kormányt akartak, melynek nem közvetlenül a császár diktál, hanem a választott magyar parlament. Ez bizonyos önállóságot jelentett volna. A Magyar Királyságnak korábban még nem volt saját kormánya a legelső megalakítása mérföldkő lehet.

5.) Unió Erdéllyel: A török időket és a Rákóczi-szabadságharcot követően az osztrákok elszakították Magyarországtól Erdélyt, és közvetlenül bécsi irányítás alá helyezték. A reformkor egyik nagy törekvése volt, hogy Erdélyt újra a magyar országgyűlés alá helyezzék.

6.) Sajtószabadság: Lényege, hogy a reformkorban követelték a cenzúra eltörlését, vagyis annak megszüntetését, hogy az újságokban megjelenő cikkeket ellenőrzik Bécsből és nem engedik megjelenni a kritikus írásokat. Politikai tartalmak, a HATALOM irányába megfogalmazott kritikák, bírálatok illetve a reformkövetelések tiltása.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után (nem rendi gyűlések rendszere. 

A reformkor nagyjai 

A reformkor 18 éve alatt (1830-1848 között) összesen 4 diéta zajlott: 1832-1836, 1839/40, 1843/44, 1847/48. Ezeken a liberális reformer-ellenzéket 4 köznemes vezette: Kossuth, Kölcsey, Wesselényi és Deák. Rajtuk kívül Széchenyi szerepe volt kimagasló, aki céljaikat tekintve támogatta őket.

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Folytatás: Széchenyi és Kossuth élete