Logo Pic
BundesBlog 2024. november 03.

Olvasói élménybeszámoló Salzburg tartományból és környékéről - 8. rész

Következzen blog olvasóm, Zsák András fényképes élménybeszámoló sorozatának 8. része.
Riport helyszínei: Pinzgau, Pongau, Hohe Tauern és Zell am See – Kaprun régiók, Saalbach-Hinterglemm települések.

indexkep.jpg

 

Kaprun - Kitzsteinhorn

Kitzsteinhornbahn - Gletscherbahn

Ez szülinapi ajándék volt magamnak, mindkét alkalommal, még sose ünnepeltem duplán. Az örökké emlékezetes 2024-es ausztriai téli-őszben (szeptember 14-én 30-50-100 cm hó 1500m felett, árvizek) kerítettem sort a túrára. Egyrészt szép időben mindenki fel tud menni, és engem különösebben nem is zavar a hegyekben a rossz idő. Másrészt rossz idő, hétfő… ideális kombináció ahhoz, hogy nagy tömeg ne legyen. Nem vagyok nagyon emberkerülő, csak kicsit.

Kaprun mellett remekül kitáblázva le lehet parkolni közvetlenül a kassza mellett, ha esetleg olvassa olyan is, aki a bevásárló központokban is azt a helyet keresi, ahol szinte a kasszából egyből be lehet pakolni a csomagtartóba. Én nem ez a típus vagyok, de most szerencsém volt, illetve „plus Glück”: egy teremtett lelket sem láttam.
A közel 60 Euros jegyet megvásárolva – a nagyon kedves kasszás néni jelezte, hogy fent cudar idő van, biztos akarom-e a jegyet - irány az egyes versenyző, aki a Panoramabahn névre hallgat. 911 méterről 1976 méterre repít minket, csodálatos vízesések, ködös felhőfoszlányok és fenyőfákkal tarkított sziklák között. A tetőkukucskálót kinyitva szép képeket tudtam lőni. Ő klasszikus egyköteles felvonó.

A szintén ugyanezt az utat bejáró, balra egy kicsit lentebb húzódó Gletscherjet I. ezen a napon nem (sem) járt. Izgalmasnak tűnik pedig, stabilabb kétköteles szerkezetet láttam, ha minden igaz.
Útközben egy régi állomás tetején át vezet a kötélpálya, ahol csak visszafelé láttam, hogy egy meseszép, klasszikus, lekerekített gondola áll. Ha valaki tudja mi ez, ne tartsa magában. (* Blog szerkesztő itt közbeszól: kommentár erről a liftről a gépgalériában olvasható.)
A fenti állomáson barátságtalan, számomra nagyon tetsző idő fogad: hóesés, „kis” szél.
A következő lépcsőt a kerek Gletscherjet 2 küzdi le, 2450 méter magasba felhúzva minket. Itt azért cudar szél fütyült és lengette rendesen a köralakú kabint, ami tetszik tetszik, de valamiért mégis fura nekem. 2450 méteren újabb átszállás következik. Annyira zord idő volt, hogy a hófúvás nagyon megnehezítette a szemeim nyitvatartását is. Ha nem lettek volna kitűzve a piros póznák a korábban letakarított ösvény mellé, akkor küzdelmes lett volna eljutni a központi épületig, amelyen áthaladva érkezünk el a Gipfelbahnhoz. Csendben jegyzem meg, hogy visszafelé még a pózna is mindegy volt, combig süppedtem a hóba.

A Gipfelbahn-ból csak kettő van, a klasszikus módon egyszerre indulnak lentről és fentről, félúton pacsi-puszi. Az egész gondolában egyedül voltam a morcos masinisztalánnyal. Az 1-es számú kabin vitt fel és a 2-es számú hozott le. 1966-ban építették és 2452 méterről egészen 3029 méterig visz fel minket. A közel 600 méteres szintkülönbséget 8 perc alatt küzdi le. Még 59 ember fért volna el rajtam kívül, de így sokkal jobb volt. Nagy élmény volt és kicsit perverznek tűnhet, de amikor a görgősoron áthaladva verte le a jeget a pilonról a gondola… nos nekem ez nagyon tetszett. A fenti és lenti állomásnál óvatosan érkezik a kabin szélerősségtől függetlenül.
Ahogy a blog vezetőjétől megtudtam (köszönet érte!), már nem ez a világ legmagasabb tartópilonja, de a 113,6 méteres magassága így is kápráztató és szájtátós.
Fent a Kitzsteinhornon két kilátóterasz fogad minket, az egyikhez egy hosszú alagúton át lehet eljutni, de megéri a sétát. Az étterem teljesen normális, megfizethető árakon kínálja a portékáit. Természetesen itt is honfitársak húzzák az igát.

Amikor másodszor voltunk fent a fiammal, jó idő volt és a Gletscherjet 2 helyett a Langwiedbahn, 4 személyes székes liftje vitt fel minket 1976 méterről 2453 méterre. Egyedülálló volt ilyen magasan a szabadban szinte repülni, rácsodálkozni a természetre, az olvadó hóra, a kis patakokra. Lefelé jövet pedig rálátással a Zeller See-re.
Az előtte utána út megegyezik a másik látogatáson történtekkel, azzal a különbséggel, hogy most látni lehetett a környező hegyeket.

Íráshoz tartozó képgaléria:

tajekoztato_tabla_lg.jpg

 Tájékoztató tábla

volgyallomas_kitzsteinhorn.jpg

Völgyállomás - Kitzsteinhorn

1_szakasz_hohatar_alatt.jpg

1. szakasz hóhatár alatt (Panoramabahn)

1_szakasz_hohatar.jpg

1. szakasz - hóhatár felett (Panoramabahn mellett balra az éppen nem üzemelő Gletscherjet 1)

2_latogatas_olvado_hoval.jpg

Második látogatáskor - olvadó hóval

klasszikus_csodaszep_de_hogy_hivjak.jpg

Klasszikus, csodaszép, de hogy hívják...

Blog szerkesztői kommentár a fenti fotóhoz:
A Kitzsteinhorn sírégió története majdnem hatvan éve, egészen pontosan 1965-ben indult. A fényképen látható felvonó ezen idők tanúja. A gleccservidékre ekkoriban kizárólag nagykabinos ingaüzemű felvonókkal lehetett feljutni, méghozzá három szakaszban. A legalsó szakasz a mostani völgyállomás környékéről indult, átszállni a fényképen látható terminálon kellett, onnan folytatva utunkat eljuthattunk a 3000 méteres csúcsra közlekedő Gipfelbahn alsó állomásáig. Időközben további kötélpályák épültek, mint például a kilencvenes években átadott Panoramabahn gondola-felvonó, illetve onnan továbbközlekedő Landwiedbahn ülőlift. (Ide tartozik még az 1974 és 2000 között üzemelő, hegy gyomrában közlekedő, sajnos eléggé rossz emlékű sikló is.) Az infrastruktúra folyamatos fejlesztésével az ős-liftek egyre jobban visszaszorultak, szállítási kapacitást tekintve társaikhoz képest alulmaradtak, pályafutásuk legvégén már teljesen feleslegessé váltak, így az első szekciót a kilencvenes évek elején elbontották, a fényképen látható második szekció pedig kizárólag teherszállítási feladatokat lát el. A hegycsúcsra közlekedő harmadik szakaszt többször korszerűsítették, amely a jelenlegi infrastruktúra nélkülözhetetlen tagja.

gyonyorusegek_egymas_felett_mogott.jpg

Ugyanazon szereplők, másik szögből és időjárási körülmények között

landwiedbahn_volgyallomas.jpg

Landwiedbahn völgyállomás

a_4szemelyes_beulos_hatterben_a_zeller_see.jpg

A négyszemélyes beülős (Landwiedbahn), háttérben a Zeller See

gletscherjet_ii_also_allomas.jpg

Gletscherjet 2 alsó állomás - jobbra tőle a Landwiedbahn ülőlift

gletscherjet_ii.jpg

Gletscherjet 15 személyes kabinja

gletscherjet_ii_hegyallomas.jpg

Gletscherjet 2 hegyállomás

vegyes_felvono_szekes_es_gondolas.jpg

Vegyes felvonó a Gipfelbahn közelében: székes és gondolás mix

gletscherbahn_also_allomas.jpg

Gipfelbahn - alsó állomás

az_egykori_legmagasabb_fentrol_lefele.jpg

Az egykori legmagasabb felvonóoszlop távolabbról..

a_legmagasabb_volt_egy_darabig.jpg

.. és közelebbről

a_2_gondola_becsekkol_a_csucsra.jpg

 Kabinpár egyik tagja becsekkol a csúcsra

geltscherbahn_felfele.jpg

 Gipfelbahn a csúcsról nézve, menet közben

kitzsteinhorn_panorama.jpg

Kitzsteinhorn panoráma

 

folytatása következik..

Előzmények:

 

Vissza a címlapra
Kötélpálya blog
Hegyi-liftek, sífelvonók, siklók - azaz minden olyan, amit kötél mozgat. Érdekességek, hírek, technológia, mindez képes blog stílusban.
Legjobban pörgő posztok
A Parma elleni mérkőzés
Apuleius • 8 nap
Nagy erdei gyümölcsös joghurt teszt
Linda Morvai • 15 nap
Nagy lapkasajt teszt
Linda Morvai • 19 nap
Az Udinese elleni mérkőzés
Apuleius • 3 nap
Az Inter elleni mérkőzés
venember83 • 10 nap
Cikkek a címlapról
Ilyen volt lefutni az idei New York Marathon-t
Mottó: „Itt Monica. Emlékszel rám? Megint bírok járni. Hívj fel, jó? (Ford Fairlane kalandja, 1990.) Egész könnyen ki tudtam kelni az ágyból ma reggel a tegnapi maratonhoz képest. Ez jó jel, azt mutatja, hogy megfelelően felkészültem, jól bírták a lábaim a terhelést. Mert azért kapták az ívet…
20+2 ajándék ötlet a karácsonyfa alá Kínából - harmadik rész
Ha még nem döntöttél, hogy mit tegyél a karácsonyfa alá íme 22 ajándék ötlet tőlem.
>