Adatok
Gulya István
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Csákány!Mikulás után nem jelentkeztünk, mert béke, szeretet, család, óév-újév, lélek, sursum corda. Tényleg. És semmi bejgliprofanizmus, kocsonyaprosztóság, olcsószaloncukor, állatimelléktermék-halálvirsli és fekveokádás.Úgy tűnt, a gyíkok is visszahúzódtak a kövek…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Lássa,
Ez szimplán hangzik… Így nincsen hatása!
Mondhatta volna szebben, kis tahó,
Más-más hangnemből… Hallja csak, ni, hahó:
Kihívón: „Az ön valaga zsírja
Görbedő kanócomat csábítja!”
Barátilag: Hisz’ egymás közt vagyunk…
S tudja, hogy mindég azon jár agyunk”
Leírón: Fara nagyra nőtt dombor,
Roppant látványán reng a sok tompor”
Kíváncsian: „Mit rejt e hosszú segg?
Tán tollszár van benne, vagy keressek
Papírvágó kést, ollót is talán?”
Kecsteljesen: „Ön nagy barátja, lám,
A vakondoknak! Lyukat fúrt nekik,
Hol magukat jól kipihenhetik!”
Kötődve: „Kérem, ha pipázik ön,
S a füst ánuszán gomolyogva jön,
Kéménytüzet szomszédja nem jelez?”
Intőn: „Vigyázzon túlsúlyára! Ez
Lehúzza önt, s üleppel bukik fel hátra!”
Gyöngéden: „Lássa, megfakul a háta
Színét a napfény durván szívja ki
Picsája olyan visszfényt ad neki!”
Pedánsul: „Hallott az Arisztofánesz
Nagy állatjáról uraságod? Tán ez:
A Hippokampelefantokamelosz,
Bagzott olyan hévvel, mint ön… e rossz
Hangzású lényben volt ily melegfront!”
Gavallér módon: „A manóba, mondd,
Ez a vízágy jött most divatba? Ej,
Kardom számára pompás kicsi hely!”
Föllengzőn: „Hatalmas, büszke járat,
Egy teljes náthát csak a bősz, száradt
Mistráltól kapsz! Más szél ott meg sem érzik!”
Tragikusan: „Vörös tenger, ha vérzik!”
Bámulva: „Ó, eszembe jut, ha nézlek:
Micsoda cégér egy ricinuscégnek!”
Lírailag: „Kagyló ez, s ön Triton?”
Naivul: „Mondja, mert én nem tudom,
Mikor tájt nézik ezt a műemléket?”
Mély tisztelettel: „Gratulálunk néked
Böszme házadhoz, nagyságos barátom!”
Parasztosan: „Hékás, a számat tátom!
Segg az? Fenét segg! Ördögadta dolga:
Kis bálna jaz, vagy óriásgodzilla!”
Hadászilag: „Ím, megvajazva mered
Lovasroham elvész, ha beléje ered!”
Üzletszerűn: „Tán lutrit rendez? Én
Sejtem, hogy ez lesz a főnyeremény!”
Végül, torzítva Pyramus kriáját:
„Ez dúlta szét a test harmóniáját,
E szörnyeteg!… Pirul az áruló!”
Így ömlött volna szájából a szó,
Ha volna önben szellem és tudás.
De szellemet, boldogtalan dudás,
Ön sose látott s tán azt tudja csak,
Hülye fráter is lehet bloglovag!
De hogyha önben annyi lelemény
Lett volna mégis, hogy kivágja szépen
Mindazt, amit most összehordtam én
E díszes, úri hallgatók körében:
A kezdő mondat első negyedét
Éles tollammal vágtam volna szét!
Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
De hogy más mondja, azt nem tűröm el!
(Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac Orr-monológja alapján – fordította: Ábrányi Emil – írta: Gulya István. Aki egyébként nem ír eme oldalakra.)