Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Hirondelle

0 bejegyzést írt és 37 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Cím: Fehér Fúzió és bomba: George Weasley- Angelina Johnson, Luna Lovegooddal robbantottam, így a végső párosom George Weasley-Luna Lovegood. Titkos kulcs: napsütés Tartalom: Egy kis rózsaszín pötty különösképp kitűnt ficánkoló pörgésével, mígnem lassan elhagyta…..
Hirondelle 2017.06.14 18:51:32
Kedves Író!

Helyesírás: Akadtak vesszőhibák, a párbeszédek központozása nem mindenhol sikerült, a varázsigéket dőlttel kellett volna írni, néhol elfelejtettél nagybetűt használni, és sokszor úgy fűzted a szavakat egymás mellé, hogy hangosan felolvasva akár nyelvtörő is lehetne belőlük. Máshol meg mintha nem lennének rendesen befejezve a mondatok, hiányzik az állítmány vagy furcsák a szórendek. Ezek eléggé zavartak, és szerintem egy béta kiszűrte volna.
2 pont

Szereplők és fúzió: George és Angelina szerelmi kapcsolatából nem látunk semmit, Angelina meg sem jelenik a történetben. Olyannak hat, mintha Luna és George lennének a fúzió, de mivel a leírásban azt írod, hogy Luna lenne a bomba, így ez eléggé máshogy jön ki szerintem, mint ahogy tervezted. George-ot én OOC-nek éreztem, a humoros önmaga nem volt jelen, és Lunát sem ilyennek ismertük meg. Sajnos erre sem tudok sok pontot adni.
2 pont

Bomba: Amint már fentebb is említettem, Angelina hiányában Luna és George tűnik a fúziónak, így viszont Luna nem lehet bomba, hogyha nincs mit szétbombázni.
1 pont

Cselekmény: Többször is el kellett olvasnom a novellát, mert nem értettem, mi miért történik. Aztán végül is annyit megértettem, hogy Luna talán el akarja dobni magától az életét – viszont az nem derült ki számomra, hogy mi készteti erre –, George pedig titokban szerelmes bele és meg akarja akadályozni az öngyilkosságot, de valószínűleg nem sikerül neki. Ezzel az a baj, hogy a kihívás témája a párkapcsolat lett volna és egy abba belerondító harmadik fél, itt viszont a cselekmény Luna világtól való elfordulását mutatja be. Semmilyen utalás nincs Angelina és Fred kapcsolatára, sem arra, hogy Luna ebbe hogyan szólt bele. És még így is adnék rá pontot, ha egy összeszedett, kerek, érthető novelláról lenne szó, de sajnos az események annyira kiragadottak, össze nem függők voltak, hogy alig állt össze nekem a cselekmény. Az viszont tetszett, hogy ügyesen teremtetted meg a történet hangulatát, szépek voltak a képek, szimbólumok, és még a kiragadott képekből összeálló cselekmény is jó ötlet lett volna, csak azt elég nehéz összehozni még gyakorlott íróknak is. A keretes megoldás viszont jó lett.
2 pont

Világ: Teljes mértékben sikerült hoznod HP világát.
5 pont

Képkulcs: Benne volt, szép is volt, olyan komoly funkciót nem adtál neki, inkább érzelmi hatásokat keltett, ami végül is elég jól sikerült.
4 pont

Titkos kulcs: Éppen hogy csak szerepelt az elején, de történetbeli funkciója nem volt, ha kimarad, akkor sem hagy logikai vagy bármilyen hézagot maga után. Értettem, hogy mit akar szimbolizálni, de az a baj, hogy nagyon eltörpült a fontossága, jobban ki kellett volna hangsúlyozni, esetleg visszautalni rá többször is.
1 pont

Üzenet az írónak: Nagyon ügyesen alapoztad meg a történet hangulatát, jól teremtetted meg az atmoszférát, még a kiragadott jelenetekből összeállított cselekmény is jó ötlet lett volna itt, mert az is erősíti ezt a rejtélyes, világtól elfordult életérzést. Viszont szerintem jobban ki kellett volna dolgozni a cselekményt, de legelőször is alaposan átgondolni a kihívás szempontjait és elvárásait. A képek, metaforák is szépek voltak, csak ügyelni kellene arra, hogy érthetőek és gördülékenyek legyenek. Kicsit kibővítve, érthetőbbé téve, átbétázva szerintem ez egy szép kis történet lenne.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle
Cím: Csínytevők Fúzió és bomba: James Potter–Lily Evans, robbantottam vele: Fred Weasley Énekesmadár-titkoskulcs: bárányfelhő Tartalom: Lily a padon szomorkodik, amikor a semmiből előtűnik egy titokzatos fiú. Vajon ez a rövid találkozás elég arra, hogy a lány átértékeljen néhány dolgot…..
Hirondelle 2017.06.14 17:47:14
Kedves Író!

Helyesírás: Akadtak elírások meg furcsán használt szavak, kifejezések, de elég jól olvastatta magát a szöveg.
4 pont

Fúzió és szereplők: Azon gondolkodom, hogy amikor Lilynek és Perselusnak ez a nagy veszekedése volt, és Perselus úgymond elárulta Lilyt, akkor Lily és James még nem jártak, csak később jöttek össze az eredeti történet szerint. Tehát a fúzió, ami a szerelmi kapcsolat akar lenni, itt még nem is létezik, csak a jövőben fog. Lehet, hogy jobb lett volna, ha akkor játszódik a történeted, amikor már járnak vagy kezdenek békülni. Bár később azt írod, hogy ők már álompár, de szerintem itt még nem jártak az eredetiben. Fred karakterét jól eltaláltad, viszont Lily szerintem sok helyen nem reagál hihetően az eseményekre, például én furcsálltam, hogy az elején meg sem lepődik, amikor a felhőkből egyszer csak kirajzolódik egy fej és elkezd beszélni hozzá. Az időutazás gondolatától is a szeme sem rebben. Egy kicsit lehetett volna ezeket árnyalni. Jamesből pedig nem kaptunk szinte semmit, ezt is hiányoltam.
3 pont

Bomba: Tetszett, ahogy ez az apró esemény végül odáig vezetett, hogy Lily teljesen elfordult Jamestől, és Fredbe szeretett bele, de ha a jövőbeli Fred Harrynek akarja a fényképet készíteni, és ki másnak akarná, akkor a bomba végül nem ér el semmit, mert Lily és James ugyanúgy összejön. Bár igazából nem említed, kinek akarják a fotót készíteni az ikrek, de elég valószínű, hogy Harrynek. Így a bomba hatástalan marad szerintem.
2 pont

Világ: Ügyesen beletettél HP elemeket, jó lett.
5 pont

Cselekmény: Kerek egészet sikerült alkotnod, a lezárás is tetszett, egyfajta csattanó volt, a történet többi része is jól olvastatta magát és fenntartotta a figyelmet. Az viszont nem derül ki, hogy miféle változást eredményezett ez a kis közjáték a jövőben, eredményezett-e valamit. Szóval a csattanó meg a viszonylag kerek történet ellenére, ha belegondolok a továbbiakba, nekem mégis hiányérzetem van.
4 pont

Képkulcs: Aranyosan beleszőtted a történetbe, tetszett, hogy Lily nem akarta szétszedni a haját, mert legalább valami Fredre emlékeztette, de jobban megnézve olyan nagy fontossága nem volt.
4 pont

Titkos kulcs:
Ezt nagyon jól sikerült beleszőnöd, eköré épült az egész történet, és a végén is visszatér, ügyesen megoldottad.
5 pont

Üzenet az írónak: A pontok alapján úgy tűnhet, hogy nem tetszett a történet, pedig igazából ez volt az egyik kedvencem, már az időutazós téma miatt is, és mert mindig örülök, ha Jamest kiütik a nyeregből, még ha csak átmenetileg is. De muszáj volt a kritériumok szerint adnom a pontokat, így nem tudtam mindenre olyan sok pontot adni, mint amennyit szerettem volna. Viszont jó, hogy itt van ez a lehetőség, és üzenni lehet az írónak, mert így megüzenhetem, hogy nagyon fantáziadús történetet írtál, és nagyon imádtam.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle
Cím: Vágyaidba marva Fúzió és bomba: Fúzió: Lucius/Narcissa, bomba: Bellatrix Black Énekesmadár-titkos kulcs: limonádé Tartalom: „Mélyen beszívta a szoba illatát, amelyben éppen úgy jelen volt az ő buja parfümje, mint Lucius száraz-fanyar illatszere és a vad együttlét semmivel össze nem…..
Hirondelle 2017.06.14 16:45:25
Kedves író!

Helyesírás: Szóismétlésekkel találkoztam, és a mondatok néhol nehézkesek, túlbonyolítottak voltak, lehetett volna gördülékenyebb a szöveg. Ez főleg az elejére volt jellemző, a vége felé már mintha jobban belejöttél volna. Nagyobb hibák viszont nem voltak.
5 pont

Szereplők/fúzió: Lucius teljesen Lucius volt, Bellatrix pedig teljesen Bellatrix, imádtam mindkettőjüket, szeretem az ilyen vagány karaktereket. Ellenben hiányoltam Narcissát, vagy legalább egy kicsivel több utalást arra, hogy mi van pontosan Lucius és Narcissa közt.
5 pont

Bomba: Ez egy trükkös történet, mert ha Bellatrix szemszögéből nézzük a dolgot, akkor inkább Narcissa a bomba, hiszen Bella és Lucius kapcsolata valószínűleg hamarabb kezdődött, és ebbe az érdekházasság ver éket. Ugyanakkor ha Bellát vesszük bombának, úgy is teljesen megállja a helyét a dolog.
5 pont

Cselekmény: Egy klasszikus szerelmi háromszöget mutattál be, olyan sok újat nem nyújtott a történet, kissé kiszámítható is volt, de meg volt a lendülete, a karakterek is elvitték a hátukon, a befejezés is ült.
4 pont

Világ: Teljesen HP volt, tetszett.
5 pont

Képkulcs: Tetszett, ahogy megoldottad a levelek beleszövését a történetbe, és még az is, hogy a képen szereplő levelek tényleg olyan ábrándos kislányos romantikusak, mint amilyen jellemet Narcissának adtál a történetben. Olyan nagy szerepük viszont nem volt, nélkülük is ugyanaz maradna a történet.
4 pont

Titkos kulcs: Arra gondolok, hogy a limonádé itt átvitt értelemben is szerepel, mint utalás Lucius és Narcissa kapcsolatára, legalábbis aminek Bellatrix látja ezt a kapcsolatot, de a szimbólum voltát valahogy szerintem erőteljesebben kellett volna jelezni. Már ha tényleg ilyen szimbólum akart lenni és nem csak én magyarázom bele.
4 pont

Üzenet az írónak: Egy kicsit több váratlan dolog elfért volna a történetben, viszont nagyon jól formáltad meg a karaktereket, teljesen éltek, ők tetszettek a legjobban. Az is dicséretes, hogy sikerült kerek egészet alkotnod, nem érződik befejezetlennek vagy szétszórtnak a történet.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle
Cím: Bársonyrózsa Fúzió és bomba: Narcissa Black & Lucius Malfoy Énekesmadár – titkos kulcs: méhecske Tartalom: Cseppnyi nosztalgia és merengés egy időből, amikor a dolgok még egyszerűbbek voltak, a szívek könnyebbek és a világon még csak tavasz volt. Korhatár: ~ Műfaj:…..
Hirondelle 2017.06.14 15:53:34
Kedves író!

Helyesírás: Akadt pár szóismétlés meg furcsán használt kifejezés, de annyira nem volt vészes.
4 pont

Szereplők/fúzió: Nagyon aranyos volt a kettejük kapcsolatának bemutatása, hogy mennyire szerelmesek egymásba, viszont mindkét karaktert OOC-nek éreztem. Lucius szerette Narcissát az eredetiben is, de szerintem az érdekek nagyobb hangsúlyt kapnak nála, Narcissa is eredetileg hűvösebb jellem. Ezekkel nem is lett volna baj a történetedben, ha kiírod figyelmeztetésbe, hogy OOC karakterek várhatók, de így sajnos nem tudok maximális pontot adni.
6 pont

Cselekmény: Úgy éreztem, hogy ebben a történetben nem igazán volt cselekménynek nevezhető történés. Inkább csak életképeket kaptunk a kapcsolatukból, de nem volt konfliktus, bonyodalom vagy váratlan fordulat, de még egy apróbb csattanóféle sem. Én ezeket hiányoltam. Ugyanakkor szépek voltak az idilli képek, valahol még tetszett is, hogy végre egy fic, amiben nem történik semmi rossz, ez most kellett a lelkemnek.
3 pont

Világ: A történet beleillett a HP univerzumába, szerintem ezzel nem volt probléma.
5 pont

Tavaszi képkulcs: Benne volt a történetben, de komolyabb szerepet nem kapott, inkább díszítőelem volt. Viszont annak nagyon szép.
4 pont

Titkos kulcs: A méhecskének sajnos még annyi szerepe sem volt, mint a képkulcsnak, ezt azért jobban is bele lehetett volna szőni, adni neki valami jelentőséget, lehetett volna egy apró eseménysor kiváltója, vagy bármi. Így sajnos erre sem tudok sok pontot adni.
1 pont

Üzenet az írónak: Nagyon kedves kis idillikus történetet kaptunk, élveztem olvasni, jó hangulatot hagyott maga után. Amit kiemelnék, hogy érdemes lenne csiszolni rajta, az a cselekményformálás meg a nyelvezet. A cselekményről már írtam, hogy miket hiányolok, de a nyelvezetből is említenék pár kifejezést, amiket furcsának találtam, hátha segít: „belezuhant az illat karjaiba” (értettem, mire gondolsz, de ezt valahogy máshogy kellett volna megfogalmazni), „mindenféle csippcsupp megjegyzést tettek” (itt a csip-csup helyesírása sem stimmelt, és nem azzal a szóval együtt szoktuk használni, hogy megjegyzés, hanem pl. csip-csup ügyek), „felhúzta a szemöldökét” (felvonta), „nem szabadott volna” (nem lett volna szabad), „megtekinthessék a legfrissebb pletykát” (esetleg a legfrissebb pletykák szereplőit vagy alanyait) stb. Viszont, ami nagy pozitívum, hogy ügyesen teremtetted meg az atmoszférát.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle
Cím: Liliomos lány Fúzió és bomba: Fleur – Bill; robbantottam vele: Voldemort Énekesmadár – titkos kulcs: szellő. Tartalom: Fleur Delacour a háború alatt kettős ügynököt játszik. Korhatár: 16 Műfaj: dráma Figyelmeztetések: erotikus tartalom, kínzás/erőszak, AU Jogok: A Harry Potter világához…..
Hirondelle 2017.06.14 14:14:11
Kedves Író!

Helyesírás: Csak egy-két helyen akadt vesszőhiba meg olyan szavak, szórendek, amiket jobb lett volna máshogy megoldani, ettől eltekintve gördülékeny volt a szöveg és élvezetes volt olvasni.
5 pont

Karakterek/fúzió: Tetszett, ahogy beleláttunk Fleur gondolataiba, a személyisége is elég jól körvonalazódott a számomra, hús-vér karaktert sikerült alkotnod. Bill személyiségéből viszont szinte alig kaptunk valamit, a kapcsolatuk sem nagyon került bemutatásra, én ezeket hiányoltam. A halálfalós jelenetek kicsit túlsúlyba kerültek.
3 pont

Bomba: Kicsit olyan érzésem volt a fic végéhez érve, mintha egy hosszabb történetből csak az elejét vagy az első felét kaptam volna meg, és most várnék, hogy hol a folytatás. Az, hogy Voldemort hogyan rondít majd bele a kapcsolatukba, egyáltalán belerondít-e, vagy más sül ki az egészből, az még ezután következne. Az sem volt számomra világos, hogy Fleur-nek miért volt annyira egyértelmű, hogy az üzenet azt jelentette, megtetszett Voldemortnak, mert semmi sem utalt rá. Gondolom, Voldemort máskor is hívta már halálfalógyűlésre, ez az üzenet mennyiben különbözik azoktól? De értem amúgy, a történet szempontjából nyilván azt kell jelentse az üzenet, hogy Fleur megtetszett neki, csak szerintem kicsit ügyesebben kellett volna megoldani és jobban kifejteni ezt a dolgot.
3 pont

Cselekmény: Nagyon jó sodrása volt a történetnek, és szívesen olvastam volna még tovább. De mint ahogy fentebb említettem, kicsit olyannak érződik, mintha egy hosszabb történet kiragadott része lenne, ki lehetett volna még fejteni Bill és Fleur, illetve Voldemort és Fleur viszonyát.
3 pont

Világ: Teljesen hitelesnek éreztem.
5 pont

Tavaszi képkulcs: Eszméletlen jól megoldottad, jókat mosolyogtam is olvasás közben.
5 pont

Titkos kulcs:
Ezzel bajom volt, mert a történet elolvasása után vissza kellett néznem, mi volt a kulcsod, és aztán megkeresgélnem a szövegben, hol lehet, annyira nem kapott hangsúlyt. Ha kimarad a történetből, akkor sem hiányozna, nem hagyna maga után űrt, sem logikai, sem érzelmi szempontból. Bár azért nem volt könnyű dolgod, ezt meg kell jegyeznem, én sem tudom, hogy építettem volna bele ezt a kulcsot, hogy még jelentősége is legyen, szóval respekt és tisztelet, hogy valahogy beleszőtted.
2 pont

Üzenet az írónak:
Kicsit sok mindent próbáltál meg belesűríteni egy szűk keretbe, így befejezetlennek érzem a történetet. Ami viszont nagyon tetszett, az a gördülékeny nyelvhasználat és a lendületes cselekményvezetés. Fent tudtad tartani az érdeklődést, és ez nagyon fontos.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle
Kedves olvasók, írók!  Elérkezett a pillanat, ami az I. Potter Kihívás végét jelenti. Nem volt könnyű ez a pár hét, de mindenkinek hálásak vagyunk, akik velünk tartottak. Jövőre talán újra megpróbálkozunk, csak kissé tapasztaltabban állunk majd neki, ami valljuk be, nem lesz…..
Sziasztok!  Ma este Albus Perselus Potter lesz az, aki feldobja ezt a borús napot. És hogy mit is fog csinálni? Olvassátok el a történetet, és megtudjátok.    CÍM: MMORPGCSAPAT: Albus Perselus PotterKATEGÓRIA: AurorKULCS:  "Vannak dolgok, amik nemcsak meghatározzák a sorsokat,…..
Hirondelle 2015.08.23 22:53:06
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Albus Perselust állítottad középpontba, de nem láttam, miért volt fontos, hogy pont az ő bőrébe bújik a főhős karaktered. Azt éreztem, hogy csak beleírtad a nevet, mert őt kaptad, vagy nem tudom, de simán lehetett volna akárki más is a HP-ből. Valahogyan azért meg lehetett volna indokolni, miért konkrétan Albus Perselust választotta a főhősöd, mondjuk, mert hasonlóságot vélt felfedezni a személyiségében, külsejében, vagy miért.
Nem

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Ez szerintem megfelelt, egy ilyen játékba elég jól passzol egy ilyen foglalkozás, kihoztad belőle, amit lehetett. Az is tetszett, hogy ez a kalandos foglalkozás milyen éles kontrasztban van a főhős valódi munkájával.
5 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Az tetszett, hogy a főhős a végén felismerte, hogy az idézet az ő életére is érvényes, és ez alapján visszafordult a valóság felé, ezt is jól használtad fel. De nem tudom, mi határolta be az ő sorsát, mi kényszerítette rá, hogy abbahagyja a játékot és az élete felé forduljon. Kezdhetett volna új játékba is, vagy regisztrál újra, vagy nem tudom, aki ennyire függő, feltalálja magát. Ez az ő döntése volt, amit végül tett, nem éreztem a behatároló tényezők kényszerítő erejét, amit az idézet sugallt volna.
4 pont

b) Titkos kulcs:
Leírtad, hogy az Abszol-út a legnehezebb pálya, de azt is leírhattad volna, hogy miért ez a legnehezebb, mi teszi azzá konkrétan. Így igazából megint azt éreztem, hogy csak azért ezt a helyszínt írtad, mert ez kaptad, aztán kezdeni kellett valamit vele.
2 pont

4. Karakterek:
A főhős valamennyire bemutatásra került, el tudtam magam előtt képzelni, milyen ember lehet, de a barátai jellemét nem igazán ismertem meg, mert gyakorlatilag csak csatajelenetek voltak, a feleség sem tűnt fel sűrűn, a gyerek pláne.
3 pont

5. Cselekmény:
Olyan sok cselekmény nem volt, a férj hazajött, elkezdett játszani, aztán veszített és rájött, hogy inkább mégiscsak a való élet felé fordul. Ez nem is lett volna rossz, csak annyi sok csatajelenet volt közben, ami már szerintem felesleges volt. Kicsit emiatt el is untam ezeknek a részeknek az olvasását, sajnos ez a helyzet.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
A helyesírás nagyjából rendben volt, viszont az zavart, hogy a történet egyes szám harmadik személyben indul, aztán a játékjeleneteknél hirtelen átvált egyes elsőbe, ez így nekem kicsit fura volt. De ez gondolom tudatos volt, viszont az, hogy oda-vissza jojózik a narráció a jelen és a múlt idő közt, még egy mondaton belül is, ezt biztosan nem szándékosan írtad ilyenre. Vagy legyen jelen, vagy múlt, de ezek a random váltások eléggé zavaróak olvasás közben.
3 pont

7. Egyéni vélemény:
Én nem ismerem az MMORPGket, sem Parselmouth Lion világát, de mivel nem kötötted ki, hogy csak olyanoknak érdemes elolvasni a történeted, akik ismerik ezeket, így naivan belevágtam. De bevallom, úgy éreztem, hogy én itt kívülálló vagyok, mert mégis úgy tűnt, mintha a történet olyanoknak íródott volna, akik tudják is, hogy miről van szó. Annak sem láttam gyakorlati funkcióját, hogy miért vetted kölcsön Parselmouth karaktereit. Én nem ismerem őket (de hát elvileg nem is szükséges ismerni), de ha nem ismerem őket, akkor honnan tudjam, milyenek, hogy képzeljem el őket külsőre, belsőre. Lehet, hogy a történet szempontjából hasznosabb lett volna, ha inkább Rowling karaktereiből választasz, de ez csak az én véleményem. Értem én, hogy te valószínűleg rajongsz P.L. szereplőiért, de ezt a rajongást valahogy át lehetett volna ragasztani a témában ismeretlen olvasóra is. Ugyanezt tudom elmondani a játékuniverzummal kapcsolatban is. Mondjuk még el is ment volna, ha találkozok egy-két ismeretlen névvel, vagy a játékuniverzum egy-két ismeretlen kifejezésével, de amikor már a sokadik szót nem ismerem, a sokadik nevet sem, és még ugrálunk oda-vissza egyes szám harmadik személy meg egyes első közt, meg még az igeidők is random összevissza ugrálnak, plusz ott vannak a bitang hosszú harcjelenetek, szóval ez így nekem kicsit már sok volt. Nem én voltam a célközönséged sajnos. Viszont a vége tetszett.
1 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok!  Ma ismételten a legkisebb Potter kerül a főszerepbe, vagyis Lily Luna. CÍM: Wrong place, wrong timeCSAPAT: Lily Luna PotterKATEGÓRIA: ProfesszorKULCS: "Bármerre menekültem is, mindenütt téged láttalak magam előtt."TITKOS KULCS: Grimmauld tér 12JOGOK: J. K. RowlingMŰFAJ:…..
Hirondelle 2015.08.23 22:45:02
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Lily Luna volt a főhős, övé volt a szemszög is.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Piton professzor itt valóban professzorként működött, Lily is annak tanult, úgyhogy részemről megfelelt.
5 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Nem igazán erre alapult a történet. Talán pár bekezdés erejéig volt szerepe a cselekményben. Ha kimaradt volna, akkor sem hiányzott volna különösebben.
2 pont

b) Titkos kulcs:
Tényleg nem volt kimondottan logikus, hogy Piton pont azt a házat vegye meg, ami Siriusé volt, később meg Harryé. A bájitalt főzhették volna simán a Fonó soron is. Nem láttam fontosságát a helyszínnek, hogy miért pont ott kell nekik főzni. Valami konkrét ok hiányzott nekem. Viszont elég sok minden játszódik itt, legalább szerepet kapott a történetben.
3 pont

4. Karakterek:
Lily fiatal volt, aranyos, szeleburdi meg mardekáros, de nekem a viselkedése alapján inkább tizenhat évesnek tűnt, nem húsznak. Piton viszont teljesen pitonos lett, őt imádtam, nagyon jól eltaláltad. Ahogy csipkelődött, büntetett, titkolózott, egyszerűen tökéletes volt. Scorpiust ugye olyanra lehet formálni, amilyenre az író akarja, nekem tetszett a plátóian szerelmes jóbarát karaktere. Draco viszont semennyire sem emlékeztetett önmagára, de hát ott volt az OOC figyelmeztetés.
4 pont

5. Cselekmény:
Szerintem felesleges volt Ádámtól és Évától elindulni, ki lehetett volna hagyni az elejéről TTB fordítását. Ha egyből a kórtermes résznél kezded, szerintem úgy is elég lett volna. Nekem arányaiban sok volt a leíró rész a párbeszédekhez képest. Furcsa volt így varázslókörnyezetben, hogy mugli filmről beszélnek. Lily mély vízbe dobása kapcsán, ha szabad, lenne egy észrevételem. Az azért nem egészen így megy, hogy a tanárnak készülő tanítvány odamegy gyakorlatra, és aztán hopp, tartson egy órát. Ha az van megbeszélve, hogy egy darabig csak megfigyeli az órákat, akkor azt tartják be, ha meg eljutnak odáig, hogy ő tartson órát, akkor előtte alaposan rá kell készülni, hogy az osztály hol tart a tananyagban, óravázlat kell, miegymás, hogy fel tudja venni a fonalat ott, ahol az eredeti tanárral abbamaradt. Vagy ha nem fog becsatlakozni a tananyagba, hanem valami rendhagyó órát fog tartani, arra is elő kell készülni óravázlattal, anyagokkal, hogy egyáltalán mit adjon elő. Nem tudom, varázslóéknál hogy megy ez, de azért szerintem nekik is meg kéne adni a módját. Legalább két mondatot írhattál volna arról, hogy rákészült konkrétan előtte, így nem lett túl hihető. Amúgy lekötött a cselekmény, és igencsak tetszett is az időutazással meg mindennel, az egész odáig vezető eseménysorral, nagyon izgalmasan felépítetted, fenntartottad a figyelmet. Viszont ahol megjelent Draco, az ott számomra érthetetlen volt. Lehet, hogy nem szándékosan, de Piton ilyen részletes bemutatásával, a rengeteg humoros csipkelődéssel, egyebekkel engem érzelmileg arra készítettél rá, hogy Lily majd a fiatalabbik Pitonnal jön össze, így ezután én már nem tudtam azonosulni ezzel a hirtelen jött mindent elsöprő szerelemmel Draco irányában. Meg ha úgy nézem, ő már a harmadik pasi a képben. Az is megfordult a fejemben, hogy Lily és Scorpius már vagy 9 éve ismerik egymást, ezalatt Lily lehetetlen, hogy ne találkozott volna a legjobb barátja családjával. Már akkor is észrevehette volna Dracót, elvégre ő ugyanaz az ember harmincvalahány évesen is. Vagy lehet, már én bonyolítok túl.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
Néhol nem lehetett érteni, kiről van szó, mert váratlanul átváltottál egyik alanyból a másikba, és nem jelezted. Leírásokban itt-ott keverted a jelent a múlttal. Elgépelés is akadt. Összességében viszont nem volt számottevő hiba, nagyon gördülékeny és élvezetes volt a nyelvezet.
4 pont

7. Egyéni vélemény:
Helyenként kicsit vontatottnak éreztem a történetet, akadtak leírások, anekdotázások, amiket le lehetett volna rövidíteni, hogy feszesebb legyen a szöveg. A végén, ahol Draco egyszer csak a semmiből bejött a képbe, nekem kicsit olyan volt, mintha már egy másik történetet olvasnék, teljesen értetlenül álltam a dolog előtt, hogy ez most miért kell ide. Azon kívül kicsit olyan Mary Sue érzetet keltett, hogy három pasi is odáig van Lilyért. Amúgy szépen megkreáltad a történetet, látszik, hogy sokat gondolkodtál fölötte, teletűzdelted odaillő idézetekkel, a humora is nagyon tetszett, nyelvezetileg is elég szépen ki lett fényesítve.
3 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok! A sort zárva a mai napon a legkisebb Potterünk, Lily Luna mutatja meg magát a színpadon. CÍM:  Hova tartozik Lily?CSAPAT: Lily Luna PotterKATEGÓRIA: gyógyítóKULCS: "A hazug ember büntetése nem az, hogy nem…..
Hirondelle 2015.08.23 22:33:36
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Lily Luna volt a középpontban, ráadásul egyes szám első személyben is meséli el a történetét.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Valahol a legvégén került elő, hogy Lily Luna gyógyító szeretne lenni, addig ez eszébe sem jutott. Volt valami utalás, szintén a végén, hogy az új bájitaltan tanár kapcsán jött neki ez a cél, de erről menet közben pont nem kaptunk egy jelenetet sem, valamint az anyja betegségéről sem, sem az anyja iránti gyásza nem tűnt valahogy valósághűnek.
3 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Az első fele még valamennyire rendben volt, bár Lily Luna inkább titkolózott, nem annyira hazudozott, de a második fele szerintem még bele sem passzolt a szövegkörnyezetbe, és nem éreztem, hogy Lily Luna bárkinek is nem hitt volna.
2 pont

b) Titkos kulcs:
A helyszín nem sok fontossággal bírt. Itt volt a lány titkos búvóhelye, de ezen a helyszínen semmi olyan nem történt, ami előre vitt volna bármit a cselekményben, és akár lehetett volna a búvóhely a Szükség Szobája is.
2 pont

4. Karakterek:
Lily Luna személyisége nekem csapongónak tűnt, és sokszor érthetetlennek. Amikor például nem ment el a saját anyja temetésre, nem láttam megindokolva, miért nem ment el. Azt sem értettem, Harry hogy tűrhette el ezt a viselkedést. Lily Lunának az anyja halála miatti bánatából és gyászából én nem láttam szinte semmit. A megerőszakolást meg csak megemlíti, mintha csak egy esemény lenne a sokból. Lehet, hogy a drog miatt nem fogta fel, mi történt vele, de nekem akkor sem volt hiteles a viselkedése. A beszéde alapján Hagrid inkább tűnt tizenévesnek. Percy távolról sem emlékeztetett önmagára, és nem hinném, hogy ilyen szót használna, hogy „kiskölykök”. Viszont a barátok elég szerethetők lettek, és Jamest meg Albust is sikerült eltalálnod.
3 pont

5. Cselekmény:
A prológust teljesen feleslegesnek találtam, semmi újat nem közölt, ráadásul az olvasóhoz való kiszólás sem mindig jó. A karakterek jellemzése terén neked is azt tudom mondani, hogy jobb a cselekedeteket, párbeszédeken keresztül megmutatni, mint elmesélni, legalábbis ezt tanácsolják. Nem értettem, miért tette a Süveg a lányt a Mardekárba, semmi előjele nem volt. Valami minimális dolgot elejthettél volna a lány jelleméről előtte, amiből még nem kitalálható, de azért nem ennyire légből kapott se ez a dolog. Amikor Lily bement az igazgatói irodába, és látta, hogy mindenki el van szomorodva, akkor akarták elmondani neki a tragédiát, nekem elég furán jött ki, hogy a lány nem azon van, hogy mihamarabb kiszedje belőlük, mi a gond, hanem az iroda berendezését mustrálja. Nem értettem, minek kellett a varázslóknak porszívó, ha egy Tergeo is megoldotta volna a takarítást? A Hagridhoz tett látogatás nem tudom, mi miatt került a történetbe, mit vitt előre a cselekményen. Furcsa volt nekem, hogy ez az első együtt töltött karácsonyuk az anyjuk nélkül, és Lily Luna simán vidámkodik. Nem értettem azt sem, miért érezte magát a lány hibásnak az anyja haláláért, vagy hogy James miért hibáztatta őt. De ami a legjobban zavart, az a nemi erőszak kezelése. A lányon szinte semmi nyomot nem hagyott az esemény, ez pedig nekem nem volt hiteles. A címet sem értettem, miért pont ezt adtad neki.
2 pont

6. Helyesírás, stílus:
Néhol kicsit nehézkesnek éreztem a megfogalmazást. Rengeteg vesszőhiba fordult elő, és több helyen is volt, ahol láthatóan elkezdtél egy mondatot, aztán máshogy folytattad, csak a fele úgy maradt. Páros szerveket egyes számba kellene írni. Sok helyen furcsán nem odaillő szavakat, kifejezéseket használtál.
3 pont

7. Egyéni vélemény:
Lily személyiségét sajnos nem sikerült megkedveltetned velem. Hisztis volt, és mindig mindent a saját szempontjából nézett, nem nagyon gondolt másokra, csak saját magára. Pont az az embertípus, akit messze elkerülök, így aztán nem is igazán sikerült azonosulnom vele, hiába az egyes szám első személyű narráció. Egyébként ez az egyik nagy hátránya ennek az E/1-nek: ha a karakter véletlenül nem olyanra sikerül, amilyennel az olvasó azonosulni tudna, ez csak még távolabb löki tőle. A vége megoldás érdekes volt, de ha jól értem, akkor ezt az egész sztorit a lány meséli a gyógyítónak? Ezt így párbeszédekkel, mindennel együtt? Mert ha igen, az így kicsit furán jön ki. Ne haragudj, hogy lepontoztalak, sajnos nem került a kedvenceim közé a történet.
2 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok! James Sirius Potter.  CÍM: Viharban veszve vágyomCSAPAT: James Sirius PotterKATEGÓRIA: ProfesszorKULCS: A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.TITKOS KULCS: Mágiaügyi…..
Hirondelle 2015.08.23 18:52:01
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
James volt a főhős, a központi karakter.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Nem nagyon értettem, hogy miért iskolaigazgatónak írtad Jamest, miért nem simán csak tanárnak. A történetben funkciója sem nagyon volt az ő igazgatóságának, és a kategóriának is jobban megfelelt volna, ha csak tanár. Láthattunk volna a történetben olyan jeleneteket is, ahol James egy-egy órán tanítja a fiút, ott is lehetett volna bőven feszültség, és még a kategória szempontjából is hasznosabb lett volna. Így viszont a professzorság eléggé a háttérbe szorult. Igaz, később egy ponton előkerült, hogy a fiú szerint csak abból lehet probléma, hogy James egy diákjával van együtt, de ebből sem származott nagyobb konfliktus, a fő konfliktus az incestből jött.
2 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Végig áthatotta a hazudozás kényszere a történetet, egy ilyen szituációban érthető is, hogy hazudni kényszerülnek, ez a része rendben volt. Igazából a másik fele is jelen volt a történetben, viszont ezt elég erőltetettnek éreztem. Miért pont annak nem tud hinni James, akit elvileg szeret? És miért nem tudta ellenőrizni a fiú állítását, ha már nem hitt neki? Könnyen megtehette volna.
4 pont

b) Titkos kulcs:
A fiú a Minisztériumban dolgozott, de ennek sok jelentősége nem volt, ennyi erővel dolgozhatott volna akárhol máshol is. Ha már kulcsról van szó, lehetett volna valami fontossága a cselekmény szempontjából.
2 pont

4. Karakterek:
Garrick jellemét ügyesen sikerült körvonalaznod, ahogy kissé koravénné vált a sok teher miatt, ami ránehezedett. James karakterét is szépen bemutattad, amilyen gyanakvó volt és bizalmatlan, és a hazudozás kényszere miatt már-már paranoid. Viszont az ő viselkedése a számomra nem volt túl logikus a végén.
4 pont

5. Cselekmény:
Szépen felépítetted a történetet, pontosan tíz részből állt, a páratlanok a Minisztériumban, a jelenben, a párosak meg vagy a Roxfortban vagy egyéb helyeken játszódtak, a múltban. Viszont kicsit nehézkes volt a számomra, hogy szinte minden új rész elején ki kellett bogoznom, hogy hol vagyunk, mikor vagyunk, kié a szemszög. Nem tudom, hogy szándékosan lett-e az egész szöveg dőlt betűs, vagy csak véletlenül, de a jelenbeli események lehettek volna sima állóval, sokat segített volna. Igazából a tíz részből hétben különböző variációkban, de az történik, hogy valamelyik karakter szeretne bemenni a másikhoz, nagy nehezen rá is veszi magát, belép, aztán nem tud megszólalni, és amikor megszólal, akkor sem azt mondja, amit szeretne. Ez hét részen keresztül kifejtve elég bő volt, kicsit több cselekményt vártam volna. A végén számomra felfoghatatlan volt, hogy James pont akkor adta fel, amikor kiderült, hogy nem is követtek el vérfertőzést. Nem hitt a fiúnak, igen, ez a mozzanat szükséges volt abból a szempontból, hogy megfelelj az idézetben foglaltaknak, de valójában nekem logikátlan volt. Ha James nem hisz a fiúnak, egyszerű lett volna megitatni vele egy kis Veritaszérumot, vagy legilimentálhatta is volna, vagy titokban vérvizsgálatot csináltathatott volna, vagy bármi.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
Vesszőhibák, érdekes kifejezések, szóismétlések, elgépelések, helyesírási hibák voltak, néhány mondatnál vissza kellett olvasnom, hogy mit is akartál kifejezni. Kicsit sok volt az elején a leíró rész. Sokszor alig tudtam eldönteni, hogy most kinek a szemszögét látjuk, hol vagyunk, mikor vagyunk. Néhol random átváltottál egyik alanyból a másikba. Ezen az sem segített, hogy az egész történet dőlt betűvel íródott. Volt pár alapvető hiba, ami eléggé zavart, például: „Minisztériumba dolgozott”, „szavak ezrei kavarogtak a szobába”. De ez is elég furcsa lett: „kihallani belőle az élet”. Néhol túlmagyarázol dolgokat, egy helyen különböző variációkban vagy hatszor írtad le egymás után ugyanazt. Én már elsőre is megértettem, hogy a fiú képtelen volt megszólalni. A múlt idejű narráció néha átment véletlenül jelenbe, még egy mondaton belül is. A Cyntiaval az Cyntiával lenne. Páros szerveket egyes számba kéne írni. Furcsa volt, hogy az egész történet emelkedett stílusa után jött egy Bassza meg, lejjebb két sorral meg már azt mondja a srác, hogy ignorál.
2 pont

7. Egyéni vélemény:
Én is direkt utoljára hagytam a történeted elolvasását jutalomfalatkának, annyira fellelkesültem, hogy valaki bevállalt egy incest témájú történetet, ám sajnos nem igazán azt kaptam, amire számítottam. Rengeteget kellett bogarásznom, hogy most kiről van szó, hol vannak, mikor vannak, összefolyt a múlt a jelennel, és ezt a sok helyesírási és egyéb hiba csak tovább fokozta. Nem azt mondom, hogy a történet rossz, mert rendkívüli kifejező erővel sikerült átadnod az érzelmeket, és ez hatalmas dolog, mindenképpen azt mondom, hogy van tehetséged ehhez, de ez a történet több kidolgozást, összeszedettséget, logikát igényelt volna. Sajnálom, hogy csak ennyi pontot tudok rá adni.
2 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok!  A mai történetben Albus Perselus Potter jutott főszerephez.  CÍM: SerpensortiaCSAPAT: Albus PerselusKATEGÓRIA: ProfesszorKULCS: "A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni…..
Hirondelle 2015.08.23 17:49:06
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Nagyon is, már-már én is csapattagnak éreztem magam ettől a típusú narrációtól.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Teddy professzor volt, de tanítani nem láttuk, és abszolút elsikkadt az egész dolog a háttérben. Szerintem egy kategóriának ennél többről kellene szólnia. Ezt nagyon sajnáltam.
1 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Perselus őszintétlen, sőt, hazudós volt, és senki másnak sem tudott hinni, annyira bizalmatlan volt, szerintem sikerült eltalálnod az idézet értelmét. Viszont hiányoltam valamit, ami a cselekménybe kívánkozott volna erről a dologról, hogy ő sem tud hinni senkinek. Ez inkább a jellemének egy cifrasága volt, de a cselekményben annyira nem volt nagy szerepe. Végig azt hittem, hogy lesz majd valami, amit a srác nem képes elhinni, és hogy emiatt lesz a fő konfliktus. Rákészítettél valamire ezzel a rengeteg bizalmatlansági dologgal, aztán végül ez kicsit leült.
4 pont

b) Titkos kulcs:
Ennek is jól eleget tettél, itt játszódott a történetnek szinte az egésze, a családi körben töltött karácsony miatt is ez a legmegfelelőbb helyszín.
5 pont

4. Karakterek:
Néhány tökéletesen eltalált kifejezéssel teljesen jól érzékeltetted Perselus jellemét, amilyen büszke, gyanakvó, hazudós, magának való, és igazi mardekáros. Ha tényleg annyira jól hazudott, és tökéletes álcát fejlesztett ki magának, akkor nem is csoda, hogy nem igazán tűnt fel senkinek, hogy valami nem stimmel vele. Szomorú, hogy attól vált hazudozóvá meg bizalmatlanná, hogy rájött, a bátyja is hazug. De tényleg egy ennyi miatt lett ilyen beteges a jelleme? Imádtam, ahogy mindenről meg volt a véleménye, és ahogy jellemzett másokat, például Rose-t: „Szerencsére örökölte Hermione néni eszét és Ron bácsi hanyag nemtörődömségét, így mindenből képes volt okosan viccet csinálni.” Behaltam, mikor lazán eleresztette, hogy Teddyvel praktikus okokból jött össze. Ahogy Scorpius viselkedett és amiket Perselus gondolt róla, azzal meg nagyon szépen sikerült bemutatnod Scorpit is, gratulálok. James-t utáltam, de őt is pont ilyennek képzelném el. Rose meg Lily karaktere nekem kicsit egybefolyt. Teddy aranyos volt, amilyen bohókásan viselkedett, és hogy mennyire szerelmes volt Perselusba. A többi családtagot is rendben levőnek éreztem.
5 pont

5. Cselekmény:
Azt nem értettem, hogy senkinek nem volt egy árva szava sem ahhoz, hogy egy tanár együtt jár egy diákjával? A családtagok tudhattak róla, elvégre Teddy örökké fogdosta Perselust, és mégis simán elnéztek fölötte, ez nekem olyan hihetetlen volt. Scorpius kvibli, hej de ciki, ez nagyon tetszett. Azt, hogy a két fiú egész éjjel kint aludt a téli hidegben, és másnap reggel mintha mi sem történt volna, ment minden tovább egy megfázás nélkül, nehezen tudtam elhinni. Egy ilyen éjszaka legalább mínusz egy vese. Érdekes volt, ahogy Perselus Scorpius hatására egy kicsit kezdett felengedni. De ez, hogy Perselus megcsókolta Scorpiust, ez nagyon váratlanul jött, azt éreztem, mintha épp hogy elkezdett volna alakulgatni Perselusban valami, erre hirtelen vagy tíz lépést átugorva már ott is voltunk a csóknál. Kicsit jobban is bemutathattad volna azt a belső folyamatot, ami során eljutott eddig. Az is fura volt, hogy nem sokkal a csók előtt még azon gondolkodott, hogy bűntudata van, amiért őmiatta veszekszik Scorpius meg Lily, aztán pár perc múlva már megcsókolja a fiút. Az a baj, hogy úgy igazából nem tudtam együtt érezni a fiúval, mert a családja nem volt annyira durva, mint amilyennek ő megpróbálta beállítani. Kicsit naivnak éreztem a végén Perselust, amiért arról ábrándozott, hogy majd elmegy világot látni, és fel sem merült benne, hogy az aurorok két perc alatt elkapják, főleg így, hogy seprűn utazott, és még az irányát is belőtte ezzel a tűzzel, hogy merre ment.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
Pár hiba előfordult, pl.: „hagy aludd ki magad”, „csínyjeivel”, „dolgozok”, „miközben a pálcát után kapsz” meg egyebek. Gondolatjelek helyett módszeresen kötőjelet használtál, a jelen idejű narrációba itt-ott betévedt véletlenül egy kis múlt idő, elgépelések akadtak. Az egyes szám második személyű narráció viszont érdekes kísérlet volt, de neked egész jól sikerült.
4 pont

7. Egyéni vélemény:
Lehet, hogy magamra maradok ezzel, de a szubjektív véleményem erről a többes szám második személyű narrációról az, hogy nekem kicsit túl direkt. Bele vagyok kényszerítve az azonosulásba a főhős karakterrel, ha akarom, ha nem. De aztán valahogy megszoktam és már nem zavart. Viszont imádtam ezt a monoton, depresszív hangnemet, kicsit olyasmi volt, mint a Trainspottingban. A végét nem nagyon tudtam hova tenni, nem tudom, mit vártam, de nem ezt, és nem is éreztem teljesen logikusnak. Szerintem sokkal több mindent ki lehetett volna hozni ebből a ragyogó kezdésből, mint ezt a lezárást, akár még egy regényt is. Remélem, nem bántottalak meg ezekkel.
3 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok!  James Potter nagyon kitartó, hiszen ma este is ő fog benneteket szórakoztatni, de remélhetőleg ezt senki nem bánja.  CÍM: Tudod, hogy nincs bocsánatCSAPAT: James PotterKATEGÓRIA: AurorKULCS: "A hazug ember…..
Hirondelle 2015.08.23 14:40:51
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
James volt a főhős, ráadásul egyes szám első személyben adja elő a történetét, szerintem rendben.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
James foglalkozása alapjaként szolgált a fő konfliktusnak, viszont nem kapott több szerepet, inkább csak ürügy volt, hogy kibontakozhasson egy dráma. Nem láttuk Jamest aurorként működni.
2 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Nem volt benne szó szerint, de nem is volt rá szükség, a történet egészét áthatotta. James hazudott a világnak, és aztán végül ő maga sem volt képes hinni senkinek, ez szerintem nagyon jól sikerült.
5 pont

b) Titkos kulcs:
Meglehetősen mázlista voltál, hogy James mellé ezt a kulcsot kaptad. Ha már Lily Luna lett volna a főszereplő, az szerintem jobban megizzasztott volna. Ezen a helyszínen játszódik az egész történet, mégsem éreztem, hogy kulcsfontossága van. Jobban megmagyarázhattad volna, hogy miért ezt a helységet választották búvóhelyül, miért találták megfelelőnek, stb. Szerette-e a főhős, otthonává vált vagy nem. Inkább csak elvolt ez a kulcs a háttérben.
4 pont

4. Karakterek:
Nekem kicsit önsajnáltatásnak tűnt már a vége felé, amit James csinált. Az elején még nem éreztem ezt, csak a vége felé. Ennek ellenére nagyon jól sikerül ábrázolnod a jellemét a dilemmáin, gyötrődésein, gondolatain keresztül. Lupin tetszett a legjobban, lágy, törődő, kedves volt, épp ilyennek is szeretem. Sirius nekem kicsit beletörődő volt, bár végül is meg lehet érteni a viselkedését, ha jön a gyerek, kerek a család, neki nem nagyon van már ott helye, még akkor is, ha máshogy beszélték meg. Felülkerekedett benne valami jobb érzés, ez tetszett.
5 pont

5. Cselekmény:
Érdeklődéssel figyeltem a jeleneteket, végig lekötött az egész történet. Ahol James elmegy Lupinhoz, ott szinte rágtam a körmömet, hogy jó ég, mi lesz ebből, meg is néztem gyorsan a figyelmeztetéseket, de nem volt köztük sem gyilkosság, sem nemi erőszak, jót nevettem magamon. Ám akadt pár dolog, amit nem értettem. Ha James egyértelműen homoszexuális volt, hogy tudott mintaférjként működni az ágyban Lilyvel? Valami utalás lehetett volna, hogy inkább biszexuális. Egy helyen James ellentmond magának. „Lily úgy tudta, és tudja a mai napig, hogy rajta kívül nincs más ember az életemben; könnyű volt, hiszen mindent feltétel nélkül elhitt nekem.” Pár sorral lejjebb meg ez áll: „Lily talán sejtette, hogy van valakim” De olyan nagy gondot nem éreztem a cselekményben, számomra logikus, követhető volt, és élvezetes is.
4 pont

6. Helyesírás, stílus:
Itt-ott párbeszédeknél volt némi hiba, de helyesírási hiba szinte nem is volt, nagyon igényes lett a szöveg ebből a szempontból. Viszont ez a rengeteg szókép olyan sűrűvé tette, hogy néhol alig tudtam kihámozni belőle a történetet. Pár kifejezés képzavaros is volt, a többsége azért elég jól sikerült. Akadt néhány olyan hosszú mondat is, hogy kezdtem elfáradni a végére. Lehetett volna több párbeszédes rész, nekem kicsit sok volt a leírás.
4 pont

7. Egyéni vélemény:
A kevesebb több elvét vallom, megmondom őszintén, nem az én világom ez a tömény érzelem. Úgy vagyok vele, hogy ha csak néhány helyen fordul elő egy történetben erős kifejező erejű szókép, érzelmi töltés, akkor az sokkal nagyobbat üt, mintha az egész történet faltól falig ilyen lenne. Szomorú, megrázó történetet elő lehet adni úgy is, hogy csak utalások történnek az érzelmekre, de a szívem mégis úgy összefacsarodik tőle, hogy két napig nem térek magamhoz. Itt viszont rám van ömlesztve a főhős összes gondolata és érzelme, és körülbelül fuldoklom tőle. Nem felkínálod őt azonosulásra, hanem máris belekényszerítesz az agyába, hogy érezzek együtt vele. Igazi nehéz munka szimpátiát ébreszteni az olvasóban az olyan karakter irányában, aki elítélhető dolgot művelt, mint például itt a házasságtörés. De nem lehetetlen. Úgy érzem, ez itt most nem sikerült annyira, legalábbis az én szimpátiámat nem nyerte el olyan nagyon. Ezt tényleg nagyon sajnálom, mert igényes kis történetet raktál össze. A jelen idejű történetmesélést sem kedvelem, ám ez megint csak egyéni nyavalya. Remélem, nem bántottalak meg ezekkel, amiket írtam, nagy részük tényleg csak szubjektív vélemény. Engem nem kell alapul venni, szerintem a többségnek be fog jönni a történet. És azért voltak benne részek, amik nagyon is tetszettek, például az idézetek is nagyon szuperül illettek egy-egy rész elejére.
3 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Potter Kihívás Tizedik történet 2015.08.04 18:00:00
Sziasztok!  Ma este újfent James Potter az, aki lefoglal benneteket egy történet erejéig.  Cím: Behegedő sebeinkCsapat: James PotterKategória: GyógyítóKulcs: „Bármerre menekültem is, mindenütt…..
Hirondelle 2015.08.22 21:19:20
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
James Potter állt a középpontban, az ő szemén keresztül látunk mindent.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Ez az ötlet, hogy James valamiféle különleges gyógyító, aki a páciensek elméjébe hatol be és úgy próbál gyógyítani, nekem iszonyúan tetszett. Itt a foglalkozás komolyan áthatja az egész történetet. De nem láttunk semmit abból, hogy hogyan működik egy ilyen gyógyítás, mit tesznek konkrétan, pedig erre nagyon kíváncsi lettem volna. Épphogy kaptam egy morzsinkát az izgalmas dolgokból, aztán már el is húztad az orrom elől.
4 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Nem értettem, hogy miért menekült James a Lilyvel való kapcsolat elől. Szerette a lányt, még feleségül is akarta venni, de ő inkább agglegény típus volt? Vagy tudta, mivel jár a foglalkozása, és meg akarta őt ettől kímélni? Vagy James akarta volna a dolgot, de már akkor is Regulus tudata munkált benne, és Regulus volt az, aki nem akarta a dolgot? De végül is menekült, és eléggé csak Lilyt látta maga előtt, ám akkor sem tiszta nekem ennek az egésznek a mozgatórugója, remélem, majd egyszer valaki jön és megvilágítja.
4 pont

b) Titkos kulcs:
Olyasmit írtál, hogy James Lilyhez utazott Bulgáriába, mert gondolom ott éltek, amiért a férj a Durmstrangban kapott tanári állást. De a cselekmény szempontjából nem igazán éreztem szerepét ennek, hogy ő ott járt. Ennél sokkal nagyobb fontosságot kellett volna adni a kulcsnak. Most direkt kikerestem, mit ír a pontozási útmutató, hátha tudnék valamire pontot adni: „mennyire volt szerves része a cselekménynek”. Ennek alapján a Durmstrang semennyire. Ezt nagyon sajnálom, de nem tudom felpontozni.
1 pont

4. Karakterek:
Jamesből kaptunk a legtöbbet, az ő érzéseit, gondolatvilágát ismerjük meg, ezt elég jól sikerült bemutatnod a múltbeli dolgok felidézésével, a furcsa gondolatvilággal, szürreális látásmóddal. Szinte én magam is éreztem, mennyire be van zárva a saját börtönébe. Viszont az igazi mozgatórugót, hogy miért nem akart Lilyvel lenni, nem értettem. Tetszett az a professzor vagy teremszolga is, aki a tárgyaláson ott tüsténkedett, néhány mondatával egész jellemet kanyarítottál neki, ez megint csak elismerésre méltó. Lily és Sirius viszont nekem kicsit semmilyenek lettek.
4 pont

5. Cselekmény:
Nagyon ötletes megoldás volt, hogy egy tárgyalás volt az alaptörténés, és ezalatt James emlékei be-bevillannak a múltról, ezáltal igen érdekes dolgokat tudunk meg. De azt nem tartottam logikusnak a történetben, hogy a kezelés során a beteg is bepillanthat a gyógyító elméjébe, tudhatja, amit a gyógyító is. Ez hatalmas visszaélésekre adhat lehetőséget, nem hinném, hogy felnőtt emberek, sokat látott gyógyítók, ha kicsit is belegondolnak, ilyet megengedtek volna. Szerintem ki tudtak volna eszelni valami mágiát, ami védte volna őket ez ellen. Már ott volt eleve az okklumencia, tovább fejleszthették volna. Gondolom, ez a probléma vagy hiányosság vezetett a végső kavarodáshoz is, hogy James azt hitte, Regulusra kér eutanáziát, közben meg véletlenül valahogy a valóságban saját magára kért. Azt sem értettem, hogy mi okból akarta Regulust kivégeztetni. Komoly bűntettet követett el? Vagy komoly fájdalmai voltak? Ön- és közveszélyes volt? Tényleg ennyi volt az ok, hogy az elméje tartalma veszélyes és mérgező, és James már rendelte is el az eutanáziát? Vagy valami olyan világban vagyunk, ahol az elmebetegeket kivégzik? Vagy amiért összekeveredett az elméjük, James Regulusnak hitte magát, és Regulus öngyilkos akart lenni, csak az ítélet ezt meghiúsította? Már most mindenféle elméleteket gyártok, a nagyján biztos jót mosolyogsz, mindegy, az öngyilkososra tippelek. De erre a kölcsönösen-pillantsunk-bele-egymás-elméjébe dologra akkor sem találok értelmes magyarázatot. Ahol a tárgyaláson az egyik megszólaló leállította Jamest, hogy ne untassa a részletekkel, az nekem nem tűnt hitelesnek, elvégre mégiscsak agy ember életéről döntöttek. A címet sem értettem. Szerintem semmilyen seb nem hegedt be. De az is lehet, hogy csak én nem fogtam fel nyilvánvaló dolgokat, sőt, biztos, de bevallom, kicsit nehezen értelmeztem a történetet.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
Egy-egy kifejezésen belül a szóválasztásaidat néha oda nem illőnek éreztem, és nem tudtam eldönteni, hogy most tényleg direkt ezt a szót akartad-e odaírni, vagy csak nem találtál jobbat. Nem sokszor fordult elő, mert többségében nagyon szép szóképeket alkották, de néhány kirítt közülük. Elgépelések, furcsa szórendek is előfordultak. Ez például mókásan jött ki: „Megkapaszkodik a szép lábában.„ szerintem szék akart lenni. Azért olyan nagy probléma nem volt, látszik, hogy sokat gondolkodtál fölötte, kicsiszoltad a lehető legjobban.
4 pont

Folyt köv.
Sziasztok! Harry James Potter jó szokásához híven ismét kalamajkába keveredik. Érdekel, hogy hogyan? Csak el kell olvasd el a történetét.   CÍM: Gyilkosság a RoxfortbanCSAPAT: HarryKATEGÓRIA:…..
Hirondelle 2015.08.22 20:10:32
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Harry a főhős, övé a szemszög, szerintem oké.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Teljes mértékben. A főhősök aurori minőségükben voltak jelen az egész történetben, maga a sztori is egy krimi, nem is tudnám ezt tovább ragozni, de talán nem is kell.
5 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Ezt valahogy nem értettem, mert kicsit olyan hiányosnak éreztem ezt a dolgot, nem állt össze, hogy miért volt szerves része az idézet a történetnek. Mintha még magába a levélbe sem igazán passzolt volna bele. A levél nekem inkább azt sugallta, hogy Hernandez ne bízzon senkiben, ne érezze biztonságban magát, ez egy figyelmeztetés volt. Az idézet viszont azt, hogy a hazug ember úgymond belső indíttatásból nem hisz senkinek, valami rossz tapasztalat alapján vagy ilyesmi, és ez kicsit más értelmű szerintem.
3 pont

b) Titkos kulcs:
Az egész történet a Roxfortban játszódik, kulcsfontosságú volt az eseményekben a helyszín, ezt is sikerült nagyon szépen megoldanod.
5 pont

4. Karakterek:
Furcsa volt Dracót meg Harry közel ötven éves csókáknak elképzelni, de nem lehetetlen, sőt, egész érdekes újdonság volt. Egyik szereplőt sem éreztem OOC-nek, bár akkor sem lett volna semmi, ha OOC-re írod őket, de azért mégiscsak úgy az igazi, ha sikerül olyannak megformálni, amilyeneknek a könyvekben megismertük őket. Harry a vívódásaival, a többiekhez való viszonyulásával teljesen harrys volt, ugyanakkor mégis hitelesen érződött, hogy itt ő már felnőtt ember. Draco is megmaradt Malfoynak, a szövegein szakadtam. Na jó, Harry szövegein is. De Piton volt a tökély. A vén kecske Hernandez itt már 71 éves volt, és még megnyalta a sót, ezen is jót szórakoztam. De az, hogy a Sonja a 71 éves szivarnak valószínűleg a szeretője volt, az kicsit erős lett. Hacsak nem nézett ki Hernandez úgy, mint Sean Connery, és akkor nem szóltam. Dragan, a saját szereplőd kissé túlzás volt, ahogy ott a nyílt színen megcsókolta Dracót, a perverz énem viszont ezt a jelenetet szerette a legjobban.
5 pont

5. Cselekmény:
Ron Gabrielle-t vette el, ezen nagyot néztem, egyben jót mosolyogtam, de valahol logikus a dolog, mert annyira oda volt a vélákért. Jó pár gyanúsított képbe került, tisztára mintha egy Agatha Cristie történetet olvastam volna. Még szegény Harryre is gyanakodtam egy ponton. Furcsálltam, hogy nem tudták Draganból sehogyan sem kiszedni, amit a gyilkosságról tud. De igazából meg sem próbálták. Miért nem? Hogyhogy ennyiben hagyták azt, hogy tudja, ki a tettes, de nem árulja el? És az alibije sem volt sziklaszilárd, azt mondta, épp táplálkozott, de ezt leellenőrizték? Fura volt nekem ez a lábujjtörés is, hogy a lány mintha nem is érezte volna. Egy csonttörés rohadt fájdalmas. Nem intézte volna el egy „semmi gond”-dal, hanem minimum elküldte volna Harryt az anyukájába. Vagy azért nem érezte annyira a fájdalmat, mert ő is vámpír? Sejtettem, hogy a csaj lesz a hunyó. De amúgy abszolút logikusan, brilliánsan építetted fel az egész történetet, ezek inkább olyan apróbb észrevételek, meg az is lehet, hogy benéztem dolgokat.
5 pont

6. Helyesírás, stílus:
Egy helyen azt írod, reinkarnálódott patrónus, szerintem az csak inkarnálódott. Néhol elszaporodtak a „volt”-ok, akadt egy-két elírás, de olyan csekély, hogy említésre sem méltó. A szöveg nagyon élvezetes és gördülékeny volt, már-már kiemelkedően. Imádtam a szereplők megszólalásait, azt, ahol egymást ugratják, szellemes volt és intelligens. Néhány jól megválasztott, odaillő kifejezéssel sikerült hangulatot teremtened a kellő helyeken. Valószínűsítem, hogy nem ma kezdted az ipart. Jaj, és ez a „gonoszdi mosoly” volt a kedvencem.
5 pont

7. Egyéni vélemény:
Nagyszerűen kreáltad meg az egész történetet, imádtam elejétől a végéig, noha kicsit furcsa volt, hogy Harryék már ennyi idősek, de nem okozott különösebb problémát beleélni magam. Végig fenntartottad az érdeklődést, és az itt-ott elszórt szellemes beszólásokon, kifejezéseken jókat mosolyogtam. Végig reménykedtem, hogy Draco meg Harry kicsit közelebb kerül majd egymáshoz, de jobban megnézve ez egy detektív történet volt, nem is illett volna bele, így volt jó, ahogy volt. Nekem abszolút bejött, vérprofi vagy.
5 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok!  A mai történetünkben a mindenki által bohókásnak gondolt James Potterrel találkozhattok.    CÍM: A legnagyobb kincsCSAPAT: JamesKATEGÓRIA: AurorKULCS: "Vannak dolgok, amik nemcsak meghatározzák a sorsokat, hanem be is határolják, és ezen nem segítenek az…..
Hirondelle 2015.08.19 16:20:33
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
James állt a középpontban, ő volt a főhős.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
James auror volt, a halálfalók üldözésével pedig ugye még jobban magára vonta a bajt, ha a Harry miatti jóslat nem lett volna elég, ez jól belepasszolt a történetbe, viszont ez a sztori nagy részében szinte el is felejtődött, nem kapott több szerepet.
3 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Pontosan beleilleszkedett a ficbe az idézet, annyira belesimult a szövegkörnyezetbe, hogy le a kalappal. Viszont azt a részét, hogy „álmok”, valahogy lehetett volna még ragozni.
4 pont

b) Titkos kulcs:
Ezt is elég helyénvalónak éreztem, hogy egy kocsmában, azaz nyilvános helyen, de mégis inkognitóban és Disaudióval védve beszéli meg a két szereplő a fontos dolgokat, ez is tetszett. De ezzel ki is fújt, nem került elő többet, nem volt kiemelkedő fontossága.
3 pont

4. Karakterek:
James jelleme inkább olyan volt, mintha Siriusról olvastam volna. Sirius volt az, aki nem bírta a bezártságot, ettől függetlenül persze James is utálhatta, de valami egyebet is ki lehetett volna találni, hogy ne legyen ennyire ugyanaz. Az sem volt érthető nekem, hogy amikor belevert a tükörbe, és kezdett elvérezni, szinte feladta. Ezt nehezen tudom róla elképzelni. Dumbledore jelleme elég jól el lett találva, viszont Lilyről nem tudtunk meg sokat. Inkább olyan ideális, háttérben elfekvő mintafeleségnek tűnt, aki nem zavar sok vizet.
3 pont

5. Cselekmény:
Na, itt gondban voltam. Valahol ötletesnek találtam, hogy megláthatjuk, ami úgymond kimaradt a regényből. De ezzel, hogy alapul véve a canon köztudomású eseményeit, írtál belőlük egy novellát, számomra kicsit megspóroltad a fáradságot, hogy új történetet rakj össze új cselekménnyel. A vége is előre tudható volt, annyi újat vittél bele, hogy Lily megint gyermeket vár. Oké, összeszedegetted a morzsákat, amik erről az időszakról fellelhetők voltak, és szépen összeraktad egy kerek egésszé, hogy lássuk, hogyan történt volna ez az eseménysor, ezt értékeltem. De végig abban reménykedtem, hogy a végére csavarsz egyet a történeten, vagy beleviszel valami igazán meglepőt, ami addig nem volt ott, de akár benne is lehetett volna, ám teljesen követted a könyvet. Így aztán hiányérzetem maradt. De magát a novellát ügyesen összeszőtted, logikus, következetes volt minden, akár még bele is lehetne valahova illeszteni a könyvekbe.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
Akadt itt-ott szóismétlés, véletlen szemszögváltás meg furcsán, kicsit magyartalanul összerakott mondat. Páros szerveket egyes számban kellene írni. Olyan nagy problémákat viszont nem éreztem.
4 pont

7. Egyéni vélemény:
Ha már azt a címet adtad a történetnek, amit, akkor valahogy azt vártam, hogy a kis Harry jobban előtérben lesz. Ezzel szemben behoztad a képbe azt, hogy Lily újból gyermeket vár, és innen nem értettem, hogy most a cím mire utal, vagy inkább hogy melyik gyerekre. Úgy tűnt nekem, mintha az új gyerek valahogy fontosabb lett volna Jamesnek, mint a meglevő. Ez az új terhesség inkább csak bezavart a történetbe, szerintem kihagyhattad volna. És hát végig tudni lehetett, mi lesz a végeredmény, ahogy a könyvekből ezt már ismerni lehet. Ugyanakkor mégis lekötött a történet, kíváncsi voltam, hogyan oldod majd meg a végét.
3 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Potter Kihívás Hetedik történet 2015.08.01 18:00:00
Sziasztok! Soron következő főszereplőnk nem más, mint kacifántos névvel megáldott Albus Perselus Potter.   CÍM: Végzetes szerelemCSAPAT: Albus Perselus PotterKULCS: "Bármerre menekültem is, mindenütt téged láttalak magam előtt."TITKOS KULCS: GringottsJOGOK: Minden jog JKR-t…..
Hirondelle 2015.08.19 15:57:54
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Albus volt a főhős, övé volt a szemszög is, szerintem ez jó lett.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Az aurorság elég lényeges eleme volt a történetnek, valószínűleg innen is indult ki a végkifejlethez, a tragédiához vezető eseménysor, ezt jól beleszőtted, viszont több bemutatást is kaphatott volna.
4 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Szó szerint is benne volt, bár én a menekülést jobban kihangsúlyoztam volna. Ha Albus annyira menekül a lány emléke elől, akkor mondjuk, ha észreveszi a törölközőjét, elteszi egy szekrénybe, hogy ne is lássa, ha eszébe jut egy emlék, megpróbálja kiverni a fejéből, stb. Egyébként menekülésre is akadt példa, tehát nem mondom, hogy ez a része hiányzott, csak erőteljesebben is jelen lehetett volna.
4 pont

a) Titkos kulcs:
Valamennyit jelen volt a történetben. Azért választotta a főhős ezt a munkahelyet, mert otthagyta az aurori munkáját, és még logikusan is jött ki, hogy valaki az aurorság után őrző-védő varázsló lesz, de a történetben sok szerepe nem volt.
3 pont

4. Karakterek:
Az elején egy hosszabb leírásban jellemzed Albust, de helyette ezeket inkább a történet eseményei során kellett volna a cselekedetein keresztül ismertetni. Ahogy szokták volt mondani: ne elmondd, hanem mutasd meg. Albus karakterét mindenesetre elég jól megismertük, de én őt is meg a többi szereplőt is kissé sablonkarakternek éreztem. Ginny volt az ideális anyuka és egyben anyósjelölt a vasárnapi ebéddel, Albus az ideális szerető, akinek még az önhibáztatása is olyan, amilyennek a nagykönyvben van megírva, Kate pedig a tökéletesebbnél is tökéletesebb menyasszony, aki után csak fájdalmasan sóvárogni lehet. Nekem egyrészt hiányzott valami ahhoz, hogy kerek karaktereknek érezhessem őket, valami apró rossz tulajdonság, amitől valósághű, élő embereknek tűnhetnek, másrészt valami egyedi jellemző sem ártott volna nekik, amitől meg lehet őket különböztetni a többi tökéletes anyósjelölttől, szeretőtől, menyasszonytól.
4 pont

5. Cselekmény:
Ezek a dőlt betűvel írt visszaemlékezések jók voltak, egészen nosztalgikus hangulatot keltettek, teljesen visszaadták Albus érzéseit, hogy a gyönyörű múlthoz képest a jelene milyen boldogtalan, és felkeltették a kíváncsiságot is, hogy vajon mi történhetett. Egy kicsit olyan volt, mintha filmet néztem volna. Viszont az zavart, hogy már túl voltunk a történet kb. két harmadán, de még nem történt semmi fontosabb esemény, ellenben minden kis lényegtelen dolog a legapróbb részletekig le volt írva, például a kávézás, vagy hogy hol, melyik fakkban tartja a főhős a rokonaitól kapott leveleket. Jelen időben játszódó cselekmény szinte alig volt. A végén nem értettem, honnan került oda az a fickó a kritikus jelenetben, ki volt ő, miért akarta Albust a nyílt színen likvidálni. Ezt a jelenetet nem ártott volna valahogy jobban előkészíteni, mert ez a felbukkanás a semmiből túl hirtelen jött, és később sem lett megmagyarázva. Lehetett volna sejtetni valamit, hogy pl. mennyire szereti Albus betartatni a törvényt, üldözni a nehézfiúkat, Kate aggódik érte, de ő figyelmen kívül hagyja vagy valami. És akkor az a kijelentés is több értelmet nyert volna, hogy ő ölte meg a szerelmét. Vagy amikor a lánynak nem sikerült a félelem miatt dehoppanálnia, akkor ott furcsán jött ki, hogy Albus miért nem helyezte valahogy biztonságba a lányt, ha látta, hogy sokkot kapott, nem tud segíteni magán. Nem ez lehetett Albus első bevetése, mi miatt viselkedett így? De akkor Albus akár erre is érthette, hogy megölte a szerelmét. A végén, ahol a főhős öngyilkos lett, valahol számítottam erre az eseményre, mert a szereplő halála figyelmeztetésből erre tippeltem, és még logikusan is jön ki, hogyha önmagát hibáztatja a barátnője haláláért, akkor azt gondolhatja, hogy neki is halnia kell, meg ugye már elviselhetetlenül hiányzott is neki a lány. Meg kell mondjam, szerintem bátor dolog volt, hogy bevállaltad ezt a befejezést. Nem könnyű úgy megírni egy ilyen jelenetet, hogy ne menjen át önsajnáltatásba, de az olvasó mégis át tudja érezni, azt, amit a karakter.
4 pont

6. Helyesírás, stílus:
Sok helyen fölöslegesen rakod ki az alanyt, ott ahol amúgy is egyértelmű, kiről van szó. Páros szerveket egyes számba kellene írni, elgépelések, szóismétlés, szórendek, vesszőhibák, furcsán összerakott mondatok voltak. Kicsit erőltetett kifejezések is, pl: kávé helyett keserű ital. Jó dolog, hogy próbálod elkerülni a szóismétlést, csak arra is ügyelni kell, hogy ne váljon mesterkéltté. Egyébként könnyen olvashatóan írsz, nem okozott nagyobb fennakadást.
3 pont

7. Egyéni vélemény:
Az, hogy a történet nagy részében nem sok cselekmény volt, kicsit rányomta a bélyegét számomra az élményre, de ezt ellensúlyozta a visszaemlékezős megoldás filmszerűsége, az ízlésesen előadott erotikus jelenet és a legvégső jelenet, aminek örültem, hogy valaki be merte vállalni, és még jól is sikerült.
3 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Potter Kihívás Hatodik történet 2015.07.31 18:00:00
Sziasztok! Elérkeztünk a hatodik történethez, amelyben a főszerepet James Sirius Potter kapta.  CÍM: Ne menekülj, baby!CSAPAT: James Sirius PotterKATEGÓRIA: AurorKULCS: Bármerre menekültem is, mindenütt téged láttalak magam előtt.TITKOS KULCS: RoxmortsJOGOK: Minden jog J.K.…..
Hirondelle 2015.08.18 19:50:50
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
James Sirius állt a középpontban, sőt, egyes szám első személyben ő maga is meséli el nekünk a történetet.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Az aurorság jelen volt, bár annyira nem. Viszont jól jött, mikor Scorp egyszer csak eltűnt, és azzal jelent meg, hogy csak bevetésen volt. De igazán szerves részét nem képezte a cselekménynek a munkájuk, eléggé a háttérben maradt ez a dolog.
2 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Az idézetnek a menekülés része rendben volt, viszont a „mindenütt téged láttalak magam előtt” fele nekem kissé hibádzik. Ehhez szükségesnek érezem volna valami bemutatást arról, hogy mi van a főhős fejében Scorpiusszal kapcsolatban, de a hárításon és tagadáson kívül sok mindent nem láttunk. Igaz, a végén James megemlíti szó szerint ezt a mondatot, viszont ez így egyszer csak a bedobva nem tűnik megalapozottnak. Nem ártott volna előtte pár elejtett dolog, hogy elkezdett vonzódni vagy lelkileg kötődni. Mert amikor Scorpius egy időre eltűnik, és ő elkezd aggódni, az oké, de nekem úgy tűnt, hogy inkább mint munkatársáért vagy mint barátjáért aggódik, nem itt jött rá, hogy szerelmes.
3 pont

b) Titkos kulcs:
Volt egy aranyos randijuk a kávézóban, de ha ez a jelenet kimarad a történetből, fel sem tűnt volna. Nem épült bele a történetbe úgy, hogy hiányolni lehessen, nem függ tőle semmi, nem következik belőle semmi. Nem lett nélkülözhetetlen része az eseményeknek, csak díszítőelemnek, kényszermegoldásnak éreztem.
2 pont

4. Karakterek:
James húga nem tudom, milyen funkciót töltött be a történetben, adhattál volna neki nagyobb jelentőséget is. Valamit mond a beszélgetésük végén, de az lett volna az igazi, ha ez el is indít Jamesben valamit. Amúgy a lány viselkedése tetszett, igazi hugica típus, aki már egyből pakolna is rendet a bátyjánál, ahogy beteszi a lábát a lakásába. James rendkívül szórakoztató lett a makacs ellenállásával, igazi paródiába hajlott tőle a történet, és vicces volt, ahogy ugyanez a makacsság jellemezte Scorpiust is, csak ő meg makacsul kitartó volt. Ennél a két tulajdonságnál többet nem nagyon ismertünk meg belőlük, viszont a történet humoros, paródiaszerű jellege miatt, szerintem nem is volt annyira szükséges a karakterek személyiségének mélyanalízise. Viszont akkor is egy pár vonást megejthettél volna, mert így nagyon egysíkúak lettek. Míg Jamest többször látjuk, több mindent megtudunk róla, addig Scorpiusról nem derül ki szinte semmi. Elejthettél volna pár dolgot, néhány apró mozzanatot, például hogy kedvesen bánik James macskájával, mániája a munkája, jó viszonyt ápol a szomszédokkal, van-e valami extrém hobbija, különc rigolyája, akármi, amiből következtetni lehetett volna a jellemére, és amivel egyúttal két legyet is üthettél volna egy csapásra, mert azon kívül, hogy jellemzed Scorpiust, okot is szolgáltatsz Jamesnek arra, hogy megismerje és így vonzódni kezdjen hozzá. Ennek ellenére szórakoztató volt mindkét karakter viselkedése.
3 pont

5. Cselekmény:
Kicsit fura volt, hogy már eljutottunk a történet negyedéig, mire kiderült végre, hogy ki az, aki Jamest így üldözi. Bár ez nem volt hiba, inkább csak érdekesség. Azt viszont nem értettem, hogy ha Scorpius eddig nem mert kezdeményezni, akkor most miért, és ha meg kezdeményezni akart, akkor miért várt eddig? Kicsit egyszerű volt a történetvezetés, nem voltak nagyobb bonyodalmak, de ezt ellensúlyozta a humor. A végéről viszont, akármennyire is tetszett a perverz énemnek, meg kell említenem, hogy szerintem kicsit elhamarkodott lett, és nem igazán lett megalapozva. Úgy is mondhatnám, nem túl hihető. Ha valaki ennyire vonakodik, hogy még saját magának sem meri bevallani, hogy vonzódik a saját neméhez, az nem túl valószínű, hogy egy ilyen már-már erőszakkal kicsikart együttlét végén, egyszer csak hirtelen szájba veszi a másikat, és mint egy profi szerető, kielégíti. Ez abszolút nem következik az addigi viselkedéséből. Ha már idáig akarod vinni a szálat, mint ami az utolsó jelenet, akkor ehhez hosszabb előkészítés kellett volna. Például több említés arról, hogy neki is bejön testileg a másik, rajta felejti néha a tekintetét a haján, a kezén, a fenekén, ha összeér a kezük, forróságot érez, éjjel Scorpiusszal álmodik, elrontja a munkáját, mert Scorpiusra gondol, erotikusnak találja a szűk nadrágját, ábrándozik róla, hogy hozzáér, vagy valami. Utána még mindig viaskodhat magával, megracionalizálhatja ezeket, kihajíthatja a tudatából, de nem ártott volna elejteni ilyesmiket. Mert ha James gondolatait első kézből halljuk és nincs köztük utalás rá, hogy testileg vonzónak találja a másikat, az úgy jön le, hogy James tényleg nem is vonzódik. Viszont ha nem vonzódik, akkor minek feküdt le Scorpiusszal, és főleg miért vette még szájba is? Illetve hát volt két-három utalás, hogy mi van, ha James tényleg a fiúkhoz vonzódik, de olyasmire nem nagyon emlékszem, hogy konkrétan Scorpius bejön-e neki.
3 pont

Folyt. köv.
Sziasztok!  Elérkeztünk az ötödik történethez is. Hogy miért ismét Harry James Potter a főszereplője, arról hamarosan szót ejtünk. Addig is remélem senki nem bánja, ha ma estére egy édes kis fluffos történetet kap, ami talán ezen a borongós napon jól is fog esni.    CÍM:…..
Hirondelle 2015.08.18 14:32:19
Kedves Író!

Egy kis fluff már nagyon jól jött, és nem is csalódtam.

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Harry levelével, viszont Draco szemszögével indult a történet, és ha nem tudom, hogy itt Harry a lényeg, én arra tippelnék, hogy az azonosulásra felkínált szereplő Draco. Több szó esett Dracóról, mint Harryről, szerintem ő állt jobban a középpontban, az ő gondolatait láttuk többször, nem a Harryét. Még amikor elvileg Harry szemszöge volt, akkor is belekavarodott sokszor a Dracóé.
Nem

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Itt is azt tudom mondani, hogy ez inkább díszítőelem volt, nem sokat tett hozzá a cselekményhez, nem volt lényeges eleme a történetnek. Nem láttunk senkit tanítani, és ha nem a Roxfortban történnek az események, hanem máshol, ha nem professzorok, hanem másmilyen foglalkozásúak, az sem jelentene szinte semmi különbséget.
2 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Benne volt, ha nem is szó szerint, de nálad az a szó, hogy menekült, egy helyütt ki lett cserélve arra, hogy ment, és a két jelentés közt bőven van különbség. Vagy hát valamennyire felfogható menekülésnek Draco Franciaországba való utazása, de ott az elején Draco mi elől menekült igazából? Az elől, hogy Harryvel versengett folyton? Ezt a részét kicsit erőltetettnek éreztem, főleg mivel ott még Harryre nem is annyira gondolt. Viszont a későbbi dolgokat, ahol már a csalódás miatt konkrétan menekül Harry elől és egyúttal a saját érzései elől is, az már nagyon jól kijött. Meg az is, hogy Harry is bármerre járt, csak Dracót látta maga előtt. Bár ő sem igazán menekült.
4 pont

b) Titkos kulcs:
Az Azkaban szó vagy kétszer fordult elő az egész történetben, annyi említés erejéig, hogy Draco megúszta a börtönt. Egy kulcsról van szó, ennél sokkal többet ki kellett volna hozni belőle. Látszik, hogy kényszerből beleírtad, de ezt sajnos így nem nagyon tudom értékelni.
1 pont

4. Karakterek:
Draco karaktere briliáns lett, sokat nevettem a szövegein meg gondolatain. (Amúgy nem kék, hanem szürke a szeme.) A barátai is hozták a maguk ravasz kis mardekáros formáját. Harry viselkedése elég meglepő volt, nehezen képzeltem el őt fél(vagy teljesen?)meztelenül sztriptízt táncolni, de az OOC jelzés ott van, tehát egy szavam sem lehet. Mármint az eredetileg megismert karakterhez nem passzolt, a történetedben viszont haláli lett.
5 pont

5. Cselekmény:
Jó ötlet volt ez a keretes megoldás az emlékkönyvvel, bár az elején még nem igazán értettem, mi hogy merre meddig. Az sem volt egyértelmű, hogy ami a levél alatt van, az már maga az emlékek gyűjteménye, vagy nem tudom. Meglehetősen izgalmasan indult azért, már gondolatban én is rákészültem a bulira, erre te egy elegáns szívatás keretei közt nemes egyszerűséggel kihagyod. De tudom, hogy ez csak a hatás kedvéért volt így, nem is reklamálok. Viszont nem láttam megindokolva azt, hogy miért pont Dracót választották az állásra. Ez elég légbőlkapott lett, alá kellett volna támasztani valamivel. Mondjuk megemlíthetted volna a legelején, hogy Draco tanárnak tanult, pont állást keresett, vagy ilyesmi. Aranyos volt amúgy az egész, az utolsó pár sor meg különösen.
4 pont

6. Helyesírás, stílus:
Elírások, kisebb hibák, furcsán összerakott mondatok előfordultak, de nagyon gördülékeny és élvezetes volt a szöveg, a stílusa is szórakoztató, szerintem nagyon jól írsz.
4 pont

7. Egyéni vélemény:
Teljesen jól lekötött az egész történet, magába szippantott, és nem eresztett. Ezen felnevettem, hogy a pletykák szerint Harry nem bírja a Lángnyelvet és ha túl sokat iszik belőle, akkor vetkőzni kezd. Meg még több helyen is mosolyogtam a mardekárosok szövegén, igazán jó a humorod. Bár a történetvezetés kicsit egyszerű lett, a vége felé nem tartogatott olyan sok izgalmat, meg ki lehetett találni, mi lesz a vége, azért élvezetes olvasmány volt. Lehet majd még később is elolvasom megint.
4 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok!  Ezúttal az egyetlen és utánozhatatlan Lily Luna Potter történetét olvashatjátok el.    CÍM: Sorsunk HatáraiCSAPAT: Lily Luna PotterKATEGÓRIA: professzorKULCS: „Vannak dolgok, amik nemcsak meghatározzák a sorsokat, hanem be is határolják, és ezen nem segítenek az…..
Hirondelle 2015.08.17 20:28:02
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Lily Luna a főhős karakter, és az ő szemszögén keresztül látunk mindent, szerintem ez oké.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Itt elgondolkodtam, hogy hány pontot adjak, mert végül is az, hogy Lily megkapja a tanári állást, elég fontos tényező volt a továbbiakra nézve, mondhatni kulcsmomentum, viszont az a dolog, hogy ő tanár, később egyáltalán nem jön elő, ez csak egy eszköz volt. Rendben, Piton is professzor volt, de itt bájitalmesterként volt jelen. Tanári minőségében tehát egyáltalán nem láttuk egyik szereplőt sem. Ez mondjuk a történethez nem is volt elengedhetetlen, viszont a kihívás szempontjából szerintem fontos lett volna, hogy ha már professzor a kategória, akkor folyjon is valami tanítás.
3 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Egészen a történet végéig nem tudtam, hogy jön majd képbe az idézet, de aztán igen jól megoldottad ezzel a nem mindennapi befejezéssel, ami frappáns lett, nekem ugyanakkor valami mégsem volt a helyén. Az idézet alapján az alatt, hogy „álom”, én inkább álmodozást, vágyakozást értek, nem hallucinációkat. A hallucináció szerintem nem egy egybefüggő, logikus történet, és főleg nem vágyakon alapszik, hanem inkább random összevissza képsorozat, eseménysor. Az álom viszont abban az értelemben, ami az idézetben van, szerintem egy tudatos tervezgetést, idealista jövőképet jelent. Persze, ez is megjelent a történetben, de remélem, érted, mire akarok kilyukadni. Egy ilyen hosszú, komplett, összefüggő eseménysort nehezen lehet eladni hallucinációnak.
4 pont

b) Titkos kulcs:
Ezt jól használtad fel, ez a helyszín tényleg kulcsfontosságú volt a történet szempontjából.
5 pont

4. Karakterek:
Lily személyisége valahogy annyira nem nyert meg magának, de ez nem hiba, csak megemlítem. Viszont volt egyénisége, elég jól sikerült őt bemutatnod. Pitont imádtam, ahol bejött a képbe, onnantól faltam a sorokat. Ahogy csipkelődött, meg mérgében kislánynak szólította Lilyt, az páratlan volt. Az mondjuk kicsit érthetetlen volt a számomra, hogy Piton annak ellenére ellenséges volt Lilyvel, hogy a nő megmentette az életét. Ez a dacos-hisztis viselkedést én inkább egy tizenéves lánynál tudom elképzelni. De attól még szórakoztató volt.
4 pont

5. Cselekmény:
Akadt pár dolog, ami nem volt nekem tiszta. Például nem egészen értettem, hogy pontosan hogyan utazott vissza a főhős az időben, ha az időnyerő csak a zsebében volt, és ő meg csak nekiesett a tükörnek. Lucius bűbája miatt? De akkor mi szerepe volt az időnyerőnek? Úgy értem, ha létezik ilyen bűbáj, minek az időnyerő, bárki használhatja a bűbájt kénye kedvére és kész. Amikor Pitonnal arról beszéltek, hogy újra létre kell hozni a Szükség Szobáját, hogy szerezzenek még egy időnyerőt, nem jutott eszükbe, hogy az időnyerő csak az időben visszafelé való utazásra jó, előrefelé nem? Hogy akart akkor Lily visszajutni vele a saját idejébe a jövőbe? Harryék a könyvben úgy jutottak vissza a saját idejükbe, hogy letelt a három óra hossza. Akadt némi ellentmondás is: az elején azt írod, hogy Lily és a gyermeke apja sosem házasodtak össze, a végén meg azt, hogy összeházasodtak. Én ez alapján először azt hittem, hogy Lily egy másik jövőbe érkezett vissza, de aztán rájöttem, hogy ez inkább baki. A történet amúgy iszonyú jól lett felépítve, jól adagoltad az információkat is, csak lestem. Minden pontosan a megfelelő időben derült ki, nem előbb, nem később, nagyon jól szőtted meg a sztorit. A vége felé mondjuk az a sok civódás meg egymás magánéletében turkálás nekem kicsit sok volt. A vége ütős lett, mindenre gondoltam, csak erre nem.
4 pont

Folyt. köv.
Hirondelle 2015.08.17 20:29:17
6. Helyesírás, stílus:
Volt pár vesszőhiba, központozási hiba, szóismétlés, furcsa szóhasználat, szórend, és jó pár helyen egy-egy hosszabb mondat úgy nézett ki, mintha két teljesen különálló mondatot egy vesszővel elválasztva egyberaktál volna. Vagy ha már egybe akarod írni, inkább kettőspont vagy pontosvessző kellett volna. Például itt: „Inkább a fejét megpaskolva bocsánatot kért, majd egy tálkát megragadva a mosdóba sietett, hogy vizet eresszen az állatnak, visszaérve egy tányérba pedig némi magkeveréket öntött neki, majd leült, és újból végigfuttatta tekintetét hajdani igazgatója sorain, azok továbbra is megmásíthatatlanul álltak ott, ha nem roxforti bagoly hozta volna a borítékot, talán azt hinné, valaki csak meg akarja tréfálni.” Ennél én a „sorain” szó után kettőspontot tennék, a „ha nem a…” kezdetű részt meg már új mondatba írnám, mert egyes tagmondatokat sem alárendelő, sem mellérendelő viszonyban nem tudok együtt értelmezni. Jobb az egy gondolat egy mondat elvet követni. Jó pár helyen nem ártott volna kitenni az alanyt, mert random váltottál egyikből a másikba, pl: „Innentől saját kezembe veszem az ügyet – tette hozzá, s már emelte is a pálcáját, ajkai nem mozogtak, viszont a szépen faragott eszközből egy kék fénynyaláb indult útjára, nem tudta, mire számítson.„ Itt Luciusszal kezdődik a mondat, aztán a végére szerintem már Lily volt, aki nem tudta, mire számítson. Arra gondolok, hogy írás közben csak gyorsan legépelted, ahogy jött az ihlet. Azt is hallottam valahol, hogy páros szerveket egyes számban írjuk. Néhol kicsit túlmagyarázol, már-már szájbarágsz ezt-azt.
3 pont

7. Egyéni vélemény:
Az előző pontban felsorolt dolgok eléggé zavartak, de maga a történet kárpótolt. Imádom a disztópiát, az időutazós történeteket meg még inkább, úgyhogy minden együtt volt, ami kell nekem. Végig lekötött a sztori, ami nagy szó, mert hetero történeteket nem nagyon szoktam olvasni. Ez a szó, hogy „bagolyfordultával”, meg „varázstranszport” ezek nagyon tetszettek. A legvégső jelenet fölött elgondolkodtam, hogy ez a megoldás tetszett-e, vagy nem, mert végül is elég meglepő, váratlan fordulat volt, profi szívatás. De arra jutottam, hogy nem igazán jött be. Felvezettél egy szerelmi szálat, legalábbis valamit, ami nagyon annak tűnt, aztán semmi sem lett belőle, és ez csalódás volt nekem. Ez persze csak egy szubjektív vélemény, amit írtam.
4 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Sziasztok!  Máris itt vagyunk a második történettel, amely ezúttal az új generációt vette célba, pontosabban a legidősebb Potter gyereket, James Siriust, aki bebizonyítja, hogy hű névadóihoz.    CÍM: Amikor egy csínyen múlikCSAPAT: James Sirius PotterKATEGÓRIA: Gyógyító…..
Hirondelle 2015.08.17 15:43:49
Kedves író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
James volt a főhős, egyértelműen róla szólt az egész történet.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Az a szereplő, akinek ez a foglalkozása, ami a kategóriában meg lett jelölve, elvileg fontos része kellett volna, hogy legyen a cselekménynek, de itt a legvégén csak megjelenik egy gyógyító, aki még komolyabb segítséget sem nyújt, csak pénzéhesen rátukmál a fiúra bájitalokat. Ettől ezt a történetet én még nem tudom gyógyító kategóriába sorolni. Ezt igazán sajnálom.
1 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Nagyon ötletesnek találtam, hogy a legvégére tetted az idézetet egyfajta zárszónak, és még passzolt is a történethez. De azt a felét, hogy „és ezen nem segítenek az álmok”, jobban is kifejthetted volna a történetben, ha már ilyen kiemelt helyre került utolsó pár szónak. Írtad, hogy James be szeretett volna kerülni a Denevérekhez, de ez nem sok helyen kerül elő, valahogy jobban is ki lehetett volna hangsúlyozni, hogy konkrétan ez az álma, többet ábrándozhatott volna erről, tervezhette volna. Mert csak azt írtad le folyton, hogy mik történtek az edzések során, de ettől még nem volt annyira egyértelmű, hogy neki ez az életcélja vagy ilyesmi, és a sok mellékes információ közt kissé el is veszett.
4 pont

b) Titkos kulcs:
A Titkok Kamrája kulcsszerepet játszott a végső események alakulásában, de eléggé elvitte a történetet a kviddicsedzések leírása, többet is tervezhették volna a kamrába való bejutást, nagyobb hangsúly lehetett volna ezen.
4 pont

4. Karakterek:
James karaktere eléggé jól sikerült a maga felelőtlenségével, vakmerőségével, körülbelül ilyennek képzelném el én is, a beszédstílusa is eléggé a korához illő. A barátjának szintén, csak nekem a két fiú stílusa eléggé egyforma lett, lehetett volna a viselkedésükben valami egyedi, ami eltérő, hogy meg lehessen különböztetni őket. Harry viselkedését furcsálltam, hogy azért csak ismerheti a fiát, hogy mennyire szeleburdi meg vakmerő, és mégis odaadja neki a Tekergők Térképét. A végén meg ahogy Ginny ökölharcot vív a gyógyítóval, az nekem kissé sok lett, én ezt nem igazán tudom elképzelni, ráadásul nem is értettem ezt a részt. A bagoly viszont tetszett, meg Albus is kedvemre való volt.
3 pont

5. Cselekmény:
A történet első harmadában vártam, mi olyan lesz, ami előreviszi a cselekményt, de kb. alig történt valami lényegi esemény. Rengeteg volt az olyan párbeszéd, amit akár el is lehetett volna hagyni. Sok olyan történés van, ami a való életnek a részét képezi, de egy novellában ilyen részletesen leírni egyszerűen felesleges. Szerintem el lehetett volna kezdeni a történetet másodév elejétől is. Aztán mikor jöttek a részletesen kifejtett kviddicsedzések, erről sem igazán láttam, hogy előrevinne majd valamit, de aztán a végén rájöttem, hogy ez talán James álmát hivatott bemutatni, hogy bekerülhessen a Denevérekbe. Viszont ezt nyomatékosabban is leírhattad volna, hogy ez az ő álma. A történetnek körülbelül az utolsó ötödében lendült be valami, addig annyira sok volt a felesleges információ meg párbeszéd, hogy egy kicsit elfáradtam az olvasásban, ezt be kell vallanom, és csak remélem, hogy nem sértelek meg vele. A vége viszont, hogy James eltöri a gerincét, és ezáltal örökre lebénul, derült égből lecsó volt. Olyasmi, mint amikor néztem egy szokványosnak ígérkező katasztrófafilmet, és már előre láttam, hogy a végén megmentik a Földet és a főhős is persze megmenekül, erre a film végén kigyulladt az egész Föld és mindenkinek kampec lett. Szóval a történeted vége meglepő volt és tetszett.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
A helyesírással nem volt különösebb gond, bár maradt pár hiba, viszont sokszor elég furcsán raktad össze a mondatokat, nem mindig odaillő szavakat használtál, meg egy kicsit olyan nehézkesen fejezted ki magad.
4 pont

7. Egyéni vélemény:
A problémám nagyrészt azzal volt, hogy kicsit nehezen indult be a történet, és néhol nem igazán kötött le sajnos. Pedig szeretem a csínytevős történeteket. Azt még muszáj megemlítenem, hogy ha már a főhős a történet végén eltöri a gerincét és örökre lebénul, akkor az inkább dráma, nem humor kategória. Igaz, volt benne humor is. Viszont tetszett a bagoly szövege, meg az a pergamen, amin chatelni lehet, meg voltak még ötletes dolgok, például Trelawney figyelmeztetései.
2 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Potter Kihívás Első történet 2015.07.26 18:00:00
Kedves olvasók!   Elérkezett a pillanat, amit remélhetőleg már sokan vártatok. Az írók és mi szervezők is izgatottak vagyunk már, így nem is szaporítjuk tovább a szót. Az első történetben mindenki hőse, Harry James Potter kapta a főszerepet.    CÍM: Megismételt…..
Hirondelle 2015.08.16 18:45:59
Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Harry volt központi szerepben, őkörülötte forgott a cselekmény is, úgyhogy ez szerintem rendben.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Végül is mindenki professzorként dolgozott, tehát ez benne volt a történetben, de a professzorság olyan nagyon nem volt lényeges elem, ennyi erővel lehettek volna akármi más foglalkozásúak is, nem épült rá semmi, nem függött tőle semmi. Ráadásul a közepe táján Harry fel is mond.
3 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet: Benne volt ez is, de ez sem kapott túl kiemelt helyet, mert pont annak a karakternek adtad a szájába, aki a legkevesebb szerepet játssza a történetben, holott elvileg erre kéne a történetnek építkezni. Kicsit bele lett erőltetve a sztoriba ez a pár sor. Ha az idézet kimaradt volna, fel sem tűnt volna, mert igazából sok mindent nem adott hozzá a sztorihoz. És szerintem ezt az idézetet valamilyen módon Harrynek kellett volna mondania, vagy legalább Pitonnak vagy Dracónak, mert ők voltak a lényegesebb karakterek. Szóval, ha már kulcs, akkor a főhősök életeseményeiben képzelném el, nem a legmellékesebb mellékszereplőében.
2 pont

b) Titkos kulcs:
Ez viszont tetszett, mert eléggé kulcsjelenet, ami ezen a helyszínen játszódik, innen indul ki a történet. De innentől el is lett felejtve, nem kerül elő később, pedig nem kellett volna így a süllyesztőbe lökni, ki lehetett volna még hozni belőle valamit, hogy ne felejtődjön el a fontossága.
4 pont

4. Karakterek:
Valahogy olyan sok minden nem derült ki a szereplőkről, nem érzem azt, hogy kicsit is megismertem őket, és vagy szélsőségesen negatívak, vagy angyalian jók, eléggé sarkítottak voltak. Harry tetszett, hozta azt a formáját, hogy szeretne mindenkit megmenteni, Draco viszont olyan semmilyen lett, legalább egy aprócska vonás megmaradhatott volna belőle, eléggé kiforgattad önmagából, Piton sem emlékeztetett semennyire a régi Pitonra. Értem én, hogy a háború miatt megváltoztak, de itt még csak nem is hasonlítanak magukra. Az OOC figyelmeztetés kint volt, tehát ezek miatt nem vontam le pontot, csak azért megemlítem. Viszont Piton viselkedése, ahogy Harryvel összejön, nem sikerült túl hihetőre, kicsit túl gyorsan beadja a derekát. A kislány négyéves létére nekem túl érettnek tűnik, legalábbis a beszéde alapján kicsit idősebbnek. És hát nekem az sem túl életszerű, hogy egy négyévesnek azt parancsolják, hogy takarítsa fel a konyhát. Egy ilyen korú gyerek még nagyon kicsi ehhez, végre sem tudná ezt hajtani.
3 pont

5. Cselekmény:
Ötletes volt a cím és a cselekmény, ami elkezdődött (bár mondjuk nekem nem tűnt annyira hihetőnek, hogy Harry valami ösztöntől vezérelve egyszer csak random elmegy a Private Drive-ra, szerintem valami ürügy jobb lett volna), de aztán mintha ez kifújt volna, és bejött egy másik szál, ahol Harry szerelmes Pitonba, és ettől nekem olyan érzésem lett, mintha két különálló történet lenne összeragasztva. Valahogy a gyerek dolog elmaradt a háttérben. Ami tetszett, az a levélmegoldás a közepén, meg hogy Dudlicsek pont boszorkányt vett feleségül, ez nagy pofon lehetett a szülőknek, meg is érdemelték. Az már valamiért kevésbé volt számomra hihető, hogy pont Cho jön össze Dudleyval, nem tudom miért, nem tudom elképzelni őket együtt, de ez nem hiba, csak megemlítem. Kicsit olyan egyszerű lett a történet, alig volt konfliktus, Harryhez szinte már hozzávágják a gyereket, akivel semmi probléma nincs, nem hisztis, nem beteg, és az első perctől imádja őt, Draco a legjobb haverja, Piton is majdhogynem az ölébe hullik, aztán felmond és árvaházat alapít, és minden teljesen simán megy. Aztán meg Dracónak is bejön az élet, szóval nekem ez egy kicsit túl tökéletes lett. És hát vissza kellett olvasnom, hogy hol van az őrület a történetben, mert nem emlékszem, hogy ki őrül meg benne, de szerintem senki. Lehet, hogy Petuniára gondoltál, ott az elején?
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
Akadt pár hiba, de nem olyan sok, és gördülékenyen lehetett olvasni, viszont néhány mondat kissé magyartalan lett, és a szórendek sem mindenhol jöttek ki jól. Akadt pár stílusbeli probléma, pl: az „én és Lily” helyett a „Lily és én” szebb lett volna. A leírásnál pedig szemet szúrt ez a kifejezés, hogy: „Minden jog Rowlingé és sleppjéé.” Ez nekem kicsit derogatív hangzású lett. Szerintem ők letettek pár dolgot az asztalra ahhoz, hogy ne így nevezzük őket. Remélem, ezzel nem bántottalak meg. Összességében látszott, hogy dolgoztál a történeten.
3 pont

7. Egyéni vélemény:
Engem egy kis slash-sel bármikor le lehet kenyerezni, már emiatt is tetszett a történet, meg az is nagyon jó ötlet volt, hogy Harry egy árvaházat nyitott. Ami annyira nem jött be, az a kis cukormáz, ami eluralta a végét, és a nem túl valószerű események, amitől nem tudtam annyira beleélni magam. Amúgy könnyen olvasható, aranyos kis sztori lett, gratulálok!
3 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Malfoy Kihívás Neville, a mentor 2015.04.12 19:00:00
A Roxfort elvégzése után Neville Longbottom elmerült a gyógynövények tanulmányozásában, és végül visszatért az iskolába, ahol sok-sok diákot tanított. Köztük Scorpius Malfoyt is... CÍM: Muskátli, seprű és bajuszCSAPAT: TanítványKULCS: Neville LongbottomJOGOK: Minden jog J.…..
Hirondelle 2015.04.25 16:48:55
Kedves Író!

Ezt a cuki, félig macskaféle Scorpiust én is szívesen megnéztem volna.

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Scorpius lelkesen tanult, be akarta hozni a lemaradást. Meg is tanult mindent. Csak kicsit megint azt éreztem, hogy nem a tanítás volt a történetben a lényeg, hanem a többi dolog, még ha a nagy részét a tanítás tette is ki.
IGEN

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Neville birkatürelemmel tanított, ilyen tanárokból több kéne. Tetszett, ahogy magában morgolódott néha. Központi szerepe volt, övé volt a szemszög is, igazán egy szavam se lehet.
5 pont

3. Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Nagyon jó volt, ahogy Scorpius megjátszotta a jófiút, közben meg a kis álszent hogy dolgozott már a maga bizniszén. A mardekáros énjét remekül eltaláltad. Érdekesnek találtam, hogy Albus is mardekáros lett, de jó ötlet volt, meg az is, hogy barátok lettek Scorpiusszal. Neville-t tanárként én is ilyesminek képzelném el, türelmes, udvarias, de nem ejtették a fejére, magában összerakosgat mindent. Az, hogy Draco kiverte a balhét az elején, külön tetszett.
5 pont

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Teljesen logikusan volt minden felépítve, apránként adagolt információmorzsákkal, egy csepp cukisággal, rejtéllyel, humorral. A végén pedig összeállt minden, de ugyanakkor mégis követhető volt, nem az volt, hogy elvesztem. Arra mondjuk elég könnyen rá lehetett jönni, hogy Albus a holló, de ez, hogy Scorp animágiát tanulgatott, nekem elég későn esett le, így aztán meglepetésként ért. Azért valahogy egy picit rövidnek és egyszerűnek éreztem a történetet, épp hogy körvonalazódott a rejtély, már meg is oldódott minden.
4 pont

5. Mennyire tetszett a történet?
Ez a történet profi volt, se egy elírás, se semmi, szokatlan, hogy nincs mibe belekötni. Na jó, volt vagy három elírás. De sehol egy alanytévesztés! Tetszett, hogy kitaláltál egy csomó új dolgot, pl. keserháncs dugvány, tündérnád, igazán kreatív voltál. Meg az is aranyos volt, ahogy Neville néha puffogott magában. Amivel nem voltam annyira elégedett, az a cselekmény problémája, és az összképet nézve a többi történethez mérve pontoztam. A humort nagyon tudtam értékelni, szinte végig mosolyogtam. Egyik kedvenc történetem lett itt a kihíváson.
4 pont

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub
Második történetünkben Bellatrix Lestrange tanítani fogja valamelyik Malfoyt. CÍM: A pillanat megoldatlan megsemmisüléseCSAPAT: TanítványKULCS: Bellatrix LestrangeJOGOK: Minden jog J.K. Rowlingot illeti.MŰFAJ: dráma, angstFIGYELMEZTETÉS(EK): slash, AU, szereplő halála, gyilkosság,…..
Hirondelle 2015.04.23 15:10:24
Kedves író!

A te történeted igazán egyedi a maga nemében, és látszik az is, hogy sokat munkálkodtál vele.

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Úgy éreztem, Lucius inkább félelemből vagy őrületből cselekedett, vagy mert kedvére akart tenni Bellának, nem azért, mert ő most tanítványként működött. Konkrétan azt sem tudtam eldönteni, milyen tudást kellett volna neki átvennie Bellatrixtól. Talán inkább valami hajlamot, jellemvonást? De magát a mentorálás folyamatát sem láttuk, csak az azt követő eseményeket. Ezt nagyon sajnálom.
NEM

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Bellatrix még ha nem is sokszor jelent meg a történetben, végül is központi szerepe volt, hiszen őbelőle indult ki minden, az egész eseménysor. Viszont többször is mutatkozhatott volna, ha már ő volt a kulcs, és mentorként sem láttuk tevékenykedni. Hatást gyakorolt a többiekre, ez egyértelmű, de nem tudom, mit szeretett volna megtanítani.
3 pont

3. Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Láttunk mindent, emberi gyengeséget, félelmet, megfelelni akarást, sebzettséget, őrületet, de valahogy mindből csak egy villanásnyit, és sokszor a karakterek cselekedeteinek mozgatórugói sem voltak világosak, főleg Luciusé. Ha meg nem derül ki, hogy egy karakter mit miért csinál, azt nem tudom kidolgozottnak nevezni.
3 pont

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Nekem olyan volt, mintha valami kimaradt volna a történetből, mintha lenne egy előzmény, ez meg már csak a folytatás. Jó lett volna tudni, hogy Bellatrix milyen módon tudta ennyire befolyásolni a családtagjait. Mondjuk mert egy elmebeteg, mindenre képes gyilkos volt ő maga is, és féltek tőle? Vagy olyan képességei voltak, hogy valahogy hipnotizálta őket? Valahogy elérte, hogy betegesen beleszeressenek, és a kedvében akarjanak járni? Valami magyarázat hiányzott nekem, így nem éreztem logikusnak ezt a dolgot. De ha már Lucius Bella hatása alatt van, akkor az logikusan jött, hogy a férfi kiiktatja Siriust mint zavaró tényezőt, ez a része oké.
3 pont

5. Mennyire tetszett a történet?
Az volt az érzésem, hogy túl sok mindent szerettél volna egyszerre kifejezni. A mondataid túl szépek, túl hatásosak lettek, tele hosszú mondatokkal, felsorolásokkal, bonyolult kifejezésekkel. Egy ilyen nehéz fajsúlyú történethez, mint ez is, passzol ez a stílus, de szerintem nyelvileg már picit el lett túlozva, a kevesebb több lett volna. Az elején még nem is lett volna ez annyira gond, de ha töményen ez megy végig, én háromezer szó után elfáradok. (Ez persze egyéni dolog, lehet, hogy másnál máshogy van.) A random alanyváltások sem segítenek a dolgon, az hogy egyik mondatban még ez az alany, a következőben már más, ami csak utólag derül ki, ezért vissza kell mindig olvasni. Ez így az élvezhetőség és néhol az érthetőség rovására is ment számomra. Tehát itt sem a témaválasztással, az angst-tel volt bajom, hanem csak az előadásmóddal. A logikai és nyelvi problémák vontak le az élvezeti értékből, mert magát a történetet viszont szerettem, tetszett Lucius Siriusszal, és az is, ahogy igényesen bemutattad Bellatrix érzelmeit és az egész reményvesztett helyzetet. A leírások is igen stílusosak lettek.
3 pont

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub
Szeretettel köszöntünk mindenkit az V. Malfoy Kihíváson! Kezdjük a játékot egy olyan történettel, amelyben Bellatrix lesz a Malfoyok tanítványa. CÍM: SzolgasorsCSAPAT: MentorKULCS: Bellatrix LestrangeJOGOK: Minden jog a könyvek szerzőjét, vagyis J.K. Rowlingot illeti.MŰFAJ:…..
Hirondelle 2015.04.22 19:03:47
Kedves Író!

Ennek a történetnek haláli jó lett a vége, de kezdjük az elején.

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Ha nem nézem azt, hogy ez az egész tanítás kicsit légbőlkapottnak érződik,végül is elmondható, hogy Draco tanított, meg ekörül forgott a történet is.
IGEN

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Bellatrix tanulni akart, tanult, a célját is elérte végül meg kulcsfigura is volt. Csak éppen logikátlan volt néha a viselkedése, de ez már inkább a karakterkidolgozás meg a cselekmény problémája.
5 pont

3. Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de úgy éreztem, Abraxas mintha ott sem lett volna, mintha nem is élő ember lenne, úgy viselkedett a történetben. Pedig őrá annyira kíváncsi lettem volna. És miért egyezett bele a saját megölésébe? A sárkányhimlő miatt, amiről úgy gondolta, hogy úgyis elviszi? Ezt kifejthetted volna. Bellatrixnál logikátlan volt, hogy nem kezdett Dracóra gyanakodni, bár a jelleme az eléggé bellatrixos volt, már amennyit láttunk belőle. Draco elég jó lett, de valahogy őbelőle sem kaptunk sokat.
3 pont

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Nem értettem, hogy Abraxas miért egyezett bele ebbe a dologba, sem azt, hogy Draco miért. A közepe felé valamit megemlítesz, hogy Draco félt Bella lehetséges bosszújától, de szerintem ezt hamarabb is megemlíthetted volna, meg ha már amúgy is gyenge volt Bellatrix, akkor miért kellett Dracónak annyira félnie tőle? Miért pont Draco kellett, hogy megtanítsa ezt a bájitalt, mikor főzött a fiú ilyet ezelőtt? Nem hinném, hogy a Roxfortban ilyen bájitalokat tanultak volna. Az, hogy a nő elégtételt akart venni, nem volt túl erős magyarázat, mert miért bízná egy ilyen fontos bájital elkészítését egy kölyökre, aki még kb. sosem csinált ilyet ezelőtt, amikor ott van Piton, aki profin megcsinálhatta volna? Valahogy inkább Pitont kellett volna kilőnöd szerintem, akkor hihetőbb lenne az alapszitu. Meg kicsit gyanús volt, hogy Draco kisiet, aztán a nőnek háttal rakja bele a hajszálakat a fiolákba. Ki nem fogna egy ilyentől gyanút? A szolga megnevezés a bájitalban meg a címben szerintem nem volt annyira találó, inkább volt szó táplálékról, vagy energiavámpírkodásról, a szolgálat számomra kicsit mást jelent. Amúgy gördülékeny volt a történet és követhető. A vége is jó lett.
3 pont

5. Mennyire tetszett a történet?
Alanyproblémák fordultak elő, nem megfelelően használt szavak, ezek kicsit lerontották az élményt, meg a nem tisztázott okok, indokok. Draco furfangossága és az ütős kis befejezés viszont feledtette a dolgot. És az is pozitívum, hogy a szöveggel jól lehetett haladni, nem nagyon akadtam el és élvezetes volt olvasni.
3 pont

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub
Malfoy Kihívás Victoire, a mentor 2015.04.16 19:00:00
Az anyja Trimágus Tusa egyik bajnoka volt, az apja elismert átoktörő. Nem kérdés, hogy Victoire-tól van mit tanulni. Még egy Malfoynak is. CÍM: Család és célCSAPAT: tanítványKULCS: Victoire WeasleyJOGOK: Minden jog J. K. Rowlingot illeti, kivéve ami nem.MŰFAJ: általános,…..
Hirondelle 2015.04.21 20:16:48
Kedves író!

Nagyon édes kis történetet hoztál nekünk, most pont egy ilyesmire volt szüksége a lelkemnek.

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Itt volt tanulás rendesen, ahogy illik. Scorpius igen eltökélt volt, és az egész történet valóban a tanítás-tanulás köré épült.
IGEN

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Victoire a tökéletesnél is tökéletesebb tanár volt. Kicsit talán túlságosan is. A tanítás is elérte a célját.
5 pont

3. Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Aranyos volt, ahogy Scorpius magában puffogott, meg mindenféléket gondolt, de azt nem annyira értettem, miért beszélt néha Victoire-ral úgy, ahogy, elvégre a lány szívességet tett neki. De végül is ha azt nézzük, hogy Scorp a Weasley családot okolta bizonyos dolgokért, meg irigyelte is őket, akkor valahol érthető a viselkedése. Meg ugye malfoyosra is kellett őt írni. Viszont ha valóban olyan okos lenne, mint amilyennek fel lett tüntetve, akkor tudnia kellett volna, hogy maga alatt vágja a fát, ha a lánnyal bunkóskodik, hiszen Vic bármelyik percben azt mondhatta volna, hogy jó, akkor viszlát, az ő karrierének meg annyi lett volna. Ráfogom arra, hogy még csak tizenöt éves. De az tetszett, hogy képes volt bocsánatot kérni. Victoire nekem túl tökéletes volt, nem annyira életszerű. Nem értettem, miért tűrte el Scorp beszólásait, és hagyta, hogy a fiú a fejére nőjön, hiszen nem kapott a tanításért pénzt sem és nem is kötelezték rá. Kicsit meseszerű volt a karaktere.
4 pont

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Jól átgondolt, logikus volt a cselekmény, követhető is és élvezetes is. Aranyos volt benne ez a kis drámázás, kellett is bele, mert már minden túl simán ment volna.
5 pont

5. Mennyire tetszett a történet?
Akadtak helyesírási hibák, nem mindenhol megfelelően használsz szavakat és a párbeszédeknél többször is ki lehetett volna írni a neveket, mert itt-ott vissza kellett olvasnom, hogy követni tudjam, mikor ki beszél. Viszont gördülékeny volt a szöveg és élvezetes. A történetben igazából a fő gondom Victoire volt, hogy nem értettem, miért volt ilyen mártír. Az izgalmas volt, hogy nem lehetett tudni, mivé fog Scorp átalakulni. A skorpió túl nyilvánvaló lett volna, de ez az egér egészen meglepett. A végétől meg teljesen elolvadtam.
4 pont

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub