Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Archibald Tatum

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Már régóta tervezem foglalkozni ezzel a fotóval, mert a maga nemében egy igazi gyöngyszem. Tökéletes leképezése a hazai helyzetnek, és remekül mutatja, a metakommunikáció önkéntelenül is milyen sokat elárul rólunk. A kép három főszereplője rendkívül szuggesztív kompozícióban helyezkedik el…..
Archibald Tatum 2017.04.15 15:18:58
Szerintem nincs olyan ember, aki ne hallott volna már Maugliról, a fiúról, akit farkasok neveltek fel. A történet számtalan feldolgozást és átdolgozást megélt már, mind könyvben, mind filmvásznon egyaránt. A gyerekek a Walt Disney-féle verzióból már ismerhetik a mesét, és a Pesti Színházban néhány…..
Archibald Tatum 2016.06.11 13:22:11
:-D
Jó lehet-e az a TV-játék, amelyet a köz pénzéből, a köznek szántak (feltehetőleg azért, hogy ez az 1849-ről szóló mese az embereket szórakoztassa), ha rossz a filmhang minősége, sokszor a színészi motyogás teszi érthetetlenné a jelenetet, no meg Pozsony is csak Sopron…..
Archibald Tatum 2015.03.26 00:43:51
Sziasztok!

Először a tévében próbáltam megnézni - a nyolcadik percben hagytam abba. Most viszont - úgy látszik van ebben valami, ami izgat - megnéztem gépen. Így jobb.
Nagyon eklektikus ez az egész...
Helyenként igen szépek a képek (az idős hölgy nagyszobájának belseje az ajtó felől véve), helyenként viszont a színészek fejébe belelóg ez-az (a gyertya az asztalnál), vagy kicsi nekik a kép ("Hadigránát az ülepébe, de mindjárt kettő!", és közben az operatőr rájön, hogy megmutatja a fellendülő kezet is); ahol kimondott esztétikai élmény lenne (a koporsó a fölfelé vezető lépcsősor előtt) ott is összevissza vágják. A vágás szinte végig rettenetesen amatőr, ez zavaró. - Egyetértek, sok az ötlettelen beállítás is.
(Jajj, az utolsó jelenetben az a lámpa a kézben!... Eszembe jutott az Etűdök gépzongorára, áll két alak és az egyik olykor megszívja a cigarettáját, az fölizzik és bevilágítja a képet... Na, itt ilyen nem volt... el is takarta inkább a hölgy...)
A színészek nem egyszer "színházszerűen" játszanak - a lány az első megjelenésekor, amikor az apja föl akarja olvasni neki a levelet -, ez a régi tévéfilmekre emlékeztet. Lehet, közben megszoktam ezt, később ennyire nem tűnt föl. Általában közeliben jobbak és filmszerűbben is játszanak.
A huszár viselkedése és viszonya a többi szereplőhöz képest elég furcsa. A bipoláris betegség egy sajátos fajtája vagy átgondolatlan ez a figura. Az biztos, hogy egy ilyen karakterrel nem lehet egy sorozat első részét ennyire megterhelni. (Egy ún. pozitív tulajdonságot sem látok benne, nem érzem, hogy szeretné a lányt, a hazaszeretete pedig - szerintem -, ha már ez mozgatja, valahogy eszelősebb kellene hogy legyen.) - Az igazság az, hogy - belegondolva kicsit - a többi karaktert sem látom túl átgondoltnak. (Hm, miért akar a lány Debrecenbe menni? Gondolom, mert szereti a huszárt. Ehhez képest végig enyhén megilletődve, értetlenül figyeli, aztán - ilyen az elfojtás - fölmászik a tetőre és ott, miután hallja(?), hogy veszélyes az út nőknek, ordítani kezd...)

Mindezek ellenére megnézem a második részt is, mert egy: jó az alapötlet; kettő: nekem (többet olvasgatok, mint érintkezem emberi lényekkel) érdekes a nyelvezete (ezzel együtt elhibázott koncepciónak tartom, ezzel nagyon sok nézőt elvesztenek); három: minden színésznek voltak igen jó mozzanatai; négy: végül is mozgás lesz; öt: valamit mégiscsak élveztem benne, ha ennyit írok; hat: kötekedő alak vagyok.