Adatok
lemniszkata
0 bejegyzést írt és 37 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az állampárti propagandaoldal "Nemzetközi nagyágyúkat igazolt le az MCC" címmel adott ki eszmei iránymutatást.
A nemzetközi nagyágyúk között van az a német Werner Patzelt, akit valamiért Patzelnek írnak, akit a drezdai egyetem nem foglalkoztatott tovább szélsőjobboldali kapcsolatai…..
lemniszkata
2021.02.08 11:17:49
@jotunder: Aha, kosz! Ez nem derult ki szamomra, hogy nem ugyanarrol az egymilliardrol van szo. Nekem ugy hangzott hogy a Corvinus kapott egymilliardot. Tehat akkor ket Corvinus van es mindketto kapott egyet-egyet. Jo trukk. Mi lenne ha a Renyit es a Wignert is atneveznek Corvinusra? Azzal is jarna plusz egy-egy milliard?
lemniszkata
2021.02.08 12:09:35
@ámbátor: Koszonom, bar ezt mar tenyleg nem ertem. Tehat van ket Eotvos, ket Corvinus es negy CEU. Ez olyan Monty-Python-os.
Ebbol hany CEU van Bp-en es hany Becsben?
Amikor otodik altalanosban Mokus ors akartunk lenni, nem engedtek, mert a hetedikeseknel mar volt egy Mokus ors. Ez akkor fajdalmas volt, mert az egyik tarsunk marha jol rajzolt mokust, de vegulis esszerunek tunt. Ugy latszik valtozik a vilag. Mindegy, nem biztos, hogy nekem ezt meg kell ertenem.
Ebbol hany CEU van Bp-en es hany Becsben?
Amikor otodik altalanosban Mokus ors akartunk lenni, nem engedtek, mert a hetedikeseknel mar volt egy Mokus ors. Ez akkor fajdalmas volt, mert az egyik tarsunk marha jol rajzolt mokust, de vegulis esszerunek tunt. Ugy latszik valtozik a vilag. Mindegy, nem biztos, hogy nekem ezt meg kell ertenem.
lemniszkata
2021.02.08 13:06:11
@kemény keleti kommentelő: Ha jol ertem a Corvinusoknal azok az 1 milliardok dollarban vannak (300 milliard forint), az Orban dolgozoszoba pedig "csak" forintban negymilliard. Viszont az utolso sorodban az a 300 milliard (Ft) a kozgazd kepzesre
(ami tehat durvan szinten 1 milliard dollar), szoval az egy ujabb egymilliard dollar?
Tehat van ket Corvinus db-kent 1 milliard dollarert es plusz egy valami mas (remelem annak mar nem Corvinus a neve), elvileg szinten kozgazd kepzesre, meg egy milliardert? Vagy az ugyanaz az egymilliard?
(ami tehat durvan szinten 1 milliard dollar), szoval az egy ujabb egymilliard dollar?
Tehat van ket Corvinus db-kent 1 milliard dollarert es plusz egy valami mas (remelem annak mar nem Corvinus a neve), elvileg szinten kozgazd kepzesre, meg egy milliardert? Vagy az ugyanaz az egymilliard?
Örülünk, Vincent?
Nincs magyar győztes az európai kutatási pályázaton (szomorúposzt)
2020.12.11 15:01:54
Négy cseh, három lengyel, egy horvát, egy román és egy ukrán kutatóhely lett díjazva az ERC Consolidator Grant pályázatán. Lehet, hogy magyar állampolgárságú díjazott van valahol külföldi intézetben, de egyetlen egy magyar kutatóintézet vagy egyetem sem kapott díjat, pedig korábban általában…..
lemniszkata
2020.12.12 12:49:50
@fortin2: Viszont voltam olyan ERC Panelben ahol a tagok tobb mint fele a KGST-ben szuletett, es az arany 1/3 folott volt minden evben, amikor benne voltam. Egyebkent a nyertesek kozott sem kell szegyenkezni: pld most a het osztrak physical sciences nyertes kozul negynek van "keleti" pedigreje (kozuluk ketto persze a Monarchiabol jott, sot magyar is van koztuk).
Egyebkent az ERC-ra nemzeti versenykent tekinteni kicsit egeszsegtelen (bar mindenki csinalja), persze az NSF is vezet statisztikat arrol hogy hany nyertes van Oregonban, megsem aggodjak tul, ahogy az OTKA sem nagyon szamolja kulon a Vas megyei nyerteseket. Persze tudom az ellenerveket is.
Egyebkent az ERC-ra nemzeti versenykent tekinteni kicsit egeszsegtelen (bar mindenki csinalja), persze az NSF is vezet statisztikat arrol hogy hany nyertes van Oregonban, megsem aggodjak tul, ahogy az OTKA sem nagyon szamolja kulon a Vas megyei nyerteseket. Persze tudom az ellenerveket is.
A budapesti költségvetés:
(1) Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése(a továbbiakban: Közgyűlés) a Budapest Főváros Önkormányzata 2020. évi összevont költségvetésének (a továbbiakban: költségvetés)a) költségvetési bevételeit 284 099 688 ezer Ft-ban,b) költségvetési kiadásait 408…..
lemniszkata
2020.09.12 09:49:27
Azert itt ket nagyon kulonbozo szam van inkorrektul leegyszerusitve osszehasonlitva, ahogy erre az utolso elotte mondat utal, bar nem fejti ki. Becs nemcsak varos, hanem tartomany is az osztrak szovetsegi allamban, ahol a tartomanyoknak osszehasonlithatatlanul tobb feladatuk van mint egy magyar varosnak. Peldaul hataskorukben van az alap es kozepfoku oktatas, korhazak, egyeb eu intezmenyek
(pld. a hatalmas becsi kozkorhaz, az AKH, a varose). A 14 milliardos koltsegvetes
www.wien.gv.at/finanzen/budget/pdf/voranschlag-2020.pdf
legnagyobb resze olyan feladatokra megy el, amelyre a Varoshaza Bp-en nem kolt. Pld majdnem 1 Mrd euro megy el tanarok fizetesere, plusz 250 Mio a kiegeszito nyugdijalapjukra. Becs altal fizetett egeszsegugyi intezmenyek berkoltsege tobb mint 2 Mrd euro (nyugdijjal egyutt). A teljes berkoltseg majdnem 5 Mrd Eu, plusz 1,5 Mrd nyugdijkotelezettseg. Tovabba ebben az osszegben olyan kiadasok is benne vannak, amelyek a szovetsegi kormanytol konkret celra (pld. metroepites) jonnek es csak technikailag atfolynak a becsi koltsegvetesen, illetve termeszetes transzferek (pld. a korhazaknak a szovetsegi tb alapokbol valo finanszirozasa). Vagyis ez a 10-12-szeres szorzo nem azt mondja, hogy Becsben ennyivel kozpenzt koltenek mint Bp-en, hanem csak azt hogy Mo. mennyivel kozpontositottabb.
Ami nagyjabol direkt osszehasonlithato, az a becsi ill. bp-i "BKV" (Wiener Linien), hiszen ezek nagysagrendileg ugyanolyan feladatot teljesitenek (a BKV eves utasszama kb 30%-al nagyobb mint a Wiener Linien-e, hasonloan az alkalmazottak szama is kb 20%-al nagyobb). Becs evente mintegy 330 Mio euroval tamogatja a Wiener Linien-t, ami a ceg teljes koltsegvetesenek 40% (a nagy beruhazasi projektek mint a metroepites kulon vannak), a 60%, mintegy 500 Mio euro, jegybevetel (a becsi jegyarak kb a bp-i duplaja -- 2.40 Eu az egyszeri menetjegy --, ami relative olcso az a 365 euros eves berlet, ami a becsiek tobb mint felenek van). A BKV nagyjabol 100 Mrd Ft kozpenzt kap a posztbeli 400 Mrd-bol, ez azonban a teljes kiadasok tobb mint 60%, a BKV jegybevetele cc. 60 Mrd. Osszessegeben persze a Wiener Linien jobban mukodik, szinvonalasabb mint a BKV, de azert 10-12-szeres kulonbseg nincs.
Ami meg nagy kulonbseg a ket varos kozott, hogy a bp-i koltsegvetesben egy oriasi lyuk tatong, mig a becsi nagyjabol kiegyenlitett.
(pld. a hatalmas becsi kozkorhaz, az AKH, a varose). A 14 milliardos koltsegvetes
www.wien.gv.at/finanzen/budget/pdf/voranschlag-2020.pdf
legnagyobb resze olyan feladatokra megy el, amelyre a Varoshaza Bp-en nem kolt. Pld majdnem 1 Mrd euro megy el tanarok fizetesere, plusz 250 Mio a kiegeszito nyugdijalapjukra. Becs altal fizetett egeszsegugyi intezmenyek berkoltsege tobb mint 2 Mrd euro (nyugdijjal egyutt). A teljes berkoltseg majdnem 5 Mrd Eu, plusz 1,5 Mrd nyugdijkotelezettseg. Tovabba ebben az osszegben olyan kiadasok is benne vannak, amelyek a szovetsegi kormanytol konkret celra (pld. metroepites) jonnek es csak technikailag atfolynak a becsi koltsegvetesen, illetve termeszetes transzferek (pld. a korhazaknak a szovetsegi tb alapokbol valo finanszirozasa). Vagyis ez a 10-12-szeres szorzo nem azt mondja, hogy Becsben ennyivel kozpenzt koltenek mint Bp-en, hanem csak azt hogy Mo. mennyivel kozpontositottabb.
Ami nagyjabol direkt osszehasonlithato, az a becsi ill. bp-i "BKV" (Wiener Linien), hiszen ezek nagysagrendileg ugyanolyan feladatot teljesitenek (a BKV eves utasszama kb 30%-al nagyobb mint a Wiener Linien-e, hasonloan az alkalmazottak szama is kb 20%-al nagyobb). Becs evente mintegy 330 Mio euroval tamogatja a Wiener Linien-t, ami a ceg teljes koltsegvetesenek 40% (a nagy beruhazasi projektek mint a metroepites kulon vannak), a 60%, mintegy 500 Mio euro, jegybevetel (a becsi jegyarak kb a bp-i duplaja -- 2.40 Eu az egyszeri menetjegy --, ami relative olcso az a 365 euros eves berlet, ami a becsiek tobb mint felenek van). A BKV nagyjabol 100 Mrd Ft kozpenzt kap a posztbeli 400 Mrd-bol, ez azonban a teljes kiadasok tobb mint 60%, a BKV jegybevetele cc. 60 Mrd. Osszessegeben persze a Wiener Linien jobban mukodik, szinvonalasabb mint a BKV, de azert 10-12-szeres kulonbseg nincs.
Ami meg nagy kulonbseg a ket varos kozott, hogy a bp-i koltsegvetesben egy oriasi lyuk tatong, mig a becsi nagyjabol kiegyenlitett.
Bizonyosemberlegó elmagyarázta, hogy az a baj, hogy Magyarországon csak 250000 cikket termelnek évente, miközben Csehországban 360000-t.
Nem tudom, hogy mikor osztott utoljára Bizonyosemberlegó... Tegyük fel, hogy egy kutató évente két cikket ír. Akkor ahhoz a 250000-hez 125000…..
lemniszkata
2019.09.08 14:40:41
@Flageolet: Bar ez egy masik hosszu diszkusszio lenne, csak arra reagalok, hogy
szerinted a legjobb ha a fiatal kutato rogton kimegy PhD utan posztdoknak.
Bar nyilvan egy csomo mas tenyezo is belejatszik (maganelet, csalad stb.), de szigoruran a tudomanyos karrier szempontjabol nezve az a legjobb ha mar PhD-re is kulfoldre megy, sot szamos tudomanyteruleten meg elobb (alapkepzes utan, mesterszakra). De csak jo helyre erdemes menni. Elsosorban persze azert mert hamarabb bekerul a verkeringesbe, tudomanyos kulturaba (amely pld. mentes a pipetta meg poszter problemaktol). De azert is, mert bizony a kesobbi karrier szempontjabol szamit hogy milyen egyetem milyen hiru iskolajaban kapta a PhD-t. Mindenki tud persze ellenpeldakat, s ha valaki tenyleg zsenialis, akkor Mo-rol is tud ervenyesulni kesobb is, de ha valaki "csak" nagyon jo, akkor a rangos kulfoldi egyetem hatszele szamit. Ez nemcsak rangkorsag, van mogotte komoly tartalom is. A jol ismert egyetem neve egyfajta minosegbiztositas, mig egy magyar egyetemet (akar az ELTE-t is) tipikusan nem ismerik igazan. Persze mindenki tudja, hogy van Bp-en egyetem, talan meg ismernek is nehany embert onnan, de hogy az egesz ottani kepzes s az azt lezaro PhD milyen szinten van, abban mar sokan bizonytalanok. A PhD temavezeto szemelye lehet az athidalo kapocs: szerencsere vannak Mo-n temavezeto, kulfoldon is nagyon elismert tudosok (matematikabol egesz biztosan), ilyenkor az altaluk irt ajanlolevel az igazi minosegbiztositas es nem az ELTE pecsetje a diploman. Az utobbi igazabol senkit nem erdekel, az ELTE nagyon messze van attol a szinttol, hogy megakadjon rajta egy felveteli bizottsag szeme --- ilyen szinten kabe 10-15 europai es 10-15 amerikai egyetem van. Igy hat ha valaki egy magyar egyetemen egy nemzetkozileg kevesbe ismert "nagykutyanal" PhD-zik, akkor egyertelmuen hatranyba kerul a kesobbi allaskeresesnel.
Utolso gondolat: nem hiszem, hogy "megerdemeltem" a mostani felteteleimet (amelyek egyebkent jok, de nem rendkivuliek). Esetemben a dolog kulcsa abban van hogy nagyon jo tortenelemtanarom volt. Megtanitott tortenelmi esemenyekrol praktikusan gondolkozni, es megprobalni azokat hosszabb tavra jol elorejelezni. Tobbek kozt nem beugrani semmifele lozungnak. Tanitasai alapjan azt hiszem eleg jol belottem, hogy hol fog Mo tartani 20-25-30 evvel elore, es azon belul milyen megbecsulese lesz egy kutatonak. Talan nalad a jo tortenelemtanar hianyzott...
szerinted a legjobb ha a fiatal kutato rogton kimegy PhD utan posztdoknak.
Bar nyilvan egy csomo mas tenyezo is belejatszik (maganelet, csalad stb.), de szigoruran a tudomanyos karrier szempontjabol nezve az a legjobb ha mar PhD-re is kulfoldre megy, sot szamos tudomanyteruleten meg elobb (alapkepzes utan, mesterszakra). De csak jo helyre erdemes menni. Elsosorban persze azert mert hamarabb bekerul a verkeringesbe, tudomanyos kulturaba (amely pld. mentes a pipetta meg poszter problemaktol). De azert is, mert bizony a kesobbi karrier szempontjabol szamit hogy milyen egyetem milyen hiru iskolajaban kapta a PhD-t. Mindenki tud persze ellenpeldakat, s ha valaki tenyleg zsenialis, akkor Mo-rol is tud ervenyesulni kesobb is, de ha valaki "csak" nagyon jo, akkor a rangos kulfoldi egyetem hatszele szamit. Ez nemcsak rangkorsag, van mogotte komoly tartalom is. A jol ismert egyetem neve egyfajta minosegbiztositas, mig egy magyar egyetemet (akar az ELTE-t is) tipikusan nem ismerik igazan. Persze mindenki tudja, hogy van Bp-en egyetem, talan meg ismernek is nehany embert onnan, de hogy az egesz ottani kepzes s az azt lezaro PhD milyen szinten van, abban mar sokan bizonytalanok. A PhD temavezeto szemelye lehet az athidalo kapocs: szerencsere vannak Mo-n temavezeto, kulfoldon is nagyon elismert tudosok (matematikabol egesz biztosan), ilyenkor az altaluk irt ajanlolevel az igazi minosegbiztositas es nem az ELTE pecsetje a diploman. Az utobbi igazabol senkit nem erdekel, az ELTE nagyon messze van attol a szinttol, hogy megakadjon rajta egy felveteli bizottsag szeme --- ilyen szinten kabe 10-15 europai es 10-15 amerikai egyetem van. Igy hat ha valaki egy magyar egyetemen egy nemzetkozileg kevesbe ismert "nagykutyanal" PhD-zik, akkor egyertelmuen hatranyba kerul a kesobbi allaskeresesnel.
Utolso gondolat: nem hiszem, hogy "megerdemeltem" a mostani felteteleimet (amelyek egyebkent jok, de nem rendkivuliek). Esetemben a dolog kulcsa abban van hogy nagyon jo tortenelemtanarom volt. Megtanitott tortenelmi esemenyekrol praktikusan gondolkozni, es megprobalni azokat hosszabb tavra jol elorejelezni. Tobbek kozt nem beugrani semmifele lozungnak. Tanitasai alapjan azt hiszem eleg jol belottem, hogy hol fog Mo tartani 20-25-30 evvel elore, es azon belul milyen megbecsulese lesz egy kutatonak. Talan nalad a jo tortenelemtanar hianyzott...
lemniszkata
2019.09.08 17:05:37
@Flageolet: Eloszlatnam azt a tevkepzetet, hogy matematikaban nem hatrany a szegenyseg. Persze joval olcsobbak vagyunk mint a legtobb kiserleti tudomany, de az embert ugyanugy meg kell fizetni, sot. Nekunk tobbek kozott a Morgan Stanley, a Google, a Facebook, az Allianz, a nemet Bundesbank, az osztrak Nationalbank stb. allasajanlataival kell versenyeznunk az okos fiatalokert, s akkor meg a start-up-okat nem is emlitem. Csak fizetesben nem tudok persze ezekkel direktbe versenyezni, de a feladat erdekessegeben, kotetlensegben, anti-corporate culture-ben neha igen, neha nem. Ilyesmikkel azonban egy masfel, esetleg talan max ketszeres szorzot tudok kompenzalni, otszorost mar nem tudnek.
Tovabba egy matematikus mobilabb mint akar egy laborigenyu kutato vagy akar olyan teruleten dolgozo ahol a nyelv fontosabb; igy konnyebben elmehet oda ahol jobbak a feltetelek.
Ugyhogy nem, nem vagyunk olcsok... Egy matematikus beret (sem) ahhoz kell
szabni, hogy mennyibol nem fog meg eppen ehenhalni...
Mint targyaltuk, egy itteni posztdok egyevi teljes berkoltsegebol (mintegy 24 millio Ft) annyi pipettat vehetsz hogy nyugdijig minden nap ujat bonthatsz, s meg poszterek nyomtatasara is boven maradna...
Tovabba egy matematikus mobilabb mint akar egy laborigenyu kutato vagy akar olyan teruleten dolgozo ahol a nyelv fontosabb; igy konnyebben elmehet oda ahol jobbak a feltetelek.
Ugyhogy nem, nem vagyunk olcsok... Egy matematikus beret (sem) ahhoz kell
szabni, hogy mennyibol nem fog meg eppen ehenhalni...
Mint targyaltuk, egy itteni posztdok egyevi teljes berkoltsegebol (mintegy 24 millio Ft) annyi pipettat vehetsz hogy nyugdijig minden nap ujat bonthatsz, s meg poszterek nyomtatasara is boven maradna...
lemniszkata
2019.09.11 08:52:17
@közösperonos átszállás: Hozzatennem, hogy IT hardverre mindenutt sokkal konnyebb penzt szerezni mint allasokra/berkoltsegre. Minden eddigi helyemen volt valami kulon IT beszerzesi keret, amibol csak ketyereket lehetett venni, sokszor akkor is ha nem igazan kellett. Valami miatt a politikusok azt hiszik, hogy az a rendes matematikus, akinek nagy kapacitasu szamitogepekre meg mindenfele draga programcsomagra van szuksege, persze 90%-unknak egy sima laptop boven megfelel. Ugyanakkor az a matematikus, akinek csak kreta, tabla meg nyugalom kell, neadjisten egy kanape, az valami gyanusan logos alak. (Az egyik hadakozasom a nemet egyetemi burokraciaval az volt, hogy egy kanapet ket karosszeknek el tudjak szamolni. Karosszekbol akarmennyit lehetett venni, de kanapet elvileg egyet sem... Azon esetleg meg szunyokalnank...)
Magyarország a nemzetközi rangsorok szerint ma még jelentősen elmarad az innovációs teljesítményben a vezető európai országoktól. Az akadémiai kutatóintézetek elmúlt években beadott szabadalmainak száma elenyésző, miközben évente 17 milliárd forintos támogatást kapnak az államtól. A bővülő…..
lemniszkata
2019.02.20 14:53:51
@labrys: Nem tudtam hogy logikus4 egy troll. Te honnan tudod ilyen biztosan? Csak azert mert nem pont ugyanabban a koordinatarendszerben gondolkodik amiben az itteni hangadok? En ezzel ovatosabban bannek. A progressziv liberalis es/vagy baloldal jelenlegi valsaganak egyik (nem kizarolagos) oka hogy bizonyos axiomarendszeren tuli gondolatmeneteket zsigerbol elutasit. Reszint emiatt is, az elmult evekben szamos nagy pofonba beleszaladt; ezek egy resze differencialtabb hozzaallassal talan megsporolhato lett volna.
Nagyon jo lenne, ha az MTA-bol nem hosi halott lenne. Megmenteni kellene belole annyit amennyit lehet, es nem felaldozni az egeszet valamifele nemes elvek oltaran.
Ehhez okos helyzetertekeles, az ellenfel celrendszerenek megertese kell legeloszor, s nem heveskedes, akarmennyire is jolesik.
Az MTA oriasi kincs es generaciokra visszavetne a magyar tudomanyt ha a bejaratott strukturakat fejetlenul szetvernek. Nagyon keves teruleten tudta Mo. a rendszervaltaskori elonyet a tobbi szoc. orszaggal szemben maig megorizni, a tudomany az egyik, talan az egyetlen: ld. a terseg ERC grantjainak fele Mo-ra jott.
Ez nagyreszt az MTA-nak es intezeteinek koszonheto; meg a nem MTA-s ERC grantekben is benne volt az MTA azzal, hogy letezese egy elhetobb, szinesebb tudomanyos kozeget teremtett az egyetemeken is (s persze ez forditva is igy van).
Nagyon jo lenne, ha az MTA-bol nem hosi halott lenne. Megmenteni kellene belole annyit amennyit lehet, es nem felaldozni az egeszet valamifele nemes elvek oltaran.
Ehhez okos helyzetertekeles, az ellenfel celrendszerenek megertese kell legeloszor, s nem heveskedes, akarmennyire is jolesik.
Az MTA oriasi kincs es generaciokra visszavetne a magyar tudomanyt ha a bejaratott strukturakat fejetlenul szetvernek. Nagyon keves teruleten tudta Mo. a rendszervaltaskori elonyet a tobbi szoc. orszaggal szemben maig megorizni, a tudomany az egyik, talan az egyetlen: ld. a terseg ERC grantjainak fele Mo-ra jott.
Ez nagyreszt az MTA-nak es intezeteinek koszonheto; meg a nem MTA-s ERC grantekben is benne volt az MTA azzal, hogy letezese egy elhetobb, szinesebb tudomanyos kozeget teremtett az egyetemeken is (s persze ez forditva is igy van).
lemniszkata
2019.02.20 21:18:00
@aritus: Lehet, hogy igazad van, az MTA mar hulla, bevegeztetett, barmi erofeszites, posztolas teljesen felesleges, csupan a duh levezetesere valo. S az egyetlen amit tenni lehet, hogy egyenes derekkal meghalni (hosi halott). Szeretnem remelni, hogy nem ennyire egyertelmu a kimenet. Hogy valamilyen formaban a mostani iskolak egy resze meg fog maradni, nagy vesztesegek utan is. Nem mindegy, hogy mekkora resze, s ez szerintem fugg attol is, hogy az elkovetkezo napokban, hetekben hogyan lavirozik az MTA, mennyire jol ismeri fel az ellenfel celjait es tud ellenlepeseket vagy akar ellenajanlatokat tenni. Baromi nehez helyzetben vannak, de talan a felemelt fovel maglyara menesen kivul meg vannak mas opcioik is.
Blogunk rendszeresen foglalkozik a modern matematika egyik legizgalmasabb területével, a százalékszámítással. Korábban már ismertettük Csíkszentmihályi professzor elméletét arról, hogy a kétszázezer az ötvenmillió húsz százaléka. A klasszikus eredmény azonban a nemrég elhunyt Aczél Endrétől…..
lemniszkata
2018.07.09 15:55:45
@Grrr: Bar JT-nek nincs igazan szuksege meg egy matematikus megerositesere, de hatha segit: RP egy vilagos (es hamis) matematikai allitast tett (szazalekosan nagyobb novekedes sem biztositja a felzarkozast ha alacsonyabb bazisrol indul), majd ezt egy tanulsagosan rossz ervelessel "igazolta". Attol, hogy a levezetesen belul vannak igaz reszallitasok, az egesz meg egy meretes baromsag marad, amiert felso tagozattol felfele minden normalis oskolaban elegtelent adnak. Ehhez nem kell Oxfordba menni, a sarki altalanosban helyben is beirjak.
Ezt nem lehet kimagyarazni, akarmennyire is probaljak egyesek azzal, hogy nem is egeszen ezt akarta mondani. A szovegkornyezetbol egyertelmuen kiderul, hogy pontosan ezt akarta mondani es "preciz" ervelessel megtamogatni.
Erre egyet lehet tenni: azt mondani, hogy sorry, tevedtem.
A matematikanak pont az a nagy elonye sok mas tudomannyal szemben, hogy nem lehet benne felrebeszelni (legalabbis nem ezen a szinten).
Ettol meg RP-t lehet szeretni, de ez az okfejtese rossz. Ha ennel melyebb kozgazdasagi kovetkeztetesei mogott is hasonlo matematikai megfontoltsag all, az mar ciki, de ilyen messze talan egyetlen bekezdesbol nem kellene menni.
Ezt nem lehet kimagyarazni, akarmennyire is probaljak egyesek azzal, hogy nem is egeszen ezt akarta mondani. A szovegkornyezetbol egyertelmuen kiderul, hogy pontosan ezt akarta mondani es "preciz" ervelessel megtamogatni.
Erre egyet lehet tenni: azt mondani, hogy sorry, tevedtem.
A matematikanak pont az a nagy elonye sok mas tudomannyal szemben, hogy nem lehet benne felrebeszelni (legalabbis nem ezen a szinten).
Ettol meg RP-t lehet szeretni, de ez az okfejtese rossz. Ha ennel melyebb kozgazdasagi kovetkeztetesei mogott is hasonlo matematikai megfontoltsag all, az mar ciki, de ilyen messze talan egyetlen bekezdesbol nem kellene menni.
lemniszkata
2018.07.09 16:28:08
@Grrr: "Sorry, tevedtem"-et mindig lehet mondani. A legnagyobb koponyak is kovetnek el szarvashibakat, rendszerint figyelmetlensegbol. A problema nem azzal van, ha valaki teved. Hanem egyreszt azzal, ha nem ismeri el. Masreszt pedig azzal, ha ez a hiba egy rendszeren belul kovetkezik be, es a rendszernek nincs mechanizmusa a korrekciora, ellenorzesre. Ha RP ezt egy esti borozgatas kozben vezette elo, azzal meg nem sok kart tett. Ha ez egy magara valamit ado ujsagban jelent meg, akkor az mar felveti mondjuk a szerkeszto felelosseget, de meg ott sem tragedia -- legfeljebb RP jaratja le magat, na bumm. Ha azonban mondjuk az MNB vagy a magyar gazdasagiranyitas strategiai tervezesekor marad benn egy ilyen szarvashiba, es emiatt hamis konkluziokat vonnak le, azon sok mulhat.
Nem vagyok meggyozodve arrol hogy az altalanos matematikai muveletlenseg nem erte el ezeket a szferakat is.
Nem vagyok meggyozodve arrol hogy az altalanos matematikai muveletlenseg nem erte el ezeket a szferakat is.
Örülünk, Vincent?
A Professzorok Batthyány Köre esete az ERC-vel(megjegyzésposzt)
2018.06.27 12:20:14
( MOST ÉRKEZETT (a Nature szerkesztőségi cikke az MTA vegzálásról: Aggasztó változások Magyarországon))
A Professzorok Batthyány Körének elnöke lendületes cikkben támadta hátba a Magyar Tudományos Akadémiát az újfasiszta Magyar Időkben. Náray-Szabó Gábor akadémikus a következőt bírta…..
lemniszkata
2018.06.28 23:33:58
Megerositenem masok hozzaszolasat, miszerint az ERC-ben a fogado intezmenynek semmilyen direkt negativ hatasa nincsen -- matematikaban biztosan igy van, s az gyanum, hogy mas elmeleti tudomanyban is hasonlo a helyzet (ahol komoly muszeres/laboratoriumi hatterre van szukseg, az persze mas ugy). Eveken at voltam ERC panel tag, s ha valamit, akkor inkabb egy csoppnyi joindulatu pozitiv diszkriminaciot erzek a hatranyosabb orszagokbol erkezett palyazatok iranyaba. A panelben (12-13 fo) mindig van legalabb egy, de inkabb ket CEE orszagbeli -- itt a jelenlegi munkahely es nem a szuletesi hely mervado. Amugy volt mar hogy a panelunk tobbsege a volt KGST-bol szarmazott, ha a szuletesi hely szamitana. Szoval empatiabol nincs hiany.
Ugyanakkor a "nyugatiakkal" szemben a periferiakrol (CEE es Del-Europa) erkezo palyazatok gyenge szereplesenek termeszetesen vannak komoly strukturalis okai. Ezek a kovetkezok (talan fontossagi sorrendben)
1) Ezen orszagokbol a tehetseges tudomanyos elit jelentos resze "nyugatra" ment.
Nem mindenki, de sokan. Valoban, minden ambiciozus "nyugati" egyetem megprobalja levadaszni nemcsak az ERC nyerteseket, de a potencialis nyerteseket is. Az utobbi informalisan tortenik, az elobbi neha teljesen nyiltan, pld az LMU Munchenben rogton tenure track allast ad:
www.en.uni-muenchen.de/about_lmu/research/excellence_initiative/institutional_strategy/junior_academics/academic_career/tenure_track/erc/index.html
2) A nemzetkozi beagyazottsag fontos, elsosorban azert mert 6-8 kulso biralot is felker a panel (a masodik lepcsoben); itt igyekeznek a temakor vilagszinten
legjobb embereit megkerdezni. Segit, ha a PI-rol (es nem az intezmenyerol!) mar hallottak. Ez pedig ugy erheto el, ha a tehetseges fiatalok mar PhD koruktol kezdve, az elso eredmenyukkel eljutnak kulfoldi konferenciakra, nyari iskolakra, cserediaknak allnak stb. Ez manapsag, nyilt hatarokkal, olcso repulojegyekkel es szamos celtamogatassal nem lehet nehez. Tovabba persze el kell menni legalabb posztdoknak nehany evre kulfoldre (ez is viszonylag konnyu, rengeteg postdoc allas van, tobbek kozt eppen az ERC-k miatt).
3) A Starting Grant-nel kevesbe, de a CoG es az AdG-nel elvart, hogy a jeloltnek sikeres diakjai es posztdokjai legyenek. Ez sokkal nehezebb egy olyan orszagbol ahol a struktura nem tamogat fiatal csoportvezetoket. Ilyen szempontbol a magyar Lendulet peldamutato.
4) A palyazatot nagyon jol kell megirni, sokkal jobban mint egy Bolyai, OTKA vagy Lendulet palyazatot. Nemcsak tudomanyos tartalmanak, de formajanak, nyelvezetenek, strukturajanak is professzionalisnak kell lennie. Azt kell sugallnia, hogy a palyazo a szukebb temakoreben nemzetkozi szinten tokeletesen "otthon van".
Itt elonyben vannak azok az orszagok, amelyek sajat nemzeti palyazati rendszere is magas szinvonalu (ennek peldaul egyik feltetele, hogy a nemzeti palyazatok altalaban angolul irodjanak, es orszaghataron tuli biralokat is bevonjanak az ertekelesbe -- ez elegge termeszetes a legtobb "nyugati" -- GB, DE, AT, IL, Benelux, skandinav palyazatnal), s igy otthon lehet a tanulopenzt megfizetni.
5) A 4)-es ponthoz tartozo fontos tenyezo, hogy a sajat intezmeny grant office-a mennyire hathatosan tamogat. Az (lenne) a minimum, hogy az osszes formai vacakolast a grant office megbizhatoan atvallalja (nalunk pld. a PI-knak halvany gozuk sincs arrol hogy mi tortenik az ERC weblapjan -- sem a palyazat megirasa idejen, sem a futo palyazatok soran; mindezzel a grant office szakemberei foglalkoznak, ok toltenek fel, ugyelnek a formasagokra stb). De az is hozzatartozik (kellene), hogy a grant office szakembere atolvassa a palyazatot beadas elott; ez reszint nyelvi lektoralast jelent (bizony, minden helyesirasi hiba ront az osszbenyomason), reszint "erthetosegi" lektoralast. Ez utobbi roppant hasznos, tanulsagos: sokszor egy nem szakmabeli de figyelmes olvaso mutat ra, hogy egy mondatnak se fule se farka, hogy ismetles van, hogy elbonyolodott a mondando, hogy nem teljesen vilagos, mit akart a PI mondani. Az en palyazatom elso verzioja bizony hemzsegett a pirostol, s ez a grant office-unk angol szakos scientific writing-ra specializalodott munkatarsanak tollabol jott. Tudni kell, hogy a palyazatok legfontosabb tipikus hibaja az, hogy elalszik rajtuk a biralo. Ezt lehet jellemhibanak tartani, de attol meg "hard fact", ami ellen a PI-nak tudatosan kell harcolnia azzal, hogy valtozatosan, pontosan, takarekosan, frappansan fogalmaz.
6) Egy tamogato szakmai kozegre is szukseg van: nalunk a tapasztaltabb profok atolvassak a fiatalok palyazatait, az interjukra felkeszitjuk a palyazot (probaelodast tartanak, a slide-jaikat megvitatjuk stb.). Meg osztonzo lelki tamogatast is nyujtunk: igen, sokszor nem kapja meg az ember elsore. De aki belevag masodszorra is, annak jobbak az eselyei. De csak ha belevag!
Lathato, hogy a fenti pontok kozul 1) az egyetlen ami ellen a periferia nem tud igazan hatekonyan harcolni. Az osszes tobbin lehetne segiteni.
Ugyanakkor a "nyugatiakkal" szemben a periferiakrol (CEE es Del-Europa) erkezo palyazatok gyenge szereplesenek termeszetesen vannak komoly strukturalis okai. Ezek a kovetkezok (talan fontossagi sorrendben)
1) Ezen orszagokbol a tehetseges tudomanyos elit jelentos resze "nyugatra" ment.
Nem mindenki, de sokan. Valoban, minden ambiciozus "nyugati" egyetem megprobalja levadaszni nemcsak az ERC nyerteseket, de a potencialis nyerteseket is. Az utobbi informalisan tortenik, az elobbi neha teljesen nyiltan, pld az LMU Munchenben rogton tenure track allast ad:
www.en.uni-muenchen.de/about_lmu/research/excellence_initiative/institutional_strategy/junior_academics/academic_career/tenure_track/erc/index.html
2) A nemzetkozi beagyazottsag fontos, elsosorban azert mert 6-8 kulso biralot is felker a panel (a masodik lepcsoben); itt igyekeznek a temakor vilagszinten
legjobb embereit megkerdezni. Segit, ha a PI-rol (es nem az intezmenyerol!) mar hallottak. Ez pedig ugy erheto el, ha a tehetseges fiatalok mar PhD koruktol kezdve, az elso eredmenyukkel eljutnak kulfoldi konferenciakra, nyari iskolakra, cserediaknak allnak stb. Ez manapsag, nyilt hatarokkal, olcso repulojegyekkel es szamos celtamogatassal nem lehet nehez. Tovabba persze el kell menni legalabb posztdoknak nehany evre kulfoldre (ez is viszonylag konnyu, rengeteg postdoc allas van, tobbek kozt eppen az ERC-k miatt).
3) A Starting Grant-nel kevesbe, de a CoG es az AdG-nel elvart, hogy a jeloltnek sikeres diakjai es posztdokjai legyenek. Ez sokkal nehezebb egy olyan orszagbol ahol a struktura nem tamogat fiatal csoportvezetoket. Ilyen szempontbol a magyar Lendulet peldamutato.
4) A palyazatot nagyon jol kell megirni, sokkal jobban mint egy Bolyai, OTKA vagy Lendulet palyazatot. Nemcsak tudomanyos tartalmanak, de formajanak, nyelvezetenek, strukturajanak is professzionalisnak kell lennie. Azt kell sugallnia, hogy a palyazo a szukebb temakoreben nemzetkozi szinten tokeletesen "otthon van".
Itt elonyben vannak azok az orszagok, amelyek sajat nemzeti palyazati rendszere is magas szinvonalu (ennek peldaul egyik feltetele, hogy a nemzeti palyazatok altalaban angolul irodjanak, es orszaghataron tuli biralokat is bevonjanak az ertekelesbe -- ez elegge termeszetes a legtobb "nyugati" -- GB, DE, AT, IL, Benelux, skandinav palyazatnal), s igy otthon lehet a tanulopenzt megfizetni.
5) A 4)-es ponthoz tartozo fontos tenyezo, hogy a sajat intezmeny grant office-a mennyire hathatosan tamogat. Az (lenne) a minimum, hogy az osszes formai vacakolast a grant office megbizhatoan atvallalja (nalunk pld. a PI-knak halvany gozuk sincs arrol hogy mi tortenik az ERC weblapjan -- sem a palyazat megirasa idejen, sem a futo palyazatok soran; mindezzel a grant office szakemberei foglalkoznak, ok toltenek fel, ugyelnek a formasagokra stb). De az is hozzatartozik (kellene), hogy a grant office szakembere atolvassa a palyazatot beadas elott; ez reszint nyelvi lektoralast jelent (bizony, minden helyesirasi hiba ront az osszbenyomason), reszint "erthetosegi" lektoralast. Ez utobbi roppant hasznos, tanulsagos: sokszor egy nem szakmabeli de figyelmes olvaso mutat ra, hogy egy mondatnak se fule se farka, hogy ismetles van, hogy elbonyolodott a mondando, hogy nem teljesen vilagos, mit akart a PI mondani. Az en palyazatom elso verzioja bizony hemzsegett a pirostol, s ez a grant office-unk angol szakos scientific writing-ra specializalodott munkatarsanak tollabol jott. Tudni kell, hogy a palyazatok legfontosabb tipikus hibaja az, hogy elalszik rajtuk a biralo. Ezt lehet jellemhibanak tartani, de attol meg "hard fact", ami ellen a PI-nak tudatosan kell harcolnia azzal, hogy valtozatosan, pontosan, takarekosan, frappansan fogalmaz.
6) Egy tamogato szakmai kozegre is szukseg van: nalunk a tapasztaltabb profok atolvassak a fiatalok palyazatait, az interjukra felkeszitjuk a palyazot (probaelodast tartanak, a slide-jaikat megvitatjuk stb.). Meg osztonzo lelki tamogatast is nyujtunk: igen, sokszor nem kapja meg az ember elsore. De aki belevag masodszorra is, annak jobbak az eselyei. De csak ha belevag!
Lathato, hogy a fenti pontok kozul 1) az egyetlen ami ellen a periferia nem tud igazan hatekonyan harcolni. Az osszes tobbin lehetne segiteni.
lemniszkata
2018.06.29 07:07:55
@harmadikszem: Koszonom a helyzetjelentest a tars.tud. oldalarol, ezek a szamok valoban sokkal kedvezotlenebbek az altalam ismert teruletekhez (foleg matematika, valamennyi fizika es CS) kepest. Az informacioim teljesen naprakeszek.
Nalunk egy posztdok allasra talan 10 ember jelentkezik, kozuluk 3-4 teljesitmenye eleg komoly ahhoz hogy igazan szoba jojjon. Egy tipikus nemet W1-W2-es tenure track allasra kb 50-80 ember jelentkezik, ebbol kabe 20-25 rug labdaba, ami azt jelenti, hogy jobban megnezzuk oket, mert a publikacios listajuk alapjan elso korben mennyisegileg elfogadhatonak latszanak. Ugyanezek a szamok vannak W3-ra is (full prof). Soha nem hasznalunk szuro szoftvereket, ennyi embert egyenkent meg tudunk nezni.
Posztdok allasra 2-4 cikket varunk el (nem feltetlenul publikaltat, de mindenkeppen az arxiv-ra feltoltottet), W1-W2 allasra kabe 8-10 cikktol lehet labdaba rugni. Ezek nem teljesithetetlen szamok, de jelentenek egy nemtrivialis szurot. Amerikaban rosszabbak a szamok (kevesebb posztdok allas van), ott pld egy jo, de nem elit egyetem tenure track allasara valoban tobbszaz jelentkezo van. Ugyanakkor az allaslehetosegek spektruma nagyobb: vannak tudomanyosan gyengebb college-ok, amelyek szinten keresnek megbizhato munkaerot (ez tanitast jelent, es a teaching evaluation-ok nagyon fontosak ezeknel a palyazatoknal).
A tenure es tenure track allaskiirasok altalaban a matematika egy nagyobb agat jelolik meg (pld: algebrai geometria vagy numerikus modszerek), ezek mindegyike mondjuk a teljes matematikai spektrum 8-10%-t fedi le. Egy echte algebrista nem fog egy valszam allasra jelentkezni es viszont. Ugyanakkor ilyen differencialtsag mint a gruz himzesek nalunk egyaltalan nincsenek, a posztdoknal sem. Posztdok allas specifikaltabb, mondjuk a numerikus modszerek 5 fo csapasiranyabol egyet jelol meg.
De itt nagyobb a rugalmassag mindket reszrol: ha valaki kivalo eredmenyt ert el numerikus linearis algebrabol es odamegy egy num parcdiff-es prof-hoz, hogy arra a teruletre szeretne atnyergelni, felvenne-e posztdoknak, akkor a prof jo esellyel legalabbis meg fogja nezni az illetot. Igazan okos, tehetseges posztdokot rettento nehez talalni, ha valaki egy reszteruleten kivalo, akkor hiheto, hogy egy hasonlo matematikai kepessegeket igenylo rokon teruleten is kivalo lesz.
Nalunk egy posztdok allasra talan 10 ember jelentkezik, kozuluk 3-4 teljesitmenye eleg komoly ahhoz hogy igazan szoba jojjon. Egy tipikus nemet W1-W2-es tenure track allasra kb 50-80 ember jelentkezik, ebbol kabe 20-25 rug labdaba, ami azt jelenti, hogy jobban megnezzuk oket, mert a publikacios listajuk alapjan elso korben mennyisegileg elfogadhatonak latszanak. Ugyanezek a szamok vannak W3-ra is (full prof). Soha nem hasznalunk szuro szoftvereket, ennyi embert egyenkent meg tudunk nezni.
Posztdok allasra 2-4 cikket varunk el (nem feltetlenul publikaltat, de mindenkeppen az arxiv-ra feltoltottet), W1-W2 allasra kabe 8-10 cikktol lehet labdaba rugni. Ezek nem teljesithetetlen szamok, de jelentenek egy nemtrivialis szurot. Amerikaban rosszabbak a szamok (kevesebb posztdok allas van), ott pld egy jo, de nem elit egyetem tenure track allasara valoban tobbszaz jelentkezo van. Ugyanakkor az allaslehetosegek spektruma nagyobb: vannak tudomanyosan gyengebb college-ok, amelyek szinten keresnek megbizhato munkaerot (ez tanitast jelent, es a teaching evaluation-ok nagyon fontosak ezeknel a palyazatoknal).
A tenure es tenure track allaskiirasok altalaban a matematika egy nagyobb agat jelolik meg (pld: algebrai geometria vagy numerikus modszerek), ezek mindegyike mondjuk a teljes matematikai spektrum 8-10%-t fedi le. Egy echte algebrista nem fog egy valszam allasra jelentkezni es viszont. Ugyanakkor ilyen differencialtsag mint a gruz himzesek nalunk egyaltalan nincsenek, a posztdoknal sem. Posztdok allas specifikaltabb, mondjuk a numerikus modszerek 5 fo csapasiranyabol egyet jelol meg.
De itt nagyobb a rugalmassag mindket reszrol: ha valaki kivalo eredmenyt ert el numerikus linearis algebrabol es odamegy egy num parcdiff-es prof-hoz, hogy arra a teruletre szeretne atnyergelni, felvenne-e posztdoknak, akkor a prof jo esellyel legalabbis meg fogja nezni az illetot. Igazan okos, tehetseges posztdokot rettento nehez talalni, ha valaki egy reszteruleten kivalo, akkor hiheto, hogy egy hasonlo matematikai kepessegeket igenylo rokon teruleten is kivalo lesz.
lemniszkata
2018.06.29 07:53:55
@fortin2: Koszonom a hozzafuzeseket, persze tudomanyterulettol fugg sokminden. Matematika, ugy tunik, szerencsesebb helyzetben van.
ad2) Nalunk a reszveteli dij nem komoly tetel: a fontosabb konferenciak igazabol a temara koncentralt kisebb workshop-ok (40-60 reszvevovel), ahol sokszor semmi reszveteli dij nincs, sot valamennyi tamogatast is lehet kerni. Konferenciakotetbe, ha egyaltalan van, nem kell fizetni. Vannak persze olyan megakonferenciak nalunk is, amelyek penzesek, de az ilyenek szinvonala altalaban alacsonyabb; eppen azert mert a szervezok azon aggodnak, hogy hogyan tudjak a sokszaz fore kiberelt termeket megtolteni. Tudom, ez nagyon tudomanyterulet-specifikus, CS-ben pld. egyszeruen ott kell lenni a terulet megakonferenciajan. Ugyanakkor, ha mondjuk egy CS posztdok munkajahoz ez elengedhetetlenul szukseges, akkor ezt be kell tervezni a koltsegvetesbe. Tehat a posztdokra szant penz mondjuk 10%-t tartsunk fenn ilyen dologi kiadasra, meg akkor is ha 10%-al kevesebb posztdokunk lesz.
ad3) 150 mar egy nagyon jelentos szam. Tovabba, itt egy iranyra utaltam, amihez nem feltetlenul kell Lendulet: csupan arra, hogy fiatalabbak is kapjanak lehetoseget temavezetni. Ehhez okos, joindulatu tanszekvezetes kell elsosorban.
ad 4-5) Angol nyelvi sot erthetosegi lektoralas koltsege a nyereseghez kepest elenyeszo. Egy 1.5-2 millio Euros ERC palyazat 25 oldal. Egy tapasztalt nyelvi korrektornak mennyi idobe telik? Egy nap? Egyebkent szinten fontos lenne 1-2 ERC koordinator, vagy az MTA vagy a nagy egyetemek szintjen (lehet hogy van ilyen Mo-on is). Egy-ket olyan szakemberrol van szo, aki eveken at koveti az ERC rezduleseit, tobb eves munka tapasztalata van mogotte, atment szamos ERC palyazat a kezen. Az ERC palyazatok menedzselese is egy szakma, meg lehet tanulni.
ad6) Nem tudom mi a Tamop-efop-vekop (meg tudnam nezni, ne kezdjetek el felvilagositani), de el tudom kepzelni hogy tulburokratizalt. Viszont amirol en irtam, az egy tanszek/intezeti kutatocsoport szintjen mindenfele struktura nelkul megvalosithato. Az kell hozza, hogy az intezetigazgato odafigyeljen arra, hogy kinek van esetleg eselye ERC-ra, az illetot "piszkalja" es tamogassa ebben. S az kell hogy a terulet idosebb professzorai pozitivan, segitoleg alljanak hozza. Ehhez semmifele penz nem kell, csak joindulat, es munka/ido. Mint irtam, 25 oldalrol van szo. Ezt egy szakerto prof egy nap alatt kivesezheti. Az atirt valtozat ujabb javitasahoz mar fel nap is eleg. A harmadik verziora egy ora. Harom professzornak ezt a fejenkent masfel napot bele kell tennie. A PI-nak pedig bele kell tennie legalabb egy teljes honapot, de inkabb kettot. Nem kell mindenkinek palyazni, nem kell remenytelen vallalkozasba kergetni palyazokat. De tudomanyteruletenkent kell lennie 3-5 olyan palyazonak akinek erdemes megprobalnia, akit segiteni, osztonozni kell.
Vegul a kivalosag vs. konvergencia: Nagyon fontos a konvergencia, de hasonloan fontos, hogy ne keverjunk ossze dolgokat. Az ERC nem konvergenciaprojekt. Ha osszekeverik, abbol oszver lesz, ami se ez se az. Az ERC vezetese eddig sikerrel ellenallt az ilyen torekveseknek, szerencsere. Ez nem zarja ki, hogy legyen egy tudomanyos konvergenciaprogram is (azt hiszem egyebkent van is), de azt kulon kell menedzselni, ertekelni mert mas a celrendszere.
ad2) Nalunk a reszveteli dij nem komoly tetel: a fontosabb konferenciak igazabol a temara koncentralt kisebb workshop-ok (40-60 reszvevovel), ahol sokszor semmi reszveteli dij nincs, sot valamennyi tamogatast is lehet kerni. Konferenciakotetbe, ha egyaltalan van, nem kell fizetni. Vannak persze olyan megakonferenciak nalunk is, amelyek penzesek, de az ilyenek szinvonala altalaban alacsonyabb; eppen azert mert a szervezok azon aggodnak, hogy hogyan tudjak a sokszaz fore kiberelt termeket megtolteni. Tudom, ez nagyon tudomanyterulet-specifikus, CS-ben pld. egyszeruen ott kell lenni a terulet megakonferenciajan. Ugyanakkor, ha mondjuk egy CS posztdok munkajahoz ez elengedhetetlenul szukseges, akkor ezt be kell tervezni a koltsegvetesbe. Tehat a posztdokra szant penz mondjuk 10%-t tartsunk fenn ilyen dologi kiadasra, meg akkor is ha 10%-al kevesebb posztdokunk lesz.
ad3) 150 mar egy nagyon jelentos szam. Tovabba, itt egy iranyra utaltam, amihez nem feltetlenul kell Lendulet: csupan arra, hogy fiatalabbak is kapjanak lehetoseget temavezetni. Ehhez okos, joindulatu tanszekvezetes kell elsosorban.
ad 4-5) Angol nyelvi sot erthetosegi lektoralas koltsege a nyereseghez kepest elenyeszo. Egy 1.5-2 millio Euros ERC palyazat 25 oldal. Egy tapasztalt nyelvi korrektornak mennyi idobe telik? Egy nap? Egyebkent szinten fontos lenne 1-2 ERC koordinator, vagy az MTA vagy a nagy egyetemek szintjen (lehet hogy van ilyen Mo-on is). Egy-ket olyan szakemberrol van szo, aki eveken at koveti az ERC rezduleseit, tobb eves munka tapasztalata van mogotte, atment szamos ERC palyazat a kezen. Az ERC palyazatok menedzselese is egy szakma, meg lehet tanulni.
ad6) Nem tudom mi a Tamop-efop-vekop (meg tudnam nezni, ne kezdjetek el felvilagositani), de el tudom kepzelni hogy tulburokratizalt. Viszont amirol en irtam, az egy tanszek/intezeti kutatocsoport szintjen mindenfele struktura nelkul megvalosithato. Az kell hozza, hogy az intezetigazgato odafigyeljen arra, hogy kinek van esetleg eselye ERC-ra, az illetot "piszkalja" es tamogassa ebben. S az kell hogy a terulet idosebb professzorai pozitivan, segitoleg alljanak hozza. Ehhez semmifele penz nem kell, csak joindulat, es munka/ido. Mint irtam, 25 oldalrol van szo. Ezt egy szakerto prof egy nap alatt kivesezheti. Az atirt valtozat ujabb javitasahoz mar fel nap is eleg. A harmadik verziora egy ora. Harom professzornak ezt a fejenkent masfel napot bele kell tennie. A PI-nak pedig bele kell tennie legalabb egy teljes honapot, de inkabb kettot. Nem kell mindenkinek palyazni, nem kell remenytelen vallalkozasba kergetni palyazokat. De tudomanyteruletenkent kell lennie 3-5 olyan palyazonak akinek erdemes megprobalnia, akit segiteni, osztonozni kell.
Vegul a kivalosag vs. konvergencia: Nagyon fontos a konvergencia, de hasonloan fontos, hogy ne keverjunk ossze dolgokat. Az ERC nem konvergenciaprojekt. Ha osszekeverik, abbol oszver lesz, ami se ez se az. Az ERC vezetese eddig sikerrel ellenallt az ilyen torekveseknek, szerencsere. Ez nem zarja ki, hogy legyen egy tudomanyos konvergenciaprogram is (azt hiszem egyebkent van is), de azt kulon kell menedzselni, ertekelni mert mas a celrendszere.
Akarjuk-e azt, hogy a magyar felsőoktatás hasonló szerepet töltsön be Magyarországon, mint a brit felsőoktatás Nagy-Britanniában, a svájci felsőoktatás Svájcban, vagy a német felsőoktatás Németországban?
Ha erre a kérdésre valaki nemmel válaszol,…..
lemniszkata
2015.04.30 09:57:15
@fortin2: Mi az hogy EU-s penzektol el vannak zarva a magyar egyetemek? Az eddigi tapasztalataim (nemet, osztrak) es kollegak
(svajci, angol, francia, olasz, dan, spanyol stb.) visszajelzesei alapjan barmely europai egyetem barmely szintu vezetoje kifejezetten osztonzi az europai penzekre valo palyazatokat. Orszagtol es egyetemtol fuggo hogy
mennyire rugalmasan lehet az EU eloirasokat a helyi egyetemi, munkajogi stb. szabalyokkal szinkronizalni. Az is eltero hogy az adott egyetem mennyire hatekonyan tudja a palyazatirot a megirasban tamogatni (peldaul biztosit-e anyanyelvi lektort az angol szoveg csiszolasahoz). De a szandek mindenutt megvan. Nem hiszem el, hogy barmely valamelyest is komoly
magyar tanszekvezeto, dekan stb. ne ugyanigy gondolkodna. Tehat mifele elzartsagot kellene feloldani?
Mas: Oxbridge sem csak ugy formalodott magatol. Mindket helyen meg lehet nezni azok arckepcsarnokat, akik igencsak aktivan vettek ebben reszt. Raadasul nekik minderre evszazadok alltak rendelkezesukre joval kisebb versenyben. Szoval a "formalodik majd magatol"-hoz kepest egy picit tobb strategiai gondolkodas kellene.
Vegul: Nem realis Oxbridge-t celul kituzni Mo szamara, ez vilagos; ezt higgadtabb pillanataikban a nemet tudomanypolitikusok is tudjak No. szamara. Ami viszont realis az a strategiai gondolkodas, es JT azt hiszem errol (is) beszel. Ahogy jonehany evvel ezelott az akkor uj amerikai tanszekvezetom csinalta a palyazataban es kesobb a vegrehajtasaban is.
Pontosan vegiggondolta (oraszamokkal, penzzel, tanar-diak arannyal, kurzuslistaval stb alatamasztva), hogy mire volna szukseg hogy az akkor
az amerikai ranglista N-ik helyen allo tanszekunk a kovetkezo 5 evben 5 hellyel elorelepjen. Felsorolta hogy mely mas amerikai tanszekek szintje az elerendo cel, es ehhez milyen eszkozoket kellene hozzarendelni. Konkretan vegigmenve pld olyan dolgokon, hogy a megelozo 5 evben kik es foleg milyen mas ajanlatot elfogadva utasitottak vissza az allasajanlatainkat. Kimutathato volt, hogy a tanszekunk egy oktatora juto oraterhelese magasabb mint a megcelzando szint tanszekeinek tipikus terhelese. Kiszamolta, hogyan lehet 2+2-rol 2+1-re levinni a tipikus teaching load-ot, ehhez milyen belso atalakitasra es hany plusz allasra van szukseg. Meggyozte a tanszeket, es, ami ennel is fontosabb, a penzoszto dekant is, errol is es sok mas atalakitasrol is. Vegul a rangsorterv meg tul is lett teljesitve. Ehhez persze az (is) kellett, hogy nemhogy egy kancellar, de egy kozepes meretu es befolyasu tanszek vezetoje is sok eves tudomanyos, egyetemi, szervezesi tapasztalattal rendelkezzen, hogy pontosan atlassa a trendeket a tobbi amerikai egyetem tanszekein, hogy szot ertsen diakkal, postdoc-al es nyugdij elott allo professzorral is, stb. stb.
Maskepp sansza sem lett volna, hogy kinevezik. Mert volt meg harom masik nagyon komoly jelolt is, akik szinten jok voltak, szinten sokfele tapasztalatuk volt. S persze nem a menzan...
(svajci, angol, francia, olasz, dan, spanyol stb.) visszajelzesei alapjan barmely europai egyetem barmely szintu vezetoje kifejezetten osztonzi az europai penzekre valo palyazatokat. Orszagtol es egyetemtol fuggo hogy
mennyire rugalmasan lehet az EU eloirasokat a helyi egyetemi, munkajogi stb. szabalyokkal szinkronizalni. Az is eltero hogy az adott egyetem mennyire hatekonyan tudja a palyazatirot a megirasban tamogatni (peldaul biztosit-e anyanyelvi lektort az angol szoveg csiszolasahoz). De a szandek mindenutt megvan. Nem hiszem el, hogy barmely valamelyest is komoly
magyar tanszekvezeto, dekan stb. ne ugyanigy gondolkodna. Tehat mifele elzartsagot kellene feloldani?
Mas: Oxbridge sem csak ugy formalodott magatol. Mindket helyen meg lehet nezni azok arckepcsarnokat, akik igencsak aktivan vettek ebben reszt. Raadasul nekik minderre evszazadok alltak rendelkezesukre joval kisebb versenyben. Szoval a "formalodik majd magatol"-hoz kepest egy picit tobb strategiai gondolkodas kellene.
Vegul: Nem realis Oxbridge-t celul kituzni Mo szamara, ez vilagos; ezt higgadtabb pillanataikban a nemet tudomanypolitikusok is tudjak No. szamara. Ami viszont realis az a strategiai gondolkodas, es JT azt hiszem errol (is) beszel. Ahogy jonehany evvel ezelott az akkor uj amerikai tanszekvezetom csinalta a palyazataban es kesobb a vegrehajtasaban is.
Pontosan vegiggondolta (oraszamokkal, penzzel, tanar-diak arannyal, kurzuslistaval stb alatamasztva), hogy mire volna szukseg hogy az akkor
az amerikai ranglista N-ik helyen allo tanszekunk a kovetkezo 5 evben 5 hellyel elorelepjen. Felsorolta hogy mely mas amerikai tanszekek szintje az elerendo cel, es ehhez milyen eszkozoket kellene hozzarendelni. Konkretan vegigmenve pld olyan dolgokon, hogy a megelozo 5 evben kik es foleg milyen mas ajanlatot elfogadva utasitottak vissza az allasajanlatainkat. Kimutathato volt, hogy a tanszekunk egy oktatora juto oraterhelese magasabb mint a megcelzando szint tanszekeinek tipikus terhelese. Kiszamolta, hogyan lehet 2+2-rol 2+1-re levinni a tipikus teaching load-ot, ehhez milyen belso atalakitasra es hany plusz allasra van szukseg. Meggyozte a tanszeket, es, ami ennel is fontosabb, a penzoszto dekant is, errol is es sok mas atalakitasrol is. Vegul a rangsorterv meg tul is lett teljesitve. Ehhez persze az (is) kellett, hogy nemhogy egy kancellar, de egy kozepes meretu es befolyasu tanszek vezetoje is sok eves tudomanyos, egyetemi, szervezesi tapasztalattal rendelkezzen, hogy pontosan atlassa a trendeket a tobbi amerikai egyetem tanszekein, hogy szot ertsen diakkal, postdoc-al es nyugdij elott allo professzorral is, stb. stb.
Maskepp sansza sem lett volna, hogy kinevezik. Mert volt meg harom masik nagyon komoly jelolt is, akik szinten jok voltak, szinten sokfele tapasztalatuk volt. S persze nem a menzan...
Mindig írok egy posztot, amikor nyilvánosságra hozzák az European Research Council grant nyerteseinek névsorát. Most a Consolidator Grant-eket osztották ki, ez általában negyven körüli kutatókat jelent, témakörtől függően 1- 2.75 millió eurót, öt évre. 372…..
lemniszkata
2015.03.15 11:24:44
@fortin2: Pontositanam a "feneketlen bugyrot". Nem az a fo gond, hogy
esetleg az egyetem elherdalja a penzt, ez en bloc nem valoszinu, bar ez is elofordulhat. Hanem az, hogy ha olyan alapkiadasokat valt ki vele, amelyeket a fenntartonak kellene allnia fuggetlenul a grant-ektol.
Az elmeleti teruleteken az overhead az egyetem altal biztositott szolgaltatasokat (iroda, admin es IT support) kabe 3-4-szeresen
fedezi (a postdoc-om utan durvan havi 1000 eurot kap overhead-kent
az intezmeny, ezert kap a srac kabe 8-10 nm-nyi fel-irodat, plusz a titkarno/admin foglalkozik vele talan 5 orat osszesen evente, veszunk neki
egy halom papirt, kretat es bedughatja a grantbol vett laptopjat a konnektorba; masra nincs szuksege). De semmi gondom azzal, hogy ha az overhead "nyereseget" az egyetem mas, kevesbe "penzes" teruletek tamogatasara, fejlesztesere forditja. Az a gond, hogy ha alaptevekenyseget finansziroznak belole, s nem azert mert
az alaptevekenyseg nem erdemelne meg, hanem mert "raszoknak".
Kepesek ra... Betervezik a bazisba, s ez nem helyes.
Barmi "extra" kiadas rendben van: pld. legyen belole
kutatoprofesszori alap (belso palyazat alapjan arra erdemes professzorok
kapjanak 1-2 szemeszteres kutatoszabadsagot), vegyenek belole olyan nagyobb ketyeret, amire valamelyik jo csoportnak regota faj a foga, de az eves koltsegvetesbe soha nem sikerult betuszkolni, stb.
Valaki irta, hogy az ELTE eves koltsegvetese 24 vagy 30 milliard ft, ennek
az altalad irt 200 millios ERC overhead kevesebb mint 1%-a (valosagban meg ennel is kevesebb, mert az overhead bizonyos valodi pluszkoltsegeket is fedez). Ez szerintem nem latszik meg ha beleontik a bugyorba es jol szetteritik. Akkor lesz hatasa, hogy ha ebbol valami ujat, valami "desszertet" tudnak finanszirozni (ld a fenti otletek), amire korabban nem
volt lehetoseg, de ehhez eloszor is "meg kell menteni" a bugyortol.
Errol szolt a "feneketlen bugyor", es nem arrol hogy a penztermelo
szakok onzoek lennenek. (Pontosan erre igyekszik a nemet Exzellenzinitiative koncentralni: a plusz penz ne folyo dolgokra
es korabbi lyukak tomkodesere menjen, hanem valami olyan szulessen belole, amire eddig nem volt mod. Nem mindenutt sikerult ezt elerni, de a szandek nagyon hatarozottan ez volt.)
Osszessegeben nekem semmi kifogasom a 25-30%-os overhead ellen, kulonosen amig a funding agency ezt siman elfogadja. Morognek azonban
hogy ha az overhead-en es a korabban leirt egyeb modon lecsipheto "morzsakon" tul arra lennek kenyszeritve, hogy a grant lenyegi reszet az egyetem befolyasara masra koltsem el mint amire akarom (ezert akadt meg a szemem a "100%-ot visz" allitason). Mint irtam, szerencsere errol
tapasztalataim szerint nincs szo (sot komoly "soft" es "hard" visszacsorgatas van), de persze nem ismerhetek minden egyetemet. Abban azonban biztos vagyok, hogy rossz es rovidlato politika lenne az ERC (es egyeb grant) nyerteseket fejostehennek tekinteni. Egy szep napon ugyanis dobbanthatnak olyan helyre, ahol maskepp tekintenek rajuk.
esetleg az egyetem elherdalja a penzt, ez en bloc nem valoszinu, bar ez is elofordulhat. Hanem az, hogy ha olyan alapkiadasokat valt ki vele, amelyeket a fenntartonak kellene allnia fuggetlenul a grant-ektol.
Az elmeleti teruleteken az overhead az egyetem altal biztositott szolgaltatasokat (iroda, admin es IT support) kabe 3-4-szeresen
fedezi (a postdoc-om utan durvan havi 1000 eurot kap overhead-kent
az intezmeny, ezert kap a srac kabe 8-10 nm-nyi fel-irodat, plusz a titkarno/admin foglalkozik vele talan 5 orat osszesen evente, veszunk neki
egy halom papirt, kretat es bedughatja a grantbol vett laptopjat a konnektorba; masra nincs szuksege). De semmi gondom azzal, hogy ha az overhead "nyereseget" az egyetem mas, kevesbe "penzes" teruletek tamogatasara, fejlesztesere forditja. Az a gond, hogy ha alaptevekenyseget finansziroznak belole, s nem azert mert
az alaptevekenyseg nem erdemelne meg, hanem mert "raszoknak".
Kepesek ra... Betervezik a bazisba, s ez nem helyes.
Barmi "extra" kiadas rendben van: pld. legyen belole
kutatoprofesszori alap (belso palyazat alapjan arra erdemes professzorok
kapjanak 1-2 szemeszteres kutatoszabadsagot), vegyenek belole olyan nagyobb ketyeret, amire valamelyik jo csoportnak regota faj a foga, de az eves koltsegvetesbe soha nem sikerult betuszkolni, stb.
Valaki irta, hogy az ELTE eves koltsegvetese 24 vagy 30 milliard ft, ennek
az altalad irt 200 millios ERC overhead kevesebb mint 1%-a (valosagban meg ennel is kevesebb, mert az overhead bizonyos valodi pluszkoltsegeket is fedez). Ez szerintem nem latszik meg ha beleontik a bugyorba es jol szetteritik. Akkor lesz hatasa, hogy ha ebbol valami ujat, valami "desszertet" tudnak finanszirozni (ld a fenti otletek), amire korabban nem
volt lehetoseg, de ehhez eloszor is "meg kell menteni" a bugyortol.
Errol szolt a "feneketlen bugyor", es nem arrol hogy a penztermelo
szakok onzoek lennenek. (Pontosan erre igyekszik a nemet Exzellenzinitiative koncentralni: a plusz penz ne folyo dolgokra
es korabbi lyukak tomkodesere menjen, hanem valami olyan szulessen belole, amire eddig nem volt mod. Nem mindenutt sikerult ezt elerni, de a szandek nagyon hatarozottan ez volt.)
Osszessegeben nekem semmi kifogasom a 25-30%-os overhead ellen, kulonosen amig a funding agency ezt siman elfogadja. Morognek azonban
hogy ha az overhead-en es a korabban leirt egyeb modon lecsipheto "morzsakon" tul arra lennek kenyszeritve, hogy a grant lenyegi reszet az egyetem befolyasara masra koltsem el mint amire akarom (ezert akadt meg a szemem a "100%-ot visz" allitason). Mint irtam, szerencsere errol
tapasztalataim szerint nincs szo (sot komoly "soft" es "hard" visszacsorgatas van), de persze nem ismerhetek minden egyetemet. Abban azonban biztos vagyok, hogy rossz es rovidlato politika lenne az ERC (es egyeb grant) nyerteseket fejostehennek tekinteni. Egy szep napon ugyanis dobbanthatnak olyan helyre, ahol maskepp tekintenek rajuk.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz