Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Marie Mordent

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A féltékenység örök téma. Egy új tapasztalat átértékelheti a korábbi nézeteinket vagy összezavarhat vagy meggyógyíthat. Ha mi éppen nem vagyunk féltékenyek akkor is tudunk olyanról, aki nagyon vagy éppen fordítva. Aki sosem élte meg az vagy hazudik vagy... vagy valahogy…..
Marie Mordent 2015.01.29 17:36:39
Úgy gondolom, hogy egy klasszikus nő vagy pasi számára a féltékenység nagyon érthető, átérezhető. Vannak kevésbé klasszikus figurák, akik esetleg nem olyan mélységesen, vagy nem úgy élik meg a dolgaikat, és ők talán sosem voltak féltékenyek. Ez is olyan, hogy ugye nem vagyunk egyformák. Én asszem középen állok. Nagyon ismerem az érzést, de nem vagyok rabja. Magamról úgy érzem, ez kapcsolat függő. Vagyis, ha nem érzem biztosnak a pasast, akkor féltékeny vagyok, ha biztosnak érzem - de ugye ki-mi a biztos ? :-D - akkor kevésbé. Illetve akkor is pontosan tudom, hogy félek, a csalódástól, veszteségtől.
A mostani kapcsolatomat biztosnak hiszem, amolyan jól együttműködőnek. Ráadásul nagyjából érzem a partneremet, azt, hogy mik, hogyan mozgatják. De sosem lehetek biztos. És bizony, ha rápillantok a telefonjára, és egy olyan nevet olvasok rajta - üzenet érkezett felirat alatt - amit nem látok szívesen, vagy ismeretlen nő üzen, akkor összerándul a gyomrom. Nem féltékenység ez, hanem félelem. Tudom, hogy értékes vagyok, de mit ér mindez, ha a másik, a számomra oly fontos másik ezt még sem értékeli? Közben meg azt is tudom, hogy hiába hadakozom, ha a másik valahogy nem lát elég értékesnek, és mondjuk megcsal, akkor 2 eset lehetséges. Számára nem én vagyok a megfelelő ember, tehát jobb, ha mielőbb véget vetünk a kapcsolatnak, az én érdekemben. Másik eset, ha notórius megcsaló, akkor gond van vele, alapvető önbizalomhiány, vagy önértékelés, de ennek átgondolása végül is nem az én feladatom. Mindenki magán segít. Azt tudom, hogy én magam akkor lépek félre, ha nem köt ezer szál a partnerhez. Tehát magamból indulok ki, mint ahogyan talán mindenki...
Szóval, a féltékenység ördöge bár egy mély emóció, én megpróbálom reálisan nézni, és ez még a legnehezebb időkben is segítséget tud nyújtani. Fáj, fáj, ha mégis úgy van a dolog....de legalább a kis okos agyam (:-)) jó logikusan elcsámcsog rajta. Az már fél gyógyulás.