Adatok
koalakotro
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az első részben megismertük a keveréses kódokat, a mono-alfabetikus kódokat, valamint a homofonikus rejtjelezés alapjait. Épp ott tartottunk, hogy Etien Bazaires 1893-ban feltöri a homofonikus kódok királyát, a Grand Schiffet, amivel újabb hatalmas szöget ver be az egyábécés…..
koalakotro
2015.01.27 20:33:41
@Papírzsepi: Igaz, hogy létezik kvantumtitkosítás, ilyen eszközt akár már ma is megvehetsz, azonban ez egy fizikai jelenségeken alapuló hardveres megoldás. Mivel a bitfolyam fizikai átvitelét manipulálja, ezért nem lehet a módszert algoritmizálni és kizárólag az optikai átvitelre alkalmazható, szóval rézkábelen (Ethernet), vagy rádión (Wi-Fi) nem használható. Emellett, meg az összes kommunikációs csomópont között direkt vonalat kellene létrehozni, ami meg szembemegy az internet alapötletével (csomagkapcsolás). Illetve, még úgy ráadásként az eljárás csak és kizárólag a kommunikáció titkosítására használható, fájlok kodolására például egyáltalán nem.
Előnye viszont, hogy a módszer nem csak jelenleg feltörhetetlen, hanem valóban az, hacsak ki nem derül, hogy máshogy működik a fizika. Ilyen rendszereket egyszerűen máshogy kell megtámadni, a kikerült NSA dokumentumok alapján nem kell félteni a fiúkat-lányokat, elég találékonyak ilyen téren, megoldják.
A kvantumszámítógépekkel az a baj, hogy jelenleg nincsenek (publikusan elérhető) algoritmusok, amelyek biztonságosak maradnak az eljövetelükkel is. Ha tényleg tudnak ilyet építeni és használni kódtörésre, akkor az nagyon megrázná a világot. Például a bankrendszer eléggé épít ezekre a technológiákra. De jelenleg ez még inkább a konteók témakörébe tartozik, szerencsére.
Előnye viszont, hogy a módszer nem csak jelenleg feltörhetetlen, hanem valóban az, hacsak ki nem derül, hogy máshogy működik a fizika. Ilyen rendszereket egyszerűen máshogy kell megtámadni, a kikerült NSA dokumentumok alapján nem kell félteni a fiúkat-lányokat, elég találékonyak ilyen téren, megoldják.
A kvantumszámítógépekkel az a baj, hogy jelenleg nincsenek (publikusan elérhető) algoritmusok, amelyek biztonságosak maradnak az eljövetelükkel is. Ha tényleg tudnak ilyet építeni és használni kódtörésre, akkor az nagyon megrázná a világot. Például a bankrendszer eléggé épít ezekre a technológiákra. De jelenleg ez még inkább a konteók témakörébe tartozik, szerencsére.
koalakotro
2015.01.27 15:33:48
@Hadrian77: Ezt a technikát hívják time-based one-time passwordnek (TOTP).
A dolog lényege, hogy van egy titkos kulcs, ami megvan a szerveren meg a telefonodon is, és ehhez mindig hozzáadják az aktuális idő fél percre kerekítve. Ezután az egészből készítenek egy úgynevezett hash-t, amit nem tárgyalt a bejegyzés, de röviden annyi a dolog lényege, ebből csak nagy munka árán lehet vissza állítani az eredeti adatot (titkos kulcs + idő). Lényegében a hash az, amit te begépelsz.
Sajnos nekem kevésbé jó írói képességeim vannak, mint a poszt írójának, de remélem, azért érthető. :)
A dolog lényege, hogy van egy titkos kulcs, ami megvan a szerveren meg a telefonodon is, és ehhez mindig hozzáadják az aktuális idő fél percre kerekítve. Ezután az egészből készítenek egy úgynevezett hash-t, amit nem tárgyalt a bejegyzés, de röviden annyi a dolog lényege, ebből csak nagy munka árán lehet vissza állítani az eredeti adatot (titkos kulcs + idő). Lényegében a hash az, amit te begépelsz.
Sajnos nekem kevésbé jó írói képességeim vannak, mint a poszt írójának, de remélem, azért érthető. :)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Van egy úthálózatunk, ahol eljuthatunk 10 városba. Itt mondjuk két város közötti útvonalat megtaláljuk 100 másodperc alatt.
Ha egy újabb várost bekapcsolunk az úthálózatba, akkor viszont 121 másodpercre nő a számítási idő. (10^2 = 100, 11^2 = 121)
Ha ez egy NP-teljes probléma lenne, akkor egyetlen város hozzáadásával megduplázodna a számítási igény, vagyis 11 városra már 20 másodpercet kellene számolni.