Regisztráció Blogot indítok
Adatok
jogász

0 bejegyzést írt és 44 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Világgazdaság cikke szerint az APEH alkalmazotti jogviszonnyá kívánja átminősíttetni az ügyvédi irodák és a más irodához tartozó ügyvédek közötti megbízási szerződéseket is.  A hírek szerint már több irodánál is vizsgálódott a hivatal, és néhány…..
 A Zugügyvéd az imént kapta postaládájába az alábbi kis színes történetet. Még szerencse, hogy egy bejegyző végzéssel nehéz visszaélni. Sziasztok! Nyáron egy vidéki bíróságon érdeklődtem egy alapítvány bejegyző végzése után. Kedélyesen diskuráltam az…..
A Népszabadság cikke szerint igencsak megcsuklóztattak egy magyar turistát Horvátországban a rendőrök. Nem szerepelt a horvát idegenrendészeti nyilvántartásban, ezért több mint húszezer forintnyi kunára büntették, pedig ő akart feljelentést tenni, mert az autójukat hazafelé…..
Az Index és a  Népszabadság cikke szerint öbb tartományi bírósági ítélet után a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság is kimondta: törvénytelenül hurcolták meg a SoKo-kommandók azokat a magyar vállalkozókat és alkalmazottaikat, akik rendelkeztek Magyarországon…..
jogász 2006.12.06 18:35:47
Ebben a "nálunk európaibbnak tűnő" országban komoloy hagyományai vannak a Sonderkommano-k működésének. Gondolom, többen sajnálják, hogy a lengyel partizánok 1945-ben agyonverték Dr. Oskar Dirlewangert, a SoKo-k elismert szaktekintélyét.

A hatósági intézkedések végrehajtásának módjában viszont visszaköszönnek a dirlewangeri hagyományok.

Ebből a példából is kitűnik, hogy az EU-nak kizárólag mint felvevőpiac kellettünk, hogy a termékei vámmentesen kerülhessenek az új "tagállamok" piacára. Az EU "négy alajoga" (az áruk, a személyek, a tőke és a munkaerő szabad mozgása)közül a munkavállalók számára legfontosabbat símán megtagadja az a Németország, amelynek újraegyesítéséért egyetlen állam és egyetlen nép sem tett annyit, mint mi.

Sajnálatos, hogy a német közvélemény csak a sonderkommanók akcióiról, és az ezt követő letartóztatásokról értesült. A legkevesebb az lenne, ha a SoKo akciókat elrendelő ügyészségek a nyilvánosság előtt kérnének bocsánatot ezért a szemétségért. Természetesen, nem fognak.

Érdekes azt is megvizsgálni, hogy igen kiváló kormányunk mitt tett a magyar állampolgárok és magyar vállalkozások jogainak védelmében? Nagyjából semmit. Pedig már Kulcsár Attila is megmondta: "Szólni kellene a Gyurcsányinak".

A hangulatot oldandó, egy Osztrák vicc: Egy sporttárs horgászik az Inn német oldalán. Odamegy hozzá a német halőr, és kéri a horgászengedélyét. A sporttárs átadja.
- De hiszen ez csak Ausztriában érvényes!
- Semmi baj, én csak osztrák halakat fogok ki.
- Honnan tudja, hogy melyik hal osztrák?
- Egyszerű. Amelyiknek nagy a pofája, azt visszadobom.
Az alábbi, kisé sután megírt levelet a Zugügyvéd azért teszi közzé, mert sokan nincsenek tisztában, hogy a blogolás jogilag igenis veszélyes lehet. Óvatlanul vagy szándékosan számos jogszabályt érinthet egy bejegyzés, a személyhez fűződő jogok megsértésétől a…..
 A 2006. évi LXXXVII. törvény egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szól. A jogszabályt az Országgyűlés állítólag egyhangúlag megszavazta, a szondafújás alóli mentességről a képviselők nem mondtak le. A Zugügyvéd még nem…..
Mit tehet a jelentkező, ha egy nem egyértelműen megfogalmazott feltétel miatt nem veszik fel egy felsőoktatási intézménybe? Pereskedhet, panaszkodhat, talán igazat is adnak neki valamilyen fórumon. A Zugügyvéd szerint mindez hiába, a küzdelem nem sok gyakorlati haszonnal kecsegtet.…..
A Zugügyvéd talált egy kifejezetten erre az oldalra való írást a Népszabadságban. A cikk szerint jelenleg is sok száz per folyik az igazságszolgáltatás szereplőinek vélelmezett törvénysértései miatt - közöttük már milliárdos ügy is van -, nyerni kevesen tudnak. Gyakran…..
jogász 2006.11.30 10:41:41
"Az igazságszolgáltatás szereplőinek vélelmezett törvénysértései?!"
Ez így helyes, amíg az igazságszolgáltatásnak egy másik szereplője jogerősen meg nem állapítja szereplőtársának törvénysértését.

Számos olyan "bíró" praktizál még jelenleg is, aki az államhatalom elleni merényletként éli meg az állam, valamely állami szerv, vagy éppen egy bíróság ellen indított pert.

Maga a jogalkotó is akként alkot normát, hogy lehetőleg ne kelljen az államnak fizetnie. Ha mégis kellene, akkor jön valamelyik bíróság a rozson át, és kimondja a szentenciát: "Önmagában a téves jogértelmezés - felróhatóság hiányában - nem alapozza meg a kártérítési felelősséget. Úgyszintén nem alapozza meg a felróhatóságot a bizonyítékok mérlegelése során elkövetett tévedés" (Legfelsőbb Bíróság Pf.III.21.102/1987/3. jogeset).

A bíró feladata a bizonyítékok egybevetése és mérlegelése alapján a tényállás megállapítása, és az arra a tényállásra irányadó norma alkalmazása. Ha erre egy bíró nem képes (van néhány ilyen), akkor menjen el ..... akárminek.

Kárkötelem X Y és az állam között csak akkor keletkezik, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható (Ptk. 349. §). Vegyünk egy példát! X Y-nal szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja áll fenn (ehhez nem kell sok). Az illetőt annak rendje-módja szerint előzetes letartóztatásba helyezi a bíróság. X Y ez ellen fellebbezéssel él, de a megyei bíróság az I. fokon eljárt bíróság végzését hatályában fenntartja. Az idő telik, múlik, Eljön a tárgyalás. X Y-t a bíróság bűnösnek mondja ki, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli. A delikvens fellebbez. A II. fokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a delikvenst felmenti.

X Y-nak kárTALANÍTÁS a Be. 580. §-a alapján egyértelműen jár (bár ennek összege inkább sértés, mint kártalanítás), kárTÉRÍTÉS viszont csak az eljáró bíró felróható magatartása esetén ítélHETŐ meg.

Amint a fent idézett jogesetből kitűnik, nem "felróható" az, ha a bíró csak messziről ugatja a jogot, mint a kutya a holdat.

Legjobb, ha az ilyen per mielőbb kikerül a magyar joghatóság alól, és Straßburgban köt ki. Ott kissé másképpen működik a jog...
A Zugügyvédet is régen foglalkoztatja a az alábbi probléma, amelyet egy kolléga vetett fel. Vajon mennyire torzítják az igazságszolgáltatást a pontatlan jegyzőkönyvek? Tisztelt Zugügyvéd, Jogi képviselőként már többször találkoztam olyan helyzettel, hogy a…..
jogász 2006.11.21 08:13:04
Pénzes Zoli Bácsi megtette a számára antipatikus ügyvéddel, hogy minden mondatrész után megállította, és szó szerint jegyzőkönyvbe diktálta az elhangzottakat. A beszéd végeztével visszajátszotta a felvételt, majd így szólt: "Ez az alperes (felperes) álláspontja?! Ne haragudjék ügyvéd úr, ennek se füle se farka".

Komolyra fordítva a szót: a kriminalisztika szabályai tiltják olyan kérdések feltételét, amelyek sugalmazók, állítást tartalmaznak, vagy "beugratók". Viszont köztudott, hogy a vizsgálók előszeretettel élnek ilyen trükkökkel. Tehetik, mert a kérdés a legritkább esetben kerül a jegyzőkönyvbe. Ha a kihallgatáson a védő jelen van, kérheti a jegyzőkönyv kiegészítését, ha erre a nyomozóhatóság eljáró tagja nem hajlandó, panasszal lehet élni.

Bírói szakban megváltozik a helyzet: az ügyvédet többnyire elfogult bűnpártolónak tartják, akinek a szájából kizárólag hazugság és akadékoskodás hangozhat el. A tárgyalási jegyzőkönyvekbe kerül a legtöbb "kérdésre elmondom, hogy..." kezdetű mondat.

Előfordult, hogy a jegyzőkönyv-másolat beszerzését követően egy védő megkereste a sértettet, mert pont az ellenkezőjére emlékezett annak, ami a jegyzőkönyvbe volt foglalva. A sértett felháborodott, és önként elment a II fokú tárgyalásra, ahol teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva nyilatkozta a tanácsvezető bírónak e körülményt.

Nem lett következménye, hiszen "a bírósági jegyzőkönyv közokirat, amellyel szemben a bíróság nem tartotta szükségesnek bizonyítást felvenni."
A Zugügyvédhez érkezett egy érdekes hítradás, akit érdekel, jelentkezzen: Megkezdődik a Zsidó Ügyvédek és Bírók Nemzetközi Szövetségének háromnapos budapesti konferenciája a Holokauszt Emlékközpontban (IX., Páva u. 39.). Résztvevők: Tom Lantos szenátor, az Egyesült…..
Igaz, hogy valójában ez egy Index cikk, de a Zugügyvéd is figyelemmel kísérte a történteket, és sokszor feltette magának a kérdést, a kolléga valóban ilyen lúzer, vagy tényleg elnyomott szabadságharcos? Vagy talán egyszerre mindkettő? Mindenesetre furcsa…..
A Zugügyvéd megint felfedezett egy idétlen jogszabályt, a 74/2006. (X. 31.) GKM rendeletet, amely az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért szedhető csatlakozási díjról szól. A rendelet értelmező rendelkezése számos meghökkentő meghatározást tartalmaz, mint…..
A Zugügyvéd egy névvel vállalt bírósági esetet kapott a postaládájába. Az ügy érdekessége, hogy a beküldő kolléga az összes kapcsolódó iratot is feltöltötte egy honlapra, így bárki leellenőrizheti a történet valóságtartalmát. Tisztelt Zugügyvéd,Egy igen érdekes és…..
A választás rendje elleni bűncselekmény fogalmilag is kizárt, a hűtlen kezelés nem áll meg, a visszaélés közérdekű adattal gyanúja viszont elvileg, számos körülmény beigazolódása esetén felmerülhet - az Index Tóth Mihály büntetőjogász professzort, a pécsi egyetem…..
A Zugügyvéd egy kiváló írást talált az Élet és Irodalomban Fleck Zoltán tollából. Mint ahogy a korábbi híradásokban már olvashattuk, a neves jogszociológust a Magyar Jogászegylet éves találkozóján indexre tették,  ugyanis a szervezők megrettentek, hogyha előadóként…..
Egy érdekes jogelméleti fejtegetés érkezett a Zugügyvédhez. Egy amerikai jogszociológus szerint  bíró döntését a tartós személyiségjegyek igenis befolyásolják. A Zugügyvéd kíváncsi, ki állítja  ennek az ellenkezőjét. Tisztelt Zugügyvéd, Le szeretném…..
jogász 2006.11.06 19:48:49
Az "ítéletgépet" felejtsétek el. A történelemben először - jellemzően - egy matematikusnak, bizonyos Leibnitznek jutott eszébe eme nagyszerű gondolat, amely mára (technikailag) megvalósítható: egy gépbe be kell táplálni valamennyi lehetséges tényállást, és valamennyi lehetséges ítéletet. Ha ezzel megvagyunk, elegendő a vádlott által megvalósított tényállás bevitele, és máris kijön az ítélet.

Ezzel egy nagy baj van: a tényállás megállapítása a legnehezebb dolog a bíróságon. Hogy miért? Mert az ügyésznek rendelkezésére áll a teljes nyomozóhatóság, valamint a gyakorlatilag korlátlan irat (és nyilvántartás) hozzáférés, a védelemnek pedig a nagy semmi. Egy kirendelt védőtől például illúzió elvárni, hogy egy ügyiratból teljes másolattal rendelkezzék. Az oldalak számát meg kell szorozni 100 Ft-tal, és máris megkapjuk a kirendelt védőnek a szorosan az ügyhöz kapcsolódó készkiadásait. Lehet, hogy nehezen hihető: a kirendelt védő díjazása nem éri el egy közepes méretű akta másolásának költségét.

A magyar bíróságokon ráadásul kimondatlanul (de néha direkt kimondva) a bűnösség vélelme érvényesül, és nem az ártatlanságé. Egy büntetőügyben a vádirat ismertetését követően, a tanácsvezető bíró megkérdezte a vádlottat, hogy megértette-e a vádat, és bűnösnek érzi-e magát? A vádlott így felelt: a vádat megértettem, és kijelentem, hogy a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el. Erre bírókám: "Nade X úr! Másfél év előzetes után?! Hát miért nem engem vádol az ügyész úr?!

Az alapkérdésre visszatérve: Jerom Franknak - aki egyébként szintén bíró volt - tökéletesen igaza van. A jogrendszer működőképességébe, a jogállamiságba vetett hitünk puszta illúzió.