Adatok
csibapeter
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Utolsó előtti fordulójához érkezett a közmédia komolyzenés tehetségkutatója, mindhárom korosztályból kiválasztotta a zsűri a továbbjutót, így mostantól a közönségen a sor: jövő hét péntekig smsben és az applikációban lehet szavazni arra, ki nyerje a 12 milliós…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ami nem tetszik, az a zsűri szakmai hozzáállása. Értem, hogy a műsort nézhetővé kell tenni laikusok számára is, de az értékelések lehetnének szakmaibbak is. Lehetne egy picit magyarázni az előadásokat. Nem okoskodni, nem unalmasan, csak egy picit.
Most pedig a lényegre térek: harmonikásként elképesztőnek tartom a szakmai tudatlanságot ezzel a hangszerrel kapcsolatban. Itt jegyezném meg a cikkírónak, hogy ha már komolyzenéről cikket ír, akkor legalább a hangszer nevének utánanézhetne. Demeniv Mihály harmonikájának köze nincs a tangóharmonikához. Az egy billentyűs koncertharmonika, még konkrétabban egy bayan konverteres billentyűs koncertharmonika. A brácsára sem írjuk, hogy "olyan nagyobbacska hegedű", meg a hárfára sem, hogy "pengetős zongora". A tangóharmonika létezik, a világ többi részén bandoneon néven fut, akit érdekel, nézzen utána, a különbség óriási.
A harmonika fiatal hangszer, sorozatgyártása 1892-ben kezdődött Olaszországban, a mai kialakítású harmonikákat az 1930-as években kezdték gyártani az oroszok, az 1950-es években az olaszok. A harmonika azóta óriásit fejlődött, és fejlődik ma is, mert borzalmasan bonyolult hangszer, és a gyártástechnológia fejlődése a hangszer azonnali fejlődését is jelenti. Viszont Oroszországban a 30-as évek óta napjainkig az első számú klasszikus hangszer, a 70-es évek óta világszerte elismert klasszikus koncerthangszer, saját - igen széles - irodalommal, rengeteg átirattal. Ma is Oroszország és Olaszország a harmonikagyártás két nagyhatalma. Magyarországon a német harmonikamárkák ismertek, de az általános vélekedéssel ellentétben ezek többségében gyenge minőségű, minőségtelen hangú hangszerek. Talán hangosak, de ugye a flex is az, mégsem szól jól rajta egyetlen Bach fúga sem.
Hogy ezekkel egy blog.hu-s cikkíró nincs tisztában, az tulajdonképpen nem gond, most majd tisztában lesz, ha szeretne. De hogy ebből a zsűri egy büdös betűt nem tud, az probléma. Szintén probléma, hogy a hangmérnök stábnak fogalma nincs, hogyan kellene egy harmonikát hangosítani, és egy hangosított harmonikának hogyan kellene szólni, különös tekintettel itt basszus oldalra. Anno Szabó Ádám hangszerét sem tudták normálisan hangosítani, és most ezt sem. Arra már csak legyintünk, hogy a Zubitsky darabnál a vonósok hangolhattak volna a harmonikához.
Demeniv Mihállyal kapcsolatban annyit, hogy ma ő a legtehetségesebb harmonikás növendék az országban. Pár év múlva egyébként lesz egy hasonlóan tehetséges növendék, de nem lövöm le a poént.
Még egy kritika. Ezt a minőségű zenét nem lehet ebben a formában objektív skálán osztályozni. Ha viszont szubjektív az osztályzás, akkor mennyire szakmai a dolog? Tudom, a műsor felépítése megköveteli a győztest, meg helyezéseket, de ez az a színvonal, ahol nem tartom korrektnek ebben a formában, hogy győztest hirdetnek, főleg úgy nem, hogy a résztvevők más hangszereken játszanak. Ugyanis nem összevethető. Például egy Chopin mazurka vagy impromptu varázsát harmonikán nem, vagy nem igazán lehet visszaadni, csak zongorán. De zongorán meg ha belezöldül, akkor sem tud egy Zubitsky, Zolotaryov vagy Vlasov vagy más originális harmonikadarabot egyáltalán lejátszani sem. Hogy vethető össze a kettő? Csak kvázi laikus szintű szubjektivitással. Ez el is tünteti a szakmaiságot. Én ugyan messze nem harmonikázok akadémiai szinten, de három másodperc alatt mutatok harmonikán olyan technikát, hogy semmilyen más hangszeren nem játsszák utánam. Ahogyan megteheti ezt egy zongorista, hegedűs, klarinétos, sőt, bármilyen hangszer játékosa. Félreértés ne essék, részemről ez nem rinyálás, csak arra utalok, hogy attól, hogy X nyerte a verseny x hangszerrel és Y a második y hangszerrel, még nem biztos, hogy X x hangszeren jobban játszik, mint Y y hangszeren.
Az amiatt kesergőknek, akik 3 perces számokat akarnak... először is ezek nem számok, hanem darabok. Másodszor: ez nem rádióbarát popzene, hanem klasszikus zene, ahol a mondanivaló nem feltétlenül fér bele 3 percbe, van olyan, hogy 30-ba sem. A darabválasztásnál pedig fontosabb az, hogy az adott darab mennyire passzol az előadó egyéniségéhez, mennyire tud azonosulni vele, mennyire tudja megélni a darabot, minthogy belefér-e 3 percbe. Elég szomorú dolog, hogy az átlagember zenei értelmezőkészsége 3 percre van kalibrálva, ennél hosszabb művet nem tud egészében értelmezni. Aki számára megerőltető egy 6-7 perces darab meghallgatása, az ne hallgassa, annak való az X-Faktor és a Csillag Születik, ott vernyákolnak vagy playback-elnek 3 percet, utána fél óra ováció. Nincs vele semmi baj, csak ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
Összefoglalva: a kezdeményezés jó. Mit jó, zseniális. De akkor a kivitelezés is legyen profi, egy ilyen jó ötlet megérdemli, hogy valóban komolyan csinálják.