Regisztráció Blogot indítok
Adatok
halvor

1 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A múlt hét elején "A támogatás ára" címmel közöltünk egy vitaindítót arról, hogy mit tartunk a választók és az Orbán rezsimet leváltani készülő pártok közötti megegyezés új minimumának. A vitában eddig megszólalt többek között Csigó Péter, Rácz András, Vágó…..
A szakértői kormány elképzelése nem szolgálja a demokratizálódást. Inkább a magyar demokrácia súlyos deficitjét mutatja. Orbán Viktor meggyengülése miatt, s az életképes ellenzék hiányában az utóbbi hetekben felerősödött a szakértői kormány iránti vágy; tulajdonképpen…..
halvor 2012.01.15 00:25:10
Valóban antidemokratikus lehet a szakértői kormány olyan értelemben, hogy a politikai döntéshozónak kinevezett emberek nem mozdulnak ki az irodájukból és a döntéseiket, valamilyen absztrakt gondolatok szerint hozzák meg, nem figyelembe véve a különböző érdekeket (Matolcsy-Orbán makro politikája?). Azonban olyan eset is elképzelhető, amikor mégiscsak az. Mikor is?
Ami egy rendkívül hasonló dolog a szakértőkhöz pl. ha a közösségi döntések feletti kontroll egy nagyon szűk érdekcsoport kezében van, ezért a döntéseket szintén nem kell a demokratikus versenyben elérhető előnyök szerint értékelni. Sajnos a magyar politika többnyire így működik.
“De a demokrácia az a világ, amelyben ezen érdekek, értékek szabad és nyilvános összeütközését, egymással való harcát intézményesítik, s minden résztvevő számára lehetőséget teremtenek a maga értékei, elképzelése, érdekei érvényesítésére.” Tehát ez nincs. Pl. ha már közösségi döntések, akkor vannak olyan nagyobb létszámú csoportok, amelyek nem képesek megszervezni a saját érdekeik érvényesítését. Ha már van piaci kudarc, akkor ezt nevezhetnénk politikai kudarcnak. Ezeknek a képviseletét egy demokratikus társadalomban jellemzően vagy kiszervezik egy erős független (tehát nem demokratikus) intézménynek, vagy megfelelő ellensúlyokat teremtenek (ami sokszor pont nem kisebbség érdekeit védené, hanem a többségét a részérdekek uralmával szemben) vagy olyan innovatív a politikai rendszer, hogy a pártok a társadalom nagyobb részeinek a beintegrálására mégiscsak törekszenek. Ma Magyarországon nincsenek független intézmények, talán a jegybank (ami elvileg a jövő generáció érdekeit képviseli az infláció alacsonyan tartásával), nincsenek ellensúlyok (ami a kisebbség és többség érdekeit egyaránt védi, pl. a jobb minőségű törvények kikényszerítésével) és a politikai rendszerben emelték a belépési korlátokat és nem alakították át a pártfinanszírozást, ami továbbra is arra ösztönöz, hogy a pártok az oligarchikus nagyfinanszírozóktól szerezzék be a jövedelmeket (erős részérdekek).
Szerintem ma a szavazók többségének az érdeke nem jelenik meg a politikai döntéshozatalban (kizárólag a marketing és néhány elképesztően voluntarista elosztási kérdés esetében) és nem azért mert a szavazók nem akarják és nem csinálják, hanem azért mert nem engedik nekik és Esztergom ennek mindössze egy nagyon szélsőséges példája. Ilyenkor egy demokratikus országban szerintem teljesen természetes módon jelenik meg olyan igény, ami valami mást akar, legyen az antiestablishment, szakértő vagy a jóisten. Ha esetleg ez egy olyan társadalmi hangulattá fokozódik, hogy egy normal választásokon ténylegesen nyer valami szakértőnek nevezett kormány, ahol eseteg tényleg szakértők ülnek, akkor egy ilyen szakértői kormányt nem demokratikusnak nevezni nem demokratikus.
Krisztus előtt 89-ben Aulus Sempronius Asellio praetor egy régi törvény újjáélesztésével próbált lazítani az egész Rómát fojtogató uzsorahitelek szorításán. Nem élt sokáig, sem a törvénye, sem ő maga. Az egyik néptribunus ugyanis, Lucius Cassius a Fórumon adott hangot az…..
halvor 2011.09.12 15:36:44
Vicces poszt

- Természetesen THM magasságáról lehet vitatkozni: pl. országkockázati felár magas, hitelesek kockázata magas, de vajon ez-e az összes kockázat ma Mo.-n, amivel egy banknak érdemes kalkulálni.
Túl nagyra nőtt a bankrendszer: évtizedek óta kritika, de vajon mihez képest nagy? Sztem például nem nőtt nagyra. Józsi szerint nagyra nőtt, de ő elismeri, hogy a bankrendszerrel, mint olyannal van baja (Thürmer rajongó). Lajos szerint is túl nagy, mert olyan ügyletekkel is foglalkozik, aminek nincs közvetlen reálgazdasági megfelelője a felhasználási oldalon (egyébként mindig van, csak hosszú a láncolat). De azt ő is elismeri, hogy nem tette volna a pénzét pont oda, ha nem olyan kondíciót ajánlanak, amilyet, amelynek történetesen pont egy csalafinta kis származtatott termék volt a másik oldalán.
A hazai bankszféra külföldi kézben van: Persze ez olykor jól jöhet, ha például válságban egy tisztességes hazai banknak tönkre kéne mennie, vagy egy fellendülő gazdaságban több tőkére van szükség, mint amennyi a padlásokon van.
Nem hiteleznek a bankok: Akkor vegyük szépen sorba a kormány eddigi intézkedéseit, világgazdasági helyzet, magánszerződések, stb. és tegyük fel a kérdést önmagunknak: Ha én bank lennék, akkor mennyit hiteleznék most azonnal?
Ja és szerencsétlen építőipar: Megoldásként javasolnám, hogy szopassunk le néhány bankot, az most trendi.
Természetesen a legfőbb probléma az egyeztetések hiánya.
A célom, hogy vitát kezdeményezzek a minket valóban érintő ügyekről. Szívesen várom bárki válaszát a közgazdász hasábjain, vagy a corvinull.blog.hu-n. Sokszor elhangzik, hogy a Közgáz Campuson tanuló kb. 8000 hallgató évente csak pár száz tankönyvet vesz meg. Tehát elvileg…..
Corvinusos integráció egy hallgató szemével   A rendszerváltás után hirdették meg azt a politikai célt, hogy Magyarországon a diplomások arányát jelentősen növelni kell. Ez önmagában nem is rossz koncepció. Aztán, a felsőoktatási intézmények is „magukévá…..
                     Ez lenne az, a 18. K karos kari hírlevél egy részlete. Ami a hírből számomra is érthetetlen módon kiamaradt:helyezésünk 2007-ben 36, 2008-ben 43. 2009-ben 44. egy…..
Konzervatórium A minimálbérről 2008.06.17 07:05:00
Az állam sokféle módon beavatkozhat a gazdaságba, ezen módok között akadnak védhetőbbek és kevésbé védhetőek. Egy biztos: kevés beavatkozás ártott annyit egyrészt a gazdaságnak, másrészt a társadalom általalános erkölcsi karakterének, mint a minimálbér intézménye.…..
halvor 2008.06.18 01:23:09
Ha jól tudom ez az egyetlen rendes tanulmány, amely felmérte a 2001-es minimálbér emelés hatásait Magyarországon.
mek.oszk.hu/01800/01874/
Egyébként én örülök a posztnak. Ritkán lehet minimálbér alázós írásokat találni, pedig teljesen jogos.
Mindig vicces, amikor vizsgaidőszakban a számonkérések helyszínén ballagva, izgalomtól túltöltődött, bizonyos szempontból felkészült egyetemi diáktársakat lát az ember. Az izgalom oka természetesen nem az, hogy vajon még az utolsó 5 percben sikerül-e átnézni azt a maradék…..