István Győri 2018.08.15 10:09:48

@Emmett Brown: épp it van a lényeg, hogy bejön mindenféle idegen szokás, haloween, valentinozás stb. húsvéti sokás a tojásfestés és a locsolkodás, a húsváti tiojáskeresés eredetileg nálunk nem volt, csak a németeknél (Ostereiersuchen, nálunk a kindertojással együtt terjedt el, benne van a szülők lustasága is, könnyebb megvenni egíy akciós kindertojást, letenni valahol a kerítés tövében, hadd keresse a gyerek, sokkal szebb, ha a család együtt készül a húsvétra, a lányok tojást festenek, nem kész matricákat ragasztgatnak rá, a fiúk is megdolgoznak a tojásért, akkor kapnak belőle, ha szép verset tanulnak, persze itt is sok minden visszaüt,Kádár idejében atzal szorították ki a húsvéti tartalmű verseket, hogy új verseket tanítottak pl- volt egész extra is- megy a traktor, szánt az eke, elvtársnő, locsolni szabad-e, aztűn jöttek a vicces klasszikusok- kerek erdőn jártam stb. pár éve a lányunkhoz egyik osztálytársa ezzel jött- tojást vagy pénzt, különben lövök. szerintem hallott valami az amerikai haloweenről és összekeverte

István Győri 2018.07.24 13:57:04

a lrtin azért sem szembeállítanivaló a számítógéppel, mert a számítőgépeket építők első generációja még tanult latint az iskolában és tudta is használni, a szakifejezések többsége máig latin eredetű maga a computer szó is a latinból jön, a legtöbb kifejezés angolközvetítéssel, sokszor angolos végződéssel, de a latinból jön

István Győri 2017.11.16 08:01:05

@: a görögöknél lénxeges volt. hogy a táj nagyon termékeny. sok minden magától termett, a klasszikus kor előtt tényleg voltak gyümölcsfaerdők, ahol csak le kellett szedni a termést, pl olajfa, füge stb, nem kellett a talajt művelni, a juhtartás adott tejet, volt sok zöldség, mivel télen nincs fagy egész évben vannak szedhető züldségek, salátának való gyógynövénxek, az utazást megoldották a vízen, mivel télen nincs fagy, ezért alig kellett fűtés, vannak olyan kutatások, ami szeint íeurópa középső és északi részén a téli hideg és a nedves klíma okozta betegség, járvánxok miatt a lakosság negyede kihalt kb 20 - 30 évente, így nehéz stabik trsadalmakat, államot szervezni, mindez a mediterrán vidéken másképp van a transzhumációnak köszönhetően az emberek tovább éltek, a nagyszülők át tudták adni tapasztalataikat. s görögöknél a klasszikus korban 35 év volt a politikai nagykorúság korhatára, a germánok közt meg ez volt az átlagéletkor, ez sok mindenben igaz a rómaiakra is, hiszen átvették a hódítás után a teljes görög kulturát és a klíma is hasonló, sokat foglalkoztam a görögség történetével, hs van konkrét kérdés, szívesen válaszolok

István Győri 2017.08.22 17:07:50

@Dr. Trejo: nem ide válasz, hanem a cikkírónak, gondolom, csalk elütés miatt lett a kerthelyiségből, kerthelység. láttam még furcsábbat is egy tokaji bolt kirakatában ez volt kiírva,- a helység bélrelhető, mikor megkérdeztem a boltban, hogy hozzáadják -e a polgármestewrt meg a Tiszát is, ha kibérelem a várost, nem értette a viccet, de ettől még érdekes a kisírás, ha mind igaz, érdemes kipróbálni

István Győri 2017.06.11 12:16:18

a sün nagyon sereti a gyümölcsöt is, van fa a kertben, magától is odaszokik a hullott szilvára, ha jövőre is szeretne valaki sünt. legjobb sünodút készíteni, legjobb egy min 30 x 40 cm- es deszkaláda, egyik végén 15 x 15 cm- es bejárattal, ezt tegyük le ollyan helyen, ahol kutya nem fér hozzá, hs nincs elkerített rész, rakjunk a bejárata elé pár tüskésgsallyat a kutya ellen, vagy verjünk ée félkörben pár karót 30 centire, egymástól 15 cm-re a faládát kétszer be kell kenni lenolajjal, hogy tartósabb legyen, a sarka alá kell egy- egy lapos kő, hogy alulról ne nedvesedjen fel, a ládát takarjuk le falombbal, szalmával a fagy ellen, ha lehet tegyűk épület eresze alá, vagy takarjuk le az eső ellen, megfelel egy maradék hullámpala is amit féloldalt ráteszünk, a téli sünodőr okt közepig kell elhelyezni, mert a fagyok elől már bevackolnak télre, tehetünk a ládába száraz füvet, falombot, tavaszig ne mozgassuk a sünládát, ha jövőre kissünök születnek, várjuk meg, hogy a kicsik előjönnek, készítsünk nekik nyári búvóhelyet, eresz alatt össerakott száraz falevél és rőzsecsomót, a ládát nyáron kitisztítjuk, lenolajjal lekenjük, így több évig is lakhat bebnne a süncsalád, egy sünpár 5- 6 évig is él ugyanott, ha jól érzi magát, a sün az egyetlen biológiai védelem a kertben sok gtondot okozó meztelencsigák ellen, a zajt, kiabálást nem szereti, nyáron alkonyatkor lehet megfigyelni, lefotózni a ketben , jó süntartást kívánok minden kertbarátnak!

István Győri 2017.03.20 20:34:20

Ázsia ez kérem, azt köldeném oda, aki nekik adta a bajnokság rendezését, szerinten az életben nem járt arra, rábukott valami fotoshopos prezentációra, csak abba nem lehet beszéllni a busz helyett, ami a kárőátokon túl van az már igazi Ázsia

István Győri 2017.03.08 20:45:27

@Scutellum: ha leszedik a hóvrágot, a hagyma nem sérül, de a virág nem hoz magot természetes környezetben, kertben is, ha évekig nem háborgatják, az öreg hagymár egy idő után kipusztulnak, ez így van a tulipánnal is, a hóvirág nagyon jól kél magról, de a kis magonc saz első két évben csak levelet hoz, harmadik évben virágzik először, a természetes hüvirágmezőben pl alcsúton egyszerre vabbnak virágzó, tövek és még nem virágzó, csak levelet hozó fiatalok, épp ezek adják a zöld hátteret a fehér virágokhoz, ha leszedik ezt szokták más zölddel, pol orostyán levéllelpótolni, am hamvaszöld, mint a még nem virágzó hóvirágtő levele, ha egy területen a virágok többségét leszedik, egy évre megszakad ez a folyamatos megújulás, hasonló a tulipán is egyébként, de az bővebben hoz fiahagymákat, egyébként én megengedném a hóvirág árusítását, de csak kertészretben termelt cserepesvirágként, aki megveszi, kiültetné a kertjébe, vagy a házaelé a fűbe, az egész ország tele lenne hóvirággal, így végül is a teljes tiltás oda vezet, hogy néhány vldett rezervátumban lesz hóvirág, pl a pesti állatkert a margitszigret meg az alcsúti arborétum, azon től meg csak fénykép meg emlék, régen nem volt védve, mégis jutott belőle a piacra is meg a kertekben is szaporodott, a 70- es években Debrecen mellett egy tanyán volt több ezer tő, az egész teröületet fóliával lefedték január végén és febr 20- tól már szüretelték, árusították a hvirágot, ma lecsukjnák a gazdát, ez se biztos, hogy jobb, állítólag sokan szedték ki gyükerestől is az erdőkbenm azért kellett ilyen szigorúság, mindennel így van, néhány önző és kapozsi ember miatt mindenki rosszul jár, ugyanígy van a buszvezetőkkel is, a nagybátyám kamionos volt a 60- as évektól, Szíriától norvégiáig vitték a hűtőkamionban az almát, mindig két sofőr ment, az egyik vezetett, a másik aludt a hátsó ülésen, 3- 4 óránként cseréltek, nem volt soha gond, ma néhány vállalkozó kapzsidága miatt tól van szabályozva a dolog, a vezrető fülkében tiulos aludni, a csewresofőr is biztonsági övvel ülhet csak ott, úgy meg aludni nem tud, van helyette egy csomó szigorő szabály, pihenőidő. alvásszünet stb, amit persze csak dacból se tartanak be, aztán majd lehet bemzeti konzultálni, hogy hogy kell éjszaka buszozni, majd mari néni megbépszavazza a tuttit, a kérdések persze olyan sztájbarágók, hogy már előre tzdom, m jön ki eredménynek, ettők még nem lesz több hóvirág meg kevesebb baleset sajnos

István Győri 2014.10.26 14:45:22

a bármilyen kiscsirkének (házityúk, dísztyúkok, fácán, gyöngytyúk, kikelés után első nap sok fehérjére van szüksége, ezért legjobb ennivaló apróra tördelt főtt tojás és tehéntúró, mindkrttő keverhető egy kis fonom darával, vagy vegyük boltban étkezésui darát, vagy éhány szem kukoricát, törjük apóra vagy mozsárban vagy valamilyrn onyhai daráló vagy aprítógéppel, tehetük hozzá pár csrpp tejet vagy vizret, akkor pépesebb és a kiscsibék könnyebben le tudják nyelni, tegyünk a tálka tetejére néhány szem kukoricát egészvben az kotlósnak, hohgy ne sa kiscsibék ételét rgye meg tögtön, vigyázat, ez a pép, főleg melegben órák alatt megsavanyíodik és ghasmenést,okoz,így a csirkék pudztilását is okozhatja, cseréljük naponta többször, két nap után a kiscsirkék már csipegetik a száraz darát is, ha van közrlben ivóvíz, egyhetes koerukban megeszik a búzát, aztán ha van füves udvar, legjobb az anyjukkal kiengedni őket, csak kutya, macska ne legyen a közelben, az anyjuk segít nekik enivalót találni, kaparni, megeszik a kis bogarakat, hangyákst, ha van aspájzban meg kukacosodott liszt vagy dara, amit úgyis kidobnák, öntsük ki a földre, a kotlós odahívkja őket és megeszik a s kukacokat is, egész nap kinn lehetnek z anyjukkal, vigyáz rájuk, csak egy kis tető krll a közelben, hogy ha igen meleg van, vagy eső jönne, oda az anyjuk br tudja vinni őket, a túkok, főleg a japántyúkok hamar megtanulnak repülni, két-három hetes korban már az anyjukkal felrepülnek z éjszakai létrára, nekünk volt olyan japántyúkunk, ami teljesen szabadon élt az udvaron, az anyjuk a kotláselőtt is az udvaron álló fán aludt, a csirkék négyhetes korukbsn már gfel tudtak szállni az alsóbb ágakra, aztán onnan tovább 4 méter magasra, ha látjuk hogy ilyen fhelyre gallaznak fel ékjszakára, a fa törzse mellől vegyünk el minden odatámasztott farönköt, létrát, amin a ragadozó is fel tud menni, ha a fa törzse már szabadon áll, tekerjük körbe egy nagyobb darab aluminium lemezzel, ha a két sarkába szöggel lyukat ütünk, akkor a lemezt köpenyszerűen tekerjük rá a törzsre és a lyuknál dróttal szorosan trögzítsük a fatörzshöz, nem jó a műanyag fólia vagy a linóleum és apvc-psdló-darab, rz esetleg megvéd macska ellen, de a menyét felmegy rajta, a menyét ellen csak a fa köré szorosan tögzített aluiniumlmez ad védelmet, a csirkék felnőtt korugig élhrzmrk így szabadon az anyjukkal, mertanulnak indent, ami nekik kell, főleg a japántyúkok nagyon jól gondoskodnak a csirkékről egészen féléves- egyéves korukig, ha több kotklós van az udvaron, arra kell igyázni, hogy a két fédzekwlj ne keveredhessen, met öddzeverekedbnejk a kotlósok és agyongázolják a kiscsibéket, kár lenne értük, még egy fontos dolog, ha azudvaron nincs rövidre vágva a gyep, kb 10-napos korukig csakakkor engedjük ki a kotlóst a magasabb fúűbe, amikor a reggeli harmat vagy az éjszakai eső már felszáradt, mert a kotlós lába nem érzékeny a harmatos fűre, de a kiscsirkék hasa vizes lesz és ha nem tudják mrgdzárítani hamar felfáznak. a legbiztosabb a ragadozók miatt, ha alkonyatkor mindig bezárjuk védett őlba,ketrecbe a kotlóst a csirkékkek egxyütt, így a csirkék is hamar megtanuljálk, jogy éjszakára be kell ülniük és aztéán kb 10 hetes korulktól márazanyjuknélkül is beülnek éjszakára, ahogy alkonyodik, csak be kell zárni azajztót rájuk