Adatok
Zsolt Pőcze
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Akinek van egy kis józan paraszti esze, erre azt válaszolja: semmi különös. Ha tovább feszegetik a kérdést, esetleg hozzáteszi: az illetőnek emelkedik a vércukorszintje, ideiglenesen csökken az éhségérzete, de ha rendszert csinál a mézes víz ivásából, esetleg elhízhat.
De…..
Zsolt Pőcze
2014.10.16 17:27:43
Egyetértek a cikkel, kivéve egy részelet: "Szerencsére sem a víz, sem a méz nem olyan reakcióképes, hogy elegyítésük során új vegyületek képződjenek." Még régen az Élet és Tudomány-ban olvastam egy cikket arról, hogy bizonyos kutatások szerint a mézből hidrogén-peroxid képződik, ha vízzel higítjuk és felmelegítjük. Nem tudom, hogy az alábbi cikk mennyire megbízható, de e szerint a képződő hidrogén-peroxid mennyisége 30-40% méz esetén a legnagyobb. www.principelle-deutschland.de/pdf/Dilution.pdf
Zsolt Pőcze
2014.12.05 11:16:07
@fordulo_bogyo:
Ne pánikolj! Kérlek, maradjunk tényszerűek, attól, hogy felhívtam a figyelmet egy apró tévedésre, nem leszek alternatív párti. Én úgy látom, hogy olyan dolgokat gondoltál bele a kommentembe, amelyek nincsennek ott. A cikk választása tényleg nem volt szerencsés, de amúgy korrekten, számszerűen leírtak mindent, ahoz képest hogy alternatívak.
Beszéljünk a tényekről. Alaposan utánajártam. A mézben glükóz-oxidáz enzim található, amely képes a glükózt H2O2-vé és más anyagokká bontani. (en.wikipedia.org/wiki/Glucose_oxidase) Ezt a reakciót textil fehérítésére is használják, széles körben ismert tudományos tény. (Erről is tudok cikket küldeni, csak hosszú a link, nem teszem ide.
Szóval nem csak "cukros vízről" van szó. A méz enzim összetevőket is tartalmaz, és számtalan kémiai reakció PH-érték függő. Azzal, hogy vízzel keversz avlamit a HP-értéke megváltozik, új kémiai egyensúly áll be, ami új vegyületek keletkezésével jár. Ez tény. Az enzimek kis aktív gépek, elenyésző koncentrációban is komoly katalizáló hatást váltanak ki.
Nem állítom, hogy komoly antibakteriális hatása lenne méznek, de valamennyi lehet, ha csak minimális is. Nem csak a fenti cikk szerint képződik H2O2, és nem csak alternatívok jutottak erre a következtetésre. (Pl. egy fogorvosi cikk, ők is hallottak erről a dologról és kíváncsiságból letesztelték: aem.asm.org/content/78/2/536.full.pdf+html) Sorolhatnék még sokat.
Belsőleg nem alkalmazhatsz 3%-os hidrogén-peroxid oldatot, szerintem, mert veszélyes, viszont 0.002% H2O2-nek már lehet fertőtlenítő hatása, pl. az uszodavízben a minimum előírt mennyiség 0,005%, ha H2O2-t használnak klór helyett. Tehát nem alaptalan a dolog.
Ne pánikolj! Kérlek, maradjunk tényszerűek, attól, hogy felhívtam a figyelmet egy apró tévedésre, nem leszek alternatív párti. Én úgy látom, hogy olyan dolgokat gondoltál bele a kommentembe, amelyek nincsennek ott. A cikk választása tényleg nem volt szerencsés, de amúgy korrekten, számszerűen leírtak mindent, ahoz képest hogy alternatívak.
Beszéljünk a tényekről. Alaposan utánajártam. A mézben glükóz-oxidáz enzim található, amely képes a glükózt H2O2-vé és más anyagokká bontani. (en.wikipedia.org/wiki/Glucose_oxidase) Ezt a reakciót textil fehérítésére is használják, széles körben ismert tudományos tény. (Erről is tudok cikket küldeni, csak hosszú a link, nem teszem ide.
Szóval nem csak "cukros vízről" van szó. A méz enzim összetevőket is tartalmaz, és számtalan kémiai reakció PH-érték függő. Azzal, hogy vízzel keversz avlamit a HP-értéke megváltozik, új kémiai egyensúly áll be, ami új vegyületek keletkezésével jár. Ez tény. Az enzimek kis aktív gépek, elenyésző koncentrációban is komoly katalizáló hatást váltanak ki.
Nem állítom, hogy komoly antibakteriális hatása lenne méznek, de valamennyi lehet, ha csak minimális is. Nem csak a fenti cikk szerint képződik H2O2, és nem csak alternatívok jutottak erre a következtetésre. (Pl. egy fogorvosi cikk, ők is hallottak erről a dologról és kíváncsiságból letesztelték: aem.asm.org/content/78/2/536.full.pdf+html) Sorolhatnék még sokat.
Belsőleg nem alkalmazhatsz 3%-os hidrogén-peroxid oldatot, szerintem, mert veszélyes, viszont 0.002% H2O2-nek már lehet fertőtlenítő hatása, pl. az uszodavízben a minimum előírt mennyiség 0,005%, ha H2O2-t használnak klór helyett. Tehát nem alaptalan a dolog.
Zsolt Pőcze
2014.12.05 11:53:27
@fordulo_bogyo:
Ponntosítanom kell, elnéztem valamit, 0.01%-os H2O2 koncentráció (amely a számításod szerint lehet a mézoldatban), pont a kétszerese az uszodavízben hatásos minimális koncentrációnak, az már egyértelműen hatásos.
De akkor is, attól, hogy valaki leönt egy pohár 0.01%-os H2O2 oldatot, attól nem fog a légúti fertőzésből vagy más betegségből meggyógyulni, a rövid expoziciós idő miatt és az miatt is, hogy a szervezet pillanatok alatt hatástalanítja a H2O2-t. A fogszuvasodás ellen sem véd meg, lásd a fenti fogorvosi publikációban a végén írt összefoglalást, amelyben, ha jól értettem, leírják, hogy ellentmondásos eredményekre jutottak a még fogszuvasodás gátló hatásával foglalkozó kutatások.
Ponntosítanom kell, elnéztem valamit, 0.01%-os H2O2 koncentráció (amely a számításod szerint lehet a mézoldatban), pont a kétszerese az uszodavízben hatásos minimális koncentrációnak, az már egyértelműen hatásos.
De akkor is, attól, hogy valaki leönt egy pohár 0.01%-os H2O2 oldatot, attól nem fog a légúti fertőzésből vagy más betegségből meggyógyulni, a rövid expoziciós idő miatt és az miatt is, hogy a szervezet pillanatok alatt hatástalanítja a H2O2-t. A fogszuvasodás ellen sem véd meg, lásd a fenti fogorvosi publikációban a végén írt összefoglalást, amelyben, ha jól értettem, leírják, hogy ellentmondásos eredményekre jutottak a még fogszuvasodás gátló hatásával foglalkozó kutatások.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz