Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Genom66

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2014.10.06. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Szőlőművelés Pincemunkák 2017.01.21 22:47:35
Igazi, gyönyörű téli nap volt a mai: nulla fok körüli hőmérséklettel, ragyogó napsütéssel, hóval, száraz utakkal - kívánni sem lehet jobbat - az ilyen időt a jóisten kellemes matatásra teremtette a borospince körül. Annál is inkább, mert megfogadtam, hogy idén jobban odafigyelek a borászkodásra.…..
Genom66 2017.01.24 08:25:02
Én a kénessav szintet borteszt helyett kálium-hidrogén-jodát mérőoldattal titrálom keményítő indikátor mellett. Az átcsapási pont meglehetősen határozott, markáns. Csak arra kell odafigyelni, hogy a titrálás előtt hazzáadott kálium-jodid ne legyen túl kevés (de nagyon sok se), mert akkor lesz az általad is a képeken mutatott nem túl éles átcsapás. Gondolom a boreszt is ezen az elven működik, csak némileg egyszerüsítve.
Én büretta helyett osztott pipettát használok, persze ezzel titrálni kicsit kényelmetlen, de bőven megszokható.
A közelmultig a laborokban is ez volt a hivatalos mérési módszer.
Büretta, ha használtat ki tudsz fogni, néhány ezerből megúszható (enyémet a jófogáson tavaly 5000 ft-ért adtam el), mérőoldat laborból pár száz ft-ért kapható pár deci, ez évekre elég.
Ami a lényeg, kis begyakorlással abszolút pontosan lehet vele mérni.
Szőlőművelés Talajművelés technológiája - Alapok 2016.01.10 17:04:12
Mielőtt rátérünk a talajművelés gépeire, célszerűnek tűnik végiggondolni, hogy milyen műveletet miért csinálunk a földdel. A talajművelés célja, hogy a szőlő gyökérzetének kedvező körülményeket teremtsünk. Mivel a szőlő gyökérzetének 80-90%-a a talaj felső 60 centiméterében helyezkedik el,…..
Genom66 2016.01.13 16:05:30
Alapvetően jónak tartom ezt az írást, de héhány dolgot nem értek, ill. nem értek vele egyet.
"Természetesen a tápanyag-igényt pótolni lehet lombtrágyákkal, azonban ezek sem teljeskörűen tartalmaznak minden szükséges elemet." - Szerintem kevés az olyan élettanilag fontos mikroelem, amit így ne lehetne pótolni. Elég sok féle készítmény van. A levélen keresztüli felszívódás amúgy meg biztosabb, mint gyökéren keresztül. A talajban azért sok minden le tud kötődni.
"Az egyetlen járható út a szőlő termőterületét olyan növényekkel bevetni, amelyek nitrogéngyűjtő képességük vagy bomlástermékeik révén pótolni képesek a szőlő termése által a területről elvitt tápanyagmennyiséget." - A N-t értem, de a többi mikro- és makro tápanyagnál az oda vetett növény hogyan "csinál" belőle többet? Csak ugyan abból a talajból tudja ő is kivenni, mint a szőlő. Az persze lehetséges, hogy egyes növények könnyebben fel tudják tárni a talaj egyes fel nem vehető formában lekötött tápelemeit, amihez később a szőlő már hozzá tud könnyebben férni.
"Ha jól választjuk meg a talajtakaró növényzetet, akkor el tudjuk azt érni, hogy annak gyökerei 30-40 cm mélyen átjárják a talajt" ez talajélet szempontjából valóban jó lehet, viszont a vízkonkurrencia miatt a sekélyebben gyökerezőket szokták ajánlani aszályosabb vidékeken (sajnos mifelénk egyre inkább ez lesz a jellemző). Azért erről a talajtakarásos szőlőtermesztésről érdemes lehet kicsit utána olvasni (bő szakirodalma van), mert elég sok tényezős a dolog (ebből volt a diplomamunkám).
A talajok kapillaritása valóban lényeges, de a különböző talajok elég különböző mértékben hajlamosak erre. Érdemes lehet talajvizsgálattal párhuzamosan ezt is megnézetni, hogy mennyi is a vizemelőképessége, lehet hogy nem is annyira sok vagy fordítva.
Véleményem szerint az ősgyepek feltörése az "összekapaszkodott" gyökérzete miatt nehéz nem a tömörödöttsége miatt. (Távoli)emlékeim szeront a hágorítatlan ősgyep a talaj termékenységének igen jó tesz.
"Műtrágyát ne használjunk. Nincs komplex műtrágya (csak bizonyos elemeket tartalmaz), másrészt savanyítja a talajt." Szerintem vannak mikroelem tartalmú műtrágyák is, már a '80-as években is volt egy-két készítmény. Ettől még persze a műtrágyákat nem szükséges használni. Istállótrágya szokta érdemi mennyiségben tartalmazni őket, gondolom komposzt is. Én a magam részéről fahamut szoktam kijuttatni, aminek kell hogy legyen érdemi mikroelem tartalma, nem csak kálium. Az hogy a műtrágya savanyítja a talajt, ez az ammónium-nitrátra maximálisan igaz, de hogy mindegyikre, azt azért kétlem.
"gyomirtó a szaprofitákat is elpusztítja, így a talajunk halott lesz." A Gramoxone-ra főleg a talaj felszínén ez bőven igaz lehetett (régen kivonták már), de biztosan mindegyikre? Annyira különböző, alapjaiban eltérő hatásmechanizmusú gyomírtók vannak, hogy azért ezt kissé túlzónak, valószinűtlennek tartom. Főleg hogy vannak ma már növény-faj specifikus készítmények is. Távol álljon amúgy tőlem a gyomírtók népszerűsítése (tőlem is bezárhatnának a gyomító gyártók...) de szerintem a kép egy kicsit árnyaltabb ennél.
Viszont kérdezném: a fungicideknek nincsen ilyen a talajéletre gyakorolt kedvezőtlen hatása? Mert azért ezek is elég széles spekrummal bírnak gyakran. A talajélet negatív vonatkozásaival mindig csak a gyomírtókat marasztaljuk el, de szerintem a gomba ölők (felszívódó és nem felszívódó egyaránt) sem feltétlen sokkal jámborabbak. Nehéz elhinni, hogy csak a kórokozóinknak tegyenek be.
Szőlőművelés Permetezési menetrend 2009.04.15 23:35:00
Mivel a szőlő növényvédelmében kiemelt szerepet kap a megelőzés, a növényvédelmi sorozat utolsó bejegyzésében a permetezések ütemezéséről lesz szó. Először azonban az alapelvek:1. Ne gyilkoljuk meg a szőlőskert ízeltlábúit! A szőlőnk a természet része. A rovarok és…..
Genom66 2015.06.03 08:11:43
@Gabros: Annyi kiegészítést még had tegyek: jó, hatásos készítmény a Cabrio Top, viszont kén kiegészítés nélkül kissé kockázatos, mert már elég régen megtalálták az erre rezisztens lisztharmat törzset. A gyártó is már hosszú évek óta így javasolja (+ 0,3 % Kumulus, vagy Thiovit, stb. hozzá).
Az említett bór lombtrágya főlet a virágzást, termékenyülést segíti ilyenkor, hiányában kedvezőtlen a pollen "csírázása", azaz rossz kötődést eredményezhet.
Szőlőművelés Tanulságok 2014.09.22 00:50:08
Mivel az idei szüret elmarad, már most össze tudom szedni azokat dolgokat, amit a lisztharmatról tanultam idén:   A lisztharmatfertőzés elhárításáért - még ilyen pocsék évben is - rengeteget lehet tenni. Minden egyéb állítással ellentétben a fertőzés kialakulása…..
Genom66 2014.10.06 14:29:24
Bocsánat, hogy belekotyogok az itteni eszmecserébe! Először is maximálisan támogatandónak tartom az ilyen birtoképítési elképzeléseket, akárcsak azt, hogy ennek tapasztalatait megosztod, közzéteszed mások okulására. Viszont ez utóbbi miatt is a szakma oldaláról – szerintem – nagy felelősség is hárul így rád, hiszen ennek a blognak úgy tűnik komoly „népnevelő” jellege van, ahogyan elnézem pl. az index fórumon a citációid magas számát. Tehát véleményem szerint e miatt is nagyon nem mindegy, hogy miből milyen következtetéseket vonsz le!
„Egy kísérlet nem kísérlet” tanították, jogosan, de még a kettő, három se! Az hogy idén az egyik klónt lisztharmat megbetegítette, másikat nem, annak számos oka lehet, akár még az is, amit következtésként levonsz. Ezt egyébként már Zoli elég jól körbejárta kommentejeiben. Ennek reális alátámasztására jó pár év célzott kísérletére volna szükség.
Nekem az utóbbi 10 évben kétszer volt érzékelhető lisztharmat fertőzésem: idén, csak olaszrizlingben (több féle klón, badacsonyi, pécsi és még valószínűleg szelektálatlan 50-60 évnél idősebb tőkék) mutatkozott. Mértéke nem vészes, jellemzően kézzel kicsipegethetők voltak a beteg szemek, fürtöt ledobni alig kellett. 2011-ben egy kimaradt permetezés miatt max 10 % fürtkár volt. Itt az olasz viszont alig volt érintve a betegség által, ellenben a királyleányka és a rajnai igen, ami idén tünetmentesnek bizonyult. OK, ez is csak egy „kísérlet”, illetve megfigyelés, de azért az gyanítható belőle, hogy a fertőzési nyomásnak nem mindig ugyan az képes, ill. nem képes ellenállni. Véleményem szerint számos oka lehet annak, hogy melyik fajta, klón mikor betegszik meg jobban egy betegségtől. Lehetnek ezek pl. évjárati klimatikus sajátosságok pl., de szerintem a lisztharmat gomba, ahogyan a többi kórokozó is nem egységes, azaz számos genetikai variánsai is lehetnek. (ahogyan ezt megtapasztalhatjuk sok humán megbetegedésben is) Én elképzelhetőnek tartom, hogy a különböző évjáratokban az aktuális klimatikus viszonyok függvényében más és más biotipus szaporodik fel, de akár mutációk, rekombinációk miatt újabb törzsek is alakulhatnak ki. (Felszívódó szerek túlzott, nem körültekintő használata ezért is lehet aggályos.)
Lehet, hogy valami miatt nem szimpatikus az a vágó neked, illetve a klónja, de szerintem nem feltétlenül kell ilyen megközelítésből elverni rajta a port. Kicsit az az érzésem mintha ez lenne a bűnbak az idei kudarcért. Egy másik gondolat csak, aszályos évben hogyan működik ez a klón? Ezekből az évekből sajnos több van manapság, és ez a savait sajnos könnyen elvesztő fajta szokott ilyenkor lenni.
Írtad, hogy korábban ezt a vágót megtrágyáztad (gondolom ez szerves trágyát jelentett). Azért azt jó tudni, hogy ennek még akár 10 éves távlatban is lehet olyan kedvezőtlen „mellékhatása”, utóhatása, hogy a bőségesebb N ellátás lazább szöveteket eredményezhet, ami növelheti a betegségekkel szembeni fogékonyságot.
A másik amire reagálnék a nedvesítő szer (tapadásfokozó) kérdése. A növényvédelem hatékonysága – többek között – a permetlé borításon múlik. Ehhez kell nyilván megfelelő cseppméret. A szőlőbogyó, (a levélzet is kicsit) a fenológiai fázisoktól függően különböző mértékben, de víztaszító, azaz a rápermetezett lé hajlamos nagyobb cseppekké összeállni és lecsepegni. A nedvesítőszer a felületi feszültség csökkentése révén pont ezt akadályozza meg, azaz pont segíti a megfelelő borítottságot. Szerintem a kontakt szerek ezzel hatékonyabbak lehetnek, hiszen általuk biztosítottabb így a megfelelő borítottság (felszívódónál már lehet ez kevésbé szükséges). OK hogy így talán kevésbé mosódik le a permetszer a szőlőről, de hát a permetszer is úgy képes betölteni a feladatát, ha rajta van a célnövényen. Talán így a kezelések száma is csökkenthető esetleg ha esőállóbb (bár ez a konkrét készítményen is múlik). Én minden permetezéshez teszek Nonit-ot, lehet hogy ez is az oka, hogy idén is érdemi kár nélkül megússzam. Pedig a szerválasztásom meglehetősen konzervatív: virágzáskor 1 x strobilurin (Cabrio-top), egyébként csak kén + réz vagy rézpótló. Átlag 13 – 15 naponta kezelve a kritikus időszakban. Mikor megjelentek a lisztharmat tünetek kapott Karathan-t. Egyébként a terület kórtani szempontból nem a legoptimálisabb.
Nekem is szimpatikus a bio vagy ökológiai szemlélet, művelés, viszont esetedben kicsit az az érzésem, hogy kissé kapkodóan csinálod. Véleményem szerint először a terület, a fajták jobb megismerése kellene lenni a célnak, megismerni ezek határait, lehetőségeit, és ez – szerintem – ennél azért hosszabb idő. Persze le lehet ezt rövidíteni, de annak bizony lehet „tanulópénz” vonzata is. Persze lehet hogy ezt nem jól látom, de az írásaidból nekem ez jött le.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása