Adatok
Sbala
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mi az üzleti siker titka a dollármilliárdosok szerint? Alátámasztják-e sikereiket a statisztikák? Lombikbébi találkozó Budapesten. Kimegy a tévériporter, megkérdez egy anyukát, aki elmeséli, hogy a sikeres lombikprogram titka, hogy nagyon akarni kell. „Fejben dől el minden” –…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Örökölt elit? Warren Buffet honnan jött? A világ leggazdagabb embere szerinted örökölte az elitet? Hát nem. És rengetegen vannak, akik nem örököltek semmit, de milliárdosok, dollárban. Most talán azt mondanád, hogy biztos ronda alakok, akiknek ennyi pénzük van, elvették a fizetését az alkalmazottjaiknak, stb. Akkor idézek egyet: "2006. június 25-én Buffett bejelentette, hogy 44 milliárd dolláros vagyonának több mint négyötödét, 37 milliárd dollárt (június 26-ai forintárfolyamon 8270 milliárd forintot) a Bill Gates, illetve a Buffett család működtette alapítványoknak adományoz." Te mikor adományozod el a pénzed 80%-át?
És azt hiszed esetleg, hogy Ferrarikat vezet meg luxusjachtokat vásárol? Hát nem, van egy normális autója, és egy normális háza. Őt nem ez vezérli.
Persze, vannak gazdagok, akik pofátlanok, nem tisztességesek. De most komolyan, melyik rétegben nincs ilyen ember? Szerencséseknek nézni őket, mert sok pénzük van és sikeresek az teljesen csőlátás, kifogások, mentségek keresése és irigykedés. Ha mi is sikeresek gazdagok akarunk lenni, akkor mégis miért ülünk le a TV elé esténként, miért olvassuk a hírportálokat egész nap, miért esszük meg azt a kis chipset, miért nem tanulunk valami újat, miért nem fejlesztjük magunkat és miért nem hiszünk a céljainkban? Miért gondoljuk azt, hogy az egyik csak a szerencse miatt van ott, ahol van? Van, hogy rosszul alakulnak a dolgok a kemény munka ellenére is, és vannak szerencsés "nem megérdemelt" kimenetelek is, de összességében aki rossz szokásokat követ, az lefelé halad, aki jókat és fejleszti magát minden téren, az pedig csak felfelé haladhat.
A siker pedig nem úgy működik, hogy egyszercsak egyik pillanatról a másikra sikeresek leszünk, a siker rengeteg kis jó döntés meghozatalából áll és időből, a kivétel, amiket a média nagyon szeret felkapni pedig csak erősíti a szabályt. Ez a baj, túl gyors eredményt akarunk, ezért feladjuk. Nincs gyors eredmény, ezt el kell fogadni, talán évekig nem fogjuk látni a hatását. A siker tehát kis döntések helyes meghozatalával jön, nem eszem meg azt a csokit, egészségesebben táplálkozok, kicsit többet mozgok, edzek, és azt veszem észre, hogy igen, 2 év eltelt, és egészégesebb vagyok, kisebb a hasam, erősebb és fittebb vagyok stb. Vagy hallgatok fejlesztő videókat, olvasok, nyelvet tanulok, új szakterületet tanulmányozok ahelyett, hogy munka után bekapcsolnám a TV-t. Az egyik szükségszerűen felfelé visz, a másik (kis chips, most nem gyalog megyek, most inkább TV-zek) pedig szükségszerűen lefelé.
Ez a véleményem erről a témáról. Lehet kifogásokat keresni örökké, vagy elkezdhetjük most. Ez a cikk kb arról szól, hogy még csak bele se kezdjünk a céljaink elérésébe, hiszen az a szerencsén múlik, és úgysem sikerül. Ennél negatívabb kicsengésű cikket ritkán olvasni. Csináljuk csak a céltalanságot, és meglátjuk, hova jutottunk 20 év múlva. Vagy csináljuk, tegyük meg azt amire szükség van a céljaink eléréséhez, tűzzünk ki mindig új célokat, és meglátjuk, hogy mennyire leszünk ugyanott 20 év múlva. Megmondom: semennyire.